Energia Klub Környezetvédelmi Egyesület, Budapest, Pf. 411, 1519 Fax: (1) 466 8866 Email: energia@c3.hu



52 ÉRV A H2/R4 BEFEJEZÉSE ELLEN:


A legnyomósabb érvek két atomreaktor befejezése ellen az ukrajnai Hmelnyickijben és Rivnyében



ELŐSZÓ


Ez a kiadvány azért készült, hogy rámutasson azokra az okokra, amelyek miatt az ukrán lakosság, civil csoportok és más országok társadalmi szervezetei ellenzik e két reaktor befejezését. Mivel szinte minden nap újabb és újabb érvekre derül fény az elképzelés ellen, lehetetlen e helyt mindet felsorakoztatni. Ez itt a legfontosabb érvek csokra a Rivnyében és Hmelnyickijben befejezésre "ítéltetett" reaktorokkal szemben. Ennek az anyagnak a létrejöttéhez elengedhetetlenül fontosak azok az információk, amelyet ukrán személyek és szervezetek, kelet és nyugat európai valamint észak amerikai környezetvédő csoportok bocsátottak rendelkezésünkre. Reméljük, ez a kiadvány segíteni fog abban, hogy mindazok a félreértések tisztázódjanak, amelyekkel a tervezet propagálói az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankot, a politikusokat és a laikus közönséget ez ideig félrevezették.


BIZTONSÁGI PROBLÉMÁK


1. H2/R4 nem segít a csernobili reaktorok bezárásában, hisz az új blokkok csak jóval 2000 után kezdenek majd működni.

2. A H2/R4 reaktorok nem képesek elfogadható biztonsági színvonalat elérni.

3. Még a tervezett biztonsági intézkedések egy jelentős része sem lesz kész a H2/R4 beindításakor.

4. A VVER típusú reaktorok súlyos tűzvédelmi problémákkal rendelkeznek.

5. A VVER reaktorok általános problémája a nagynyomású reaktortartály épsége.

6. A VVER 1000-es gőzfejlesztőinél komoly üzemeltetési problémák mutatkoztak.

7. A VVER 1000-es reaktorok komoly problémákat mutatnak a szabályozórudak tekintetében is.

8. A H2/R4 irányítástechnikája nem megfelelő és ellentétes módon hat a biztonságra.

9. Megépülésük esetén, a H2/R4 két kipróbálatlan hibrid reaktorok lesz.

10. A régió "biztonsági kultúrája" nincs nyugat- európai színvonalon.

11. A valószínűségi biztonság-értékelésnek (VBÉ) még a hitel jóváhagyása előtt meg kell történnie.

KÖZGAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI HELYZET

12. A H2/R4 befejezése nem a leghatékonyabb beruházás az ukrán energia szektorban.

13. A Független Szakértők arra jutottak, hogy "a H2/R4 nem gazdaságos".

14. A Stone & Webster által készített tanulmányt üzleti érdek hajthatta.

15. A Stone & Webster tanulmány a nukleáris opciót részesíti előnyben úgy, hogy manipulálja a diszkont rátát.

16. A H2/R4 tervezési szakaszában a befejezés költségei folyamatosan nőttek.

17. Nagy valószínűséggel a H2/R4 befejezésének költségei tovább emelkednek az építés során.

18. A H2/R4 finanszírozása "kisöpörheti" a fenntarthatóbb energetikai beruházásokat.

19. A H2/R4 befejezése nem valósulhat meg külföldi források bevonása nélkül.

20. Ukrajna pénzügyi helyzete válságos, és nagyon valószínű, hogy a hitelt az ország csak nagy nehézségek árán lesz képes visszafizetni.

21. A hitel visszafizetése az elektromos iparban "divattá" vált barter ügyletek nyomán kialakult alacsony készpénzes fizetések miatt szinte képtelenség.

DEMOKRÁCIA, TÁRSADALMI RÉSZVÉTEL ÉS ELJÁRÁSRENDI KÉRDÉSEK

22. A tervezet támogatói (a beruházók és a hitelezők) következetesen nem működtek együtt a társadalmi részvételi folyamatban.

