1996. évi LXXXI. törvény

a társasági adóról és az osztalékadóról

Az állami feladatok ellátásához szükséges bevételek biztosítása, a vállalkozások kedvezõ mûködési feltételeinek elõsegítése, továbbá az Európai Közösségekhez való társulásból eredõ szempontok érvényesítése érdekében az Országgyûlés a társasági adózás szabályairól és az osztalékadóról a következõ törvényt alkotja:

A kihirdetés napja: 1996. november 15.

I. RÉSZ 
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 
I. Fejezet 
Alapelvek

1.§ (1) A Magyar Köztársaságban a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy azt eredményezõ gazdasági tevékenységbõl (a továbbiakban: vállalkozási tevékenység) elért jövedelem alapján meghatározott társasági és az osztalékadó kötelezettségnek - a közkiadásokhoz való hozzájárulás alkotmányos elõírására tekintettel - e törvény rendelkezései szerint kell eleget tenni, figyelemmel az adózás rendjérõl szóló törvényben foglaltakra is.
(2) Az adókötelezettséget, az adót befolyásoló, annak csökkenését eredményezõ szabály, adóelõny (adómentesség, adókedvezmény) annyiban alkalmazható, illetõleg érvényesíthetõ, amennyiben az annak alapjául szolgáló jogügylet, más hasonló cselekmény tartalma megvalósítja a szabály, az adóelõny célját. Az alkalmazhatóságot, illetõleg az érvényesíthetõséget annak kell bizonyítania, akinek az érdekében áll. Ha a jogügylet tartalma alapján az állapítható meg, hogy annak célja csak adóelõny az egyik fél vagy a felek számára, akkor a jogügylet alapján elszámolt költség, ráfordítás, nem minõsül a vállalkozás érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak, illetve adóelõny nem érvényesíthetõ.
3) Ha e törvény ugyanazon a ténybeli alapon többféle jogcímen írja elõ költség, ráfordítás figyelembevételét, az adózás elõtti eredmény csökkentését (növelését), adómentesség, adókedvezmény igénybevételét, azzal egy esetben lehet (kell) élni, kivéve, ha a törvény valamely rendelkezése kifejezetten utal a többszöri alkalmazására.

Az 1.§ (3) bekezdése az 1997. évi CVI. törvény 1.§-ával megállapított szöveg.

(4) Amennyiben a Magyar Köztársaság által kötött és hatályban lévõ nemzetközi szerzõdés e törvény tárgyát képezõ, vagy annak megfelelõ adóval kapcsolatban eltérõ rendelkezéseket tartalmaz, a nemzetközi szerzõdés elõírásai az irányadóak azzal, hogy az nem eredményezhet e törvény rendelkezéseiben meghatározottakhoz képest kiterjesztõ adókötelezettséget.

A társasági adó és az osztalékadó alanya

2.§ (1) A társasági adó alanya a (2) és a (3) bekezdésben meghatározott személy.
(2) Belföldi illetõségû adózó a belföldi személyek közül
a) a gazdasági társaság és az egyesülés,
b) a szövetkezet, a lakásszövetkezet kivételével,
c) az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat,
d) az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivõi iroda, a magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkezõ munkaközössége, az erdõbirtokossági társulat,
e) a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezete (a továbbiakban: MRP),
f) a közhasznú társaság, a vízitársulat,
g) az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület, az egyház (ideértve a szervezetek alapszabályában, illetve alapító okiratában jogi személyiséggel felruházott szervezeti egységeket is), a lakásszövetkezet és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár.
h) a kockázati tõkealap.

A 2.§ (2) bekezdésének g) pontja az 1997. évi CVI. törvény 2.§-ával megállapított szöveg.
A 2.§ (2) bekezdésének a) és h) pontja az 1998. évi XXXIII. törvény 10.§-ával megállapított szöveg.
Lásd: 1998. évi XXXIII. törvény 23.§ (1)-(2) bekezdése.

(3) Külföldi illetõségû adózó a külföldi személy, ha
a) belföldi telephelyén végez vállalkozási tevékenységet (a továbbiakban: külföldi vállalkozó), vagy
b) belföldi személytõl, a külföldi vállalkozó belföldi telephelyétõl a jövedelemszerzés helye alapján belföldrõl származó ellenértéket kap (a továbbiakban: külföldi szervezet).
(4) Nem alanya a társasági adónak az 5. számú mellékletben felsorolt szervezet.
(5) Az osztalékadó alanya
a) az osztalékban részesülõ belföldi személy a magánszemély kivételével (a továbbiakban: belföldi illetõségû osztalékban részesülõ),
b) az osztalékban részesülõ külföldi személy (a továbbiakban: külföldi illetõségû osztalékban részesülõ).
(6) A kifizetõre terjed ki az osztalékadóval kapcsolatos adókötelezettség abban az esetben, ha az osztalékot nem pénzben nyújtja.

Teljes körû és korlátozott adókötelezettség

3.§ (1) A belföldi illetõségû adózó és a belföldi illetõségû, osztalékban részesülõ adókötelezettsége a belföldrõl és a külföldrõl származó jövedelmére egyaránt kiterjed (teljes körû adókötelezettség).
(2) A külföldi illetõségû adózó és a külföldi illetõségû osztalékban részesülõ adókötelezettsége a belföldi telephelyén végzett tevékenységbõl származó és/vagy a jövedelemszerzés helye alapján belföldrõl származó jövedelmére terjed ki (korlátozott adókötelezettség).

