1. Szóbeli fejlesztés
2. Írásos (munkalap, feladatlap, témazáró) ellenőrzés.
3. Tanulói tevékenységek megfigyelése a tanítás-tanulás folyamatában (feladat-megoldás, meglévő ismeretek alkalmazása, vizsgálódások, kísérletek végzése, tapasztalatok rögzítése, munkafüzetek vezetése, kiselőadások).

• Vízi, vízparti élővilág,
• Az erdők élete,
• Füves területek élővilága,
• Élet a szélsőséges éghajlatú területeken,
• Rendszertani alapismeretek

• Váljon igényévé önálló ismeretszerzés
• Legyen képes a biológiai jelenségek, folyamatok, változások tudatos megfigyelése.
• Legyen képes önállóan használni különböző szaklexikonokat, szótárakat, határozókat.
• Értse a szellemi fejlettségnek megfelelő szintű természettudományi, ismeretterjesztő könyvek, cikkek televízió, rádióadások információit.
• Ismerje a legfontosabb szakkifejezéseket.
• Törekedjen a környezet és a természetvédelmi problémák enyhítésére, megoldására.
• Legyen áttekintése az egyes kontinensek, országok jellegzetes növényeiről és állatairól.

1. téma: VÍZI ÉS VÍZPARTI ÉLŐVILÁG

• vizek, vízpartok életfeltételei.
• Az édesvizekben élő baktériumok, papucsállatka, zöld szemes ostoros, fonalas zöldmoszat testfelépítése, szaporodása, szerepük a vízi életközösségben. Teleptest
• Moszatok, egysejtűek közös tulajdonságai.
• Békalencse, hínáros békaszőlő, nád, gyékény. Hínárnövények.
• Vízparti fák: fehér fűz, fekete nyár faji jellemzői gazdasági jelentőségük.
• A balatoni szivacs, a tavi kagyló, a folyami rák, a gyötrő szúnyog. Szitakötők külleme, életmódja, egyedfejlődése.
• A rákok közös jellemzői.
• A halak vízi életmódhoz alkalmazkodott szervei. Halak közös tulajdonságai.
• A kecskebéka, vízisikló testfelépítése, életmódja, egyedfejlődése. Kétéltűek, hüllők közös tulajdonságai.
• Vízpartok madarai: küllemük, életmódjuk.
• Az édesvizek élőlényeinek táplálkozási kapcsolatai.
• A tenger és az édesvizek összehasonlítása. A plankton.
• A tenger állatai: mosdószivacs, szakállas medúza, hering, heringsirály, kardszárnyú delfin, kék bálna, borjúfóka külleme, élőhelye, szervezete, életmódja.
• Táplálkozási kapcsolatok a tengerben.
• A vizek (öntisztulás) védelme.
• A vízszennyezés forrásai, következményei. ( a vízi életmódhoz alkalmazkodott élőlények vízminták vizsgálata).

• Ismerjék a vizek: folyók, tavak tengerek, és a vízpart környezeti tényezőit.
• Tudják a vízi és vízparti életközösségek: a Duna, a Balaton partközeli és nyílttengeri vizek legtipikusabb, egymással táplálkozái kapcsolatban lévő fajainak nevét, küllemét, életmódját és az életközösségben betöltött szerepét.
• Ismerjék a vízi életmódhoz való alkalmazkodás jellegzetességeit, s tudjanak rá példákat mondani.
• Tudják a megismert növény- és állatcsoportok közös jellemzőit, s legyenek képesek segítségükkel a fajok rendszerezésére.
• Lássák a vizek jelentőségét és egyre növekvő veszélyeztetettségét.
• Tudják, hogy a vizek öntisztulási folyamatai végesek.
• Tegyenek meg mindent mikrókörnyezetükben a vízszennyezés veszélyforrásainak csökkentésére.
• Legyenek képesek segítséggel rövid élményszerű beszámolókat készíteni.
• Ismerjék Hermann Ottó életét és munkásságát.

• A hazai vizek, a sekély tengerek és a nyílt tengerek legjellemzőbb növényeinek, állatainak neve, külleme, élete.
• Egy-egy tápláléklánc a hazai vizek, a sekély és a nyílt tengerek életközösségeiből.
• Példák a vízi élőlények testfelépítése és környezete közötti összefüggésre.
• Néhány hazai vízparti és néhány tengerparti élőlény neve, külleme, élete.
• Egy-két példa a vizek és vízpartok szennyezettségének módjára és a szennyezés magakadályozására.

