-Váljon igényévé az önálló ismeretszerzés. Legyen képes a fizikai folyamatok tudatos megfigyelésére.
–Tudjon természettudományi vizsgálatokat, egyszerű kísérleteket önállóan megtervezni és végrehajtani.
–Szerezzen jártasságot a művelődési anyagban szereplő SI mértékegységek használatában.
–Legyen képes megállapítani, hogy a kísérletek során az egyik tényező, mennyiség változása következtében miként változik meg a vele összefüggésben lévő másik tényező, mennyiség.
–Megfigyelései, kísérletei során szerzett ismereteit pontosan tudja megfogalmazni írásban és szóban.
-Használja az anyagok, mennyiségek konvencionális jeleit.
-Szerezzen gyakorlatot a művelődési anyaggal kapcsolatos vázlatrajzok, kapcsolási rajzok készítésében és a kész ábrák, rajzok értelmezésében.
–Legyen képes a művelődési anyagban nem feldolgozott természeti jelenségeket értelmezni, gyakoribb eszközök, gépek működését magyarázni.
–Tudja, kik voltak azok a természettudósok, akiknek a nevéhez a fontosabb felfedezések, törvények fűződnek.

1. Az elektromos tulajdonság és állapot, az elektromos mező.
2. Az elektromos áram és feszültség.
3. Az elektromos ellenállás.
4. Az elektromos áram hatásai. Az elektromos munka és teljesítmény.
5. Az elektromágneses indukció és gyakorlati alkalmazása

Tudják, hogy az elektromos mező kölcsönhatásra képes, ezért vizsgálható anyag. Legyenek képesek elvégezni és értelmezni az egyszerű és alapvető elektrosztatikai kísérleteket. Értsék, hogy az elektromos töltés az elektromos állapot mennyiségi jellemzője. Tudják, hogy az elektromos állapotban levő testek körül-hatásai alapján felismerhető-elektromos mező van. Tudják elmondani, jellemezni a fizikai mezők energiáját. Ismerjék az elektromos tulajdonságú részecskék tulajdonságait. Tudják értelmezni, és mennyiségileg jellemezni az elektromos mező, és az elektromos tulajdonságú részecskék kölcsönhatását
Minimális teljesítmény:

Tudjanak különbséget tenni vezető és szigetelő anyagok között. Tudják, hogy az elektromos tulajdonságú részecskék rendezett mozgását az elektromos mező hozza létre. Tudják meghatározni az elektromos áram fogalmát és az áramerősséget, mint az elektromos áram mennyiségi jellemzőjét. Áramkörök összeállítása. Áramköri rajzok készítése és elemzése. Tudjanak jártassági szinten áramerősséget mérni egyszerű áramkörökben. Kísérletek alapján ismerjék fel, hogy az elektromos mező képes munkát végezni. Gyakorlottság a feszültség mérésében. Tudjanak egyszerű feladatokat megoldani az áramerősség és a feszültség témakörében.

Az elektromos áramkör részei. A legfontosabb áramköri jelek felismerése és alkalmazása. Az áramerősség és a feszültség mértékegysége, mérése.

Az elektromos ellenállás kvalitatív fogalma. Összefüggés (egy adott fogyasztó esetében) a feszültség és az áramerősség között: I U. Ohm törvénye. Az ellenállás kiszámítása és mértékegysége. Vezetékek ellenállása. A feszültség mérése és kiszámítása illetve az ellenállások kiszámítása az áramkörben. A fogyasztók kapcsolása.

A részecskeszerkezet alkalmazásával tudják értelmezni az elektromos ellenállást. Ismerjék az elektromos ellenállás fogalmát, mennyiségi jellemzőjét, annak jelét és mértékegységét. Legyenek jártassak Ohm törvény alkalmazásában és a vele kapcsolatos feladatok megoldásában. Tudjanak lerajzolni, létrehozni és elemezni különféle áramköröket soros és párhuzamos fogyasztók esetén. Tudjanak készség szinten áramerősséget és feszültséget mérni. Rendelkezzenek alkalmazni képes tudással az elektromos ellenállás és a fogyasztók kapcsolása témakörben
Minimális teljesítmény:

Izzók, foglalatok, vezetékek banándugóval, zsebtelepek, huzalellenállások, mérőműszerek.

Az elektromos áram hatásai, kísérleti vizsgálatuk és gyakorlati alkalmazásuk. Az elektromágnes és erősségét befolyásoló tényezők. Teljesítmény és hatásfok fogalma és kiszámítása. Az elektromos munka és teljesítmény fogalma és kiszámítása. Az elektromos “fogyasztás” és a kWh mértékegység értelmezése.

