1. Vigyázzatok, kicsiny báránykáim — mondta egy román—magyar vegyes osztályban egykori középiskolai osztályfônököm az egyetlen olyan osztályfônöki órán, amelyrôl véletlenül nem lógtam el — vigyázzatok a magyar lányokkal. Tudjátok, az egy dolog, hogy ôk is rendszeresen megírják a leckét, de azért azt is illik tudni róluk, hogy nem tehetnek róla: az ô természetük olyan, hogy bármikor bárkivel lefekszenek akár egyetlen pár harisnyáért is.
2. Kérdés és válaszok a Dilema címû, Bukarestben megjelenô tranzitológiai hetilap Hej, magyarok alcímet viselô számából:
   Ugyan, mit tudunk mi a mi magyarjainkról?
    — hogy szorgalmasak, de nem viszik semmire ;
    — hogy a lányok jó gazdasszonyok, pedig a román fiúk akkor is feleségül vennék ôket, ha nem lennének azok;
    — hogy ôk katolikusok, holott mi ortodoxok vagyunk;
    — hogy a fociban Magyarországnak szurkolnak, pedig a magyarok ritkán és szarul játszanak a románok ellen;
    — hogy a Nyugati-Érchegységben szervezik a szabadcsapataikat, pedig a bombák Budapesten robbannak;
    — hogy rendszeresen gulyást fôznek, noha a mititeitôl indul el a nyálelválasztásuk.
3. Erdély, Tusnád, fenyôk, havasok, tiszta források. A közép-Ceausescu-korszak egyik legreprezentatívabb szállodájának bárja, ahol még az is elôfordult, hogy kólát is lehetett inni. Szokás szerint csak akkor adtak, ha vettünk mellé egy deci vodkát és egy csomag sós mogyorót is. Bordó bársony kárpit, szûrt, kékes fény, kettesben elsô szerelmemmel, halk zene. Kérünk két kávét és két kubai rumot — mondjuk a székely bárpultoslánynak. Itt a két rum — nyújtja mosolyogva —, és azonnal fôzöm a kávét is, csak elôbb megyek, szarok egyet.
4. Húsvét, Kolozsvár, Mátyás király lova
    A román népi idôjóslás szerint hideg és jégesô várható akkor, ha a magyar (ld: római katolikus+protestáns) húsvét egybeesik a román (ld.: ortodox) ünneppel. Ha ehhez még egyidejû peszach is társul, az maga a meteorológiai kataklizma elôérzete. Városi folklór, Kolozsvár, Mátyás szobor, Funar elôtt: román húsvétkor felmászni a szoborra, és ördögûzésül jó bôven lepisálni (pisálni = pisilni, pisikálni var. transzilvanizmus pisikélni) azt. No nem azért, mert bárki haragudna a román historikusok szerint hunedoarai Vlaicu vajda fiára, Matei királyra. De: a ló, az bûnös!! Az arabs telivér, melyre a mokány lóra termett román legény föl se ülne.