Fogalmak

4.§ E törvény alkalmazásában
1. adóév: a naptári év vagy az az idõszak, amelyre az adókötelezettség kiterjed;
1/a. adomány: a közhasznú szervezet, a kiemelkedõen közhasznú szervezet részére - a közhasznú szervezetekrõl szóló törvényben nevesített közhasznú tevékenység és a kiemelkedõen közhasznú besorolást megalapozó közfeladat (a továbbiakban: közhasznú tevékenység) - támogatására, továbbá a közérdekû kötelezettségvállalás (ideértve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár támogatását is) céljára adott pénzbeli támogatás, juttatás és térítés nélküli eszközátadás könyv szerinti értéken, immateriális javak és tárgyi eszközök esetén számított nyilvántartási értéken, feltéve, hogy
a) a jogügylet vonatkozó dokumentumai (így különösen az alapító okirat, tájékoztató, reklám), körülményei (szervezés, kapcsolódó feltételek) valós tartalma alapján nem állapítható meg, hogy az nem szolgálja, vagy nem látszólag szolgálja a közhasznú, a közérdekû célt,
b) az nem jelent az e törvényben és a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározottakon túl vagyoni elõnyt az adományozónak, az adományozó tagjának (részvényesének), vezetõ tisztségviselõjének, felügyelõ bizottsága vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálójának, illetve ezen személyek vagy a magánszemély tag (részvényes) közeli hozzátartozójának, azzal, hogy nem minõsül vagyoni elõnynek, ha a közhasznú szervezet, a kiemelkedõen közhasznú szervezet közhasznú szolgáltatása nyújtása keretében utal az adományozó nevére, tevékenységére;
2. adózó: a 2.§ (2) és (3) bekezdésében megnevezett belföldi és külföldi személy;
3. azonos munkakör: a 9006/1996. (SK 12.) KSH közleménnyel kiadott, 1997. január 1-jén hatályos Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere szerint azonosnak minõsülõ munkakör;
4. árbevétel:
a) a számviteli törvény szerinti értékesítés nettó árbevétele,
b) hitelintézetnél a kapott kamat és kamatjellegû bevétel, csökkentve a fizetett kamattal és kamatjellegû ráfordítással, növelve az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeivel és a nem pénzügyi befektetési szolgáltatás nettó árbevételével,
c) biztosítónál a biztosítástechnikai eredmény növelve a nettó mûködési költségekkel, a befektetésekbõl származó biztosítástechnikai ráfordításokkal (csak életbiztosítási ágnál) és egyéb biztosítástechnikai ráfordításokkal, a befektetések nettó bevételével és a nem biztosítási tevékenység bevételeivel; csökkentve a kapott osztalékkal és részesedéssel, a saját tulajdonú, saját használatú ingatlanok bevételkorrekciójával és a kamatozó értékpapírok vételárában érvényesített kamat ráfordításként elszámolt összegével, valamint a Kártalanítási Számlával szemben ráfordításként elszámolt összeggel,
d) befektetési vállalkozásnál a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei növelve a nem befektetési szolgáltatási tevékenység bevételeivel, valamint a kapott kamatokkal és kamatjellegû bevételekkel, csökkentve a kamatozó értékpapírok vételárában érvényesített kamat ráfordításként elszámolt összegével,
e) a kockázati tõketársaságnál és a kockázati tõkealapnál az a) pont szerinti nettó árbevétel, valamint a befektetett pénzügyi eszköznek minõsülõ részvények, részesedések - kockázati tõkebefektetések - eladási árának és könyv szerinti értékének különbözetében keletkezett, a mérlegkészítés idõpontjáig pénzügyileg realizált árfolyamnyereség, továbbá az ilyen befektetések után kapott osztalék és részesedés együttes összege.
5. behajthatatlan követelés: az elévült követelés; a csõd-, a felszámolási eljárásban az egyezségi megállapodásban, illetve a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásban az egyezségben rögzített elengedett követelés; a felszámolási eljárás során a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján várhatóan meg nem térülõ követelés; a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásban az követelés, amelyrõl a hitelezõ - a bíróság által jóváhagyott vagyonfelosztási javaslat ismeretében - lemondott; a felszámolási eljárás befejezésével ki nem egyenlített követelés, módosítva a felszámolási eljárás során már elszámolt összeggel; a jogszabályban behajthatatlan követelésként elismert összeg; az a követelés, amely olyan kötelezettel szemben áll fenn, aki nem lelhetõ fel, s ezt az adózó dokumentumokkal hitelt érdemlõen bizonyítja; az a követelés, amely dokumentumokkal, számítással igazoltan csak veszteséggel, aránytalan költségráfordítással érvényesíthetõ; hitelintézetnél, befektetési vállalkozásnál a felsorol követelések, csökkentve a kockázati céltartalékból vesztesség elszámolása miatt bevételként elszámolt összeggel;
6. belföld: a Magyar Köztársaság területe, ideértve a vámszabad és a tranzitterületet is;
7. belföldi személy: a belföldi jogszabály alapján létrejött jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezõ társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet, valamint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint belföldi illetõségûnek minõsülõ magánszemély;
8. beruházás értéke: az üzembe helyezett tárgyi eszköz számviteli törvény szerinti beszerzési, elõállítási értéke;
9. beruházáshoz kapcsolódó adókedvezmény jogosultja: a beruházást üzembe helyezõ; a beruházás megkezdésének napja: az építési, szerelési naplóba történõ elsõ bejegyzés vagy a beruházás célját szolgáló elsõ gép, berendezés, jármû átvételének napja; a beruházási és a térségi adókedvezmény vonatkozásában
a) gép: a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) Ipari Termékek Jegyzéke (a továbbiakban: ITJ) 32-tõl 39-ig és a 42-es termékszám alá tartozó gép és berendezés, valamint az összekapcsolásukkal összetett munkafolyamatot ellátó technológiai berendezés,
b) épület: a végleges rendeltetéssel megvalósított ingatlan, amely a talajjal való egybeépítés (az alapozás) vagy a talaj természetes állapotának, természetes geológiai alakulatának megváltoztatása révén jöhet létre, a talajtól csak anyagaira, szerkezeteire való szétbontás útján távolítható el, ezáltal azonban eredeti rendeltetésének megfelelõ használatra alkalmatlanná válik; az épülethez tartoznak azok a víz-, villany-, gáz- és csatornázási vezetékek, fûtési, szellõzõ-, légfrissítõ berendezések és felvonók, amelyek az épület szerkezeteibe beépítve a használhatóságot és ellátást biztosítják; az ilyen vezetékek és szerelvények akkor is az épülethez tartoznak, ha azok használhatóságának biztosítása, ellátása mellett technológiai célokat is szolgálnak, vagy már meglevõ épületbe késõbb kerülnek beépítésre,
c) kereskedelmi szálláshely: a KSH Építményjegyzékben (a továbbiakban: ÉJ) az 544 termékjel alá sorolt épület,
d) termék-elõállítást szolgáló beruházás: az az épület és gépberuházás, amelyet az üzembe helyezést követõen az adózó ipari vagy mezõgazdasági termék elõállításához használ, s ennek alapján az üzemeltetés költsége a termék közvetlen költsége között jelenik meg,
e) infrastrukturális beruházás: a vasúti, közúti, vízi áru- és személyszállításhoz, ivóvíztermeléshez és -szolgáltatáshoz, szennyvíz- és hulladékkezelési, köztisztasági, valamint távközlési szolgáltatás ellátásához közvetlenül szükséges építmény- és gépberuházás (ÉJ 11, ÉJ 21, ÉJ 31, ÉJ 41, ÉJ 53, ÉJ 61, ÉJ 55-bõl, ÉJ 71-bõl, ÉJ 91-bõl, ITJ 32-tõl 39-ig, ITJ 42);
10. célszervezet: a megváltozott munkaképességû dolgozókat foglalkoztató, a pénzügyminiszter által a népjóléti miniszterrel egyetértésben a teljes adóévre ilyennek kijelölt belföldi személy;
10/a. egyezmény alkalmazásakor (nem zárva ki az egyeztetõ eljárást):
a) haszonhúzó: az a külföldi szervezet, külföldi illetõségû osztalékban részesülõ, amely a jövedelemszerzés helye alapján belföldrõl származó kamatot, díjat, jogdíjat vagy osztalékot az illetõsége szerinti állam adóhatóságához benyújtott adóbevallásában az adóalap megállapításához bevételként elszámolja; nyilvános kötvénykibocsátás esetén azt kell haszonhúzónak tekinteni, akinek a kifizetõ a kamatot kifizeti, átutalja,
b) kedvezményezett: az a külföldi szervezet, külföldi illetõségû osztalékban részesülõ, amely részére a kifizetõ a kamatot, a díjat, a jogdíjat vagy az osztalékot kifizeti, juttatja;
11. ellenõrzött külföldi társaság: az a külföldi személy,
a) amelynek székhelye olyan államban van, ahol a külföldi személy jövedelmére jogszabály nem ír elõ társasági adó vagy annak megfelelõ adókötelezettséget, vagy az adóévre elõírt adómérték legfeljebb 10 százalék, kivéve, ha a székhely szerinti országgal a Magyar Köztársaságnak hatályos egyezménye van a kettõs adóztatás elkerülésérõl és az adóztatás kijátszásáról (a továbbiakban: egyezmény), és
b) amelynek az alapítói vagyonából az adóévben a belföldi illetõségû adózó közvetlenül vagy közvetve - megszakítással vagy anélkül - legalább 30 napon át és az adóév utolsó napján, legalább 25 százalékos részesedéssel rendelkezik;
12. elõkészítõ vagy kisegítõ jellegû tevékenység: kizárólag a külföldi személy részére végzett olyan tevékenység, amely nem tartozik a külföldi személy társasági szerzõdésben meghatározott tevékenységi körébe, de az abban meghatározott tevékenységek végzését segíti, készíti elõ;
13. elõleg: a kifizetett összeg (átadott ellenérték), amely idõben megelõzi a szolgáltatás nyújtásának megkezdését, illetve a dolog átadását azzal, hogy összege nem haladhatja meg a jogügylet (megállapodás) szerinti ellenértéket;
14.
15. építkezés befejezésének napja: a használatbavételi, fennmaradási engedély jogerõre emelkedésének a napja;
16. építkezés kezdetének napja: az építési, szerelési naplóba történõ elsõ bejegyzés;
17. független képviselõ: az adózótól gazdaságilag és jogilag független személy, amely/aki a szokásos üzletmenete szerint jár el, amikor az adózót képviseli; nem számít szokásos üzletmenetnek, ha a képviselõ olyan tevékenységet is végez, amely az adózó tevékenységi körébe tartozik; nem független a képviselõ, ha üzleti tevékenységét az adózó részletes utasítása vagy átfogó ellenõrzése mellett végzi, vagy ha a kockázatot az adózó és nem a képviselõ viseli;
18. ingatlan: a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog;
19. ipari park: infrastruktúrával ellátott, jogszabályban meghatározott feltételekkel ipari vállalkozási célra kialakított, behatárolt terület, amely pályázati úton "ipari park" minõsítést kap;
20. jogdíj:
a) a szabadalomnak, a védett eljárásnak, a védjegynek, illetve hasonló jognak,
b) a know-hownak, az üzleti titoknak,
c) az irodalmi, a mûvészeti vagy a tudományos mûvek szerzõi jogának, valamint a szerzõi joggal szomszédos jogoknak
használatáért, hasznosításáért, felhasználásáért vagy a használati jogáért kapott ellenérték;
21. jövedelem: az e törvényben az adó alapjaként meghatározott összeg;
22. jövedelemszerzés helye:
a) vállalkozási tevékenységbõl származó jövedelem esetében az a hely, ahol a jövedelmet szerzõ telephelye található; ha azonban a vállalkozást nem telephelyen folytatják, akkor - kivéve a b)-f) pontokban meghatározott jövedelmeket - az a hely, ahol a vállalkozást folytató belföldi illetõséggel bír,
b) kamatjövedelem esetében - a c) pontban foglalt kivétellel - az a hely, ahol a kölcsön szerzõdés szerinti igénybe vevõje belföldi illetõséggel bír, illetve ahol a kölcsönt a szerzõdés szerint igénybe vevõ telephely adóköteles,
c) kötvény utáni kamatjövedelem esetében az a hely, ahol a kötvényt kibocsátó belföldi illetõséggel bír,
d) elõadói, mûvészeti és sporttevékenységért, bemutatókért (kiállításokért) járó díj esetében az a hely, ahol a tevékenységet végzik,
e) jogdíj esetében az a hely, ahol a jogdíjat fizetõ belföldi illetõséggel bír, illetve ahol a jogdíjat fizetõ telephely adóköteles,
f) osztalék esetében az a hely, ahol az osztalékot nyújtó személy belföldi illetõséggel bír;
23. kapcsolt vállalkozás: a külföldi illetõségû adózó és a belföldi telephelye, illetve a külföldi vállalkozó fióktelepei egymás között elszámolásai tekintetében, valamint az egymással szerzõdéses kapcsolatban állóknál, ha
a) az egyik adózó, a másik adózót érintõen,
b) az adózó az adózónak nem minõsülõ belföldi vagy külföldi személyt érintõen,
c) az adózónak nem minõsülõ belföldi vagy külföldi személy az adózót érintõen,
közvetlenül vagy közvetve részt vesz az irányításban, ellenõrzésben vagy közvetlenül, illetve közvetve 25 százaléknál nagyobb mértékû szavazati joggal rendelkezik a döntések meghozatalakor, vagy a jegyzett tõkébõl 25 százalékot meghaladó részesedéssel bír, illetve
d) ugyanazon adózó(k) más adózók,
e) ugyanazon adózó(k) adózónak nem minõsülõ belföldi vagy külföldi személyek,
f) ugyanazon, adózónak nem minõsülõ belföldi vagy külföldi személyek az adózó(k)
irányításában, ellenõrzésében, közvetlenül vagy közvetve részt vesz(nek) vagy együttesen, közvetlenül, illetve közvetve, a jegyzett tõkébõl 25 százalékot meghaladó részesedéssel bír(nak), vagy 25 százaléknál nagyobb mértékû szavazati joggal rendelkeznek legalább az egyik felet érintõ döntésekben;
g) az a)-f) pontokban foglalt rendelkezések alkalmazásában az irányításban, ellenõrzésben való részvételt jelent közkereseti társaságnál és betéti társaságnál az üzletvezetésben, egyesülésnél és közös vállalatnál az igazgatótanácsban, korlátolt felelõsségû társaságnál az ügyvezetésben, részvénytársaságnál és szövetkezetnél az igazgatóságban való részvétel; leányvállalatnál az igazgatót, minden más esetben a képviseletre jogosultat kell az irányításban, ellenõrzésben részt vevõnek tekinteni, azzal, hogy a feltételek meghatározásához magánszemélyek esetében a Polgári Törvénykönyvben meghatározott közeli hozzátartozók szavazati jogát, részesedését együtt kell figyelembe venni;
24. kiemelt térség: a megyei munkaügyi központ kirendeltsége által ellátott foglalkoztatási körzet, amelyben a munkanélküliségi mutató az adóévet megelõzõ év júniusában, a mérés napján meghaladta a 15 százalékot;
a) a kockázati tõkevállalkozások nyilvántartása: az Állami Pénz- és Tõkepiaci Felügyelet által a kockázati tõkebefektetésekrõl, a kockázati tõketársaságokról, valamint a kockázati tõkealapokról szóló törvény elõírása szerint a kockázati tõketársaságokról és a kockázati tõkealapokról vezetett nyilvántartás;
25.
26. KSH besorolás: az 1995. december 31. napján érvényes statisztikai besorolási rend;
27. külföldi személy: a külföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezõ társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet;
28. külföldön tevékenységet végzõ: az a belföldön bejegyzett, belföldi székhellyel rendelkezõ, megszakítás nélkül száz százalékig külföldi tulajdonban lévõ korlátolt felelõsségû társaság, részvénytársaság, amely az adóévben folyamatosan megfelel az a)-e) pontokban megjelölt valamennyi feltételnek, azaz
a) rendelkezik a pénzügyminiszter vámszabad területi társaságokat megilletõ kedvezményeket biztosító - 1992. december 31. napját követõen megadott - engedélyével, vagy amelyet 1996. december 31. napjáig a pénzügyminiszter, ezt követõen az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal Észak-Budapesti Igazgatósága a feltételek együttes fennállására tekintettel nyilvántartásba vett,
b) kizárólag külföldön végez kereskedelmi tevékenységet és/vagy külföldi személynek, külföldi magánszemélynek nyújt - a hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállaklozásokról szóló törvény alapján - pénzügyi szolgáltatásnak nem minõsülõ olyan szolgáltatást, amelynek teljesítési helye az általános forgalmi adóról szóló törvény elõírása szerint külföld,
c) belföldi államigazgatási és bírósági eljárásaiban kizárólag belföldi ügyvédeket foglalkoztat, valamint külön-külön számítva, a társaság vezetõ tisztségviselõinek, felügyelõ bizottsága tagjainak és az alkalmazottainak többsége belföldi magánszemély, továbbá könyvvizsgálati kötelezettségének belföldön bejegyzett könyvvizsgáló által tesz eleget,
d) a mûködéséhez szükséges bankszámláját belföldön vezeti,
e) sem a társaságnak, sem a tulajdonosainak nincs belföldi gazdasági társaságban, szövetkezetben érdekeltsége, illetve belföldön képviseletet nem tart fenn, valamint sem közvetlen, sem közvetett tulajdonosai között nincs belföldi személy;
28/a. országos érdekképviseleti szervezet: a társadalombiztosítási önkormányzati igazgatásával összefüggõ egyes törvények módosításáról szóló 1997. évi XLVIII. törvénnyel módosított, a társadalombiztosítási önkormányzati igazgatásáról szóló 1991. évi LXXXIV. törvény 7.§ (4)-(7) bekezdésében foglaltaknak megfelelõ munkavállalói és munkáltatói érdekképviseleti szervezet;
29. osztalék:
a) a belföldi vagy külföldi személy adózott eredményébõl a tag (részvényes, alapító) részesedése, ideértve az adózott eredménybõl a kamatozó részvény után fizetett kamatot is,
b) más adózótól vagy belföldi illetõségû magánszemélytõl visszafizetési kötelezettség nélkül kapott (egyéb vagy rendkívüli bevételként elszámolt) támogatás, juttatás, a más adózó vagy belföldi illetõségû magánszemély által elengedett kötelezettség, átvállalt tartozás, kivéve a társadalmi szervezet által, valamint a jogszabály vagy nemzetközi szerzõdés alapján nyújtott, vissza nem térítendõ támogatást, juttatást (elengedett kötelezettséget, átvállalt tartozást),
c) a befektetés jogutód nélküli megszûnés miatti kivonásakor a vagyonfelosztási javaslat szerint, átalakuláskor a vagyonmérleg szerint a befektetés számvitelben kimutatott nyilvántartási, könyv szerinti értékét (a továbbiakban: könyv szerinti érték) meghaladóan realizált vagyoni részesedés, továbbá a jegyzett tõke leszállításakor kivont vagyoni értéknek a megszûnt befektetés ráfordításként elszámolt könyv szerinti értékét meghaladó része,
d) az adózott eredménybõl a vagyonjegy, részjegy alapján kapott összeg;
e) a külföldi vállalkozó fióktelep által az eredménykimutatásban fizetett (jóváhagyott) osztalékként szerepeltetett összeg;
f) a cégbejegyzési eljárásnak a cég bejegyzése nélkül történõ megszûnése miatt az alapítónál ráfordításként elszámolt követelés könyv szerinti értékét meghaladóan bevételként elszámolt összeg,
g) a kockázati tõkealap-jegy hozama,
h) a kockázati tõkealap megszûnése alapján a kockázati tõkealap-jegy könyv szerinti értékét meghaladóan kapott vagyoni érték,
azzal, hogy az osztalékadó megállapításához a c), f) és h) alpontok alkalmazásakor könyv szerinti értéknek a megszûnõ belföldi személy alapításkori jegyzett tõkéjébõl - a cégbejegyzési eljárásnak a cég bejegyzése nélkül történõ megszûnése esetén a vagyoni hozzájárulás társasági szerzõdésben, alapító okiratban, alapszabályban, társulati szerzõdésben, létesítõ okiratban (a továbbiakban: társasági szerzõdés) rögzített, a beszámolóban az alapítókkal szembeni kötelezettségként kimutatott összegébõl - az osztalékban részesülõre a tagi (részvényesi, alapítói, tulajdonosi) jogviszonya alapján jutó részt kell tekinteni, ha az osztalékban részesülõ írásban nem nyilatkozik a befektetésnek (követelésnek) az illetõsége szerinti államban hatályos számviteli elõírások szerint - a megszûnés idõpontjára - megállapított könyv szerinti értékérõl;
30.
31. reprezentációs költség: az üzleti vendéglátás keretében biztosított étel, ital és az ezen felül nyújtott szolgáltatás, az üzleti ajándék, továbbá az állami ünnepekhez, évfordulókhoz és társadalmi eseményekhez kapcsolódó munkahelyi megemlékezésen, a taggyûlésen, közgyûlésen, igazgatósági, felügyelõ bizottsági értekezleten felmerült költségek általános forgalmi adó és személyi jövedelemadó nélkül;
31/a. számított nyilatkoztatási érték: az immateriális javak és a tárgyi eszköz számviteli törvény elõírása alapján megállapított beszerzési értékének az adóalapnál elszámolt értékcsökkenési leírással csökkentett összege.
32. személygépkocsi: négy, illetve három gumiabroncskerékkel felszerelt olyan gépjármû, amely a vezetõvel együtt legfeljebb nyolc felnõtt személy szállítására alkalmas, azzal, hogy ide tartozik a benzinüzemû, a dízelüzemû, az elektromos üzemû, a gázüzemû személygépkocsi, a versenyautó, az önjáró lakóautó; személygépkocsinak minõsül továbbá az a vegyes használatú, 2500 kg-ot meg nem haladó megengedett együttes tömegû olyan gépjármû (nagy rakodóterû személygépkocsi), amelynek rakodótere gyárilag kialakítva kettõnél több utas szállítására alkalmas, de kézzel egyszerûen oldható ülésrögzítése révén a teherszállításra bármikor átalakítható a válaszfal mögötti rakodótér, ideértve azt az esetet is, ha az ülés eltávolítására visszafordíthatatlan mûszaki átalakítással került sor;
33. telephely:
a) olyan állandó üzleti létesítmény, berendezés, felszerelés, ahol és/vagy amellyel az adózó részben vagy egészben vállalkozási tevékenységet folytat, függetlenül attól, hogy az adózó milyen jogcímen használja, azzal, hogy a telephely kifejezés magában foglalja különösen az üzletvezetés helyét, a belföldi székhellyel létesített képviseletet, az irodát, a gyárat, az üzemet, a mûhelyt, a bányát, a kõolaj- vagy földgázkutat, vagy a természeti erõforrás feltárására, kiaknázására szolgáló más létesítményt,
b) az építkezés vagy az összeszerelõ tevékenység (a továbbiakban együtt: építkezés) helye - ideértve az ezen tevékenységekkel kapcsolatos felügyeleti tevékenységet is - abban az esetben, ha idõtartama (folyamatosan vagy megszakításokkal) összesen legalább három hónapig tart, melyet építkezési területenként kell figyelembe venni, függetlenül attól, hogy azok több önálló szerzõdésen alapulnak, vagy különbözõ személyek adták a megrendeléseket; a gazdasági, üzleti és földrajzi szempontból egy egységet képezõ építkezések egy építkezési területnek minõsülnek,
c) a külföldi személyt telephellyel rendelkezõnek kell tekinteni belföldön lévõ természeti erõforrás közvetlen hasznosítása esetén,
d) a külföldi személyt telephellyel rendelkezõnek kell tekinteni ingatlan és természeti erõforrás térítés ellenében történõ hasznosítása, ingatlanhoz és természeti erõforráshoz kapcsolódó vagyoni értékû jog térítés ellenében történõ átadása, értékesítése, apportálása (a továbbiakban: ingatlan hasznosítása) esetén,
e) a külföldi személyt telephellyel rendelkezõnek kell tekinteni - kivéve, ha csak a g) pontban említett tevékenységet végzi - azon tevékenységek esetében, amelyeket más külföldi vagy belföldi személy a külföldi személy nevében vállal, ha a külföldi személy nevében szerzõdést köthet belföldön - és e jogával rendszeresen él -, illetve áru- vagy termékkészletet tart fenn, amelybõl rendszeresen szállít a külföldi személy nevében,
f) telephellyel rendelkezõnek kell tekinteni az elõzõ rendelkezések korlátozása nélkül a külföldi személyt, ha nevében belföldi vagy külföldi személy - a viszontbiztosítás és a g) pontban foglaltak kivételével - belföldön felmerülõ kockázatokra köt biztosítást,
g) nem minõsül telephelynek:
1. a külföldi személy árujának vagy termékének kizárólag tárolására, bemutatására használt létesítmény,
2. a külföldi személy árujának, illetve termékének kizárólag tárolás, bemutatás, belföldi személy általi feldolgozás céljából történõ készletezése,
3. létesítménynek kizárólag a külföldi személy számára történõ áru-, illetve termékbeszerzési, valamint információgyûjtési célú fenntartása,
4. a létesítménynek kizárólag egyéb elõkészítõ vagy kisegítõ jellegû tevékenység folytatása céljából való fenntartása,
5. a független képviselõ (a bizományos is) útján kifejtett tevékenység, amennyiben ez a személy szokásos üzleti tevékenysége keretében jár el;
h) a külföldi személyt telephellyel rendelkezõnek kell tekinteni, ha fióktelep útján végez vállalkozási tevékenységet;
34. természeti erõforrás: a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvényben meghatározott fogalom;
35. üzletvezetés helye: az a hely, ahol az ügyvezetés az irányításra berendezkedett;
36. vállalkozási övezet: jogszabályban ilyenként meghatározott közigazgatási egység.

