Hadkötelezettség: érvek, ellenérvek

Ez en a lapon a hadkötelezettség illetve a sorozott hadsereg melletti érveket soroljuk fel, rendszerezzük, majd az egyes érvekre adható cáfolatokat ismertetjük. Megjegyezzük, hogy a felsorolt ellenérvek sem feltétlenül tükrözik a HEL álláspontját. Köszönettel várunk további érveket, ellenérveket.

Internetes fórumok, ahol pro vagy kontra érvelhetsz a sorkötelezettségről

Uno Fórum a sorkötelezettségről

Index Fórum >> Politika >> Sorkatonaság-Nemzetőrség

Index Fórum >> Fegyverek, Emberek, Félelmek >> Nemzeti Gárda

Curier: Sorkatonák vagy hivatásosak?

A FIDESZ és a hadkötelezettség /MNO Fórum/

Fontos a Sorkoteles hadsereg fenntartasa! /Politikafórum-Fórum

CoMedia Fórum >> Politika >>Hadkötelezettség/HEL/nemzetőrség

****************************
Szeged Biztonságpolitikai Központ.Irattár.2000 Április 14.Hadk.htm

Š Szeged Biztonságpolitikai Központ 2000.
 
    Hadkötelezettségről - elkötelezetten
                    Farkas Henrik

Részletek:
4. Szempontok, érvek

Eltekintve a tisztán magyar pártpolitikai érvektől, próbáljuk meg a
többit rendszerbe foglalni.

Az érvek, szempontok két nagy csoportba oszthatók:

a) állandó jellegűek,

b) átmeneti jellegűek.

Az átmeneti jellegű érvek a jelen helyzetre vonatkoznak, ahhoz
kötődnek. Ilyenek például a pénzügyi érvek, vagy a jelenlegi külpolitikai
helyzetre vonatkozó megfontolások. Az állandó jellegű érvek nem
kötődnek a jelen körülményekhez, úgyszólván �örök� érvényűnek
tekinthetők. Ilyenek a hazaszeretetre, a civil kontrollra, a
puccsveszélyre hivatkozó érvek.

A most folyó politikai vita jellegzetessége, hogy ugyanaz a politikus,
politikai erő egyszer átmeneti, máskor állandó jellegű érvet
hangsúlyoz, ugyanakkor a másik típusú érvet is fenntartja, �lebegteti.�
Sajnálkozva mondják például, hogy nem lehet önkéntes haderő, mert
nincs rá elég pénz, de egy másik mondatban már a sorozott hadsereg
nevelő hatását ecsetelik. Ez a hozzáállás pragmatikus jellegű: arról
árulkodik, hogy az illető mindenképpen fenn akarja tartani a
hadkötelezettséget, az számára másodlagos, hogy milyen indokkal.
Másik elképzelhető motívum lehet, hogy a hadkötelezettség táborának
egységét erősítsék: nem a különbségekre, hanem a közös célra
koncentrálnak. A magyar politikai élet ismeretében kézenfekvő
feltételezni, hogy az aktuálpolitikai érdekek erősebbek, mint a
honvédelem ügye.

Az alábbiakban (eltérően a szokásos tárgyalástól) a hadkötelezettség
melletti és elleni érvek nem különülnek el egymástól, az osztályozás
más szempontok alapján történik.
                 a) Állandó jellegű érvek

4.1. Emberi jogok

A kötelező katonai szolgálat az emberi jogok széles skálájának
folyamatos és súlyos megsértésével jár. Szinte nincs olyan emberi
jog, ami ne sérülne. Az emberi jogoknak ilyen mértékű, tömegekre
kiterjedő megsértése a modern polgári államokban az élet egyetlen
más területén sem képzelhető el. Radikálisan fogalmazva: a
hadkötelezettség a modern állami rabszolgaság intézménye. Ezt a
radikális megfogalmazást sokan durvának tartják, elutasítják. Ám ha
belegondolunk, hogy ez az intézmény az állampolgár életének szinte
minden részletét szigorúan szabályozza, előírja, hogy mit és mikor
egyen, hogyan öltözködjön, kinek és hogyan köszönjön, kinek
engedelmeskedjen, kivel és hol lakjon egy szobában, és olyan esküre
kötelezi, amelyben még a saját életének feláldozását is vállalja - nos,
akkor nem tagadható, hogy a rabszolgasággal való analógiának van
alapja.

