Energia Klub Környezetvédelmi Egyesület, Budapest, Pf. 411, 1519 Fax: (1) 466 8866 Email: energia@c3.hu

A magyar Országgyűlés idén március 16.-án, az előző ciklus utolsó napján fogadta el a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvényt. A témakör egészére – tehát a genetikailag módosított élőlények létrehozására, kibocsátására forgalmazására és szállítására egyaránt – vonatkozó keretjellegű jogszabály csak jövő év elején lép hatályba. Addig még el kell készülniük a részletes szabályozást lefektető végrehajtási rendeleteknek is. A Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium a nyár folyamán küldte el a rendelettervezet első változatát társadalmi egyeztetésre. A környezetvédő szervezetek ehhez az alábbi észrevételeket tették:

1. A törvény hatályba lépése után géntechnológiai tevékenységet engedéllyel lehet végezni. Az engedélykérelmeket a törvény szerint a jövőre felállítandó, többoldalú Géntechnológiai Bizottság fogja véleményezni, az FVM-ben működő géntechnológiai hatóság pedig erre alapozva adja ki vagy tagadja meg majd az engedélyt. A Bizottságban - törvény előírása szerint – örvendetes módon helyt kaptak a környezet- és egészségvédelmi társadalmi szervezetek képviselői is. Ennek működését a végrehajtási rendelet szabályozza, amely egyszerű többséggel való döntéshozatalt ír elő. Ez könnyen valamelyik oldal véleményének semmibe vételéhez vezethet. Fontosnak tartjuk ezért, hogy a döntéshozatal egyszerű helyett kétharmados többséggel történjen.

2. A rendelet mellékletei részletes előírásokat tartalmaznak az engedélykérelemmel benyújtandó dokumentációra és tartalmi feltételekre vonatkozólag, azonban - apróbb hiányosságok mellett – gyakorlatilag nem térnek ki a környezetvédelmi szempontból leginkább aggasztó közvetett hatásokra. Ezzel szemben például – a kontinensen legszigorúbbnak tartott - norvég géntörvény kifejezetten hangsúlyozza a helyi közösségekre és a fenntarthatóságra gyakorolt hatások felmérését. A rendelet egyébként magasabbrendű növények esetében jóval szűkebb körű a feltételrendszert fogalmaz meg, mint a többi élőlénycsoportnál. Ez már csak azért is különös, mivel a genetikailag manipulált haszonnövények létrehozása és termesztése az iparág ma talán legelterjedtebb és legjövedelmezőbb része, így a géntechnológiai hatóság várhatóan elsősorban növényekre vonatkozó kérelmekkel fog találkozni.

3. A törvény lehetővé teszi egyes élőlények esetében a genetikai módosítás tilalmát. A rendelettervezet nem él ezzel a lehetőséggel, holott világszerte egyre több kétely és negatív tapasztalat övezi elsősorban az antibiotikum-rezisztencia géneket tartalmazó ill. a kártevőkkel szemben ellenálló ún. Bt-növényeket. Franciaország a közelmúltban vonta vissza három, már termesztett génmanipulált kukoricafajta engedélyét, éppen az antibiotikumokkal szembeni ellenállóképességet kódoló gének keltette aggályok miatt. Az 1500 hektárnyi génmanipulált termést külön kellett learatni és tárolni. Emellett – a keresztbeporzás okozta problémák elkerülése végett- moratóriumot hirdettek a hazai vadonélő rokonfajokkal rendelkező növények termesztésére is. Görögország hasonló okok miatt nem adott engedélyt a génmanipulált olajrepce importjára és hazai termesztésére. Nagy-Britanniában – számos szabálytalanság napvilágra kerülése után – a közelmúltban szigorították a génmanipulált növények termesztésbe vonásához szükséges feltételeket, továbbá az iparral kötött megegyezés eredményeként 3 évi de facto moratóriumot vezettek be a rovarkártevők elleni „beépített” védekezéssel rendelkező Bt-növényekre. Hasonló megállapodást terveznek a gyomirtószer-rezisztens növények esetében is. Tanácsos lenne hazánkban is megvizsgálni az így módosított növények bevezetésének általános következményeit, és hasonló lépések megtételének lehetőségét.

