HEL sajtószemle 2004 november

1106
Kossuth Rádió / Vasárnapi újság
Leszereltek az utolsó sorkatonák – az interjúk teljes szövege
2004. november 8., hétfő 14:51
http://www.radio.hu/index.php?cikk_id=113268
– 1956. november negyedikéje bebizonyította – ha úgy tetszik –, hogy kis országnak ne legyen hadserege, fölösleges. Kell-e a hadsereg?

Erdős László nyugállományú honvéd ezredes:– Az a nép, amely lemond a honvédelméről, megteszi az első lépést az öngyilkosság felé. Az emberiség történelme nem áll másból, mint háborúkból, békekötésekből, és megszegett békekötésekből. A magyar nemzet fennmaradása itt a Kárpát-medencében óriási véráldozatokkal, állandó honvédő háborúk közepette zajlott. És ez a mi legújabb kori történelmünk is bizonyította, ez a nemzet a szabadságra, a függetlenségre igen kényes. Természetesen az is hozzá tartozik, hogy mi soha senkit nem igáztunk le, nem hódítottunk meg. Senkit nem zártunk koncentrációs táborba, és nem vittünk el gulágokra. De a hazai védelme – írta az alkotmány – minden állampolgár szent kötelessége. Mindig tisztességgel és becsülettel védték és áldozták életüket azért a honért, amelyben most is élhetünk és fennmaradhatunk. Most megfogalmazták, hogy a NATO-nak nincs szüksége a tagállamok gyengén felkészült sorkatonákból álló hadseregeire. Ha lemondunk a magyar polgárok ezen kötelezettségéről, nemcsak az következik be, hogy az erőssel tárgyalnak és a gyengének diktálnak, de a nemzetünk ha most feladja, hogy a hazafiság, a nemzetben való gondolkodás, az elkötelezettség felesleges, akkor ez a nemzet el fog korcsosulni. Mert nem tud felelősséget vállalni a saját hazájáért és az otthonáért.

– A Magyar Hírlap a hét közepén ezzel a szalagcímmel írt a sorkötelezettség megszüntetéséről: „Ti vagyok a legnagyobb balekok”, mármint az utolsó sorkatonák.

– A Magyar Köztársaság alkotmánya előírja, hogy a haza védelme minden állampolgár szent kötelessége. Tehát aki még az alkotmánnyal szemben ellenállásra buzdít, büntetőjogi felelősségének is kellene lenni. Egy korszerű, ütőképes haderő letéteményese kell hogy legyen békében és háborúban egyaránt a haza védelmének, és a nemzet függetlenségének. De van egy másik szerepe is. Amennyiben a külpolitikai tevékenységében egy országnak kimerülnek a politikai és diplomáciai forrásai, minden állam a hadseregével tudott súlyt képezni. A honvédelemre mindenkor áldozni kell. A politika felelőssége az, hogy kellő költségvetési hányadot biztosítson arra, hogy mindenkor a kor színvonalán álló haderővel rendelkezzen az ország. Eljutottunk odáig, hogy úgy szüntetnek meg haderőnemeket, hogy nincs azt felváltó, korszerűbb ütőképes haderő.

– Nyolcezer vagy akár tizennyolcezer szerződéses katonával meg tudjuk védeni magunkat?

– Ez a békehaderő semmi esetre sem elegendő ahhoz, hogy egy ország biztonságát és szuverenitását szavatolni tudja. Nagy nemzeti tragédiáink, hon- és országvesztéseink mindig akkor következtek be, amikor lemondtunk a honvédelemről. Így volt ez a tatárjárás idején, így volt ez a mohácsi honvesztés idején is. Tizennégy évig Mohács után nem jöttek vissza a törökök. Mit csináltunk tizennégy éven keresztül? De amikor a magyar katona 1918-ban, a fegyverszüneti egyezmény következtében október 31-én győztes fegyverrel áll a történelmi Magyarország határain kívül, akkor a király lemond, átadja a hatalmat egy illegitim köztársaságnak. Kikiáltják a népköztársaságot. Károlyi Mihály honvédelmi miniszter meg kijelenti, hogy nem akarok katonát látni. Puskalövés nélkül, francia tábornokok vezetésével románok, szerbek, csehek elözönlik Magyarország történelmi részeit, és ez már előrevetíti Trianon árnyékát. Kell-e még ma sorolni azt, hogy mi a következménye annak, ha mi a fejünket a homokba dugjuk. A költségvetési hányadot megnyirbálva, nem a valós helyzetnek megfelelően értékeljük a magyar honvédség helyét és szerepét a magyar függetlenség és a hon védelmében és biztonságának érdekében.