Nem véletlen, hogy olyan sok kiemelkedő értelmiségi ellenzi a
hadkötelezettséget. Azzal, hogy az egyéniségükre büszke, az
egyenruhától egyébként is irtózó személyeket a hadseregbe
bevonultattak és ott megaláztak, a sorkatonaság intézménye számos
esküdt ellenséget szerzett magának.

4.2. Nevelés

�A katonai szolgálat nevel. Hazaszeretetre, önfeláldozásra,
fegyelemre, férfiasságra, bajtársiasságra, közösségi életre.� -
mondják.

1993-ban a Honvédelmi Törvény tervezetéből kihagyták a nevelési
funkciót. Való igaz, a hadsereg nevelési funkciója nem egyeztethető
össze a modern polgári állam eszméivel. Alkotmányba ütköző
szereptévesztés, ha a hon védelmére megszavazott költségeket más
célokra fordítják. Különben is erősen vitatható, alkalmas-e nevelésre
egy olyan intézmény, aminek fő funkcója a pusztítás, az emberölés
eszközeinek, módszereinek, technikájának megismerése. Különösen
érthetetlen számomra, hogy a magukat kereszténynek valló
politikusok hogyan tudják összeegyeztetni az ellenség szeretetének
jézusi követelményét a hadsereg �nevelő� funkciójával.

Szemléltető leírást adott a hadseregben tapasztalt nevelésről a
politikus Kövér László [Függelék]. Tapasztalai máig érvényesek, ezt
támasztja alá az agyhártyagyulladás-járvánnyal kapcsolatos
tudósítások, publicisztikák tömege.

Azt gondolhatnánk, hogy legalább a fegyelem vonatkozásában pozitív
a hadsereg hatása. A csoportosan szabadságra utazó vagy leszerelő
katonák hangoskodó, botrányos viselkedése még ezt a várakozást is
szembeszökően cáfolja.

Nem akarom kétségbevonni, hogy a sorkatonaságnak néha kedvező
hatásai, előnyei is észlelhetők. Ám hogy egy intézménynek vannak
pozitív hatásai is, az még nem bizonyítja az intézmény létjogát. A volt
politikai foglyoktól tudjuk például, hogy a recski
kényszermunkatáborban vagy az ötvenes évek egyes börtöneiben
milyen pezsgő szellemi élet folyt. Mégsem jutna senkinek eszébe,
hogy ezeket a pozitív momentumokat a lágerek igazolására használja.

Az is közismert, hogy egyes szülők nevelési célból helyeslik fiaik
bevonultatását. De semmivel sem igazolható, hogy a gondos nevelést
biztosító családok fiataljait mások mulasztásai miatt büntessék.

4.3. Honvédelem

Tradicionálisan alakult úgy, hogy a honvédelem kifejezést kizárólag a
haderővel kapcsolatban használják. Pedig a hon védelme sokkal
tágabb, és különösen manapság elmondható, hogy a hazát nem
annyira a külső államok hadseregei, hanem sokkal inkább más
tényezők, például belvíz, árvíz, a folyókba került cián, avagy éppen a
laktanyákból elterjedt agyhártyagyulladás-járvány veszélyezteti.
Másrészt az ország érdekeinek védelmében a diplomaták és a
pénzemberek sokkal hatékonyabban tudnak fellépni, mint a katonák.
Románia és Magyarország határainak történelmi változásai
szemléletesen mutatják a hadsereg szerepének túlbecsülését.

Széles konszenzus van abban, hogy a hon fegyveres védelme
szükséges. A modern államokban azonban a hon védelmét nem az
egyes polgárokra, hanem az arra illetékes állami szervekre célszerű
bízni. A sorozáson alapuló magyar haderő jelen állapota aggasztó,
hadrafoghatósága csekély [10, 11]. Ahhoz, hogy a helyzet javuljon,
szükséges a professzionális haderő [12, 13, 14].

