1991-ben írt szakdolgozatom Kovács Sándor Ivánnál készült. Tanárom kérésére most újra elővettem, hogy néhány dokumentumával megismertessem a lendvai Zrínyi-konferencia résztvevőit és az Irodalomismeret olvasóit. Előbb azonban idézem tíz évvel ezelőtti bevezető soraimat. Szakdolgozatom célja, hogy sajtótörténeti áttekintést adjon a Zrínyi-kultuszról a történeti Zala megye sajtóját áttekintve 1880-tól 1920-ig. Köszönetet kell még mondanom Koller Györgynek (Zalaegerszeg), valamint a muraszombati és a csáktornyai könyvtárosoknak, akik rendelkezésemre bocsátották a kutatási anyagot. Az anyaggyűjtést az OSZK-ban kezdtem el, majd folytattam a szlovéniai és a horvátországi könyvtárakban. Említésre méltónak tartom még azt a tényt, hogy ennek a témának a feldolgozását, anyaggyűjtését és rendszerezését, saját feladatomnak és kötelességemnek tartottam, hiszen Muravidékről származom, amely szomszédos Muraközzel. A költő Zrínyi egyetlen klasszikusunk ezen a vidéken, hiszen a Múzsák évszázadokon keresztül elkerülték ezt a tájat és az itt élő magyar közösséget.

Kiindulásként felhasználtam Horváth Ferenc A Zala megyei hírlapok és folyóiratok bibliográfiája (1861–1973) című munkáját, amelyből kiválasztottam a megfelelő folyóiratokat és hírlapokat a vizsgált korszakból. A folyóiratok és a hírlapok zömét mikrofilmen találtam meg. Ezeknek az átnézése után adatokat gyűjtöttem és céduláztam. A legtöbb esetben fénymásoltattam is az anyagot.

Az alábbi lapok évfolyamait, illetve megmaradt szórványszámait sikerült átnéznem: Híradó, I (1889–1890), Alsó-Lendvai Híradó, II (1896–1919), Alsólendva és Vidéke (1897. máj. 6.–máj. 20; kiadta Fischer Fülöp Csáktornyán; ő volt Fejtő Ferenc édesapja), Délzala (1887–1899), Gazdasági Értesítő (Muraszombat, 1911–1913), Magyar Paizs (Zalaegerszeg, 1900–1917; Zrínyi-anyagát már Koller Györgyi hasznosította: Az első Zrínyi-emlékülés, Somogy, 1990); Medjimurske novine – Muraközi Újság (Csáktornya, 1918); Muraköz, I – Premurje (Csáktornya, 1904); Muraköz, II. – Medjimurje (Csáktornya, 1884–1944; első laptulajdonosa és kiadója szintén Fischer Fülöp, majd veje, Strauss Sándor; szerkesztette Zrínyi Károly tanár is, aki 1905-ben publikálta Csáktornya monográfiáját); Muraszombat és Vidéke (1889–1917) – Murska Subota (1884–1944); Nagy-Kanizsa (1890. szept. 1.–szept. 6.); Nagy-Kanizsa és Vidéke (1890); Nagykanizsa (1906–1908); Szépirodalmi Közlöny, az Alsó-Lendvai Híradó heti szépirodalmi melléklete (1890. jan. 5.–jan. 12.).

Szakdolgozatom egy ívnyi terjedelmű részletes bibliográfiát tartalmaz a megmaradt újságszámokban fellelt Zrínyi-vonatkozású közleményekből. Ezt a gazdag anyagot mérlegelve mutatok  be alább néhány szemelvényt a muraközi lapokból. Megjegyzendő: a Zrínyi-kutatás máig nem mérlegelte megnyugtatóan , hogy a Muraköz vend, horvát, magyar sajtójában megjelent Zrínyi-dokumentumok (adománylevelek, okiratok, misszilis levelek) – amelyeket pl. a Muraköz című lap külön rovatban közölt – vajon mind kiadottak-e? (Felhívom a figyelmet ezek közül amaz okiratokra, amelyek a Csernko család tagjaival kapcsolatosak, hiszen köztudomású, hogy az 1566. évi ostrom és kirohanás több nyelven ismertté lett első krónikáját is egy Csernko (Cserenko) hagyta ránk.) Mondanom sem kell, hogy a hírlapok tudósításai, anyagközlései helytörténeti szempontból is nagyfontosságúak.

A vizsgált lapok rövidítései: 1. Alsó-Lendvai Híradó – A. L. H. 2. Alsólendva és Vidéke – A. L. V. 3. Délzala – D. Z. 4. Gazdasági Értesítő – G. É. 5. Magyar Paizs – M. P. 6. Medjimurske novine – M. n. 7. Muraköz – Mu. 8. Medjimurje – Me. 9. Muraszombat és Vidéke – Msz. V. 10. Nagy Kanizsa –N. K. 11. Nagy-Kanizsa és Vidéke – N. K. V. 12. Szépirodalmi Közlöny – Sz. K.

