1. talány: Két part között két pilléren híd vezet át.
A két távoli part Izland és Magyarország. Közöttük a híd szerepét egy érzékeny, sokoldalú művésznő tölti be. S a két pillér a műfordító és a kiadó. Ők nélkülözhetetlenek. Lent a habokban kis csónak bukdácsol a két part között, benne a recenzor. Híreket hoz, visz, örvényt kavar, felhajtást csinál. Tulajdonképpen nélkülözhető.

2. talány: Reykjavík, Stockholm, Budapest, Oslo. Mi bennük a közös?
Történt egyszer, hogy egy kötetnyi vers kelt vándorútra a hideg északról, Izland fővárosából. Fejébe vette, hogy ha már ennyit didergett Reyjavíkban, elindul, hogy mások szívét melengesse. Stockholmi megállójában olyasvalakire talált, aki nemcsak befogadta, hanem elengedhetetlen vágyat érzett, hogy másoknak is bemutassa vándorunkat. Így jutott el egy bölcs kiadóasszonyhoz, de már jóval délebbre, Budapestre. Itt érdeklődéssel fogadták észak vándorát.
Egy idő után nyugtalan lett, s hazahúzta a szíve. Oslóban még megpihent, s nagyon elcsodálkozott, hogy értik ott is, babusgatják. Akadt valaki, aki a hosszú út során átváltozott kötetnyi verset egy hálózati irodalmi lapnak beajánlotta. Így Rejkjavíkban is újra elérhető.

3. talány: Kicsi, halványkék, tenyérbe illik és szerény.
A kötetnyi vers-vándornak Izlandon volt öt szép fátylas, parádés ünneplő/borító ruhája. Ezek olyan különleges öltözetek voltak, hogy még nevüket, sőt szabásuk évét is feljegyezték: Pangad vil ég fljúga, 1974; Ordspor daganna, 1983; Nú eru adrir tímar, 1989; Ljód, 1991; Höfud konunnar, 1995. Ezen köntösök a Stokholm-Budapest közötti hoszszú úton mind elkoptak. Budapesti új neve Reykjavíki eső, 2001 lett, s varrodája a híres-nevezetes Széphalom Könyvműhely.

4. Talány: A szabász noteszében furcsa számokra leltünk. Vajon mit szolgálnak ezek?
Római számok jelzik egytől ötig, hogy hány darabból áll a magyar öltözet, miközben a régi ruhák eredetére is utalnak. Az arab számok mutatják, hogy a darabok hány részből állanak. Az I. rész például 14 versből, a II. 23-ból, a III. 17-ből, a IV. 4-ből, az V. 16-ból. S végül az utolső két szám azt jegyzi fel, hogy a 109 oldalas könyv 74+1 verset rejt magában.
Minden darabban mágikus kéz keverte, rendezte úgy az ABC betűit, hogy az A-k és ö-k, a feszes l-ek, a megroppant d-k, a koppanó p-k, eretnek e-k, k-k, c-k, mind szavakká álltak, sorokba rendeződtek, versszakokba, VERSSÉ.

5. Talány: Tükrök, bábuk – mi a titkuk?
Tükörszobában próbabábuk sorakoznak, kényeskednek, libbennének előre a sorban, illegetik maguk’ a rájuk tűzött ruhadarabokban, úgy állnak a fénybe, hogy felragyogjon rajtuk a verssé összeállt ABC szöveg. Táncra perdülnek, csoportba verődnek, emitt az elhagyott kedvest sirató versek, ott a felejthetetlen tájakat idézők, amott sűrű felhőkbe gabalyodó gondok gyülekeznek. Szerelmesen piruló, anyáskodó, szenvedélyes, hitet adó és kereső szavak; keményen koppanó sorok, feszesek, rövidek, pattogók. Másutt lecsengők, felkavarók, alliterálók, ellenpontozók. Rövid és hosszú sorok, belső ritmusok. Szabadon szállók; gyeplősök, nyergeltek, betörtek.

6. Talány: Kívül csillog, belül ragyog. Mi az?
A pesti öltözet dísze, a nyakék. Ovális, felpattintható medál. Benne képvers-betűkből alkotott portré. A pontosan fogalmazott sorokból egy fény-árnyék sziluett, sors, pálya, hivatás, az alkotó lét körvonalai bontakoznak ki.

Külön köszönettel tartozom Ingibjörg Haraldsdóttir költőnőnek, aki újra visszaadta a szép versbe, az érzékeny lírába vetett hitem. Köszönet Mervel Ferenc (1936-2004) Svédországban élt műfordítónak, a Pro Cultura Hungarica díjazottjának, aki lehetővé tette egy kis nyelv birtoklóinak, hogy egy még kisebb nyelv értékeit megismerhessék. Köszönet a Széphalom Könyvműhely kiadónak, s lelke-motorjának, Mezey Katalinnak. Ők tudják már, amit sokan még nem is sejtenek: a kitartó, következetes munkának van csak eredménye. Köszönet feleségemnek, hogy meghallgatta a felolvasott verseket, s ezáltal méginkább szívébe zárt. Köszönet fiamnak, mert megpróbálta szöveghűen angolra tolmácsolni fenti gondolataimat. Neki köszönhetők az internetes változatban közölt versek izlandiból angolra átültetése is.

(Ingibjörg Haraldsdóttir: Reykjavíki eső. Válogatta, fordította, és az utószót írta Mervel Ferenc. Széphalom Könyvműhely, Budapest 2001.)