23. A "scoping" folyamat a kezdetektől fogva kifogásolható volt.

24. A Rivnye és a Hmelnickij régió lakosságának döntő többsége ellenzi a H2/R4-et.

25. Az óriás nukleáris ipar valamint a biztonsági és hírszerző struktúrák, amelyek figyelemmel kísérik a folyamatot, aláássák a demokrácia fejlődését Ukrajnában.

26. Az ukrán kormány zaklatja és vallatja a H2/R4 kritikusait.

27. Ukrajna fokozta a megfélemlítést a H2/R4 kritizálóival szemben, amikor az EBRD kijevi éves találkozójára készültek.

28. Az ukrán kormány magatartása a H2/R4 ellenzőivel szemben jól mutatja, mennyire semmibe veszik az alapvető emberi jogokat.

A KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLATI FOLYAMATTAL KAPCSOLATOS PROBLÉMÁK

29. Nem világos kik a Környezeti Hatástanulmány szerzői.

30. A KHT-ét nem bocsátották időben rendelkezésre és nehézkes volt hozzá férni.

31. A környezeti hatásvizsgálat anyagai nem konzisztensek és nem teljesek.

32. A H2/R4 eredeti KHV-ja még csak meg sem kísérelte elemezni a projekt lehetséges alternatíváit.

33. A tervezet támogatói egy kései KHV- kiegészítést adtak be a nem-atom alternatívákról, egy hónappal a társadalmi konzultációs folyamat elindulása után.

34. A projekt leírás felszínes.

35. A telephely leírása nem megfelelő.

36. Hiányoznak az atomerőmű környékén található szállítási lehetőségekre vonatkozó információk.

37. Nem kielégítő a geológiai illetve szeizmikus tanulmányok.

38. A meteorológiai adatok nem kellően részletesek és meglehetősen megbízhatatlan mintavételi adatokon alapulnak.

39. A monitorálás feltételei nem adottak.

40. Az ipari, mezőgazdasági és egyéb földhasználat nem kellően részletezett.

41. Természetvédelmi területekre és a ritka fajokra vonatkozó információk nem kielégítőek.

42. A normális működés vizekre gyakorolt hatása nincs megfelelően kezelve.

43. A nukleáris hulladék tárolására és elhelyezésére vonatkozó információk nem kielégítőek.

44. A hűtővíz ellátás problémájával a KHT nem a súlyához mérten foglalkozik.

45. A helyi lakosság sugárzási veszélyeztetettségére vonatkozó elemzések felületesek.

46. Félrevezető a biztonsági tanulmány valamint félrevezetőek az egy esetleges baleset következményeire vonatkozó előrejelzések is.

47. Egy súlyos baleset előfordulásának következtében előidézett határon átterjedő hatások vizsgálata nem kielégítő.

48. A tervezet alternatíváinak környezeti elemzése félrevezető.

POLITIKAI MEGFONTOLÁSOK

49. Úgy tűnik, az EBRD elfogadja a H2/R4 tervezet támogatói javaslatát, miszerint a projekt Csernobil egyetlen alternatívája. Ez kétségeket ébreszt a bank pártatlanságával kapcsolatban.

50. A H2/R4 nem elégíti ki az EBRD energia projektekkel szembeni követelményeit.

51. Ukrajna elmulasztotta megfelelően végrehajtani a Nukleáris Biztonsági Egyezmény jelentési kötelezettségeit.

52. Ukrajna eddig figyelemre sem méltatta az Espoo-i Egyezmény elvárásait.


BEVEZETÉS

Hmelnyickij-2 és Rivnye-4 (H2/R4) két félbehagyott, orosz tervezésű, nyomott-vizes (VVER), egyenként 1000 MW kapacitású reaktor. Amennyiben Ukrajna nem kap pénzt e két reaktor befejezésére, akkor - ahogy a tervezet támogatói, azaz az építeni akarók mondják - nem fogják bezárni a még működő blokkokat Csernobilban. Meg kell jegyezni, hogy az ukrán kormány ezt az érvet, mintegy zsarolásként használja arra, hogy biztosítsa a külföldi segélyeket energiapolitikájához.

A H2/R4 költségeit 1,72 milliárd dollárra (kb. 350 milliárd forintra) becslik. A projekt befejezésében érdekeltek egy 190 millió dolláros (kb. 40 milliárd forintos) hitelkérelemmel keresték meg az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankot (EBRD). Ehhez további finanszírozást az Euratom, az oroszok és európai, japán valamint Egyesült Államok-béli exportfejlesztési intézetektől várnak.