A 4.§ 1/a., 3., 5., 8., 10/a., 28/b), 29/b), 29/e), 28/a., 31/a., 33/h) pontja, valamint a 23. pontjának bevezetõ rendelkezése az 1997. évi CVI. törvény 3.§-ával megállapított szöveg.
A 4.§ 4/b) és 4/d) pontja az 1997. évi CVI. törvény 22.§ (3) bekezdésével módosított szöveg.
A 4.§ 25. pontját az 1997. évi CVI. törvény 22.§ (2) bekezdése hatálytalanította.
A 4.§ 33/a) pontja az 1997. évi CVI. törvény 22.§ (2) bekezdésével módosított szöveg.
A 4.§ 1/a) pontjának b) alpontja, 4. pontjának c)-d) alpontja az 1998. évi XXXIII. törvény 11.§ (1)-(2) bekezdésével megállapított szöveg.
Lásd: 1998. évi XXXIII. törvény 23.§ (1)-(2) bekezdése és 74.§ (6) bekezdése.
A 4.§ 4. pontjának e) alpontja az 1998. évi XXXIII. törvény 11.§ (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4.§ 24/a) pontja és 29. pontjának a)-b) és f)-h) alpontja és az alpontok utáni szövegrész az 1998. évi XXXIII. törvény 11.§ (3)-(4) bekezdésével megállapított szöveg.
Lásd: 1998. évi XXXIII. törvény 23.§ (1)-(2) bekezdése és 74.§ (6) bekezdése.
A 4.§ 14. és 30. pontját az 1998. évi XXXIII. törvény 23.§ (3) bekezdése hatálytalanította.