4. A törvény kimondja a génmanipulált szervezeteket tartalmazó vagy azokból készült termékek jelölésének kötelezettségét, ennek részletes szabályozását azonban szintén a végrehajtási rendeletre bízza. Magyarországon sajnos még nem készült átfogó felmérés a géntechnológia lakossági megítélését illetően, de Nyugat-Európában egyre több vizsgálat mutat afelé, hogy a fogyasztók többsége (A Friends of the Earth legújabb felmérése szerint 58%) elutasítja a génmanipulált alapanyagok felhasználásával készült élelmiszereket, vagy legalábbis szeretne ezeken elkülönítő jelölést látni. Az EU szeptember 1.-én életbelépett „új élelmiszerekről” szóló direktívája, amely a szójából és kukoricából készült termékek esetében előírja a címkézést, máris kereszttűz alá került. Ennek értelmében ugyanis a kötelezettség a szóbajöhető élelmiszereknek csak töredékét érinti, azokat, amelyekben a növény DNS-e vagy fehérjéje megtalálható. Így a fogyasztók a szóját és kukoricát pl. olaj vagy lecitin formájában tartalmazó élelmiszereknél (és a többség ide tartozik!) továbbra sem kapnak felvilágosítást arról, hogy milyen forrásból származik az alapanyag. Hazánkban ezek a viták megelőzhetők lennének a mindenre kiterjedő és átlátható címkézési rendszer bevezetésével, és ez egyben egyedülálló alkalom egy példaértékű és élenjáró szabályozás megalkotására.

5. Sem a törvény, sem pedig a rendelettervezet nem tér ki a felelősségbiztosítás és kártérítés kérdésére. Különösen aktuális ez a kérdés annak fényében, hogy a világ egyik viszontbiztosítója, a svájci Rueck nemrég bejelentette: a kockázatok felmérésének bizonytalansága miatt a jövőben nem biztosít géntechnológiai tevékenységet. Magyarországon ki lesz az, aki a felelosséget vállalja és milyen mélységben? Mi történik, ha nagyobb jelentőségű károsodás vagy környezeti katasztrófa következik be? Itt is be kellene vezetni a kötelező felelősségbiztosítást, legalább valamilyen mértékig. Készült egy erre irányuló képviselői módosító indítványcsomag, amely bevezette a “genetikai kár” fogalmát, és az ehhez kapcsolódó felelősségbiztosítási rendszert. Ez azonban - heves bizottsági viták után - nem kapta meg a szükséges szavazatokat. Nagyon valószínű, hogy ha bármilyen nagyobb kár elofordul azt a társadalom egésze fizetné meg, ezért legalább rendeleti szinten szükséges lenne a szabályozás. A felelősségbiztosítás már csak azért is alapvető, mivel fennáll az esélye annak is, hogy szándékosan vagy vétlenül tömegpusztításra, vagy a környezet manipulálására alkalmas módosított szervezeteket állíthassanak elő. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a kérdéskör a határokat nem ismerő potenciális veszélyek közé tartozik és nem elkerülhető a nemzetközi felelősségvállalás kérdése sem, amiről Biológiai Sokféleség Egyezmény alá tartozó, jelenleg tárgyalás alatt álló Biobiztonsági Jegyzőkönyv is rendelkezni fog.

6. Sajnálatosnak tartjuk a környezetvédelmi tárca szinte teljes passzivitását e téren. A törvény szerint a KöM szakhatóságként együttműködve részt vesz a géntechnológiai tevékenység engedélyezésében, a minisztérium eddig nem tett lépéseket ennek megvalósítása felé.