• Milyen szinten sajátította el a szaknyelvet, a megismerési algoritmusokat?
• Felismeri-e az élőlényeket, azok hasonlóságait, különbségeit?
• Tudja-e példákkal bizonyítani a megismert oksági összefüggéseket?
• Képes-e a megismert élőlényeket rendszerezni?
• Hogyan tükröződik a logikus gondolkodás a teljesítményben?
• Miként tud önállóan ismereteket szerezni, vizsgálódásokat, kísérleteket tervezni, végezni és tapasztalataiból következtetéseket levonni?

• Vízminták, vízszennyezési vizsgálathoz szükséges anyagok, eszközök,
• Kézi nagyítók,
• Megfelelő témájú szakkönyvek.

• A hazai erdők területi elhelyezkedése, arányai, életfeltételei, szintjei.
• Az erdő lombhullató fái: tölgyfák, pl.: habitusuk, jellemzőik, gazdasági jelentőségük.
• A tölgyes, a bükkös és a fenyveserdő összehasonlítása.
• A cserjeszint növényei: kökény, gyepűrózsa, mogyoró.
• Az ezüstmoha, az erdei pajzsika (tölgyfazuzmó).
• Nyitvatermők, zárvatermők, harasztok, mohák, kétszikűek.
• Ehető és mérgező gombapárok: erdei csiperke, gyilkos galóca, faji jellemzőik, testfelépítésük és egyedfejlődésük. A gombafogyasztás szabákólyai.
• Erdeink ízeltlábúi, faji jellemzőik, testfelépítésük, életmódjuk, egyedfejlődésük.
• Az erdő madarai, élőhelyük, küllemük, testfelépítésük, alkalmazkodásuk a környezethez.
• Emlősök: róka, vaddisznó, őz (erdei egér) testfelépítése, életmódjának összefüggése a környezettel, szerveinek felépítésével.
• Az erdei élőlények közötti kölcsönhatások, tápláléklánchálózatok.
• Az erdő gazdasági jelentősége. Növény- és állatvédelem az erdőben.
• Az ázsiai tajga éghajlata, talaja, szintjei. Legfontosabb növényei.
• Az afrikai lombhullató erdő éghajlati jellemzői, talaja, növényvilága, állatai:
• A dél-amerikai őserdő életfeltételei, szintjei. Növényvilága, állatai.
• Távoli tájak termesztett növényei, faji jellemzőik termesztésük, felhasználásuk.

• Ismerjék a hazai erdők, a távoli tájak földrajzi helyét, éghajlatát, talajviszonyát.
• Legyenek kppesek a hazai erdők és a távoli tájakon kialakult erdők összehasonlítására.
• Tudják a különböző erdők hasonlóságainak és elérésének okát.
• Ismerjék az erdők szintjeit, legtipikusabb termelő, fogyasztó és lebontó szervezetét.
• Tudják a megismert élőlényeket közös tulajdonságaik alapján rendszerezni.
• Állítsanak össze minél több táplálkozási láncot az erdei élőlényekből.
• Ismerjék fel az ésszerű erdőgazdálkodás fontosságát, s ítéljék el a rablógazdálkodást.
• Lássák ezen életközösségek bioszférában betöltött szerepét.. Területi csökkenésük, pusztulásuk okát és óriási veszélyét.
• Lássák meg és értékeljék az erdő természeti szépségeit.
• Ismerjék az ’’erdő fohászát’’ és az ’’erdőjárók tízparancsolatát’’.
• Tanúsítsanak olyan magatartást az erdőben járva, mely biztosítja az életközösség zavartalan életét.
• Használják megfelelő biztonsággal a fajok megismerési algoritmusát, az iskolai könyvtárt, a vizsgálódások eszközeit, anyagait.
• Ismerjék Kitaibel Pál életét és munkásságát.

• Hazai erdeink legjellemzőbb növényeinek, állatainak, gombáinak neve, külleme, élete.
• Egy trópusi tápláléklánc és egy tajgaerdő legjellemzőbb élőlényeinek neve, külleme, élete.
• Egy-egy tápláléklánc az erdei életközösségekből.
• Egy-két példa az erdei élőlények testfelépítése és környezete közötti összefüggésre.
• Néhány fontos példa az erdők károsításának módjára és azok megakadályozására.