– A haza védelme és a haza szeretete összefügg-e?

Farkas Henrik, a Hadkötelezettséget Ellenzők Ligája ügyvezetője:– Egyáltalán nem függ össze. És az elmúlt századokban se nagyon függött össze. Tulajdonképpen a hadkötelezettség csak százharminchat éves múltra tekint vissza. És abban biztos vagyok, hogy ez alatt az időszak alatt nem függött össze.

– Van-e valamilyen elképzelése azt illetően a Ligának, hogy adott esetben, háborús helyzetben hogyan, mily módon történjen a mozgósítás, kikből álljon hirtelen össze egy hadsereg?

– A Liga alapszabálya kimondta, hogy mi csak egy témával foglalkozunk, a hadkötelezettség eltörlésének a követelésével. De ilyen kérdésekkel például már a Liga egységes álláspontot nem képviselhet. Hiszen tagjaink között vannak pacifisták, vannak olyanok, akiknek a vallási meggyőződése minden körülmények között tiltja a fegyverfogást, és vannak közöttünk katonák is. Erre jól kidolgozott biztonságpolitikai elképzelésekkel és tervekkel bírnak.

– Elégedettek a most elért eredménnyel?

– Akkor leszünk igazán elégedettek, ha békeidőben, a haza védelmének ürügyén semmilyen kényszerszolgálatot, kényszerkiképzést nem követelnek meg a polgároktól.

– A kényszer szót miért kell mindenhez hozzátenni? Akkor beszélhetnénk kényszeradózásról, kényszer-jegyvásárlásról a villamoson, buszon. Kényszerfizetési kötelezettségről a közértben, és így tovább.

– Abszolúte jogos a kérdés. Mi mégis ezt mondjuk, hogy kényszer. Azért, mert ezzel akarjuk kifejezni ellenkezésüket. A kényszersorozás, úgy érezzük, nemcsak a polgároknak volt már ártalmas és célszerűtlen, hanem a hazának, a nemzetnek is. A történelmi hagyományainkban is megvan a kényszertől való irtózás. Nagyon sok szomorú eset volt itt. És az utóbbi időben már nehezen lehetett volna olyan fiatalt találni, aki örömmel ment volna be. Minden fiatal próbálta elkerülni a legkülönbözőbb módokon, ugye tudjuk ezeket a „betegségeket”.

– Arra nézve van-e valamilyen elképzelésük, hogy mi lesz a honvédségi objektumok sorsa? A sok laktanyáé, a fegyverzeté, a felszerelésé és így tovább – vagy ez megint csak nem a Liga hatásköre?

– Nem a mi hatáskörünk. Akik ehhez a mozgalomhoz csatlakoztak, azok nagyon is jól megfontolták. A sorkötelezettség megszűntével az előnyök sokkal nagyobbak, mint a hátrányok.

– Például?

– A másik tábor, akiket röviden sorozóknak neveznék, például elsősorban azt mondják, hogy mi lesz itt a haza védelmével. Motiválatlan, kiképzetlen kényszerkatonákról volt szó – ezekből néhány ezerre rábízni a haza védelmét a katonai szakértőink szerint igen kockázatos dolog. Sőt, volt olyan katonánk, aki úgy fogalmazott, hogy ennek a sorkatonaságnak a megléte jelent biztonságpolitikai kockázatot.

– A Szovjetunió egy egész gyarmatbirodalmat épített ki a sorozott katonák segítségével.

