Szociális káosz

Népszabadság, Olvasói Vélemények 1995.04.03

Bajban a haza, üres a kassza. Eladósodtunk. A felismerést tettek követik: fizetnünk kell. Az illetékesek nem győzik hangsúlyozni, hogy még ilyen súlyos helyzetben is féltő gond-dal óvják a legrászorultabba-kat: az ő terheik talán még csökkennek is. Ezt diktálja a szociális érzékenység.
Születnek és születőben van-nak a megszorító intézkedések. Emelkednek az energiaárak. Ámde, akiknél az egy főre jutó jövedelem x határ alatt van, azok kaphatnak kompenzációt. Bevezetik a tandíjat. Akiknél viszont az egy főre jutó jövede-lem az x határ alatt van, mentességet kaphatnak. Megszűnik a családi pótlék. Természetesen csak x jövedelemhatár felett. És így tovább. x határ alatt jár szociális bérlakás, lakásfenntartási támogatás, tandíjked-vezmény, családi pótlék, stb., csupa olyasmi, ami x határ fö-lött nem jár.

Csakhogy ha ezeket mind összeadjuk, kiderül, hogy az x határ alatti családokat messze jobb anyagi helyzetbe hozza a szociális háló, mint amilyenben az x határt kevéssel meghala-dók vannak. Hátulsó pár: előre fuss! Kész a szociális káosz. És ez akkor is igy lenne, ha a jövede-lem mérése és a támogatás elosztása teljesen korrekt mó-don történne, ami a létező Magyarországon teljesen valószínűtlen

Mi lenne a helyes megoldás? Az állampolgár eredetileg valahogyan hozzájut egy „bruttó” jövedelemhez. A hatalmi szervek (országos hatóságok és önkormányzatok) ebből egyrészt elvesznek (adók, járulékok), másrészt hozzáadnak (támogatások. kedvezmények), így alakul ki az állampolgár ”nettó” jövedelme. Az igazságosság és a célszerűség megkövetelné, hogy az állami (önkormányzati) beavatkozás ne fordítsa meg a sorrendet: akinek több volt az: eredeti bruttó jövedelme, annak a beavatkozás után is legalább annyi maradjon, mint akinek kevesebb volt. Hiszén az elvonások - juttatások szerepe a jövedelemkülönbségek hatásainak mérséklése, nem pedig új, olykor az eredeti különbségeket is meghaladó különbségek gerjesztése. Szomorúan látom, hogy éppen más szelek fújnak A kormány most az alanyi jogú szociális intézmények visszaszorítására készül. Pedig ezek az igazán hatékony, igazságos, az esélyegyenlőség, a közmegegyezés, a társadalmi béke irányába ható intézmények. Nem szükíteni, inkább bővíteni kellene körüket, akár a többi szociális kiadás rovására is. Jó lenne például, ha már a bőség kosarából nem is, de legalább ingyenes iskolatejből és zsemléből minden gyerek egyaránt vehetne. Akkor lehetnénk csak biztosak abban (amit egyébként semmilyen jövedelemigazolásos rendszer sem tud garantálni), hogy egyetlen gyerek sem halhat éhen.

Dr. Farkas Henrik fizikus
*************************
Kéziratok, újságcikkek (Farkas Henrik)
Erőszakellenes Oldalak         Hadkötelezettséget Ellenzők Ligája - HEL   -  

Ez az oldal a Soros Alapítvány támogatásával olvasható az Interneten.