A tervezettel kapcsolatban komoly aggodalmak merültek fel a biztonságot, a gazdasági megfontolásokat és a környezeti hatástanulmányhoz kapcsolódó társadalmi részvételi folyamatot illetően. Ezek az aggodalmak számos szakértőt arra a következtetésre vezettek, hogy a tervezet biztonsági és pénzügyi szempontból is olyan veszélyeket tartogat, amelyek alapján a két reaktort nem szabad befejezni.

Biztonsági problémák: 1996-ban Jacques de Larosiere, az EBRD akkori elnöke a következőket mondta: "akármely atomerőmű biztonsági színvonalának a létező legmagasabb szinten kell lennie". Mostanáig a H2/R4 számtalan biztonsági problémát vet fel, amelyeknek többsége az eredeti szovjet tervezésből fakad. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) azonosította a fenti problémákat, amelyek többek között magasabb kockázattal számolnak egy lehetséges tűzeset során - a silány kábelezés miatt -, a gőzgenerátorok hibájával, a reaktor tartály gyengeségével, a szabályozó rudak problémáival valamint a vezérlő és ellenőrző rendszerek gyengeségeivel és hiányosságaival. Az emberi hibákból illetve a biztonsági kultúra alacsony fokából eredő biztonsági aggodalmakról a dokumentáció egyáltalán nem értekezik.

A H2/R4 reaktorok messze vannak attól, hogy elérjék a létező legmagasabb biztonsági szabványokat és egyetlen nyugati országban sem engednék hálózatra kapcsolni, üzemelni őket. Ezen túl, az Energoatom (állami tulajdonban lévő nukleáris szolgáltató cég Ukrajnában) be akarja indítani a reaktorokat még azelőtt, hogy az összes biztonsági intézkedést megtették volna és csak az első üzemanyag átrakásnál tervezi a már ismert problémák egy részének kijavítását. A tervezett biztonsági színvonalat (amely még mindig elfogadhatatlan) tehát majd csak 3 évvel az üzemelés kezdete után érnék el.

Gazdasági és pénzügyi kérdések: Az EBRD egyik követelménye a projekttel kapcsolatban az, hogy annak meg kell felelnie a legkisebb költség elvének. 1997-ben az EBRD egy független szakértőkből álló csoporttal vizsgáltatta meg a kérdéses tervet. A csoport leszögezte: "... a H2/R4 nem gazdaságos. E reaktorok befejezése jelenleg nem lenne a leghatékonyabb befektetése a kérdéses 1 milliárd dollárnak."

A szakértői csoport vizsgálódásai során úgy találta, hogy az ukrán energia igények csökkenek, és az ország elektromos energia igényét leghatékonyabban az igényoldali befolyásolás technikáival valamint energia-megtakarítási intézkedésekkel lehetne legjobban kielégíteni, mint ahogy azt már számos más tanulmány is kimutatta. A szakértői csoport által megállapítottak igazolódni látszanak az azóta eltelt időben. 1997-ben az ország energiafogyasztása további 7 százalékkal csökkent. Miután a Független Szakértői Csoport teljesítette a szerződésben foglaltakat, a Bank megbízta a Stone & Webster nevű céget (egy nukleáris tanácsadó cég) azzal a félig nyílt szándékkal, hogy azok "lemossák" a függetlenek által elért eredményeket.

Az ukrán elnök az ország kritikus pénzügyi helyzetéről beszél. Ez a hitel tovább ronthatja ezt a helyzetet, különös tekintettel arra, hogy a tervezett költségek és a tervezett beruházási idő túllépése nagyon valószínű. Ukrajnában igen alacsony a készpénzben történő díjfizetések hányada az elektromos szektorban és ebben nem várható lényeges változás a közeli jövőben. Az elmúlt évek tapasztalata továbbá azt mutatja, hogy a tarifa reform okozta áremelkedéssel a beszedési hányad tovább csökken. Így, tekintet nélkül a magasabb tarifákra, a beszedett pénztömeg ugyanannyi maradt és marad a legjobb esetben is, hisz az előrejelzések szerint ez inkább csökkeni fog.


A teljes szöveg letölthető itt (210 Kb)