– Igen, tudjuk. A haditechnikai katonai szakértők, akik nem elkötelezettek valamilyen ideológiai irányban, azok egybehangzóan azt mondják, hogy a tömeghadsereg kora lejárt, a modern hadviselésben nincs szükség ágyútöltelékekre.

– Mondták ezt az I. és a II. világháború kezdetén is.

– Tulajdonképpen ez a hadkötelezettséget ellenzők mozgalma csak az I. világháború után bontakozott ki, amikor az általános hadkötelezettség európai bevezetése után egy szörnyű, addig soha nem látott háborúba süllyedt ez az Európa. Sajnos a világpolitikai helyzet úgy alakult, hogy a II. világháború is bekövetkezett, és ezután a hadkötelezettség megszüntetésének kérdése egy ideig aludt. De manapság újra fölerősödött és ez világpolitikai trend.

– A környező Kárpát-medencei országokban van-e az önökéhez hasonló mozgalom?

– Olyan erős mozgalom, mint nálunk, nincs. De pacifista szervezetek mindenütt vannak. És van egy nemzetközi hadkötelezettséget ellenző szervezet is. Az Anti-Army Network. Ebből vannak román, cseh tagjaink is.

– Nem lett volna Magyarország biztonsága, védelme szempontjából célszerűbb összehangolni a szomszédos országokkal a hadkötelezettség megszüntetését? Tehát a Kárpát-medencében mindenhol szűnjön meg, ne csak Magyarországon.

– Nemzetközi mozgalmunk azt tűzte ki, hogy „Hadkötelezettség-mentes Európát most”.

– Egyelőre még csak nálunk következett be. Ezáltal mi vagyunk hátrányban.

– Szlovénia sajnos már megelőzött bennünket. De meggyőződésem, hogy a többiek is követni fognak.

– A Ligának mi a következő célja?

– Csak ezzel a témával foglalkozhatunk. Tehát ebből értelemszerűen következik, hogy a Liga fel fog oszlani. Természetesen még itt hátra van a jogi rendezés. Ez még az alkotmány és a honvédelmi törvény kérdése. De ha az is befejeződik, akkor a Liga feloszlik. Persze a tagságon múlik. Mert ugye tudjuk, hogy ez csak békeidőre vonatkozik és lehet, hogy lesznek köztünk olyanok, akik szeretnék ezt kiterjeszteni háborús időszakra is, de ez nem a mostani Liga problémája.

1122
origo
Káros volt gondolkodni a seregben    2004. november 22., hétfő, 12:11
http://www.origo.hu/itthon/20041122karos.html

Szűcs Mihály alezredes éveken át publikációkkal, levelekkel, beadványokkal, alkotmánymódosítási koncepcióval és országos meggyőző kampánnyal küzdött a hadkötelezettség ellen. Többször indítottak ellene ezért fegyelmi eljárást. A sorozást most novemberben eltörölték. Szűcs az [origo]-nak adott interjújában a sorozás elleni harc felidézése mellett tönkretett életekről, kidobott milliárdokról és a politikusok rövidlátásáról is beszélt.

Magas rangú katonatiszt létére hogyan lett a Hadkötelezettség Ellenes Liga (HEL) egyik vezetője?

Amikor 1993-ban a Liga megalakult, akkor olyan újságcikkeket jelentettek meg, hogy a konzervatív tiszti kar akadályozza a sorkötelezettség megszüntetését Magyarországon. Ekkor sajtóvitába szálltam későbbi barátaimmal. E kakaskodás által ismerkedtünk meg személyesen. 1995-ben lettem ügyvivő a Ligában, 1998-tól pedig Farkas Henrikkel ügyvezetők lettünk. Láttam a HEL-ben azt a sok jóérzésű civilt, akik abszolút nem értettek se a hadsereghez, se a fegyverforgatáshoz, de nem is akartak. Ők csak azt akarták, amit a népdal mond "csak az menjen katonának, aki ilyet szeret". Mi néhányan, katonák, segítettünk nekik abban, hogy az ellenlábas politikusok ne tudják őket szakmai érvekkel lenyomni. Adtunk nekik szakmai muníciót. Tavaly viszont lemondtam az ügyvezetői tisztségemről, akkor már látszott, hogy hamarosan megszüntetik a sorozást. Viszont láttam azt is, hogy amit helyette akarnak, az nem lesz sikeres. Tudtam előre, hogy a tiszttársaim egy része rám fog mutogatni: "Ezt akartad?" Hát nem ezt akartam. A Ligában a civilek száz százalékig elérték azt, amit akartak, mi katonák csak ötven százalékig.