• Milyen szinten sajátította el a szaknyelvet, a megismerési algoritmusokat?
• Felismeri-e az élőlényeket, azok hasonlóságait, különbségeit?
• Tudja-e példákkal bizonyítani a megismert oksági összefüggéseket?
• Képes-e a megismert élőlényeket rendszerezni?
• Tudja-e ismereteit alkalmazni?
• Miként tud önállóan ismereteket szerezni, vizsgálódásokat, kísérleteket tervezni, végezni és tapasztalataiból következtetéseket levonni?

• Milyen mértékben vált személyiségének jellemzőjévé a környezet és egészségvédelem, valamint a permanens önművelődés igénye?

Szaruképződmények, gerezna, toll, agancs, fogazat, fogtípusok.

A rét legjellemzőbb táplálkozási kapcsolatai. A rét gondozása és védelme.

A hazai rét élőlényeinek és anyagainak vizsgálata.

Tudják példákkal bizonyítani a szervek felépítése és működése közötti kapcsolatot.

Ismerjék a hazai szántóföldeken termesztett legfontosabb kultúrnövények testfelépítését, fejlődését, igényeit és gazdasági értékét.

A hazai rétjeink legjellemzőbb növényeinek, állatainak, gombáinak neve, külleme, élete.

Egy-két példa a füves területek élőlényeinek testfelépítése és környezete közötti összefüggésre.

• Milyen szinten sajátította el a szaknyelvet, a megismerési algoritmusokat?
• Felismeri-e az élőlényeket, azok hasonlóságait, különbségeit?
• Tudja-e példákkal bizonyítani a megismert oksági összefüggéseket?
• Képes-e a megismert élőlényeket rendszerezni?
• Tudja-e ismereteit alkalmazni?
• Miként tud önállóan ismereteket szerezni, vizsgálódásokat, kísérleteket tervezni, végezni és tapasztalataiból következtetéseket levonni?
• Milyen mértékben vált személyiségének jellemzőjévé a környezet és egészségvédelem, valamint a permanens önművelődés igénye?

Élő és szárított növényi részek.

1. téma: ÉLET A SZÉLSŐSÉGES ÉGHAJLATÚ TERÜLETEKEN

Az afrikai sivatagok kialakulásának okai. Életfeltételek a sivatagban. A sivatagok földrajzi helye, növény,- és állatvilágának egy-egy érdekes képviselője: ugróegér, sivatagi róka, dromedár, külleme, környezethez való alkalmazkodásuk.

• Ismerjék a szélsőséges éghajlatú területek: sivatag, tundra, állandóan fagyos területek, magashegységek földrajzi helyét, környezeti tényezőit.
• Tudják e területen élő legjelentősebb növény és állatfajok nevét, faji jellemzőit.
• Lássák és értsék az élőlények szervezetének és életmódjának környezethez való alkalmazkodását.
• Tudják példákkal bizonyítani a szervek felépítése és működése, az életmód és a szervezet ok-okozati összefüggéseit.

Néhány példa a szélsőséges éghajlati területek élőlényeinek testfelépítése és környezete közötti összefüggésre.

• Tudják, hogy a rendszerezés alapegysége a faj.
• Ismerjék a főbb rendszertani kategóriákat: ország, törzs, osztály, faj.
• Lássák a rendszertani kategóriák hierarchiáját.
• Sajátítsák el az élőlények országainak, törzseinek osztályainak nevét és közös jellemzőit.
• Legyenek képesek a megismert fajokat elhelyezni a megfelelő rendszertani egységbe.
• Ismerjék C. Darwin, C. Linné és Kitaibel Pál nevét és munkásságát.

8.Osztály 37 hét heti 1 óra

• Váljon igényévé az önálló ismeretszerzés.
• Legyen gyakorlata a taneszközök vizsgálati és kísérleti eszközök, anyagok balesetmentes használatában.
• Ismerje a legfontosabb szakkifejezéseket.
• Ismerje az emberi szervezetet veszélyeztető anyagok szervezetre gyakorolt hatását.
• Legyen áttekintése az emberi élet szakaszainak főbb jellemzőiről.
• Lássa be elméleti és gyakorlati ismeretinek birtokában, hogy az egészség érték, és legyen képes fizikai és pszichés egészségének, az egészséges környezetnek megőrzésére.
• Ismerje a kiemelkedő tudományos eredményeket elért magyar orvosok, természettudosok munkásságát.