MÁSODIK RÉSZ 
TÁRSASÁGI ADÓ 
II. Fejezet 
A társasági adókötelezettség

5.§ (1) A vállalkozási tevékenységet folytató adózót a jövedelme után e törvény elõírása szerint társasági adókötelezettség terheli.
(2) A belföldi illetõségû adózó társasági adókötelezettsége a társasági szerzõdése közokiratba foglalásának, ellenjegyzésének napján kezdõdik, ha vállalkozási tevékenységét a cégnyilvántartásba történõ bejegyzése elõtt megkezdheti, más esetben azon a napon, amelyen az alapítását szabályozó jogszabály szerint létrejön. Az adózó adókötelezettsége azon a napon szûnik meg, amelyen a megszûnését szabályozó jogszabály szerint megszûnik, vagy amely napot követõ napon bármely egyéb okból kikerül a társasági adó hatálya alól (ideértve a cégbejegyzés iránti kérelem elutasítását vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetését is).
(3) A külföldi vállalkozó társasági adókötelezettsége a fióktelepének a cégnyilvántartásba történõ bejegyzése napján kezdõdik, és fióktelepének a cégnyilvántartásból való törlésének a napján szûnik meg. A külföldi vállalkozó adókötelezettsége megszûnik a fióktelepe ellen belföldön vagy - amennyiben az eljárás e fióktelepre is kiterjed - az ellene külföldön indított felszámolási eljárás (annak megfelelõ eljárás) kezdõ napját megelõzõ napon. Amennyiben a külföldi vállalkozó cégnyilvántartásba be nem jegyzett telephelye útján végez belföldön vállalkozási tevékenységet, adókötelezettsége a telephely létrejöttét eredményezõ elsõ jognyilatkozat megtételének napján keletkezik, és a külföldi vállalkozó megszûnésének vagy a telephely megszûnését eredményezõ jognyilatkozat tételének napján (ideértve azt is, ha a tevékenységet fióktelepen folytatja) szûnik meg. A külföldi vállalkozó adókötelezettsége az általa belföldön végzett építkezés esetén az építkezés kezdetének napján kezdõdik, ha az építkezés idõtartama meghaladja az egyezményben meghatározott idõtartamot, illetve (egyezmény hiányában) a három hónapot. Az építkezés folyamatosságát annak fióktelepen történõ folytatása önmagában nem szakítja meg.
(4) Ha a belföldi illetõségû adózónak a számviteli törvény szerinti éves beszámolót, egyszerûsített éves beszámolót, egyszerûsített mérleget és eredménylevezetést (a továbbiakban: beszámoló) a naptári év utolsó napjával nem kell elkészítenie, akkor - az elõtársaságot kivéve - a fizetendõ adót az adóév utolsó napjára elkészített könyvviteli zárlat alapján kell megállapítania. Ilyen esetben az egyes adóévekre külön-külön, utólag elkészített beszámoló alapján - a bevallással érintett idõszakban hatályos elõírások szerint - meg kell állapítania a tényleges adót, valamint a tényleges adó és a könyvviteli zárlat alapján megállapított adó különbözetét.
(5) E törvénynek a jogutódra vonatkozó rendelkezéseit a kiválással és a részleges átalakulással létrejövõ adózónak, a jogelõdre vonatkozó rendelkezéseit kiválás esetén a fennmaradó adózónak és a részlegesen átalakuló szövetkezetnek is alkalmaznia kell.
(6) Ha a felszámolási eljárás (annak megfelelõ eljárás) a cég cégnyilvántartásból való törlése nélkül fejezõdik be, az adókötelezettség az eljárás megszûnésének napját követõ naptól új adóévként folytatódik.
(7) Az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület és a közhasznú társaság a közhasznú szervezetre, kiemelkedõen közhasznú szervezetre vonatkozó rendelkezéseket elõször abban az adóévben alkalmazhatja, amely évben ilyen szervezetként besorolást nyert. Az adózó nem alkalmazhatja a közhasznú szervezetre, kiemelkedõen közhasznú szervezetre vonatkozó rendelkezéseket - kivéve a törlés napjáig az igazolás kiadását -, abban az adóévben, amelyben a közhasznúsági nyilvántartásból törölték. A kiemelkedõen közhasznú szervezet a közhasznú szervezetté történõ - adóéven belüli - átsorolása esetén - kivéve az átsorolás napjáig az igazolás kiadását - a közhasznú szervezetre vonatkozó rendelkezéseket érvényesítheti az adóév egészére.

Az 5.§ (2)-(7) bekezdése az 1998. évi XXXIII. törvény 12.§-ával megállapított szöveg (a korábbi (6) bekezdés (8)-ra változott).
Lásd: 1998. évi XXXIII. törvény 23.§ (2) bekezdése.

(8) A társasági adóbevallást magyar nyelven, forintban kell elkészíteni. A beszámolót, könyvvezetést konvertibilis devizában készítõ adózó a társasági adóbevallás adatait, az az adózó, amely forintról konvertibilis devizára vagy konvertibilis devizáról forintra történõ könyvvezetésre tér át, az adó meghatározásához szükséges adatokat a Magyar Nemzeti Bank hivatalos - az adóév utolsó napján érvényes - devizaárfolyamának alapulvételével számítja át forintra. Olyan külföldi pénznem esetében, amelynek nincs a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett árfolyama, az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal által a Magyar Közlönyben közzétett, USA dollárban megadott árfolyamot kell a forintra történõ átszámításkor figyelembe venni. Ugyanígy kell eljárni minden más esetben, ha az átszámításra a számviteli törvény elõírása nem vonatkozik.

A társasági adóalap megállapítása

6.§ (1) A társasági adó alapja belföldi illetõségû adózó esetében az adózás elõtti eredmény, módosítva a 7., 8., 16., 18., 28. és 29.§-okban foglaltakkal.
(2) Az adózás elõtti eredmény
a) kettõs könyvvitelt vezetõ adózónál a beszámoló részét képezõ eredménykimutatásban kimutatott összeg,
b) egyszeres könyvvitelt vezetõ adózónál a pénzforgalmi nyilvántartás alapján kimutatott eredmény (az adóévi árbevétel és bevétel, valamint az adóévi költségek és ráfordítások különbsége).
(3) Az adózás elõtti eredményt - az elõtársaság kivételével - könyvviteli zárlat alapján állapítja meg az adózó, ha a számviteli törvény szerint beszámoló készítésére az adóév utolsó napján nem kötelezett.

A 6.§ (3) bekezdése az 1998. évi XXXIII. törvény 13.§-ával megállapított szöveg.
Lásd: 1998. évi XXXIII. törvény 23.§ (1)-(2) bekezdése.

(4) Az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület, az egyház, a lakásszövetkezet, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a célszervezet, a kizárólag készfizetõ kezességvállalást folytató részvénytársaság, az MRP, a közhasznú társaság és a vízitársulat esetében az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseit a 9-13.§ figyelembevételével kell alkalmazni.

Az adóalap megállapításakor csökkentõ jogcímek

7.§ (1) Az adózás elõtti eredményt csökkenti:
a) a korábbi adóévek elhatárolt veszteségébõl - a 17.§-ban és 29.§-ban foglaltakat figyelembe véve - az adózó döntése szerinti összeg,
b) az adóévet megelõzõ évben a 8.§ (1) bekezdésének a) pontja alapján adózás elõtti eredményt növelõ tételként számításba vett összeg,
c) a kettõs könyvvitelt vezetõ adózónál a bányászatról és a villamos energia termelésérõl, szállításáról és szolgáltatásáról szóló törvényekben, továbbá a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott környezetvédelmi kötelezettségek fedezetére az adóévben ráfordításként elszámolt céltartaléknak az adóévet megelõzõ évben ráfordításként elszámolt céltartalékot meghaladó összege,
d) a számviteli törvény elõírásai alapján terv szerinti és terven felüli értékcsökkenési leírásként elszámolt, de legfeljebb az 1. számú melléklet 1-8. és 10-11. pontjaiban meghatározott módon m(értékekkel) és a 2. számú mellékletben elõírt mértékkel számított összeg, valamint az 1. számú melléklet 12. pontja szerinti összeg, továbbá a kettõs könyvvitelt vezetõ adózónál az immateriális javak, a tárgyi eszközök értékesítésekor, apportálásakor, valamint ezen eszközök megsemmisülésekor, selejtezésekor, hiányakor a számviteli nyilvántartási érték, továbbá egyszeres könyvvitelt vezetõ adózónál az 1. számú melléklet 9. pontjában meghatározott összeg,
e) a vállalkozási övezetben székhellyel, cégbíróságon, helyi önkormányzatnál bejelentett telephellyel rendelkezõ adózó által a vállalkozási övezetté minõsítést követõen ott üzembe helyezett és korábban még használatba nem vett tárgyi eszközök - kivéve a közúti gépjármûvet (ITJ 41-3, ITJ 41-4), az épületet és az építményt - beszerzési értéke abban az esetben, ha az adózó nem veszi igénybe a 22.§ szerinti adókedvezményt,
f) az eszközcsoportonként (készletek, befektetések, értékpapírok bontásban) nyilvántartott értékvesztésbõl az adóévben a (2) bekezdés figyelembevételével a felhasználásra arányosan jutó összeg, vagy - az adózó döntése szerint az eszközcsoport egészére egyedi nyilvántartás vállalása mellett - az eszközhöz tartozóan nyilvántartott értékvesztés az eszköz nyilvántartásból való kikerülésekor,
g) az ellenõrzött külföldi társaságtól kapott osztalék kivételével a bevételként elszámolt kapott (realizált) osztalék, azzal, hogy passzív idõbeli elhatárolás alkalmazása esetén bevételként elszámolnak csak az adóévben el nem határolt rész minõsül; e rendelkezést kell megfelelõen alkalmazni a következõ adóév(ek)ben az elhatárolásból visszavezetett részre is,
h) az érték nélkül vagy megváltási áron nyilvántartott termõföld és erdõ értékesítésébõl származó ellenérték,
i) az iskolai rendszerû szakképzésben közremûködõ adózónál tanulónként minden megkezdett hónap után havi 6000 forint, ha az adózó a szakképzõ iskolai tanuló gyakorlati képzését jogszabályban meghatározott tanulószerzõdés alapján, illetve az iskolával kötött megállapodás alapján végzi,
j) a sikeres szakmai vizsgát tett - az i) pontban említett - szakképzõ iskolai tanuló után folyamatos tovább foglalkoztatása esetén, valamint a (3) bekezdésben meghatározott, korábban munkanélküli személy után a foglalkoztatásának ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át befizetett társadalombiztosítási járulék, a járulék költségkénti elszámolásán túl, azzal, hogy az adózó akkor járhat el e rendelkezés szerint, ha a korábban munkanélküli magánszemély alkalmazása óta, illetõleg azt megelõzõ hat hónapon belül azonos munkakörben foglalkoztatott más munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással nem szüntette meg, és a korábban munkanélküli magánszemély az alkalmazását megelõzõ hat hónapon belül nála nem állt munkaviszonyban,
k) a szövetkezetnél a termõföldért kapott kárpótlási jegy névértékének és címletértékének különbözete, abban az esetben, ha a szövetkezet a kárpótlási jegyet állami tulajdon megvásárlására fordította,
l) erre jogszabályban feljogosított mûvészeti szervezet gondozásában kibocsátott mûvészeti szakvéleményben mûvészeti értékûnek elismert képzõmûvészeti alkotás beszerzésére fordított összeg, de legfeljebb az adóévi beruházások értékének 2 ezreléke,
m) a szövetkezet által az üzletrész-tulajdonostól visszavásárolt üzletrész bevonása esetén - a szövetkezetekrõl szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépésérõl és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény szerinti az átalakulás befejezésekor lezárt névérték mértékéig - a névértéknek a visszavásárlási árat meghaladó összegébõl a fel nem osztható szövetkezeti vagyon növelésére fordított rész,
n) a ráfordításként elszámolt hitelezési veszteségbõl a behajthatatlan követelés, továbbá korábban az adózás elõtti eredménynél csökkentõ tételként el nem ismert, ráfordításként elszámolt hitelezési veszteségre befolyt, bevételként elszámolt összeg,
o) a társasházi közös tulajdonban álló ingatlanrészek hasznosításából származó, közös bevételbõl való részesedés címén a társasháztól kapott bevétel,
p) a számviteli törvény 41/C. és 41/D.§-a (7) bekezdéseinek b) pontja szerinti átszámítási különbözet összege,
r) a bírságnak, továbbá az adózás rendjérõl és a társadalombiztosításról szóló törvényekben elõírt jogkövetkezménynek az elengedése miatt az adóévben bevételként elszámolt, az elõzõ adóévekben az adózás elõtti eredményt növelõ tételként figyelembe vett összeg,
s) az egyszeres könyvvitelt vezetõnél - a tárgyi eszköz, immateriális javak vagy értékpapír beszerzése érdekében adott elõleget kivéve - a fizetett elõleg, továbbá a korábban az adózás elõtti eredmény növeléseként figyelembe vett kapott elõleg a bevételkénti elszámoláskor,
t) a kutatás és kísérleti fejlesztés (SZJ 13) címén az adóévben felmerült, a számviteli törvény elõírásai szerint a kutatási-kísérleti fejlesztés saját közvetlen költségeként elszámolt összeg - csökkentve a ráesõ kapott támogatás összegével - 20 százaléka függetlenül attól, hogy azt kísérleti fejlesztés aktivált értékeként - állományba vették vagy sem.
u) az adóellenõrzés, önellenõrzés során megállapított, adóévi bevételként vagy aktivált saját teljesítményként elszámolt összeg, ideértve a visszatérített társasági adót is,
v) a legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességû munkavállalót foglalkoztató adózónál megváltozott munkaképességû munkavállalónként minden megkezdett hónap után havi 3000 forint, ha az adózó a foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján a rehabilitációs hozzájárulás fizetése alól mentesül,
w) a kockázati tõkevállalkozások nyilvántartásába történõ bejegyzése évét követõ hetedik adóévtõl a kockázati tõkebefektetés kivonása, elidegenítése által realizált árfolyamnyereség, amíg az adózó a nyilvántartásban szerepel.
z) az adomány, kivéve a Mûsorszolgáltatási Alapnak közérdekû kötelezettségvállalásként adott összeg, figyelemmel az (5)-(7) bekezdésben foglaltakra.