Feltétlenül szükségesnek tartjuk a fenti problémák megnyugtató jogszabályi rendezését, mielőtt Magyarországot is elárasztanák a nagyvállalatok által kifejlesztett, felméretlen és felmérhetetlen környezeti és egészségügyi kockázatokat hordozó genetikailag módosított növény- és állatfajták. A legújabban napvilágra került eredmények nyomán ezek nemzetközi politikai megítélés is változik, amit jól jelez az Európai Bizottság elbizonytalanodása. Az Európa Parlament Környezetvédelmi Bizottsága október 12.-i levelében már moratórium bevezetését követelte. Néhány nappal később az European Voice EU-bizottsági forrásokat idézve azt írta, hogy az EU vezetői átgondolják a géntechnológiát illető eddigi álláspontjukat, és elképzelhetőnek tartják egy ilyen intézkedés meghozatalát. Ez a vélemény – bár egyelőre nem jelent elköteleződést – arra figyelmeztet, hogy idehaza ne engedjük elhamarkodottan szabadjára a mezőgazdasági géntechnológiát.

Valóra váltak a környezetvédők legborúlátóbb előrejelzései: az ohiói Állami Egyetemen végzett vizsgálatok szerint a génmanipulált haszonnövények átadhatják új tulajdonságaikat vad rokonaiknak, serkentve az ellenállóbb gyomok létrejöttét. A haszonnövények általában kevésbé erősek és ellenállók a környezet viszontagságaival szemben vad rokonaiknál, ezért a genetikusok eddig úgy gondolták, hogy ha át is kereszteződnek, a hibridek ki fognak szorulni a természetes versengésben. A mostani kísérletek azonban ennek ellenkezőjét igazolták: a génmanipulált olajrepcét az őszi vadrepcével keresztezve, a hibrid nemcsak örökölte nemesített szülőjétől a beültetett gyomirtószer-ellenállóképességet, de megtartotta a vad fajra jellemző életerejét is. Néhány generáció után a gyom és a hibrid teljesen azonosnak látszott. Elkülönítésükre mindössze két módszer mutatkozott: genetikai teszt, vagy a gyomirtószerrel való kezelés. Ez utóbbit a vadrepce nem élte túl, de a hibrid igen. Ennek hosszútávú következményeit ma még nehéz felmérni. Ha a gazda minden évben vegyszerez, csak az ellenállóképességet szerzett gyomok élik túl a kezelést, ami az ezt kódoló gének még gyorsabb terjedéséhez vezet. Különösen aggasztó kilátás, hogy megjelenhetnek olyan gyomok is, amelyek egyszerre 3-4 szerrel szemben ellenállóak.

Az átkereszteződésre már a gyakorlatban, szántóföldi körülmények között is akadt példa: legutóbb Nagy-Britanniában kellett megsemmisíteni egy (kísérleti) génmanipulált repcetáblát, miután az közelben más növényeket is beporzott a génmanipulált fajta. Ennek nyomán a brit kormány eljárás indítását fontolgatja a kifejlesztő cég, a Monsanto ellen. Kanadában olyan helyen jelent meg a gyomirtószer-rezisztencia, ahol a közelmúltban nem is ültettek génmanipulált repcét – a vizsgálatok afelé mutattak, hogy minden bizonnyal (ellenőrizetlen) átkereszteződés révén vette át egy másik repcefajta ezt a tulajdonságot. Hasonló jelenséget más fajnál is tapasztaltak: Dél-Németországban (Baden-Wüttenberg) a bejelentés nélkül elvetett génmanipulált kukorica is beporozta a közelben termesztett „hagyományos” tengerit. Ennek nyomán a Raffeisen gabonakereskedelmi vállalat mentességi nyilatkozatot kér a termelőktől.

