Koncz András

Született: 1953, Budapest

Kiállítások:
1986 - Képek, 1982-86, Kongresszusi Központ, Budapest
1988 - Gallery Villa Branka, Amszterdam
1997 - Róma...Róma..., Spiritusz Galéria, Budapest

Koncz András festészetében (...) egy új ambivalens, egyszerre behízelgő, és taszító, édeskés és kegyetlen, szenvedélyes és jéghideg, valóságos és mégis hangsúlyosan művi, mesterkélt világ ölt testet, egy olyan világ, amely ismerős és mégis idegen, kiszámíthatatlan, melyben az elkapott pillanatképek önmaguk ellentétébe fordulnak át, és egy torz monumentális nyomasztó, súlyos "emlékműveivé dermednek (...)".
A klasszikus motívumokat kiegészítő és értelmező banális tárgyak, olcsó és hétköznapi motívumok, az új , nagyvárosi agresszivitást idéző elemek idegensége széttöri a "klasszikus" burkot, s egy zaklatott, ironikus és drámai elemeket vegyítő, romboló energiákat és nosztalgikus múltidézést összekapcsoló, szélsőségesen személyes fantáziaképekből táplálkozó eklektikat teremt.
Koncz András művészete a hazai radikális eklektika legkeményebb, legfrivolabb, a százádvégi nagyváros "dinamizált ürességéből" és a gyorsan tovatűnő benyomásokból merítő, legexpresszívebb megnyilatkozása. (...)
A XX. század szellemi kísérleteibe belefáradt, kiégett figurák, a dezilluzionizmus, "csendes" megtestesítői együt élnek a sejtelmes félhomályban az abszurditás, az agresszivitás, a dekoratív homlokzattal ellepett üresség "harsány" figuráival. Minderre pedig úgy tekint Koncz, mint egy távoli, kissé elmosódó képre, mint az emlékezet képeire, melyben képzelet és realitás, valóban átélt élmények és csak megálmodott, elképzelt események már összemosódnak, s a mindig aktuális jelen pillanat szerint öltenek új és új alakot.
Koncz számára ez az új - képi - alakzat válik lényegessé: a kép érzéki hatalma felszívja a személyes élmény és a "kulturális metafora" képeit, minden mozzanat csakis a kép érzéki felületén nyer valódi értelmet. A látvány-fenomén önállosodik; az érzéki kép maga lép a valóság helyére, felfokozott hangulati gazdagságát mintegy felkínálja a néző képzeletének.

Hegyi Lóránd

Rómában nem szeretik a Mickey Mouse-t I.,
1996, akril, papír 200X150 cm

« vissza