A 7.§ (1) bekezdésének d), g) és u)-z) pontja az 1997. évi CVI. törvény 4.§ (1)-(4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7.§ (1) bekezdésének w) pontja az 1998. évi XXXIII. törvény 14.§ (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Lásd: 1998. évi XXXIII. törvény 23.§ (1)-(2) bekezdése.

(2) Nyilvántartott értékvesztés az elõzõ adóévekben elszámolt, az adó alapjánál csökkentésként még figyelembe nem vett értékvesztés halmozott összege, amelybõl az adózás elõtti eredmény csökkentéseként a felhasználással arányos rész számolható el a következõ képlet szerint:
E= N x (F/I)
ahol:
E = elszámolható értékvesztés,
N = nyilvántartott értékvesztés,
F = a könyvviteli nyilvántartással egyezõ nyitó érték és az adóévi beszerzés, elõállítás, befektetés együttes összegének, valamint a záró értéknek a különbözete,
I = a könyvviteli nyilvántartással egyezõ nyitó érték és az adóévi beszerzés, elõállítás, befektetés együttes összege.
(3) Korábban munkanélküli személy az, aki a foglalkoztatását közvetlenül megelõzõen
a) legalább hat hónapig a megyei (fõvárosi) munkaügyi központ által nyilvántartott munkanélküli volt, vagy
b) a foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján munkanélküli ellátásban, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesült, vagy
c) a b) pontban említett ellátásra való jogosultságát már kimerítette, de a munkaügyi központtal továbbra is együttmûködött,
azzal, hogy az a)-c) pontokban foglalt feltételek fennállása szempontjából azt az idõtartamot, amely alatt a munkanélküli terhességi, gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben részesül, továbbá az elõzetes letartóztatás, szabadságvesztés, elzárás büntetés idõtartamát, valamint a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatban, a polgári szolgálatban töltött idõt (a szolgálat megkezdése és befejezése közötti idõtartamot) figyelmen kívül kell hagyni.
(4) Az adózó bármely adóévben élhet az (1) bekezdés f) pontjában biztosított választási lehetõséggel. Ha azonban valamely eszközcsoportra az adózó egyedi nyilvántartás alapján számolt el értékvesztést, döntését nem változtathatja meg. Az eszközcsoportonkénti elszámolásról az egyedi elszámolásra való áttéréskor az eszközcsoportra az áttérés évének elsõ napján nyilvántartott értékvesztést három adóév alatt egyenlõ részletekben lehet levonni az adózás elõtti eredménybõl.

A 7.§ (4) bekezdése az 1997. évi CVI. törvény 4.§ (5) bekezdésével megállapított szöveg.

(5) Az adózás elõtti eredmény csökkentéseként az adomány
a) teljes összege és a közhasznú szervezetekrõl szóló törvény szerinti tartós adományozás esetén az elsõ teljesítést követõ évtõl ezen a jogcímen adott adomány további 20%-a, de együttesen legfeljebb az adózás elõtti eredmény 20%-a érvényesíthetõ közhasznú szervezet támogatása és közérdekû kötelezettségvállalás esetén,
b) másfélszerese és a közhasznú szervezetekrõl szóló törvény szerinti tartós adományozás esetén az elsõ teljesítést követõ évtõl ezen a jogcímen adott adomány további 20%-a, de együttesen legfeljebb az adózás elõtti eredmény 20%-a érvényesíthetõ kiemelkedõen közhasznú szervezet támogatása esetén.

A 7.§ (5) bekezdése az 1998. évi XXXIII. törvény 14.§ (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Lásd: 1998. évi XXXIII. törvény 23.§ (1)-(2) bekezdése és 74.§ (6) bekezdése.

(6) Az (5) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott mérték együttesen nem haladhatja meg az adózás elõtti eredmény 25 százalékát.
(7) Az (1) bekezdés z) pontja alapján az adózó akkor csökkentheti az adózás elõtti eredményt, ha rendelkezik a közhasznú szervezet, a kiemelkedõen közhasznú szervezet, a közérdekû kötelezettségvállalás szervezõje által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, az adomány összegét és a támogatott célt, továbbá - közhasznú szervezet, kiemelkedõen közhasznú szervezet esetében - a közhasznúsági kategóriát és a besorolásról rendelkezõ bírósági határozat számát.

A 7.§ (5)-(7) bekezdése az 1997. évi CVI. törvény 4.§ (6) bekezdésével módosított szöveg.

Az adóalap megállapításakor növelõ jogcímek

8.§ (1) Az adózás elõtti eredményt növeli:
a) a számviteli törvény 27.§-ának (1) és (2) bekezdése alapján az adóévben ráfordításként elszámolt céltartaléknak az e § (2) bekezdése szerinti elismert mértékét meghaladó része,
b) a kettõs könyvvitelt vezetõ adózónál a számviteli törvény 46.§-ának (3) és (4) bekezdése szerint költségként elszámolt értékcsökkenési leírás összege, a tárgyi eszköz, az immateriális javak értékesítésekor, apportálásakor a könyv szerinti érték, továbbá ezen eszközök megsemmisülésekor, selejtezésekor, hiányakor ráfordításként elszámolt összeg,
c) a számviteli törvény 39.§-ának (1) és (3)-(4) bekezdéseiben foglalt értékelési szabályok szerint a mérleg fordulónapján meglévõ eszközök után az adóévre ráfordításként elszámolt értékvesztés összege,
d) az a költségként, ráfordításként elszámolt, az adózás elõtti eredmény csökkenéseként számításba vett összeg - ideértve az immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását is -, amely nincs összefüggésben a vállalkozási, a bevételszerzõ tevékenységgel, különös tekintettel a 3. számú mellékletben foglaltakra,
e) a jogerõs határozatban megállapított bírság, továbbá az adózás rendjérõl, továbbá a társadalombiztosításról szóló törvények szerinti jogkövetkezményekbõl adódó kötelezettség ráfordításként elszámolt összege, kivéve, ha önellenõrzéshez kapcsolódik,
f) a megváltási áron nyilvántartott termõföld és erdõ értékesítésekor a könyv szerinti érték,
g) a szerencsejáték szervezésérõl szóló törvény 3.§-a (3) bekezdésében meghatározott, valamint 30.§-ának (2) bekezdésében felsorolt szerencsejátékokat szervezõ bármely gazdálkodó szervezetnél az egyes szerencsejátékok közvetlen és közvetett költségének és a szerencsejáték szervezésérõl szóló törvény 38.§-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján meghatározott költségnek a különbsége, ha az elõbbi a nagyobb,
h) az elengedett követeléssel csökkentett hitelezési veszteség ráfordításként elszámolt összeg, hitelintézetnél, befektetési vállalkozásnál ennek a kockázati céltartalékból bevételként elszámolt összeggel csökkentett része,
i) a jogutódnál - az átalakulást követõ három adóévben egyenlõ részekre megosztva - a jogelõd által az átalakulási vagyonmérlegben kimutatott pozitív, összevont átértékelési különbözetnek a jogelõd vagyonából a vagyonmérleg alapján való részesedése arányában számított (azzal egyezõ, összesített, megosztott) része,
j) a kapott kölcsön kamatának a saját tõke négyszeresét meghaladó kölcsönrészre jutó arányos része, ha az adózó a vele kapcsolt vállalkozásban lévõtõl - kivéve a hitelintézetet - kap kölcsönt azzal, hogy saját tõke alatt az adóévet megelõzõ évi beszámolóban, illetve a nyitómérlegben kimutatott - értékelési tartalék nélküli - saját tõkét, annál az adózónál, amely az adózás elõtti eredményét könyvviteli zárlat alapján állapítja meg, a társasági szerzõdésben, alapszabályban, alapító okiratban, a tulajdonosok közötti megállapodásban meghatározott, az alapító által tartósan rendelkezésre bocsátott forrást, rögzített jegyzett tõkét; kölcsön alatt az adóévben az említett kapcsolt vállalkozásban lévõ felé fennálló kölcsön napi átlagos állományát kell érteni,
k) a természetbeni juttatásként személyi jövedelemadóval nem adózott reprezentációs költségnek az árbevétel 0,5 százalékát meghaladó része,
l) egyszeres könyvvitelt vezetõnél az elõlegként kapott összeg, továbbá a korábban adott, az adózás elõtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett elõleg a költségkénti elszámoláskor,
m) az ellenõrzött külföldi társaság fel nem osztott - a külföldi ország joga alapján megállapított - nyereségébõl az adózót a részesedése alapján megilletõ összeg,
n) a visszafizetési kötelezettség nélkül adott, támogatás, juttatás, az elengedett követelés, továbbá az utólag adott, nem számlázott engedmény - ide nem értve az adásvételi szerzõdésen alapuló, az abban elõre rögzített feltételekkel adott engedményt - és az átvállalt tartozás ráfordításként elszámolt összege - az utóbbi esetben azzal, hogy ráfordításként elszámolásnak az átvállalt kötelezettség szerzõdés (megállapodás) szerinti pénzügyi rendezése (teljesítése) minõsül -, kivéve, ha a támogatás, juttatás
na)
nb) állami vállalat, részben vagy egészben állami tulajdonban lévõ társaság privatizációjának, valamint a tulajdonukban lévõ vagyonrészek értékesítésének MRP keretében történõ teljesülése esetén, az MRP szervezet alapcéljának megvalósítása érdekében, a szervezet hiteltörlesztési kötelezettsége idõszakában történt,
nc) a Mûsorszolgáltatási Alapnak közérdekû kötelezettségvállalásként, továbbá a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény szerinti közmûsorszolgálati mûsor, mûsorszám támogatására (szponzorálására) történt,
nd) átadásra jogszabály elõírása alapján került sor;
o) a számviteli törvény 41/C. és 41/D.§-a (7) bekezdéseinek a) pontja szerinti átszámítási különbözet összege.
p) az adóellenõrzés, önellenõrzés során megállapított, adóévi költségként, ráfordításként elszámolt összeg, ideértve a társasági adóhiány összegét is;
r) az adóévben az adózó által a gazdasági kamarákról szóló törvény elõírása alapján kamarai tagdíj címen megfizetett összeg ötven százaléka, de legfeljebb tízezer forint.
s) a 7.§ (1) bekezdésének z) pontja alapján az adóévet megelõzõ év(ek)ben az adózás elõtti eredmény csökkenéseként, a közhasznú szervezetekrõl szóló törvény szerinti tartós adományozásra tekintettel elszámolt, azon többletkedvezmény, amelyre vonatkozóan az adózó az adóévben a tartós adományozásról szóló szerzõdésben vállaltakat a másik szerzõdõ fél közhasznúsági nyilvántartásból való törlése vagy jogutód nélküli megszûnése miatt nem teljesítette, vagy ennek kétszerese, ha az adózó bármely más ok miatt nem teljesített a szerzõdésnek megfelelõen.