Egy másik, a Nature szeptember 3.-i számában ismertetett kutatás még furcsább eredményekre vezetett: egy gyomirtószerrel szemben ellenállóvá tett génmanipulált növény (Arabidopsis thaliana) beporzóképessége hússzorosára növekedett „normális” fajtársaihoz képest. A jelenségre egyelőre nincs magyarázat, de úgy tűnik, hogy a növények – az ellenállóképesség mellett –valamilyen más szelekciós előnyre is szert tettek. Ez a jelenség is arra figyelmeztet, hogy egy faj évmilliók alatt kialakult génállománya nem tekinthető egymástól függetlenül gének „összegének”, hanem egy kölcsönösen együttműködő, szelekciós folyamatokban összecsiszolódott rendszer, amelynek egyetlen része sem vizsgálható a többitől elkülönítetten. Nem remélhetjük, hogy bármelyik ponton „büntetlenül” beavatkozhatunk úgy, hogy a többi rész működése változatlan marad. Amennyiben a chicagói Egyetemen kapott meglepő adatokat más vizsgálatok is alátámasztják, komoly következményekkel kell számolnunk: a génmanipulált növények sokkal gyorsabban elterjedhetnek a természetben, mint azt korában bárki sejtette volna.

A génmanipulált növények az utóbbi két év tapasztalatai alapján a gyakorlatban sem mindig váltják be a hozzájuk fűzött reményeket: az Egyesült Államok déli részén az idén vetett génmanipulált kukorica jóval alacsonyabb termést hozott a vártnál (és a nem génmanipulált fajtáknál). A csökkentett vegyszerigényre vonatkozó ígéretek sem bizonyultak igaznak: hiába termeli meg a kukorica – egy beépített génnek köszönhetően – saját rovarölő szerét, ez nem jelentett elégséges védelmet a kártevőkkel szemben. Amerikai gazdálkodók a növényvédőszerrel szemben ellenálló szója esetében is hasonló tapasztalatokat szereztek: bár a Monsanto szerint csak egyféle anyaggal és kevesebb alkalommal kell permetezni az ellenálló növényeket, a gyakorlatban más szerekre is szükség volt a gyomok fékentartásához.

Ugyanakkor a rovartoxint termelő (a bevitt gén eredete alapján Bt-nek is nevezett) fajták további problémákat is felvetnek: mint azt a biotechnológusok is elismerik, az ilyen növények elterjedésével párhuzamosan néhány évben belül a kártevőkben is kialakul az ellenállóképesség. Ennek sebessége felülmúlja a várakozásokat: maga az ilyen növényeket kifejlesztő cég, a Novartis már most azt javasolja a gazdálkodóknak, hogy termőterületük 40%-át tartsák fenn a „hagyományos” fajtáknak, „menedéket” adva a kártevőknek, hogy késleltessék a rezisztencia kialakulását – néhány hónappal ezelőtt még csak 20%-ról beszéltek. (Felmerülhet a kérdés: akkor viszont mi egyáltalán az értelme a génmanipulált fajta elvetésének?) Emellett korábbi laboratóriumi kutatások kimutatták, hogy a méreg nemcsak a célzott kártevőkre (ez esetben a kukoricamolyra), hanem azok hasznos ragadozóira is hat: ezek élettartama jelentősen lecsökkent, ha a Bt-kukoricán táplálkozó molyokat fogyasztottak.

Az Ecologist bezúzÁsa

A nemzetközi elismertségnek örvendő rangos Ecologist magazin szerkesztői meglepetten értesültek arról, hogy a nyomda, amellyel immár 28 éve zökkenőmentesen dolgoznak, előzetes értesítés nélkül bezúzta a folyóirat legfrissebb számát, amelyet teljes egészében a biotechnológiai ipar óriásának, a Monsantónak szenteltek. Tették ezt a vállalat nyílt párbeszédre való felszólítására adott válaszként. A nyomda elzárkózott a lépés magyarázatától, de minden valószínűség szerint a szigorú brit rágalmazási törvény áll a dolog háttérében, amely szerint nemcsak az adott írás szerzőjét, felelős kiadóját, de a nyomdát vagy a terjesztőt is be lehet perelni.