Kézenfekvő a kérdés: mi a helyzet háború esetén. A háború kivételes
állapot, amikor a törvényeket, jogszabályokat pillanatok alatt
felfüggesztik, újakat hoznak, tehát háborús konfliktus esetére előre
tervezni igen nehéz, bizonytalan. A sorkatonaság előnyeként szokás
emlegetni, hogy a sorozás révén nagyszámú tartalékos tömegek
vannak, akik mozgósíthatók, ha a védelem gerincét jelentő elit,
professzionális haderő nem tudja feltartóztatni az ellenség támadását.

Erre a nemvárt és nemkívánt esetre két, egymást kizáró védekezési
stratégiát tudnak javasolni a hadkötelezettség ellenzői:

a) Népfelkelés, illetve a tartalékosok mozgósítása.

Kérdéses, hogy szükséges-e ehhez előzetes kiképzés, hiszen az
ismeretek gyorsan elavulnak, másrészt éppen a rendkívüli helyzet
miatt várhatóan semmi sem úgy menne végbe, ahogy azt előre
eltervezik. A korábbi sorozások miatt még hosszú évekig lesz
elegendő �kiképzett� tartalékos. A kiképzett tartalékosok folyamatos
utánpótlását (ha az egyáltalán szükséges) önkéntes alapon is lehetne
biztosítani megfelelő ösztönzéssel.

b) A fehér zászló kitűzése.

Ez ugyan megdöbbentően hangozhat, de nagyon sok történelmi
tapasztalat azt mutatja, hogy egy ország a végső tartalékok
mozgósításával csak növeli veszteségeit, és valószínű, hogy végül
egy rosszabb pozícióban kényszerül erre a lépésre. A népesség
megtartása sokkal fontosabb szerepet szokott játszani a nemzetek
jövője szempontjából, mint a terület átmeneti hovatartozása.

4.4. Béke - militarizmus

A sorozott hadsereghez kapcsolódó szimbólumrendszer a nemzeti
különbségek hangsúlyozásán alapul. Kitünteti a saját nemzetet a
többihez, a potenciális ellenséghez képest. Így a sorozott hadsereg
kiválóan alkalmas a nacionalista indulatok felszítására. A
tömeghadseregek - legalábbis elvileg - nemcsak védekezésre, hanem
támadásra is alkalmasak, ezért tömeghadseregek fenntartása állandó
kísértést jelent a nemzetállamok vezetőinek, hogy a problémákat
erőszakkal való fenyegetéssel vagy erőszakkal oldják meg. Így a
tömeghadseregek nagyobb veszélyt jelentenek a békére, mint a kis
létszámú professzionális hadseregek.

A sorozott hadsereggel szinte minden polgár, minden család
kapcsolatba kerül, az egész társadalom bizonyos mértékig militarizált,
míg önkéntes haderő esetén a katonaság csak a társadalom egy
részének életét érinti.

Nem csoda, hogy a fegyveres harcban, a történelmi háborús
eseményekben pozitív értékeket látó, katonai hagyományokat ápoló,
nacionalista körökben nagyon is népszerű a hadkötelezettség.

4.5. Kasztosodási és puccsveszély, civil kontroll

�A sorozott hadsereg a civil kontroll biztosítéka. A professzionális
hadsereg viszont könnyen felhasználható nemcsak külső
ellenséggel szemben, hanem belső célokra is, puccsveszélyt jelent.�

Nagyon érdekes érv. Hallottam már tekintélyes német szakértőktől,
magyar politikusoktól, de még a rádióba betelefonáló vidéki
nagymamától is - annak ellenére, hogy az ezt alátámasztó konkrét
esetek nem ismertek. Amikor valami konkrétumot mondanak,
leginkább Pinochetet említik ezzel kapcsolatban - helytelenül, mert
Chilében sorozott hadsereg van, vagy a régmúlt római korból idézik fel
a �pretoriánus gárda� csínyeit.