A 8.§ (1) bekezdésének h) pontja, n) pontjának bevezetõ rendelkezése, nd) alpontja és p)-r) pontja az 1997. évi CVI. törvény 5.§ (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8.§ (1) bekezdésének i) pontja az 1998. évi XXXIII. törvény 15.§ (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8.§ (1) bekezdésének j) pontja az 1997. évi CVI. törvény 22.§ (3) bekezdésével módosított szöveg.
A 8.§ (1) bekezdésének na) alpontját az 1997. évi CVI. törvény 22.§ (2) bekezdése hatálytalanította.
A 8.§ (1) bekezdésének s) pontja az 1998. évi XXXIII. törvény 15.§ (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Lásd: 1998. évi XXXIII. törvény 23.§ (1)-(2) bekezdése és 74.§ (6) bekezdése.

(2) A céltartalék elismert mértéke a kettõs könyvvitelt vezetõ adózónál a követelések, az elõlegként és kölcsönként adott összegek miatt várható veszteségek fedezetére, a számviteli törvény 27.§-ának (1) bekezdése alapján az adóévben ráfordításként elszámolt céltartalék, de legfeljebb az adóév utolsó napján fennálló, elõzõekben felsorolt követelések összegének
a) 90-180 napos késedelem esetén 2 százaléka,
b) 181-360 napos késedelem esetén 5 százaléka,
c) 360 napon túli késedelem esetén 25 százaléka.
(3)

A 8.§ (3) bekezdését az 1997. évi CVI. törvény 22.§ (2) bekezdése hatálytalanította.

(4) Az (1) bekezdés nb) pontjában említett támogatásként, juttatásként, kizárólag állami tulajdonban lévõ vagyon elidegenítése esetén az átutalt összeget; állami és nem állami vagyonrészek együttes elidegenítése esetén az átutalt összegbõl az állami tulajdoni hányadnak megfelelõ arányos részt; részben vagy egészben állami tulajdonban lévõ társasági vagyonrész elidegenítése esetén az átutalt összegbõl, a társaságban lévõ állami tulajdoni hányadnak megfelelõ arányos részt; de bármely esetben legfeljebb az adózás elõtti eredmény 20 százalékának megfelelõ összeget lehet figyelembe venni.

Az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület, az egyház, a lakásszövetkezet, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár adóalapjának megállapítása

9.§ (1) Az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület, az egyház, a lakásszövetkezet és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár adóalapja kettõs könyvvitelt vezetõ esetében a vállalkozási tevékenység adózás elõtt eredménye - egyszeres könyvvitelt vezetõk esetében a vállalkozási tevékenység eredménye -, módosítva a (2)-(5) bekezdésben foglaltakkal és figyelemmel a (6)-(8) bekezdés rendelkezéseire.

A 9.§ (1) bekezdése az 1997. évi CVI. törvény 6.§ (1) bekezdésével megállapított szöveg.

(2) Csökkenteni kell az adózás elõtti eredményt
a) a vállalkozási tevékenység célját szolgáló beruházások értéke alapján a 7.§ (1) bekezdése l) pontjának elõírása szerint;
b)
c) a 7.§ (1) bekezdésének a), b), d), e), f), g), i), j), n), o), r), t), u) és z) pontja, továbbá a 7.§ (2)-(7) bekezdése alapján megállapított értékbõl a vállalkozási tevékenységhez közvetlenül hozzárendelhetõ összeggel, illetõleg közvetett kapcsolat esetén a vállalkozási tevékenység bevételével arányos összeggel.

A 9.§ (2) bekezdésének b) pontját az 1997. évi CVI. törvény 22.§ (2) bekezdése hatálytalanította.
A 9.§ (2) bekezdésének c) pontja az 1997. évi CVI. törvény 6.§ (2) bekezdésével megállapított szöveg.

(3) Növelni kell az adózás elõtti eredményt
a)
b) a 8.§ (1) bekezdésének a), b), c), d), e), h), j), k), m), n) és p) pontja, valamint a 8.§ (2)-(4) bekezdései alapján megállapított értékbõl a vállalkozási tevékenységhez közvetlenül hozzárendelhetõ összeggel, illetõleg közvetett kapcsolat esetén a vállalkozási tevékenység bevételével arányos összeggel.
c) az alapítványnak, a közalapítványnak, a társadalmi szervezetnek és a köztestületnek az által kiállított - az adózó részére az adózás elõtti eredmény csökkentésére, a magánszemély részére adókedvezményre - jogosító igazolásban feltüntetett kapott adománynak a
ca) teljes összegével, ha az adóév utolsó napján az adózás rendjérõl szóló törvény szerinti köztartozása van,
cb) (7) bekezdésben elõírt aránnyal számított részével, ha nincs az adóév utolsó napján az adózás rendjérõl szóló törvény szerinti köztartozása, de a vállalkozási tevékenységbõl származó bevétele meghaladja a kedvezményezett mértéket.

A 9.§ (3) bekezdésének a) pontját az 1997. évi CVI. törvény 22.§ (2) bekezdése hatálytalanította.
A 9.§ (3) bekezdésének b)-c) pontja az 1997. évi CVI. törvény 6.§ (3)-(4) bekezdésével megállapított szöveg.

(4) A (2) és (3) bekezdésében foglaltakat figyelembe véve kell alkalmazni a 16., a 18., a 28. és a 29.§-ok rendelkezéseit.
(5) Az egyház a vállalkozási tevékenységbõl elért nyereségnek (adózás elõtti eredmény) azzal a részével is csökkentheti az adó alapját, amelyet a kulturális, nevelési, oktatási, felsõoktatási, szociális, egészségügyi, gyermek- és ifjúságvédelmi, sport, tudományos és mûemlékvédelmi tevékenység, továbbá a hitéleti célú ingatlanfenntartás bevételt meghaladó költsége, ráfordítása fedezetére használ fel.
(6) A közhasznú szervezetként, a kiemelkedõen közhasznú szervezetként besorolt alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet és köztestület adóalapja az (1)-(4) bekezdés alapján meghatározott összegnek a (7) bekezdésben elõírt aránnyal számított része.
(7) A kedvezményezett vállalkozási tevékenység mértéke közhasznú szervezet esetében az összes bevétele 10 százaléka, de legfeljebb 20 millió forint, kiemelkedõen közhasznú szervezet esetében az összes bevétele 15 százaléka. A (3) bekezdés c) pontjában és a (6) bekezdésben foglaltak meghatározáshoz az arányt a kedvezményezett vállalkozási tevékenység mértékét meghaladóan elért vállalkozási bevétel és a vállalkozási tevékenység összes bevételének hányadosaként (két tizedesjegy pontossággal) kell számítani.
(8) Az országos érdekképviseleti szervezet és az egyház az adóalapot az (1)-(7) bekezdések szerint, a közhasznú szervezetre vonatkozó rendelkezések megfelelõ alkalmazásával állapítja meg.

A 9.§ (6)-(8) bekezdése az 1997. évi CVI. törvény 6.§ (5)-(7) bekezdésével megállapított szöveg.

A célszervezet adóalapja

10.§ (1) A célszervezet adóalapja az adóévi és a (6) bekezdés szerint nyilvántartott adómentesen képzõdött eredménytartalékból az eredmény kiegészítésére bevont eredménybõl a tagok, tulajdonosok részére megállapított osztalék, módosítva a (2)-(5) bekezdésben foglaltakkal.
(2) Csökkenteni kell a megállapított osztalékot a 7.§ (1) bekezdésének r) és t) és u) pontjában meghatározott összeggel.
(3) Növelni kell a megállapított osztalékot a 8.§ (1) bekezdésének d), e), j), k), m) és p) pontjában meghatározott tételekkel.

A 10.§ (2)-(3) bekezdése az 1997. évi CVI. törvény 7.§-ával megállapított szöveg.

(4) A célszervezet jogutód nélküli megszûnése esetén, valamint abban az adóévben, amelyben a célszervezeti kijelölést visszavonták, az adó alapja a számviteli törvény elõírásai alapján megállapított adózás elõtti eredmény, módosítva a 7., 8., 16., 18., 28. és 29.§-okban foglaltakkal, és növelve az adómentesen képzõdött - a (6) bekezdés szerint nyilvántartott - eredménytartalék összegével.
(5) A célszervezet átalakulása esetén a jogutódnak - ha nem minõsül célszervezetnek - meg kell növelnie az adó alapját a jogelõdnél adómentesen képzõdött eredménytartalék összegével.
(6) A célszervezetnek az adózottan és az adómentesen képzõdött eredménytartalékról külön nyilvántartást kell vezetnie. Ennek során adózottan képzõdött eredménytartaléknak kell tekinteni az 1992. évi nyitómérlegben szereplõ eredménytartalékot, továbbá azt az eredménytartalékot, amely abban az adóévben képzõdött, amelyben az adózó nem minõsült célszervezetnek. Az 1992. évi eredménytartalék akkor minõsül adózottan képzettnek, ha a célszervezet osztalékot állapított meg. Az 1993. évtõl képzett eredménytartalékot - ha az adózó célszervezetnek minõsült - adómentesen képzettnek kell tekinteni. Az eredménytartalék állományának csökkenését a megelõzõ évi nyilvántartás alapján számított arányt figyelembe véve kell megosztani az adózottan és adómentesen képzett eredménytartalék között.

A 10.§ (6) bekezdése az 1997. évi CVI. törvény 22.§ (2) bekezdésével módosított szöveg.

A kizárólag készfizetõ kezességvállalást folytató részvénytársaság adóalapja

11.§ (1) A külön törvényben és annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelõen mûködõ, kizárólag készfizetõ kezességvállalást folytató részvénytársaság az adó alapját - a (2) bekezdés szerint - megszûnéskor állapítja meg.
(2) Az adó alapja a kötelezettség teljesítését követõen fennmaradó összes vagyon és az alapítók hozzájárulásának különbsége.

Az MRP adóalapja

12.§ (1) Az MRP adóalapja a számviteli törvény, valamint az MRP beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló jogszabály rendelkezései alapján kimutatott tárgyévi eredmény, módosítva a (2) és a (3) bekezdésben foglaltakkal.
(2) A tárgyévi eredményt csökkenti a saját erõ címén a résztvevõk által befizetett összeg, a résztvevõket foglalkoztató társaság által átutalt összeg, a résztvevõk egyéb befizetései, más magánszemély és jogi személy befizetése, a 7.§-ban, és megszûnéskor a 16.§ (1) bekezdésében, az egyszeres könyvvitelrõl a kettõs könyvvitelre való áttéréskor a 16.§ (3) bekezdésében az adózás elõtti eredmény csökkentéseként meghatározott jogcímek szerinti összeg.
(3) A tárgyévi eredményt növeli a 8.§-ban, és megszûnéskor a 16.§ (1) bekezdésében, egyszeres könyvvitelrõl a kettõs könyvvitelre való áttéréskor a 16.§ (3) bekezdésében az adózás elõtti eredmény növeléseként meghatározott jogcímek szerinti összeg, valamint a résztvevõk tulajdonába adott vagyonrészek beszerzési (nyilvántartási) értékeként a költségek (ráfordítások) között elszámolt érték.