*

A szakdolgozat dokumentumaiból alább a Megmagyarosított felső-muraközi helységnevek című összeállítást, és az alighanem A legrosszabb Zrínyi-versek címmel ellátható kis antológiát adjuk közre. Bálintffy Bálint (végül is csak az ő három versének jutott hely), Nedeliczi Horvát Lajos, Kele György aligha különbek, mint Anton Potlacnik. Nekünk ez a két sor tetszik a legjobban:
Mint egy tigris morg a Mura:
„Zrínyiadta…! Vérvacsora!”
                                   (Zrínyi)

De van egy bájos baki Ruzsicska Kálmán vezércikkében is (1904. június 12.), mely szerint „Gróf Zrinyi Miklós a közös édesanya.” Kontextusban ez így hangzik: „Az ő emlékoszlopának Turul madara pedig, mely egyik szárnyát felénk terjeszti, a másikat a Dráván túlra lebegteti: minden időkre arra figyelmeztessen magyart és horvátot, hogy Gróf Zrinyi Miklós, a közös édesanya jó és balsorsban egyaránt osztozkodó gyermekeinek hű ragaszkodását hagyta reánk szent örökségül.”
Csuka Judit szövegszemelvényei ellentmondanak a Kazinczy-elterjesztette Zrínyi-írásmódnak. A muraközi sajtó rövid i-vel írja Zrinyit. (A szerk.)

*

1887-ben megmagyarosított felsőmuraközi helységnevek:
A felsőmuraközi községek kérelmet állítottak össze (lásd a Muraköz című lap 1887. nov. 13-i számát), amelyet Vrankovits Károly csáktornyai főszolgabíró szorgalmazott, avégett, hogy ezeknek a horvát községeknek a nevei magyar névvel is el legyenek látva. A magyar névvel ellátott községek nevei körjegyzőségek szerint beosztva a következők:
1. Csáktornya külvárosai: Buzovecz – Buzás; Mártán – Zrínyi; Putján – Battyán.
2. Csáktornya külfárai körjegyzősége: Pribiszlávecz – Zala–Újvár; Ivánovecz – Dráva–Szt.-Iván; Felső–Pusztákovecz – Felső-Pusztafa; Mihovlján – Dráva–Szt.-Mihály; Mácskovecz – Nyírvölgy; Szászkövecz – Szászkő; Senkovecz – Szt.-Ilona.
3. Nedelici körjegyzőség: Nedelic – Dráva-Vásárhely; Puscsina – Pusztafa; Dunnyakovecz – Dushely.
4. Felső-hrastyáni körjegyzőség: Felső-Hrástyán – Dráva-Csány; Tottovec – Tóthfalva; Szlakovec – Édeskút; Ternovec – Dráva-Magyarod; Sztrahoninec – Nagyfalva; Kursanec – Zrínyifalva; Csrécsán – Cseresnyés.
5. Mura-szerdahelyi körjegyzőség: Mura – Szerdahely; Strukovec – Réthát; Szelnica – Szelencze; Szelniscsák – Szelenczéshegy; Bukovec – Bükkösdhegy; Zavescsák – Taluhegy; Praprocsán – Paphegy; Alsó-Kovcovcsák – Alsó-Véghegy; Cserna-Mlaka – Fekete-Sármajor; Zebanecfalu – Hidegfalu; Alsó-Zebánec – Alsó-Hideghegy; Felső-Zebánec – Felső-Hideghegy; Merhatovec – Morzsahegy; Plesnica – Kopaszhegy.
6. Vratisineczi körjegyzőség: Vratisinec – Mura-Siklós; Felső-Kraljevec – Felső Királyfalva; Kristanovec – Zsedény; Krizsovec – Mura-Szt.-Kereszt; Peklenica – Bányavár.
7. Podtureni körjegyzőség: Podturen – Bottornya; Szivica – Mura-Szilvágy; Ferketinec – Ferencfalva; Miklavec – Mikófa.
8. Mura–szt.-mártoni körjegyzőség: Mura–Szt.-Márton; Zsábnik – Békásd; Csesztjavec – Hétház; Verhovlyán – Ormos; Maroff – Majorlak; Jurovec – Györgyike; Lapsina – Tündérlak; Bukovje – Nemes-Bükkösd; Brezovec – Mura-Nyirád; Hlapicsina – Lapány; Kapelscsák – Margithegy; Gradiscsák – Várhegy; Felső-Koncsovcsák – Felső-Véghegy; Gerkávescsák – Göröghegy; Jurovcsák – Györgyhegy.
9. Vizi–szt.-györgyi körjegyzőség: Vizi–Szt.-György; Lopatinec – Lapáthegy; Pleskovec – Bányahegy; Ferkanovec – Ferenchegy; Dragoszlavec – Kedveshegy; Okrugli – Kerekhegy; Vucsetinec – Oskolahegy; Kis-Mihályovec – Mihályfalva; Zászádfalu – Gyümölcsfalva; Zászádhegy – Gyümölcshegy; Brezje – Nyíresfalva.