Ha az egyre kisebb létszámú, kezdő, sorozott közkatonák bármiféle
befolyást gyakorolhatnának a haditervekre vagy bevetési akciókra,
avagy a sorkatonák a főtisztek titkos terveit kifecseghetnék a
diszkóban vagy családjuk körében, akkor ez a hadsereg katonailag
teljesen értéktelen. A hadsereg ugyanis akkor bír katonai
jelentőséggel, ha szigorúan hierarchikus, fegyelmezett és konspiratív.
Egészen más kérdés a civil kontroll: egy ilyen hadseregnél szükséges
és elegendő, hogy a hadsereg legfelső vezetése - ami egyébként
mindig hivatásos állományú - az állam civil politikai döntéshozóinak
irányítása alatt álljon. A civil kontroll további biztosítéka a
nyilvánosság, valamint a hadseregtől független, de a katonák számára
is nyitott civil szerveződések, társadalmi szervezetek tevékenysége.

Semmi sem bizonyítja, hogy a sorozott hadseregek kevésbé lennének
hajlamosak gaztettek elkövetésére, vagy a hazát elkötelezettebben
szolgálnák, mint az önkéntes hadsereg. A magyar sorozott hadsereg
gátlástalanul kiszolgálta a hitleri Németországot, a sztálini
Szovjetuniót, részt vett az újvidéki vérengzésben és Csehszlovákia
1968-as megszállásában. Utalhatunk továbbá a II. világháború más
sorozott hadseregeinek rémtetteire, a görög ezredesek puccsára, a
szerb hadsereg koszovói akcióira stb.

A mai bevonulási adatok ismeretében már az az állítás sem állja meg
helyét, hogy a sorozott haderő hűen reprezentálja a társadalmi
összetételt, sőt, ettől igen távol áll. Az elit fiataljait szinte egyáltalán
nem érinti a sorozás.

Ami a katonai kaszt kialakulásának veszélyét illeti, ez a probléma
független a sorozástól: leginkább a mindenképpen hivatásos tisztek
esetében vetődhet fel, bár szerintem ez a mai Magyarországon
álprobléma.

Van még itt egy másik érv is: �önkéntesség esetén a szegény
néprétegek gazdasági okból kényszerülnének katonai pályára, s ez
sérti a társadalmi igazságosság elvét.� Ez az érv képmutató - több
okból is. Egyrészt mert sohasem emlegetik más, sokkal alacsonyabb
presztízsű szakmáknál, csak kizárólag a katonaságnál. Másrészt a
mai katonai szakma nem különösebben veszélyes, az utóbbi 50 év
tapasztalatai szerint sokkal veszélyesebb szakmák is vannak. Végül
azért is képmutató ez a fajta érvelés, mert a gazdasági
kényszerhelyzetben levők lehetőségeit kívánja korlátozni. A társadalmi
igazságosságra hivatkozva nem lehet és nem méltányos a szabad
munkavállalás jogát kétségbe vonni.
                b) Átmeneti jellegű érvek

4.6. Jogi szempontok

A jelenlegi Alkotmány előírja a polgárok honvédelmi kötelezettségét
[2]. Ez az alkotmányos rendelkezés ütközik az Alkotmány más
rendelkezéseivel, az alkotmányos alapjogokkal, például az élethez való
joggal. Így a hadkötelezettség alkotmányos feszültségek forrása.

1996-ban tervezték egy új Alkotmány megalkotását. Az előzetes
társadalmi vita egyik eredménye az volt, hogy az illetékes parlamenti
bizottság által ötpártilag elfogadott módosító csomagba bekerült egy
olyan módosítás, ami a hadkötelezettséget kivonta az Alkotmányból
és alacsonyabb jogszabályba, törvénybe utalta. A parlament végül -
más okok miatt - néhány szavazat híján nem fogadta el az új
Alkotmányt.

A jelenleg hatályos Alkotmány alapján lelkiismereti indokkal
alternatívaként polgári szolgálat is választható. Polgári szolgálatot
teljesíthetnek a sorkötelesek pacifista, hadseregellenes
szervezeteknél is, amire a hadkötelezettség kifejezés alkalmazása
egyenesen abszurd.