A közhasznú társaság és a vízitársulat adóalapja

13.§ (1) A közhasznú társaság és a vízitársulat adóalapja a 6.§ elõírásai alapján megállapított adózás elõtti eredmény, módosítva a 7.§ (1) bekezdésének a)-g), i), j), l), n)-r), t) és u) pontjaiban és (2)-(4) bekezdésében, a 8.§ (1) bekezdésének a)-e), h)-k), m), o) és p) pontjaiban és (2) bekezdésében, továbbá a 16.§, a 18.§, a 28.§ és a 29.§-okban foglaltakkal, továbbá növelve
a) a visszafizetési kötelezettség nélkül pénzben nyújtott támogatással, juttatással, tartozásátvállalással, elengedett követeléssel, továbbá az utólag adott, nem számlázott engedménnyel, ide nem értve az adásvételi szerzõdésen alapuló, az abban elõre rögzített feltételekkel adott engedmény szerzõdés szerinti összegét,
b) közhasznú társaság esetében jogutód nélküli megszûnéskor, továbbá átalakulással történõ megszûnéskor a jogutódnál - akkor, ha a jogutód nem közhasznú társaság - a saját tõke (2) bekezdés szerint meghatározott adómentes növekményével.
b) a közhasznú társaság jogutód nélküli megszûnése esetén, továbbá a tagsági viszony megszûnésekor a társaság tagja részére kiadott vagyonnak a (2) bekezdés szerinti nyilvántartásban adózott saját tõkeként kimutatott értéket meghaladó részével,
c) közhasznú társaságok egyesülése, szétválása esetén a jogutódnál - akkor, ha az átalakulás miatt a jogelõd bármely tagjával szemben vagyonhányad-kiadási kötelezettsége keletkezik - a (4) bekezdés szerinti összeggel,
d) a közhasznú társaságnál az adózó részére adózás elõtti eredmény csökkentésére, a mgánszemély részére adókedvezményre jogosító igazolásban feltüntetett kapott adomány összegével, ha az adóév utolsó napján az adózás rendjérõl szóló törvény szerinti köztartozása van.

A 13.§ (1) bekezdésének felvezetõ mondata és c) pontja az 1997. évi CVI. törvény 8.§-ával megállapított szöveg.
A 13.§ (1) bekezdésének b)-c) pontja az 1998. évi XXXIII. törvény 16.§ (1) bekezdésével megállapított szöveg (a korábbi c) pont d)-re változott).
Lásd: 1998. évi XXXIII. törvény 23.§ (1)-(2) bekezdése.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásához a közhasznú társaság a saját tõke évenkénti változását és annak záróállományát köteles megbontani adózott és adómentesen képzett részekre. A saját tõke adóévi változásából az adómentesen képzõdött rész javára (terhére) jutó értéket az adóévi kedvezményezett tevékenység bevételének az összes bevételhez viszonyított arányával számítva kell meghatározni. Az átalakulást követõ elsõ adóévben a jogutód közhasznú társaság a saját tõke adóévi változásaként számításba veszi az átértékelési különbözetet is. E bekezdés elõírásának alkalmazása során az értékelési tartalékot figyelmen kívül kell hagyni.
(3) Közhasznú társaságok egyesülése, szétválása esetén a (2) bekezdés szerint nyilvántartott adózottan képzõdött saját tõkét - az átalakulás formájától függõen - összesítéssel, illetve megosztással kell megállapítani, majd ezt az értéket
a) növelni kell az átalakulással egyidejûleg belépõ új tag vagyoni hozzájárulásával, vagy a meglévõ tag pótlólagosan teljesítendõ vagyoni hozzájárulása miatti saját tõke-növekedés értékével,
b) csökkenteni kell az átalakulással létrejött társaságban részt venni nem kívánó tag részére kiadásra kerülõ eszközök és kötelezettségek értékének különbözete miatti saját tõke csökkenéssel, azonban e csökkentés miatt a nyilvántartott érték nem lehet negatív.
(4) Közhasznú társaságok egyesülése, szétválása esetén a (2) bekezdés szerint nyilvántartott adómentesen képzõdött saját tõkét - az átalakulás formájától függõen - összesítéssel, illetve megosztással kell megállapítani, majd ezt az értéket csökkenteni kell az átalakulással létrejött társaságba részt venni nem kívánó tag részére kiadásra kerülõ eszközök és kötelezettségek értékének különbsége miatti saját tõke-csökkenés értékének a (3) bekezdés b) pontja szerint figyelembe nem vett részével.

A 13.§ (2)-(4) bekezdése az 1998. évi XXXIII. törvény 16.§ (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Lásd: 1998. évi XXXIII. törvény 23.§ (1)-(2) bekezdése.

A külföldi vállalkozó adóalapja

14.§ (1) A külföldi vállalkozó - kivéve, ha adókötelezettsége fióktelep útján végzett tevékenység miatt áll fenn - a belföldi telephelynek betudható árbevétele, bevétele és az ezekhez kapcsolódó felmerült költsége, ráfordítása különbözeteként - a 17.§ szerint elhatárolt veszteséget is figyelembe véve - határozza meg az adó alapját, de ha ez kisebb mint az elszámolt költség 12 százaléka, ez utóbbit kell az adó alapjának tekintenie. Az árbevétel, a bevétel, a költség és a ráfordítás számbavételénél a számviteli törvény eredménykimutatásra és az eszközök értékelésére elõírt rendelkezései szerint kell eljárni függetlenül attól, hogy a külföldi vállalkozó nem alanya a számviteli törvénynek.

A 14.§ (1) bekezdésének elsõ mondata az 1997. évi CVI. törvény 9.§-ával megállapított szöveg.

(2) Az árbevétel, bevétel és a költség, ráfordítás kimutatásánál úgy kell eljárni, mintha a telephely a tevékenységét önálló - a külföldi személytõl független - vállalkozásként fejtette volna ki.
(3) Telephelynek betudható árbevétel, bevétel a telephely útján kifejtett vállalkozási tevékenységgel összefüggésben elért árbevétel, bevétel tekintet nélkül a származás helyére. A telephely közvetítésével elért - a telephely árbevételeként, bevételeként meg nem jelenített - árbevétel, bevétel 5 százaléka, mint jutalék, minden esetben a telephelynek betudható árbevételnek, bevételnek minõsül.
(4) A külföldi vállalkozó a vállalkozási tevékenység költségeként, ráfordításaként - a (5)-(7) bekezdésben foglalt kivétellel - az árbevétel, bevétel megszerzése érdekében felmerült, az adóévet terhelõ, bizonylatolt összeget számolhatja el, tekintet nélkül a felmerülés helyére. Értékcsökkenési leírásként a telephely által végzett tevékenységet szolgáló, ott üzemeltetett tárgyi eszköz értéke alapján az 1. és 2. számú melléklet szerint megállapított mérték vehetõ figyelembe. A külföldi vállalkozónál felmerült üzletvezetési és általános ügyviteli költségbõl, ráfordításból - a külföldön felmerült adót kivéve - a telephelyre arányosan jutó összeg érvényesíthetõ, azzal, hogy ez az arány nem haladhatja meg a telephelynek betudható bevételnek, árbevételnek a külföldi vállalkozó összes bevételéhez, árbevételéhez viszonyított arányát.
(5) Az adóalap megállapításakor költségként, ráfordításként nem vehetõ figyelembe
a) a pénzügyi ellenõrzés alapján megállapított belföldi adóhiány, egyéb belföldi jogszabály megsértésébõl keletkezõ jogerõs befizetési kötelezettség (adó, bírság, késedelmi pótlék stb.), kivéve az önellenõrzési pótlékot,
b) a kötelezettség nélkül adott ajándék nyilvántartási értéke, a pénzbeli támogatás, továbbá a természetbeni juttatásként személyi jövedelemadóval nem adózott reprezentációs költségnek az árbevétel 0,5 százalékát meghaladó része,
c) a társasági adó.
(6) Ingatlan hasznosítása esetén - a (7) bekezdésben foglaltakat kivéve - a telephelynek betudható árbevétel: az ellenérték, a telephelynek betudható költség: a továbbszámlázott üzemeltetési költség, az 1. és 2. számú melléklet szerint megállapított értékcsökkenési leírás, a javítási és a karbantartási költség, a telephelynek betudható ráfordítás: a beszerzési ár részét nem képezõ adók, hozzájárulások bevallott összege, valamint az ingatlan beszerzéséhez és felújításához felvett hitel beszerzési árba be nem számító, adóévben esedékes kamata.
(7) Ingatlan értékesítése, apportálása esetén a telephelynek betudható árbevétel az ellenérték, a telephelynek betudható költség a megszerzésre - az 1. és 2. számú melléklet szerint elszámolt értékcsökkenési leírással csökkentve - igazoltan fordított összeg.
(8) A külföldi vállalkozó az árbevételérõl, bevételérõl és az ehhez kapcsolódó, elismert költségérõl, ráfordításáról a számviteli törvény kettõs könyvvitelre vonatkozó szabályai szerint forintban köteles nyilvántartást vezetni. A külföldi pénznemben keletkezett árbevételt, bevételt, költséget, ráfordítást a számviteli törvény elõírásai alapján kell forintra átszámítani.

A külföldi vállalkozó fióktelepének adóalapja

14/A.§ (1) A külföldi vállalkozó a fióktelepének adóalapját a 6.§ (1)-(2) bekezdésében foglaltak szerint, fióktelepenként állapítja meg.

A 14/A.§ és a címe az 1997. évi CVI. törvény 10.§-ával megállapított szöveg.

(2) A külföldi vállalkozó a fióktelep adókötelezettségének és adóalapjának megállapítása során megfelelõen alkalmazza a kockázati tõketársaságra vonatkozó rendelkezéseket is, ha a fióktelep szerepel a kockázati tõkevállalkozások nyilvántartásában.

A 14/A.§ (2) bekezdése az 1998. évi XXXIII. törvény 17.§-ával megállapított szöveg.
Lásd: 1998. évi XXXIII. törvény 23.§ (1)-(2) bekezdése.

A külföldi szervezet adóalapja

15.§ (1) Külföldi szervezet adóalapjaként a részére belföldi személy, valamint a külföldi vállalkozó belföldi telephelye által kifizetett, a jövedelemszerzés helye alapján belföldrõl származónak minõsülõ következõ bevételeket kell - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - figyelembe venni:
a) nyújtott hitel (kölcsön) kamata,
b) kötvény kamata,
c) belföldön végzett elõadói, mûvészeti és sporttevékenységért, bemutatókért (kiállításokért) járó díj,
d) jogdíj.
(2) Az adóalap meghatározásánál bevételként nem kell figyelembe venni a Magyar Köztársaság és a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott kötvény, az általuk fizetett igénybe vett kölcsön alapján fizetett kamatot.

A 15.§ (2) bekezdése az 1997. évi CVI. törvény 11.§-ával megállapított szöveg.

(3) A külföldi pénznemben keletkezett bevételeket a Magyar Nemzeti Bank hivatalos - pénzügyi teljesítés napján érvényes - devizaárfolyamán kell forintra átszámítani. Olyan külföldi pénznem esetében, amelynek nincs a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett árfolyama, az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal által a Magyar Közlönyben közzétett, USA dollárban megadott árfolyamot kell a forintra történõ átszámításkor figyelembe venni.

