|
A sztálini fordulat szellemi előzményei, 1917–1928 Hol helyezkedik el az orosz forradalom történtében az az irányzat, amely magát nacionálbolsevizmusnak nevezte? Ki volt Ny. V. Usztrjalov? Lehetséges-e a szovjethatalom, a kommunizmus thermidoriánus eljafulása? Állami tulajdon, magántulajdon vagy közösségi tulajdon? Talán mind együtt? Állam vagy forradalom? Új osztály vagy társadalmi önkormányzás? Cezarisztikus diktatúra vagy kommunademokrácia? Ezek azok a kérdések, amelyekre Usztrjalov és hívei megpróbáltak választ adni a 20-as évek elején. A forradalommal látszólag megbékült nacionálbolsevik korszellem a történelemben korábban nem sejtett populista diktátor kísértetét festette fel a nacionalizmus, a birodalmi centralizáció, a "mokány muzsik" stb. fogalmainak segítségével. A sztálini államszocializmus, a történelmi bolsevizmus, szociáldemokrata mensevizmus, a fehérgárdista liberalizmus mind sajátságos választ adott e kihívásra. Martov és Dan, Lenin és Trockij, Buharin és Zinovjev, Sztálin és Radek más-más oldalról, de ugyanezekre a kérdésekre keresték a feleletet. Izgalmas levéltári és más források tükrében tárja fel a szerző az ideológiatörténet e kevéssé ismert területeit... | ||