4.7. Szakmai (katonai és gazdasági) megfontolások

A sorozott hadsereg a piacgazdaságtól idegen. A rejtett, járulékos
költségek miatt a gazdasági tisztánlátást is lehetetlenné teszi [15].
Társadalmi szinten biztosan drágább, pazarlóbb. Az önkéntes haderő
a piacgazdaság eszközeivel valósítja meg a munkamegosztást.

Mégis elterjedt a köztudatban, hogy �az önkéntes hadsereg a
drágább�. Itt két tényezőre gondolhatunk. Az egyik az, hogy a sorozott
katonának nem kell bér, tehát az �megtakarítható�. Ám ez az érvelés
amorális: ha az állam igényel valami szolgálatot polgáraitól, azt nem
illik erőszakkal elvenni, hanem szabadpiaci áron illik megvásárolni. A
sorkatonákon megtakarított bérköltség nem is igazán jelentős faktor.
Ez csak a HM által nemrégiben készített költségszámításban jelentős
[16], mert ott

- a tervek szerintinél jóval magasabb létszámmal számoltak,

- a magyar munkaerőpiaci viszonyokhoz képest irreálisan magasra
becsülték a szerződéses katonák bérét,

- feltételezték, hogy az átálláskor minden katonai bért növelni kell,

- bruttó bérrel számoltak, noha az adó és egyes járulékok az állam
számára nem jelentenek többletköltséget.

Arról nem is beszélve, hogy az áttérésnél megtakarítások is lesznek,
ezeket a HM számítása figyelmen kívül hagyta.

A másik szóba jöhető szempont az átállással járó többletköltségek. A
honvédelmi miniszter megfogalmazásában: �a szerződéses katona
másfajta szállást és haditechnikát igényel� [17]. A �haditechnika�
katonai kérdés. Ám nyilvánvaló, hogy a haditechnikai felszerelés
korszerűsége, hatóereje nem attól függ, hogy a hadsereg milyen
típusú. Sőt, egy szerződéses katona, jobb kiképzettsége, több
gyakorlata miatt ugyanazzal a felszereléssel is hatékonyabban,
eredményesebben tud bánni, mint a kezdő, szakképzetlen sorkatona.
Lehet, hogy szükség van a magyar hadsereg felszerelésének
modernizálására, de inkorrekt ezt az igényt az önkéntességre való
áttérés számlájára írni.

Az az állítás pedig, hogy a sorkatonának másféle szállás dukál,
etikailag, jogilag elfogadhatatlan, a sorkatonákra nézve sértő. Ők sem
tekinthetők másodosztályú állampolgárnak. A méltányosság azt
kívánná, hogy éppen azok elhelyezésére, ellátására kellene nagyobb
gonddal ügyelni, akik nem szabad akaratukból és nem is büntetésből,
hanem kényszerűségből kerülnek a laktanyákba.

A sorkatonákat egyre kevesebb tényleges katonai feladatra lehet
alkalmazni. Magyarországon már most is két haderő létezik: az egyik
a NATO-követelményekhez igazodó önkéntes, a másik a tradíciókon
alapuló sorozott sereg. E két struktúra egyidejű fenntartása,
azonkívül, hogy értelmetlen pazarlás, rontja az önkéntes sereg
színvonalát is. A szerződéses katonai állásokra például nincs elég
jelentkező. Ha nem követelnék meg a jelentkezéshez a sorkatonai
szolgálat részbeni letöltését, akkor jóval több jelentkező lenne. A
sorkatonaságnál uralkodó hangulat azokat is elriasztja a katonai
pályától, akik arra egyébként hajlamosak lennének.

4.8. A külföldi példák

A sorozás hívei előszeretettel hivatkoznak európai példákra,
elsősorban Németországra, habár éppen ott is vita folyik a
haderőreformról.

Magyarországnak a német modellt nem célszerű követni - nemcsak
történelmi okok, hanem az eltérő adottságok, a lakosság eltérő
hozzáállása miatt sem. Németországban például igen jelentős a
polgári szolgálatot választók aránya. A kato illetve polgári szolgálat
elfogadottsága, a jogkövető magatartás jóval nagyobb, mint nálunk.

