A falu történeteA falu intézményeiNépességIpari és mezõgazdasági tevékenységTársadalmi életTestvértelepülésRendezvényekNevezetességekKözlekedés

 

Dunavarsány Nagyközség Budapesttõl délre, a Pesti síkság északi peremén terül el, a fõváros egyik déli kerületétõl, Soroksártól mindössze 12 kilométerre. Lélekszáma 5400–5700 fõ között mozog. Északról Taksony, keletrõl Bugyi, délrõl Délegyháza és Majosháza községekkel határos, nyugati természetes határa a Soroksári–Ráckevei dunaág.

Dunavarsány tipikusan pestkörnyéki, úgynevezett alvófalu. A keresõképes lakosság zöme, mintegy 65–70%-a eljár a községbõl dolgozni, legfõképpen a közeli fõvárosba. Ma már a helyi vállalkozók száma is jelentõs, mintegy 300 vállalkozás mûködik a faluban. Mezõgazdasága nem számottevõ.

A település a térségben egyre jelentõsebb szerepet vállal azzal, hogy különbözõ jellegû társulások gesztoraként felvállalja a térség fejlesztési feladatának koordinálását, így nagyon jó kapcsolat alakult ki a környezõ településekkel. A közösen, társulási formában megvalósuló szennyvízberuházás mellett hasonló társulási formában látják el az orvosi ügyeletet, a fogászati ellátást, a gyermekjóléti szolgálatot.

A község egymástól kb. két kilométerre fekvõ két településbõl, a közel ezer éves, történelmi Dunavarsányból (mai neve Nagyvarsány), és a mindössze 110–120 éves Dunakisvarsányból (Kisvarsány) áll. A történelmi falurész, Nagyvarsány nyugati szélén az 51-es számú fõközlekedési út halad el. A tõle keletre fekvõ Kisvarsányt a Budapest–Kelebia–Belgrád vasútvonal szeli ketté. Az 1880–1883 között megépült zimonyi (belgrádi) vasútvonal döntõen befolyásolta a település fejlõdését.


A falu története

A történelmi falurész, Nagyvarsány feltehetõen a honfoglalást követõen, az ezredforduló tájékán alakulhatott ki, egyes feltételezések szerint jóval korábban, a honfoglalást követõ évtizedekben. Neve akkor még Varsány volt. A XII. század elején a környék nagyobb települései közé számított. A tatárjárás idején (1241) teljesen elpusztult. Elsõ fennmaradt írásos emléke 1269-bõl származik. V. István 1270-ben a nyúl-szigeti apácáknak adományozta az egész területet. A vidék újranépesedésének a török hódoltság vetett véget. A budai pasa kincstári feljegyzése szerint mindössze 12 adófizetõ élt Varsány faluban a XVI. század második felében.

A falut I. Lipót császár (1640–1705) kezdte újra benépesíteni. Thüringiából svábokat telepített a kihalt faluba. Munkáját I. József és Mária Terézia (1740–1780) folytatta. A XIX. század közepén Varsány falunak 150 fõ körül volt a lélekszáma. 1896-ban már saját állami elemi iskolája volt. Kisvarsányban 1910-ben készült el a négytantermes pusztai iskola.

A falu neve (Varsány) a honfoglaló magyarokkal együtt élõ, és a Kárpát-medencébe velük együtt érkezõ perzsa–alán néptörzs töredékéhez kapcsolódik. A Duna elõtagot a múlt század második felének elején kapta, megkülönböztetésül az akkoriban létezõ másik 8 Varsány nevû településtõl.

A múlt század végén, a század elején a rohamosan fejlõdõ Kisvarsány fokozatosan átvette a vezetõ szerepet. Ehhez jelentõsen hozzájárult az 1906-ban létesített vasúti megálló is. A tízes évek végén már takarékpénztár-egyesület alakult. A környék elsõ Hangya-szövetkezete is itt jött létre. Lélekszáma ma már közel ötszöröse a történelmi falurésznek. Kulturális és sportélete a húszas évek elején kezdett kialakulni. 1926-ban futballcsapatát a legendás Csárli-bácsi edzette. Õ az az ember, aki az elsõ futball-labdát behozta Angliából Magyarországra. Ezekben az évtizedekben dalárdája, színjátszó együttese már messze környéken híres volt. Mai méltó utóda (kulturális területen) az országos hírû népdalkör (27 éve énekelnek együtt), és a Pro Musica kamarazenekar.

A község infrastrukturális fejlõdése 1990. után kezdõdött. Kiépült az ivóvíz-, a gáz- és a telefonhálózat. Befejezõdött a szennyvíztisztító építése, és 1998-ra a település 50%-ában kiépült a csatornahálózat. A legfõbb hivatalok, intézmények Kisvarsányban találhatók (községháza, posta, vasútállomás, felsõosztályos általános iskola, zeneiskola, mûvelõdési ház, gyógyszertár, üzletek stb.).