Ismerjék fel és nevezzék meg közvetlen környezetükben az elektromos áram hatásait, esetleg veszélyét. Legyenek képesek a tanultak alapján az egyszerűbb eszközök, gépek működését elmagyarázni. Határozzák meg a teljesítmény fogalmát, jelét, mértékegységét, kiszámítási módját. Tudjanak elektromos munkát és teljesítményt számolni, értsék, mit mutat a “villanyóra”, mit jellemez a kWh. Tudják, hogyan lehet takarékoskodni az elektromos árammal. Tudjanak egyszerű feladatokat megoldani a teljesítmény témakörében.

Az elektromos áram hatásainak ismerete. A baleset megelőzési szabályok ismerete és betartása. Az elektromos munka és teljesítmény kiszámítása mértékegységváltás nélkül. A háztartási eszközök teljesítményének, “ fogyasztásának” nagyságrendi összehasonlítása.

Az elektromágneses indukció kísérleti vizsgálata. Az indukált feszültség és áram fogalma. Lenz törvénye. A váltakozó áram és kvalitatív jellemzése. Az indukált áram nagyságát befolyásoló tényezők. A váltakozó áramú generátor működési elve. A váltakozó áram tulajdonságai és hatásai. Az elektromágneses indukció gyakorlati alkalmazásai.

Ismerjék fel a különféle módon megvalósuló elektromágneses indukciót. Tudják, hogy az indukált elektromos mező elektromos áramot hozhat létre, ha megvannak a szükséges feltételek. Ismerjenek olyan technikai megoldásokat, amelyekkel váltakozó áramot lehet előállítani. Nevezzék meg a váltakozó áram hatásait, előnyeit és tudják a különbséget az egyen- és a váltakozó áram között. Is merjék a transzformátor felépítését, működését és szerepét. Tudják a transzformátor menetszámai és a feszültségek közötti kapcsolatot és egyszerű feladatokat megoldani ebből a témakörből. Legyen áttekintésük a mágneses és elektromos mező kapcsolatairól, az elektromágneses indukcióról, annak gyakorlati alkalmazásáról, a transzformátorról. Rendelkezzenek alapvető ismeretekkel a váltakozó áram jellemzéséhez, tulajdonságainak és gyakorlati alkalmazásainak megértéséhez; ismerjék élettani hatásait és a balesetvédelmi szabályukat

3 különböző menetszámú tekercs, mágnesrudak, rúd alakú elektromágnes vízbontó.

-az elektromos és mágneses mező egyszerű kvalitatív jellemzésére
–az elektromos, a mágneses mező és az anyag részecskéinek kölcsönhatását felismerni és a hatások láncolatát megnevezni
–az elektromosságtan fogalmait, mennyiségeit, törvényeit alkalmazni
–felsorolni a gyakorlati alkalmazások lényegét és a balesetvédelem szabályait

-Ismerje a nyugalom és a mozgás viszonylagosságát.
–Tudja, hogy a jelenségek vizsgálatakor általában a Földhöz viszonyítjuk a testek helyét, mozgását, de más vonatkoztatási rendszert is lehet választani.
–Tudja, hogy a természeti jelenségek, folyamatok egyik alapvető jellemzője az idő, mely alapmennyiség.
–Tudja a megfigyeléseket, méréseket, kísérletek során nyert adatokat áttekinthetően rendezni. Legyen gyakorlott a tárgyak, jelenségek, adatok rendszerezésében, ismerje fel a rendszer tagjai közötti összefüggéseket.
–Tudja a kísérletek során nyert adatokat különféle diagrammon, grafikonon ábrázolni, illetve a kész diagrammok adatait leolvasni, értelmezni.
–Legyen gyakorlata a vizsgálati és kísérleti eszközök, anyagok balesetmentes használatában.
–Ismerje fel a természetben és a technikai környezetben előforduló legfontosabb anyagok érzékelhető és mérhető tulajdonságait. Legyen elemi szintű tájékozottsága az anyag részecskeszerkezetéről, a részecskék kölcsönhatásáról.
–Ismerje a kiemelkedő tudományos eredményeket elért magyar természettudósok munkásságát.

-Tankönyv és munkafüzet:

Az egyenes vonalú egyenletes mozgás. A hely és a mozgás viszonylagossága. A haladó mozgás és kísérleti vizsgálata. A sebesség kiszámítása, mértékegységei. Az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás. Az átlagsebesség, pillanatnyi sebesség. A gyorsulás fogalma. A szabadesés fogalma. A szabadon eső test mozgása.