Az európai semleges országok gyakorlatára való hivatkozás is
helytelen. Egyrészt igen lényeges a biztonságpolitika szempontjából a
NATO-tagság. Másrészt Svájc, Svédország és Finnország történelmi
tapasztalatai a miénktől rendkívül távol állnak. Svájc és Svédország
régóta nem volt háborúban, Finnország második világháborús
szerepe pedig pozitív értékként jelenik meg a közvéleményben. Így
ezekben az országokban a fegyveres honvédelem presztízse -
ellentétben Magyarországgal - fennmaradt, nem diszkreditálódott.

4.9. Magyar nemzeti érdekek

Magyarország a két világháborúban nemcsak katasztrofális katonai
vereséget, hanem katasztrofális megaláztatást, erkölcsi vereséget is
szenvedett. Ez a történelmi tapasztalat a felelősen gondolkodókat és
az egyszerű embereket is elvezette a felismeréshez: számunkra a
konfliktusok fegyveres erővel történő megoldása nem kifizetődő.

Még a diktatúra éveiben erősödött meg a Bokor Közösség. A
mozgalom alapítója, Bulányi György piarista tanár úgy vélte: a magyar
nemzet érdekeit leginkább azzal szolgálja, ha Jézus tanítását követve
radikális erőszakmentességet hirdet. A mozgalom sok tagját
bebörtönözték a katonai szolgálat megtagadása miatt. Ez a mozgalom
jelentős hatással volt több kiemelkedő közéleti személyiség
gondolkodására.

A magyar történelmi tapasztalatok alapján még a radikális pacifizmust
sem lehet pragmatikus érveléssel lesöpörni. Csak a politikailag
elfogultak vonják kétségbe, hogy hadseregünk léte, tevékenysége a
két világháborúban hátrányosan befolyásolta hazánk sorsát.

Trianon óta Magyarországot olyan államok veszik körül, amelyekben a
magyar nemzetiség létszáma jelentős. A szomszédos országokban
élő magyarság szempontjából a hadkötelezettség különösen ártalmas.
A magyarországi hadkötelezettség-ellenes mozgalom nagy erkölcsi
támogatást kapott a vajdasági magyarok erőszakmentes ellenállási
mozgalmától. A hadköteles fiatalok elvándorlása veszélyezteti a
magyar nemzetiségek jövőjét.

A nemzetiségek kettős kötődésben élnek: egyrészt kötődnek ahhoz az
államhoz, amelynek polgárai, másrészt kötődnek az anyaországhoz. A
magyar nemzeti érdek megkiíánná, hogy a nemzetiséghez való
tartozás - a lelkiismereti okhoz hasonlóan - mentességet biztosítson a
kötelező katonai szolgálat alól.

4.10. A magyar polgárok hozzáállása

A magyar fiatalok túlnyomó többségére már nem hatnak a régi
frázisok. A történelmi tapasztalatokat az egyszerű polgárok sokkal
gyorsabban és pragmatikusabban dolgozták fel, mint a politikai elit. A
kötelező katonai szolgálatot elkerülők nagy száma bizonyítja a magyar
fiatalok szabadságszeretetét és leleményességét. Ugyanakkor az is
megfigyelhető, hogy a magyar polgárok nagyobb hangsúlyt fektetnek
arra, hogy a problémára egyéni, kivételes megoldást keressenek,
mintsem, hogy gyökeres változást, általános rendezést
követeljenenek. A közvéleménykutatási adatok [18] szerint a lakosság
többsége már ellenzi a sorozott hadsereget, és ez a többség egyre
növekszik. Ez a tény, valamint a nyilvános vita kiszélesedése arra utal,
hogy a kérdés politikai, választási jelentősége fokozódik.

A közéletben azonban jelen vannak más hagyományaink is. A
nacionalista indulatok, az irredentizmussal való kacérkodás, a
militarista hagyományok ápolása olyan tényezők, amelyek az önkéntes
haderőre való áttérést késleltethetik.
 

BACK


(c) HEL - Hadkötelezettséget Ellenzők Ligája. Ez az oldal a Soros Alapítvány támogatásával olvasható az Interneten.