Mohácsy Károly

LAPOK 1945–46. ÉVI EGYETEMI INDEXEMBÕL

Örülök, hogy megjelenik egy Horváth János-emlékszám. A mellékelt tartalomjegyzék szerint igen színvonalasnak ígérkezik. Kerestem benne Orosz László 1998-as tanulmányát (a 120 éves évforduló kapcsán), de úgy látszik, valamilyen oknál fogva nem került bele. [Belekerült. – A szerk. ] Itt küldök két kimásolt lapot az indexembõl Horváth János jellegzetes aláírásával. S, mint írtam már, az elejétõl (1943) kezdve az õ tanítványa voltam, és sok apró emléket õrzök róla, de olyanokat, amelyeknek többszázan voltunk részesei, tehát nem különösek, nem említésre méltóak. – Egyet azonban hadd írjak ide, mert akkor kettesben voltunk a tanári szobájában. 1945 után (1946–47?) «kis Kardos», a késõbbi Pándi Pál súlyos vádakkal illette Horváth Jánost Petõfi-könyvének a «lírai szerepjátszás»-ról szóló fejezete miatt. Azt állította, hogy eltorzította, meghamisította Petõfi életmûvét. A professzor úrnak ez érthetõen nagyon rosszul esett, s szemében könny csillogott, mikor azt mondta: Pont én hamisítottam meg Petõfit?! – Az egyetemen akkor – valakik – munkásmozgalmi dalokat, forradalmi indulókat énekeltek a folyosókon, zavarva az órák hangulatát. – Az a könyv, amelybõl küldtem egy oldalnyit másolatban, a következõ: Jávor Ottó: Vonuljatok ki, chansonok (Magvetõ, Bp., 1965) regény; a kimásolt részlet: 194–195. l.

2002