A lap tetejére


A falu intézményei

Az Árpád Fejedelem Általános Iskolában közel 500 fõ sajátítja el az alapfokú ismereteket. Jelentõs szerepet játszik a környéket is kiszolgáló Kisegítõ iskola, ahová a szomszéd községbõl is járnak át gyermekek tanulni. Ugyancsak fontos szerepet tölt be az Erkel Ferenc Zeneiskola, amely 1991-ben lett önálló. Korábban Érdhez, Dabashoz, Ráckevéhez tartozott. Állami zeneoktatás 1963 óta van a faluban. A Weöres Sándor Óvodában 248 gyermek gondozását végzik. A község mûvelõdési igényeit a Petõfi Sándor Mûvelõdési Ház elégíti ki.

A lap tetejére


Népesség

Népességét tekintve Nagyvarsányt fõként a thüringiai svábok leszármazottjai lakják, míg Kisvarsány lakossága etnikai szempontból igen vegyes, nagyjából azonos az ország népességének összetételével. A lakosok száma 5400-5700 fõ körüli.

A lap tetejére


Ipari és mezõgazdasági tevékenység

A mezõgazdasági tevékenység nem jelentõs, a munkaképes lakosságnak csak kb. 1–2%-a dolgozik a mezõgazdaságban.

Jelentõsebb ipari üzemei:

A különbözõ szakképesítésû ipari munkásság, kereskedelmi és szellemi végzettségû dolgozók zöme a közeli fõvárosban dolgozik. A helyi vállalkozók száma is jelentõs, mintegy 300 vállalkozás mûködik a faluban.

A lap tetejére


Társadalmi élet

A községben ma is élénk társadalmi élet folyik, amelyben több civilszervezet is közremûködik. Jelentõsebb egyesületek:

A fiatalok a

találhatnak lehetõséget az iskolán túli elfoglaltsághoz.

A Pro Musica zenekar kamaraegyüttese állandó szereplõje a község különbözõ rendezvényeinek. Magas színvonalú muzsikálásukkal évtizedek óta a komoly és igényes zene kedvelõinek nyújtanak sok-sok örömet. Ugyancsak színvonalas mûsorral szolgálnak a zeneiskola növendékeibõl, tanáraiból alkalmanként fellépõ együttesek is.

A lap tetejére


Testvértelepülés

Dunavarsány testvérfaluja a németországi Gemmingen.

A lap tetejére


Rendezvények

A nyár közepén kerülnek megrendezésre a Falunapok, amely minden esztendõben sok száz embernek nyújt élményt, szórakozást. Évente többször is rendezünk népzenei találkozót, amelyen gyakran tizenöt–húsz együttes is részt vesz. A népzenei találkozók sokszor “nemzetközivé” bõvülnek a határainkon kívül élõ magyarok vendégszereplése révén.

A lap tetejére


Nevezetességek

Dunavarsány közigazgatási területén van a Népstadion és Intézményei Edzõtábora. Különbözõ sportágak képviselõi készülnek itt fel a világversenyekre, gyakran külföldi partnereik társaságában.

Nyaranta sok ezren keresik fel a környék egykori bányatavait, a Kis-Duna vadregényes vidékét. Horgászok, turisták, fürdõzõk, sõt naturisták valamennyien megtalálják a nekik kedves szórakozási, pihenési lehetõséget. A legmagasabb színvonalú fürdõzõhely a község északi oldalán fekvõ úgynevezett Rukkel-tó. A település nevezetes természeti látnivalói még a Kis-Dunán található mintegy 8–10 hektárnyi úszóláp, a vadregényes Kis-Duna-part, a Tamariba (Domariba)-szigetek. A Varsány-halmon található a nevezetes Árvalányhajas. Nagyvarsányban látható az a négy darab feketefenyõ, mely Ady Endre emlékéhez kapcsolódik. (A fenyõfák hajdanán a Vészi-kúria udvarát díszítették, ahol Ady gyakori vendég volt. Itt írta a Fekete Zongora címû versét 1907 júniusában.)

A falu leghíresebb köztéri alkotása az 1992-ben felavatott XXIII. János pápa-szobra, mely a katolikus templom kertje elõtt. áll. E szobor tudomásunk szerint egyedülálló a világon, Gyõrfi Sándor Munkácsy-díjas szobrászmûvész alkotása.

A lap tetejére


Közlekedés

A közlekedés a fõvárosba kitûnõ. Napi 12 pár vonat és 16 autóbusz szállítja az utasokat.

A lap tetejére


 

Vissza a fõlapra A Teleház tevékenysége A Teleház szolgáltatásai