Szerezzenek megfelelő jártasságot a szövetek vizsgálatában, a mikroszkóp kezelésében.

A legfontosabb belső szervek elhelyezkedése az emberi testben.

• Tudja-e példákkal bizonyítani a megismert oksági összefüggéseket.
• Tudja-e ismereteit alkalmazni?
• Hogyan tükröződik a logikus gondolkodás a teljesítményben?
• Miként tud önállóan ismereteket szerezni, vizsgálódásokat, kísérleteket tervezni, végezni és tapasztalataiból következtetéseket levonni?

-Szövetekről készített nagyított transzparensek.

1. TÉMA: BŐR ÉS A MOZGÁS

• A test első védelmi vonala a bőr. A bőr rétegei, szervei, szövetei és működésük.
• Bőrápolás, egészséges öltözködés.
• A bőr elváltozásainak aktív és passzív részei: izmok, csontok felépítése, kapcsolódása, működése. A fej, a nyak, a törzs és a végtagok csontjai, legfontosabb izmai. A mozgás energiaigénye.
• A sport és a rendszeres mozgás szerepe a szervrendszer egészséges működésében, fejlődésében. Gyakori mozgásszervrendszeri elváltozások, betegségek felismerése, megelőzési módja.

Sajátítsák el a bőrápolás és az egészséges öltözködés ismereteit.

Ismerjék fel a betegségeket előidéző okokat és igyekezzenek ezeket életvitelük során kiküszöbölni.

A bőr tisztántartásának, ápolásának módjai.

Bőr – modell

Az emésztőszervrendszer felépítése és működése. A hangadás.

Értsék az építő és lebontó folyamatok elválaszthatatlanságát s arányaik meghatározó szerepét a szervezet állapotában.

A leggyakoribb és érrendszerbeli betegségek megelőzésének lehetőségei.

Az anyagcserében résztvevő egy-két anyag kimutatása.

• Tudja-e ismereteit alkalmazni?
• Hogyan tükröződik a logikus gondolkodás a teljesítményben?
• Miként tud önállóan ismereteket szerezni, vizsgálódásokat, kísérleteket tervezni, végezni és tapasztalataiból következtetéseket levonni?
• Milyen mértékben vált személyiségének jellemzőjévé a környezet és egészségvédelem, valamint a permanens önművelődés igénye?

A szabályozó szervrendszer és az érzékszervek leggyakoribb elváltozásai és megelőzésük.

Ismerjék az idegrendszer szerveződését, fő részeit: központi, környéki helyét és felépítését.

Tudják hogy az akaratlagos működések szabályozását az agykéreg végzi.

Az érzékszervi fogyatékosság korrigálásának lehetőségei.

Alakuljon ki bennük a megfelelő empátia a segítségre szoruló korosztályok iránt.

A fogamzásgátlás leggyakoribb nemi és nemi úton terjedő betegségei és elkerülésének módjai.

Kapjon hangsúlyt a tanulás-tanítás folyamatában való aktív részvétel minősítése.

• .Ismeri-e a legfontosabb tényeket, jelenségeket, fogalmakat?
• .Tudja-e példákkal bizonyítani a megismert oksági összefüggéseket?
• .Tudja-e ismereteit alkalmazni?
• .Hogyan tükröződik a logikus gondolkodás a teljesítményben?
• .Miként tud önállóan ismereteket szerezni, vizsgálódásokat, kísérleteket tervezni, végezni és tapasztalataiból következtetéseket levonni?
• .Milyen mértékben vált személyiségének jellemzőjévé a környezet és egészségvédelem, valamint a permanens önművelődés igénye?