A Monsanto nagy-britanniai szóvivője kijelentette: a lapszám bezúzása számára is újdonság, vállalatának semmilyen közvetlen köze nem volt az ügyhöz. Ilyenformán eset inkább a hírnév ijesztő erejét demonstrálja. A magazin azóta – egy másik nyomda gondozásában – szerencsére megjelenhetett, és némi késéssel eljutott olvasóihoz.

Farmereket perel a Monsanto

Amerikai és kanadai farmerek egyenként 10-30 000 dolláros kártérítést kötelesek fizetni a génmanipulált Roundup Ready szója gyártójának, mivel – szerződésszegő módon - a vásárolt vetőmagot másodszorra is elültették. A Monsanto termékének megvételével a gazdálkodó kötelezi magát többek között arra, hogy a magvakat csak egyszer veti el, nem adja tovább, és ültevényén csak a cég által forgalmazott gyomirtószert (a Roundupot).használja. Ezt a cég képviselői három évig – akár a termelő tudta nélkül – ellenőrizhetik. Bár a jog a Monsanto oldalán áll, ez a fajta szerződés a gazdálkodók évezredes jogát és gyakorlatát, amely szerint termésük egy részét félreteszik a következő évi vetéshez, sérti. A cég így kívánja a termelőket rákényszeríteni a zsákonként 5 dolláros „technológiai díjjal” megnövelt árú vetőmag évenkénti megvásárlására, és nem habozik keményen fellépni az engedetlenek ellen.

Oxfordi kutatók olyan génmanipulált növények kifejlesztésén dolgoznak, amelyek képesek magukban nagymennyiségű nehézfém felhalmozására. A természetben számos növény jól megél a magas nikkel, cink vagy kadmiumtartalmú talajokon, de ezek többnyire kicsik és lassan nőnek. A fémfelhalmozás mechanizmusáért felelős gén azonosításával lehetővé vált ennek más növényekbe ültetése és egy egyedben való megsokszorozása – különösen a káposztafélék: a kelbimbó, kelkáposzta és társaik bizonyultak alkalmasnak erre a célra.

A kutatók szerint a módszerrel lehetőség nyílik szennyezett területek olcsó megtisztítására: a learatott növényekből a fémek kivonva akár újra fel is használhatók. (Ukrán tudósokkal már a Csernobil körüli területek megtisztítását dolgoznak.)

Akciók Angliában

Nagy-Britanniában az idén nyáron eddig nem látott méreteket öltött a mezőgazdasági géntechnológia elleni tiltakozási hullám. Nem múlt el úgy hét, hogy a legjelentősebb napilapok – köztük a Guardian, az Indenpendent és a Times – ne foglalkoztak volna a kérdéssel. Komoly lökést adott a vitának Károly herceg, amikor júliusban az egyik legkonzervatívabb napilapban megjelent cikkében ítélte el a géntechnológiát, mondván, az ember olyasmibe kezdett, ami “Istenre, és egyedül Istenre tartozik”. A cikk megjelenése egybeesett a Monsanto 1,6 millió dolláros hirdetési kampányával is.

A kormány természetvédelmi tanácsadó szerve, az English Nature moratóriumot követel, és hasonló véleményen van a világ egyik legnagyobb taglétszámú társadalmi szervezete, Királyi Madárvédelmi Egyesület is. Követelésüket azzal indokolják, hogy a kártevőket elpusztító génmanipulált növények elterjedése beláthatatlan következményekkel jár az ezeket fogyasztó madarakra és egyéb állatokra nézve. Több megyei tanács - elsőként a kenti - betiltotta a génmanipulált termékek használatát a kantinokban és iskolai étkezdékben.

