SZARKA GÁBOR

Szarka Gábornak hívnak, Székesfehérváron születtem 1979. szeptember 23-án. Jelenleg a fehérvári Teleki Blanka Gimnázium negyedik évfolyamának matematika tagozatos osztályába járok. A gimnázium elvégzése után a Budapesti Közgazdasági Egyetem hallgatója szeretnék lenni, majd az egyetem elvégzése után pedig egy önálló vállalkozás tulajdonosaként képzelem el életemet.
Szabadidõmben a legtöbbször kerékpározom, zenét hallgatok, olvasok vagy számítógépezek. Majdnem mindenféle zenét meghallgatok, a kedvenc együtteseim a Doors, a Queen, valamint a Sepultura és a Nirvana. Szeretek koncertekre is járni: a legtöbbször helyi piceklubokba.
Az If You... tényfeltáró programban két másik társammal, Törõcsik Ágnessel és Kovács Balázzsal vettünk részt. Õk mindketten annak az iskolánkban tevékenykedõ Villon Önképzõkörnek a tagjai, amelyet 1994-ben alapítottunk. Az Önképzõkör, hála olyan támogatóinknak, mint a székesfehérvári Üde Színfolt könyvesbolt, a szegedi Scriptum Kft, valamint a Magyar Soros Alapítvány, igen sok országos jelentõségû eredményt tudhat maga mögött. Igen terjedelmes pályázati anyagunkat öt témakörben készítettük el: Elszegényedés, Magányosság, elidegenedés, Falu és Város ellentéte, Alkohol- és drogfogyasztás, dohányzás, Elõítélet a mássággal szemben.
Az egyik legkedvesebb hobbim az olvasás. A kedvenc íróim Dosztojevszkij, Camus, József Attila, Babits Mihály, Thomas Eliot és Ady Endre. Én is szoktam verseket és novellákat írni, azonban ezeket késõbb a legtöbb esetben megsemmisítem. Most mégis leírok egyet: a tábor keretében alkalmunk volt megismerkedni részletesebben is más népek kultúrájával. Az itt következõ vers egy roma népzenei elõadás hatására íródott. Úgy vélem, hogy egy másik nép elfogadásának nagyon fontos eleme a megismerés, amit az elõítéletek lehetetlenné tesznek.
Ha a leírtak alapján úgy véled, hogy szeretnél velem megismerkedni, úgy a következõ címre e-mailezhetsz: drestler@szfvtbg.isk.huninet.hu. Sok sikert...
 

Cigányzene

Kultúrák ütközése a térben
kikerülhetetlen történelmi folyamat.
Magyarság és történelem
összefonódása a költészetben.
Múlt idõ és történelem
nálunk mindig jelen van,
s a költészetünk ott a történelemben.
A lehetett volna csak nálunk maradt meg,
mint állandó lehetõség.
A téren roma térzenész sírja
népe néma himnuszát.
Gitárja szétpattant gerinchúr.
Ha csak akkora a fájdalom,
hogy nem öli meg a lelket,
úgy még elképzelhetõ a népek túlélése.
Törvényerõre emelt kéjes kínok súlya
fizikailag mérhetetlen folyamat.
Néhány népet tán koravénné tette a szenvedés
és ha ritmusba rótta a bánatát,
tán akad, ki megtapsolja e népzenét.
Az emberi élet egyetlen korlátja
a korlátlan kiteljesedés
minden célok határtalan önmegvalósítása által.
Az idõben elveszett népek
magáratalálása roppant fájdalmas folyamat.
Ha elindult a tánc, úgy az ütemes tapsra
megállni roppant nehéz,
mert a tánc közben könnyen megizzadunk.
Hány népdalba és hangszerbe fér bele
népeink szenvedése?