Dolgozott sorozott katonákkal is, a nyolcvanas években a szakaszparancsnoktól a zászlóaljparancsnoki posztig tölött be beosztásokat. Mi volt a baja a sorozott hadsereggel?

Már a Kádár-rendszerben elleneztem a sorozást. Nem értettem egyet az akkori Néphadsereg szereptévesztésével. Nem értettem egyet azzal, hogy a politikai nevelés színtere legyen a hadsereg, és hogy népgazdasági munkát végezzenek a katonák kiképzés helyett. A suszter maradjon a kaptafánál. A katonáimat például elvitték a párttitkár háza elé árkot ásni. Amikor jött a felmérés lövészetből, akkor persze nem találták el a céltáblát. Akkor minket, fiatal tiszteket vettek elő, hogy miért nem tanítottuk meg a katonákat lőni. Közben elvitték őket krumplit szedni, kukoricát törni, árkot ásni, és más különböző munkákra. Persze mi voltunk a hibásak, nem az, aki elvitte őket a krumpliföldre. Akkor lett nekem csömöröm. Sajnos a kilencvenes évek elején hiába vártuk a változásokat. Csak a csillagot cseréltük le, de minden maradt a régiben.

Viszont már nem kellett a párttitkár háza előtt ásni. Vagy ez sem változott?

Utoljára 2001-ben fordult elő, hogy Tapolcáról kivitték a katonákat a borosgazdák földjére dolgozni, nagy botrány is lett belőle. De nem csak ez volt a baj a sorozott hadsereggel. A hadsereg az emberek fejében halt meg először. Az ország lakossága azért viselte el a hadsereget, mert nem voltak a fiatalok komoly próbatételnek kitéve. Erre mondanék példát. Ha anyukák beszélgettek a seregről, akkor azzal dicsekedtek, hogy az én fiamnak jó helye van, mert szakács, vagy mert sofőr a parancsnok mellett. Azzal senki sem dicsekedett, hogy az én fiam már le tud futni 10 kilométert, fel tud emelni 100 kilót, vagy egy ütéssel három ellenséget le tud gyűrni. Ezzel egyik magyar állampolgár sem dicsekedett. Ha minden áldott nap kilométereket kellett volna lefutni, kemény kiképzéseken részt venni, akkor olyan tiltakozás lett volna a sorozott hadsereg ellen, hogy az csak na.  A hadsereg nem azért van, hogy a deviáns fiatalokat megnevelje. Annak színtere a család.

Csak a kényelmesség miatt nem volt nagyobb a tiltakozás a sorozás ellen?

A rossz kommunikáció miatt is, sokan nem értették, hogy miért rossz a sorozott hadsereg. Többször voltunk a ligásokkal különböző klubokban, rendezvényeken, ahol előadtuk a nézeteinket. Egyszer eljutottunk egy nyugdíjas klubba is, ahol az első öt percben lehazaárulóztak bennünket. Kérdeztem, hogy "Nénik, bácsik, hányan betegek?" Húú, mondták itt fáj, ott fáj. Mondom, tessék elképzelni a kórházat úgy, mint a hadsereget. Az orvosok a tisztek, a nővérek a katonák. Olyan nővérek, akiket hat hónaponként kicserélnek, de az új nővérek semmihez sem értenek, amikor beviszik őket a rendszerbe. Ráadásul nem is akarnak ott lenni, mert mondjuk remek pékek egyébként. És képzeljék el, hogy ők adják az injekciót. "Júúj, hát ez ilyen?" - kérdezték. Mondom, ez ilyen. A végén az egész nyugdíjas klub majdnem be akart lépni a Hadkötelezettséget Ellenzők Ligájába. Bármennyire is ki akarják használni a kormánypártok ezt a dolgot, szerintem az országban a felvilágosítás terén a legnagyobb munkát a HEL végezte. Ha nem lett volna, akkor a fiatalokat ma is sorozzák a véleményem szerint. Érdekes módon ma túl sokan emlékeznek úgy, hogy a támogatók között voltak. Lám, kevesen voltunk, de sokan maradtunk.

