Az internet veszélyes hely!

A web 2.0 óta tudjuk, hogy az interneten a valódi veszélyt már nem csak a szélsőséges nézeteket hirdető és a perverz emberek jelentik, hanem a dilettáns bloggerek is, akik olyan témákról fejtik ki a nézeteiket, amelyekhez nem értenek, s tudatlanságukat ironikus hangvétellel próbálják leplezni.

Kiváló példája ennek Nagy Emőke, előzőleg olvasott kritikája egy helytörténeti kiadványról!

Bloggerünk kifejti, hogy a kiadvány könyvesboltban nem kapható (nagy összekacsintás). Ugyanis nem tudja, hogy a helyi közönségnek szóló munkákat nem szokás, és nem is cél a nagyközönség körében terjeszteni.

Megjegyzi, hogy a pénzügyi hátteret valószínűleg valamely intézményben bennragadt összeg biztosítja. Ugyanis nem tudja (azaz az impresszumot nem olvasta), hogy a kötetet egy civil szervezet adta ki. A civil szervezetek pedig pályázatok útján jutnak pénzhez. S egy ilyen lokális kiadványhoz igen nehezen, igen kevés pénzt lehet szerezni, amely százas nagyságrendű megjelenést feltételez. Így a raklapokon tárolt kötetekről írni igen nagy butaság.

Bloggerünk a kiadványt egy közösségi háznál próbálja meg beszerezni. Beküld egy igencsak nőiesen mozgó fiúcskát, aki arról tájékoztatja, hogy a 80-as években épült lakótelep közösségi háza szocreál stílusú (csak remélhetjük, hogy akinek érettségije van, az tisztában van a több évtizedes tévedéssel).

Ezek szerint bloggerünk idegen terepen jár, nem nézett utána semminek, soha nem kutatott az adott tárgykörben, még a neten sem nyomozott.

Az értő Olvasó ezek után, annak ellenére, hogy a kötetről még szó sem esett, már-már abbahagyná az olvasást. Azonban ott van „Aranka”, akit bloggerünk igen durván és megalázó módon sérteget.

Miért nem a kiadványt fikázza? Miért „Arankát” gyalázza?

Erre csak egy magyarázat lehetséges: Bloggerünk "szembetalálta" magát 20-30 évvel idősebb alteregójával. A kicsit butácska, önmagát túlbecsülő, s éppen ezért a lekezelő stílusú „igen fontos” asszonnyal.

Csak reménykedhetünk, hogy bloggerünk elgondolkozik, s nem szeretne „Aranka” lenni! Mert még mindig jobb Emőkeként titkárnőnek lenni, aki nikotintól sárga fogakkal cigizik a lépcsőházban, miközben egy modern értelméségi nőnek képzeli magát.