Értsék és tudják alkalmazni a hely és a mozgások vizsgálatánál a “viszonylagos” fogalmát. Kísérletre és megfigyelésre alapozva jellemezzék az egyenletes és a változó haladó mozgást. Tudják alkalmazni a sebességnek és az átlagsebességnek a meghatározási módját mind algebrai, mind grafikus úton. Legyenek képesek felismeréseikről, méréseikről, tudásukról szóban és írásban, valamint grafikonok, táblázatok készítésével beszámolni. Tudjanak megoldani egyszerűbb feladatokat a sebességgel kapcsolatban. A tanulók legyenek képesek az egyenletes és változó mozgás kvalitatív jellemzésére, a sebesség és a gyorsulás számítására

A mozgásállapot megváltozása. A tehetetlenség fogalma és törvénye. Az inercia rendszer. Az erőhatás és az erő dinamikai értelmezése. A pontszerű test egyensúlya. A súrlódás, a közegellenállás. Egyetemes tömegvonzás. A bolygók mozgása.

Tudjanak különbséget tenni a mozgás és a mozgásállapot között. Egyszerű esetben ismerjék fel a mechanikai kölcsönhatásokat. Tudják dinamikailag értelmezni a tömeg, a lendület, az erő fogalmát, azok mértékegységeit. Tudjanak egyszerű feladatokat következtetéssel és a sűrűségnél képlet alkalmazásával megoldani. Értsék, hogy az erő miért vektormennyiség. Ismerjék a különféle erőhatásokat, értsék meg azokban a közös jelleget, hogy mindegyik mozgásállapot-változást hoz létre. Legyenek tájékozottak a tömeg és az erő témakörök területén. Tudják a tehetetlenséget és az erőhatást mennyiségileg jellemezni. Nevezzék meg a különféle erőhatásokat, erőket és azok következményeit. Tudják szemléletesen leírni a Naprendszert, tudjanak magyarázatot adni arra, hogy a bolygók tehetetlenségük ellenére miért a Nap körül mozognak. Rendelkezzenek néhány alapvető ismerettel a mesterséges égitestekről.

Magyarázó elvként biztonsággal használják az anyag részecskeszerkezetét. Tudják jellemezni kvalitatív módon a belsőenergia-változással járó folyamatokat. Sorolják fel, jellemezzék és így tudjanak különbséget tenni a hőterjedés fajtái között. Ismerjék fel és nevezzék meg a halmazállapot-változásokat és azok jellemzőit. Vegyék észre a termikus kölcsönhatás közben létrejött változások gyakorlati jelentőségét mind az élettelen, mind az élő környezetben. Tudjanak különbséget tenni az olvadás és az oldódás között. Ismerjék életkoruknak megfelelő szintű feladataikat és lehetőségeiket a környezet védelmében.

Halmazállapot-változások a mindennapi életben. Az olvadáspont, fagyáspont, forráspont. Az olvadáshő, fagyáshő, forráshő. Az oldódás feltételei.

Az energia elemi fogalma. A termikus kölcsönhatás és a belső energia. A fajhő fogalma és mértékegysége. A hőmennyiség kiszámítása. Az égés fogalma, az égéshő kiszámítása. Halmazállapot-változások. Az energia-megmaradás törvénye. A hatásfok kiszámítása, a teljesítmény fogalma, számítása.

Tudják jellemezni az energiát, mint skalár mennyiséget, amellyel a testek állapotát lehet jellemezni. Tudják, hogy az energiaváltozásnak két alapvető módja van, a munkavégzés és a termikus kölcsönhatás. Rendelkezzenek jártassággal a munka és hőmennyiség számításában. Ismerjék a gyors és a lassú égést, az égéshő fogalmát. Legyenek képesek felismerni az energiaváltozással járó konkrét folyamatokat és tudják, hogyan határozhatják meg ezeket mennyiségileg. Tudják alkalmazni az energia-megmaradás törvényét konkrét feladatokban. Tudjanak teljesítményt és hatásfokot számítani, értsék ezek lényegét. Ismerjék az energiatakarékosság és a környezetvédelem kapcsolatát.

A tanulók ismerjék és tudják alkalmazni a mozgással és az energiaváltozásokkal kapcsolatos fogalmakat, mennyiségeket, szabályokat, vegyék észre ezek fejlődését és kapcsolatát. Értsék a hatások egy részének elhanyagolhatóságát és ennek következményét a megállapítások érvényességi határaira. Tudják a megmaradó mennyiségek fontosságát az állapotok, a jelenségek leírásában és kapcsolatát a kölcsönhatással.

Alapja a közös szóbeli elemzés, az ismeretek rendezése sorén mutatott aktivitás, a fogalmak megfelelő szintű ismerete, a köztük lévő kapcsolatok felismerésének képessége. Szóbeli és írásbeli feleltetés. Témánként témazáró írása. Évvégén a tanuló tudásának, felkészültségének, a 7. és a 8. Osztályban elért fejlődésének általános vizsgálata, mérése, értékelése.