Ma már kb. 20 önálló anti-géntech csoport van Nagy-Britanniában, amelyek a Genetic Engineering Network-ön keresztül tartják egymással a kapcsolatot. Hétvégenként blokádok vannak a bevásárlóközpontokban, ahol “szennyezett” feliratú címkéket helyeznek el a köztudomásúan génmanipulált alkotóelemeket tartalmazó termékeken. Mindez már a forgalmazókra is megtette hatását: pl. a Safeway áruházlánc nemrégiben kijelentette, hogy erőfeszítéseket tesz nem-génmanipulált szója vásárlása érdekében.

Génmanipulált növények jelenleg 13 vállalat kb. száz kísérleti ültetvényen találhatók Angliában. Ezek közül eddig 25-öt szálltak meg ásókkal, sarlókkal felfegyverkezett aktivisták. Nagy-Britanniában az iparosított mezőgazdasággal szembeni ellenállásnak nagy múltja van: a XIX. Sz. elején Dél- és Kelet-Angliában egész vidékek lázadtak a gépesített gazdálkodás bevezetése ellen – gyökereik pedig a közlegelők bekerítése elleni középkori felkelésekig vezethetők vissza. A devoni Totnesben egy területet nemrég vagy 600 helyi lakos látogatott meg. Ez a kukoricaföld beporzási távolságra van az ország egyik legnagyobb organikus farmjától. A tulajdonos, Guy Watson a bírósághoz fordult a kísérleti termelés leállítása érdekében, termésének minősítését és jó hírét féltve. Norfolkban, ahol különösen sok kísérleti tábla van, az aktivisták földfoglaló akciót és permakultúra kertet indítottak egy génmanipulált cukorrépaföldön. Sem helyben, sem az országos sajtóban nem bírálta senki tettüket.

A Fife Earth First! – fellelkesülve az írországi Gael Földfelszabadítási Front sikerén, akik egyetlen éjszaka alatt génmanipuláció-mentessé tették az hazájukat (lévén, hogy csak egy ültetvényt kellett megsemmisíteniük) – génmanipuláció-mentes zónává nyilvánította Skóciát. Itt jelenleg kb. 50 kísérleti tábla van, amelyek közül az elsőt kb. 50 ember - köztük egy helyi biogazda és egy ismert író - “gyomlált ki”, a rendőrség szeme láttára. A rendőrök ugyanakkor egy megfigyelés alkalmával, amikor 5 Earth First!-öst szerettek volna tetten érni a Skót Növénykutató Intézetnél, egy pajtában parkolva forró kipufogógázukkal felgyújtották az épületet, 30 000 dolláros kárt okozva! (az EF! arra kérte őket, hogy legközelebb álljanak közelebb a növényekhez.)

Mindennek nyomán a vállalatok természetesen a kísérleti ültetvények helyszínének bizalmas kezelését és nagyobb fokú védelmet követelnek. Minden kigyomlált termény 5 évvel vetheti vissza a kutatást, és 25 000 dollárnyi kárt okoz. Részben a vádakra adott válaszként, részben pedig a résztvevők számának növelése érdekében, új kezdeményezés indult, a Genetix Hógolyó. Ennek keretében mindenki nyilvánosan meghatározott számú (nem több, mint 100) növényt húz ki a földből, vállalja a letartóztatást és az okozott minimális kár jogi következményeit, ugyanakkor beszervez 2 további embert maga helyett. A módszer mintájául a nyolcvanas években katonai bázisoknál tartott hasonló “hógolyók” szolgáltak, amikor mindenki csak egy kis darab drótot vágott ki a kerítésből. A kampány július 4.-én indult, azóta két hógolyó-akcióra került sor – az érdekelt gazdát és a rendőrséget mindkét esetben előre értesítették. Az aktivisták is a szabadföldi kísérletek leállítását és 5 éves moratórium kimondását követelik, kivéve az ökológiai, biztonsági és egészségügyi kutatásokra irányuló, zárt rendszerű vizsgálatokat.