Mihályi Gábor:

TUDJUK-E KI VOLT TIHANYI LAJOS?

Majoros Valéria Vanília Tihanyi monográfiájának első kötete

Ha lenne túlvilág. Tihanyi nagyon mérgelődne, látva azt, hogy milliókért árulják ma a képeit, amikor pedig egész életében filléres gondokkal küzdött. Brassait talán a baráti elfogultság vezeti, amikor Tihanyit a legnagyobbak, egy Picasso mellé sorolja. De annyi bizonyos, hogy a művész óriások sorába tartozik. Csak éppen amikor élt és dolgozott a múlt század első harmadában, az a modern piktúra mesés korszaka volt, tele óriásokkal. A világ azonban inkább a század második felében fedezte fel őket, Tihanyi ezt már nem érte meg, El is panaszolta, hogy mi öröme sem lesz a a postumus babérokban, koszorúkban.

Nehezítette helyzetét, hogy elkötelezett baloldali magyar művész volt, akinek a Tanácsköztársaság bukása után emigrálnia kellett. Az emigráms társak is szükében voltak a pénznek. Ok, akik tisztában voltak művész rangjával, sem engedhették meg maguknak, hogy képeit megvásárolják.

Egyébként jellemző művészet és politika viszonyára, hogy ma már semmi jelentősége sincs annak, ahogy Picasso esetében sincs, hogy festőnk tagja volt- e a kommunista pártnak vagy sem, Pedig akkor élet- halál kérdése volt. A mai jelenben és a holnapi jövőben már csak az oeuvre számít.

Majoros Valéria Vaniliának már nem kellett pompás könyvében felfedeznie Tihanyit, Annál inkább kell nekünk, a közönségnek felfedeznünk őt a jó tollú, felkészült képzóművészeti kritikust, tudóst., akik nem hivatásszerűen foglalkozunk képzőművészettel, Igaz viszont, hogy nekúnk rendezik a kiállításokat, ránk várnak a múzeumok, nekünk adják ki a képzőművészeti albumokat. Ezt a Tihanyi albumot is, Nekünk most kell felfedeznünk Majoros több mint ötszáz oldalas nagy alakú, kilóra is súlyős. fajsűlyos Tihanyi kötetét, amelynek ő nemcsak bábája, szerkesztője, hanem valójában kiadójá is. Mert neki kellett felhajtania a kötet sponzoraitól, támogatóitól azt a több millió forintot, amibe egy ilyen remek kiadvány kóstál. És ez a kötet még csak a Tihanyi dokumentumokat tartalmazza, A festő írásait és levelezését. És persze nem utolsó sorban említendők a fellelt képek gyönyörűséges reprodukciói.

Ezek után kíváncsian várjuk a beígért következő kötetet, amelyben Majoros kutatásainak végeredményét Tihanyiról írott disszertációját fogja közre adni. Ezt a kötetét olvasva megvitathatjuk, hogyan latjuk ma a tegnap elfogultságaitól, előítéleteitől függetlenedve Tihanyi oeuvre-jét, a modern piktúrában elfoglalt helyét.

Monument - Art Bt. kiadó Budapest 2002.