Roskó Gábor

Született: 1958, Budapest

Kiállítások:
1995 - Összeköltöző házak, Hamburg
1996 - Zichy Gallery, Leiden
1995 - Miha Males Galeria, Kamnik, Szlovénia

A festészet történetének figyelembe vétele az avantgarde művészetben nem elfogadott jelenség. Az új utak keresése az előzmények megtagadásával vagy átértékelésével kezdődik, és egyéni látásmódok kialakitásában végződik.
Roskó Gábor szakít a modernizmus e gondolatával. Felvállalja a piktúra örökségét, technikai szépségeit, és témaválasztásában sem igyekszik olyat mutatni , aminek ne lett volna valami előzménye az elmúlt kétszáz évben. Elfogadja az esztétikai kategóriákat, a könnyedség és a nézhetőség kívánalmait, ezért sokszor meseillusztrációhoz fogható jeleneteket teremt vásznain. Művei megértésében fontos szerepet játszik az epikus megjelenités. Képeit szemlélve az az érzésünk támad, hogy valamilyen általunk nem ismert esemény tanúi vagyunk, amelynek részleteit nem tudhatjuk meg, hiszen nem vagyunk birtokában annak az ikonográfiai ismeretnek, amely a képi utalásokat feloldaná. Hasonló élményben van részünk, mint amikor egy idegen kultúra múzeumában járkálva a művek szépségére kell hagyatkoznunk, mert nem ismerjük az adott nép monda- és hitvilágát.
Roskó Gábor festményeinek alakjai sokszor állatok, akik emberi ruhákba öltözve végeznek különböző cselekedeteket. Karakterfigurák, akiknek tulajdonságai talán az állatmesék tanulságia alapján megfejthetőek. Ecsetkezelése és színválasztása tradiciókövetése miatt nem valamiféle koncepciót hanem sokkal inkább belső érzékenységének kifejezését célozza. Ez határozza meg alakformálását is, amelyre jellemző a részletek foltszerű elnagyolása és rajzossággal való kiemelése egyaránt.

Petrányi Zsolt

Az ír kérdés.,
1997, olaj, farost, 60X60 cm

« vissza