Magányosan harcolt a hadseregben a sorkötelezettség ellen?

Sokan egyetértettek velem, csak a retorziók miatt nem mertek csatlakozni. Ezt csak az értheti meg, aki ismeri a hadsereget belülről. A szocialista tömeghadsereg tiszti karát még alattvalói alkalmazkodóképességre nevelték. Kifejezetten káros volt gondolkozni. A gondolkodó katona talán most kezd belépni a rendszerbe. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem szociológia szakán 1994-ben készítettek egy felmérést arról, hogy a tiszti kar sorozott vagy önkéntes hadsereget szeretne-e. Kiderült, hogy a tiszti kar közel 75 százaléka már ekkor az önkéntes haderő mellett tette le a voksolt.

Indult is Ön ellen fegyelmi vizsgálat, amikor a HEL ügyvezetője lett. Szabó János honvédelmi miniszterként (FKgP, Orbán-kormány) kezdeményezte Ön ellen. Végül Polt Péter akkori ombudsman állásfoglalása mentette meg a retorziótól, de az ügy elég sokáig húzódott. Akkor nem gondolta, hogy jobb lett volna, ha Ön is inkább meghúzza magát?

Én úgy gondolom, hogy ha egyszer kiálltam egy ügy mellett, akkor azt nem szabad abbahagyni retorziók miatt. És a fegyelmi ügyem nagyon sokat használt a szervezetnek. A sajtó szereti a botrányt, ezért ránk irányult a figyelem. Akkor erősen megnőtt a taglétszámunk is, majdnem elérte a 2000 főt. Társadalmi szervezetnél ez szerintem nagy szó Magyarországon.

Tavaly mégis kiszállt, mint mondta azért, mert nem ezt akarta. Mi a baj a mostani önkéntes sereggel?

Nem szívesen kezdek bele a bírálatba. Az elmúlt tíz évben legalább ötven publikációban ezt már megtettem. A politikusok két módon reagáltak: fegyelmik elé citáltak vagy nem akartak szóba állni velem. Tíz év kemény harcban el lehet fáradni.

1130
http://index.hu/politika/belhirek/?main:2004.11.30&203265
 Hazugsággal vádolja Orbánt az SZDSZ
november 30. 21:07  [Index]

"Minden létező határon túlmegy" Orbáb Viktor legutóbbi kampánylevele, jelentette ki sajtóközleményében az SZDSZ. A liberális párt szerint a volt miniszterelnök az ifjú választóknak küldött kampánylevelében hazug módon azt állítja, hogy pártja kezdeményezte a sorkatonaság megszüntetését, amit "néhány napja a parlament is megszavazott". Az SZDSZ szerint ezzel szemben az Orbán-kormány mindent megtett az SZDSZ 2000-ben kezdeményezett, a sorkatonaság eltörlését célzó népszavazási kezdeményezésének megakadályozásáért. Orbán akkori kijelentése szerint "másképp néznek azokra, akik nem voltak katonák".

A Fidesz első körben nem támogatta a sorozás eltörlését célzó szocialista alkotmánymódosítást sem. Álláspontjukat egy saját közvélemény-kutatás eredményeinek megismerése után módosították csak.
http://index.hu/politika/belhirek/?main:2004.10.25&198839

   


*********
Hadkötelezettséget Ellenzők Ligája - HEL   -    Sajtószemle
Erőszakellenes Oldalak           Kéziratok, újságcikkek (Farkas Henrik)

Ez az oldal a Soros Alapítvány támogatásával olvasható az Interneten.