• Váljon igényévé az önálló ismeretszerzés.
• Legyen képes biológiai jelenségek, folyamatok, változások megfigyelése.
• Legyen gyakorlata a taneszközök vizsgálati és kísérleti eszk., anyagok balesetmentes használatában.
• Szerezzen jártasságot az ismeretszerzés, a vizsgálódás szempontjából lényeges és lényegtelen jellemzők elkülönítésében.
• Ismerje az élő szervezetet felépítő szerves és szervetlen anyagokat, azok legfontosabb tulajdonságait, valamint az élő anyag jellemzőit.
• Legyen áttekintése az élő anyag magasabb szerveződési szintjeinek jellemzőiről-

A vízi és a szárazföldi légzés főbb típusai, szervei és működésük.

Érzékszervek és működésük. Az idegrendszer fejlődésének állomásai: diffúz, dúc- és csőidegrendszer.

• Lássák az emberi és az állati testszerveződés hasonlóságait és különbségeit.
• Legyenek képesek az állati szövetek felismerésér, csoportosítására, mikroszkópos vizsgálatára.
• Ismerjék az állatok kültakarótípusait.
• Tudják milyen mozgásformák és mozgásszervek jellemzik a nagyobb állatcsoportokat.
• Lássák a tápcsatorna és az anyagátalakítás folyamatát.
• Tudják mi a különbség a vízi és a szárazföldi állatok légzőszerve között.
• Mondjanak példát táplálkozási és légzőszervi típusokra.
• Legeynek képesek a nyílt és zárt ker.rendszer összehasonlítására.
• Lássák az idegrendszer fejlődését.
• Ismerjék az ivartalan és az ivaros szaporodás lényegét.
• Értsék a megtermékenyítés módját
• Ismerjék az egyedfejlődés jellemző szakaszait.

• Egy-egy példa a különféle állati szövetekre
• Az állati sejt részei.
• Egy-egy példa a különféle kültakarójú állatokra.
• Egy-egy példa a különféle mozgású állatokra.
• Egy-egy példa a különféle táplálkozású állatokra.
• Egy-egy példa a különféle légzésű állatokra.
• Egy-egy példa a különféle anyagszállítású állatokra.
• Egy-egy példa a különféle szaporodású állatokra.
• Egy-egy példa az átalakulás nélküli és a különféle átalakulásos fejlődésre.

1. Milyen szinten sajátította el a szaknyelvet, a megismerési algoritmusokat?
2. Ismeri-e a legfontosabb tényeket, jelenségeket, fogalmakat?
3. Tudja-e példákkal bizonyítani a megismert oksági összefüggéseket?
4. Tudja-e ismereteit alkalmazni?
5. Hogyan tükröződik a logikus gondolkodás a teljesítményben?

• Ismerjék a növényi test szerveződését, a sejt alkotóit és a szövettípusokat.
• Lássák a növényi, állati és emberi test hasonlóságait és különbségeit.
• Tudják, miként épülnek fel a növényi szervek és hogyan működnek.
• Értsék a fotoszintézis folyamatát és jelentőségét a földi életben.
• Ismerjék a növényi testben lejátszódó anyagcsere szakaszait, jellemzőit,
• kapcsolatait és arányait.
• Tudják, hogyan játszódik le a virágos növények ivaros szaporodása.
• Lássák a növények egyedfejlődésének szakaszait, jellemzőit.
• Ismerjék az ivartalan szaporodás és szaporítás módjait.
• Legyenek képesek élettani kísérleteket önállóan elvégezni, szöveteket
• vizsgálni a látott képet lerajzolni.

• Egy-egy példa a különféle szövetek elhelyezkedésére.
• A növényi és az állati sejt hasonló és különböző részei
• Egy-egy példa a különféle növényi mozgásokra.
• Egy-egy példa a különféle tápanyagok felvételére.
• Az autótrof felépítő anyagcsere lényege
• A fotoszintézis lényege
• Egy-egy példa a különféle növényi raktározásra és kiválasztásra
• A megporzás és a megtermékenyítés. A mag és a termés kialakulása.

1. Milyen szinten sajátította el a szaknyelvet, a megismerési algoritmusokat?
2. Ismeri-e a legfontosabb tényeket, jelenségeket, fogalmakat?
3. Felismeri-e az élőlényeket, azok hasonlóságait, különbségeit?
4. Tudja-e példákkal bizonyítani a megismert oksági összefüggéseket?
5. Hogyan tükröződik a logikus gondolkodás a teljesítményben?
6. Miként tud önállóan ismereteket szerezni, vizsgálódásokat, kísérleteket tervezni,