A társasági adóalap módosításának különös szabályai

16.§ (1) Az adózónak jogutód nélküli megszûnésekor
a) a számviteli törvény 39.§-ának (1), valamint (3) és (4) bekezdése alapján az adóévben ráfordításként elszámolt értékvesztéssel, valamint a nyilvántartott értékvesztés összegével az adózás elõtti eredményét csökkentenie kell,
b) egyszeres könyvvitel alkalmazása esetén - az egyéb módosító tételeket is figyelembe véve - az adózás elõtti eredményét növelnie kell a megszûnésig keletkezett, a számviteli törvény elõírása szerint a pénzügyi rendezéskor bevételnek minõsülõ, megszûnésig be nem folyt (a követelések között nyilvántartott) összeggel, továbbá a vásárolt készletek záróállományával - függetlenül attól, hogy az adózó a meglévõ készlet ellenértékét kiegyenlítette vagy sem - és a fizetett elõleg összegével; csökkentenie kell a számviteli törvény szerint a pénzügyi rendezéskor költségnek, ráfordításnak minõsülõ, a megszûnésig ki nem egyenlített tartozással és a kapott elõleggel,
c) kettõs könyvvitel vezetése esetén az adózás elõtti eredményét növelnie kell azzal az összeggel, amellyel a tárgyi eszköz és az immateriális javak könyv szerinti értéke meghaladja a számított nyilvántartási értéket, csökkenteni kell azzal az összeggel, amellyel a számított nyilvántartási érték a könyv szerinti értéket meghaladja.
d) adózás elõtti eredményét növelnie kell a pozitív, összevont átértékelési különbözetébõl az adóalap megállapításánál általa még figyelembe nem vett résszel.

A 16.§ (1) bekezdésének d) pontja az 1998. évi XXXIII. törvény 18.§ (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Lásd: 1998. évi XXXIII. törvény 23.§ (1)-(2) bekezdése.

(2) Az adózó átalakulásakor
a) a jogutódnál nyilvántartott értékvesztésnek része a jogelõd által e jogcímen kimutatott összeg, több jogutód esetén a jogelõdnél nyilvántartott értékvesztést a vagyonmérleg alapján megosztott (az értékvesztés alapját képezõ) készletek, befektetések, értékpapírok alapján kell meghatározni; a jogutód - függetlenül a jogelõd döntésétõl - elsõ adóbevallásában dönthet arról, hogy az adóalap megállapításánál valamely eszközcsoportra vonatkozóan eszközcsoportonként vagy egyedileg számol el értékvesztést, és az utóbbi esetben az eszközcsoportra vonatkozóan az adókötelezettség keletkezése napján nyilvántartott értékvesztést három adóév alatt egyenlõ részletekben vonhatja le az adózás elõtti eredménybõl;
b) kiválás és részleges átalakulás esetén a jogelõdnek az - eszközcsoport egészére vagy eszközönként - általa nyilvántartott értékvesztést csökkentenie kell az átalakulási vagyonmérleg alapján a jogutódnak átadott (az értékvesztés alapját képezõ) készletekre, befektetésekre, értékpapírokra jutó, nyilvántartott értékvesztés összegével;
c) a kettõs könyvvitelt vezetõ jogelõdnek módosítania kell az adózás elõtti eredményét az (1) bekezdés c) pontja szerinti összeggel, kiválás és részleges átalakulás esetén e rendelkezést csak az átalakulási vagyonmérleg alapján a jogutódnak átadott eszközre vonatkozóan kell alkalmazni;
d) a jogelõdnek növelnie kell az adózás elõtti eredményét a pozitív, összevont átértékelési különbözetébõl az adóalap megállapításánál általa még figyelembe nem vett résszel;
e) a kettõs könyvvitelt vezetõ jogutódnak az adózás elõtti eredményt módosítania (növelnie, csökkentenie) kell az egyszeres könyvvitelt vezetõ jogelõd egyszerûsített mérlege alapján elkészített éves beszámoló, egyszerûsített éves beszámoló mérlegének összeállításakor az eredménytartalékba helyezett áttérési különbözet összegével;
f) a kettõs könyvvitelt vezetõ jogutódnak növelnie kell az adózás elõtti eredményét a (3) bekezdés a) pontja szerinti összeggel, és módosítania kell a (3) bekezdés b) pontja szerinti összeggel, ha az átalakulás során alkalmaznia kellett az egyszeres könyvvitelrõl történõ áttérés szabályát is;
g) beolvadás esetén az egyszeres könyvvitelt vezetõ átvevõ gazdasági társaságnak csökkentenie kell az adózás elõtti eredményét - a kettõs könyvvitelt vezetõ jogelõd mérlegében kimutatott - az áttérés elõtt kifizetett, vásárolt készlet értékébõl a nem beruházási célra beszerzett készlet értékével és a saját termelésû készletek értékével, valamint módosítania kell a (4) bekezdés b) pontja szerinti összeggel.

A 16.§ (2) bekezdése az 1998. évi XXXIII. törvény 18.§ (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Lásd: 1998. évi XXXIII. törvény 23.§ (1)-(2) bekezdése.

(3) Az adózónak, ha az egyszeres könyvvezetésrõl a kettõs könyvvezetésre tér át, az áttérés évében
a) az egyszerûsített mérlegben kimutatott vásárolt készlet értékébõl a kiegyenlített, nem beruházási célra beszerzett készlet értékével az adózás elõtti eredményét növelnie kell,
b) a kapott elõleg címén bármely megelõzõ adóév adóbevallásában figyelembe vett, az adóévben kötelezettségként kimutatott összeggel csökkentenie, a fizetett elõleg címen figyelembe vett, az adóévben követelésként kimutatott összeggel növelnie kell az adózás elõtti eredményét.

A 16.§ (3) bekezdésének b) pontja az 1998. évi XXXIII. törvény 18.§ (3) bekezdésével megállapított szöveg.
Lásd: 1998. évi XXXIII. törvény 23.§ (1)-(2) bekezdése.

(4) Az adózónak, ha a kettõs könyvvezetésrõl az egyszeres könyvvezetésre tér át, az áttérés évében
a)
b) az elõzõ évi beszámolóban a kötelezettségek között kimutatott (kapott) elõleggel növelnie, a vásárolt készletek, illetve a követelések között kimutatott (adott) elõleggel csökkentenie kell az adózás elõtti eredményét.

A 16.§ (4) bekezdésének a) pontját az 1997. évi CVI. törvény 22.§ (2) bekezdése hatálytalanította.

(5) Az egyéni cégbõl átalakult adózó a személyi jövedelemadóról szóló törvény elõírása szerint az átalakulás idõpontjáig keletkezett, és addig nem rendezett elhatárolt veszteséggel a 17.§-ban foglaltak szerint csökkentheti az adózás elõtti eredményét, azzal, hogy az öt éves idõtartamot a veszteség keletkezésének idõpontjától kell számításba vennie.

A 16.§ (5) bekezdése az 1998. évi XXXIII. törvény 18.§ (4) bekezdésével megállapított szöveg.
Lásd: 1998. évi XXXIII. törvény 23.§ (1)-(2) bekezdése.

(6) Amennyiben az adózó adókötelezettsége a felszámolási eljárás (annak megfelelõ más eljárás) befejezését követõ napon folytatódik, az adózónak az eljárás befejezõ napjára elkészített vagyonmérlegében szereplõ saját tõke és a felszámolás kezdõ napját megelõzõ napra készített beszámolójában szereplõ saját tõke különbözetével, az eljárás befejezése évérõl készített adóbevallásában
a) növelnie kell az adózás elõtti eredményét, ha a felszámolás idõszaka alatt a saját tõke növekedett,
b) csökkentenie kell az adózás elõtti eredményét, ha a felszámolás idõszaka alatt a saját tõke csökkent.

A 16.§ (6) bekezdésének bevezetõ szövege az 1998. évi XXXIII. törvény 18.§ (4) bekezdésével megállapított szöveg.
Lásd: 1998. évi XXXIII. törvény 23.§ (1)-(2) bekezdése.

(7) Jogutód nélküli megszûnésnek minõsül, ha az adózó - az átalakulás miatti megszûnést kivéve - bármely okból kikerül e törvény hatálya alól, továbbá, ha a székhelyét külföldre helyezi át.
(8) Nem minõsül megszûnésnek, ha az adózó forintról devizára, devizáról forintra történõ könyvvezetésre tér át.

A 16.§ (8) bekezdése az 1997. évi CVI. törvény 22.§ (2) bekezdésével módosított szöveg.

Veszteségelhatárolás

17.§ (1) Amennyiben az adóalap bármely adóévben negatív (a továbbiakban: elhatárolt veszteség), ezzel az összeggel az adózó a következõ öt adóévben - a (2)-(9) bekezdésekben foglaltakat figyelembe véve - döntése szerinti megosztásban csökkentheti az adózás elõtti eredményét.
(2) A jogelõd nélkül létrejött adózó az adókötelezettsége keletkezése évének, és az azt követõ három adóévnek az elhatárolt veszteségébõl - kivéve a számviteli törvény szerint aktíválható alapítási, átszervezési költséget - az (1) bekezdésben megjelölt idõtartam alatt figyelembe nem vett résszel az ötödik adóévet követõen is csökkentheti az adózás elõtti eredményét.

A 17.§ (2) bekezdése az 1998. évi XXXIII. törvény 19.§-ával megállapított szöveg.
Lásd: 1998. évi XXXIII. törvény 23.§ (1)-(2) bekezdése.

(3) Az adóév elhatárolt veszteségét a korábbi adóévekrõl áthozott elhatárolt veszteség figyelembevétele nélkül kell megállapítani. Az elhatárolt veszteségek levonásánál a korábbi adóévekrõl áthozott veszteségeket kell elõször figyelembe venni.
(4) A mezõgazdasági ágazatba sorolt adózó az elhatárolt veszteséget az adóévet megelõzõ két adóévben befizetett adójának önellenõrzéssel való módosításával is rendezheti oly módon, hogy a megelõzõ két adóév adózás elõtti eredményét csökkenti az elhatárolt veszteség összegével. Ha ezzel nem él, vagy ha a veszteségének csak egy részét rendezi a megelõzõ két adóév terhére, a fennmaradó részre az (1)-(3) bekezdés rendelkezései alkalmazhatók.
(5) Az (1)-(2) bekezdésben foglalt veszteségelhatárolást hitelintézet nem alkalmazhatja.

A 17.§ (5) bekezdése az 1997. évi CVI. törvény 22.§ (3) bekezdésével módosított szöveg.

(6) Ha a privatizációs lízingszerzõdés idõtartama alatt az adózónál vagyonvesztés történik vagy a törlesztés meghiúsul és az állam nevében szerzõdõ azonnali hatállyal nem mondja fel a szerzõdést, a vagyonvesztés vagy a törlesztés meghiúsulása évében az adózó az (1)-(2) bekezdésben foglalt veszteségelhatárolást nem alkalmazhatja.
(7) Jogutódlás melletti megszûnés esetén a jogelõdnél keletkezett és az adózás elõtti eredmény csökkentéseként még figyelembe nem vett, elhatárolt veszteségre - az (1) bekezdés szerinti idõtartamba a jogelõdnél eltelt idõt is beszámítva - az (1)-(3) bekezdés rendelkezései alkalmazhatók, feltéve, hogy a jogutódnál nem szerez(nek) 50 százalékot meghaladó részesedést olyan tulajdonos(ok), amely(ek) az átalakulás idõpontjában az átalakulásban érintett adózó(k)nak nem volt(ak) tulajdonosa(i). Ezzel a lehetõséggel a jogutód(ok) utoljára abban az adóévben élhet(nek), amelyben megfelelt(ek) az új tulajdonos(ok) részesedésére elõírt feltételnek. Több jogutód esetén az elhatárolt veszteséget olyan arányban kell megosztani, amilyen arányban a vagyonmérleg alapján a jogutód(ok) az átértékelt vagyonból részesednek.
(8) Az (1) bekezdés rendelkezése az adókötelezettség keletkezésének évét követõ negyedik adóévben, és az azt követõ adóévekben keletkezett negatív adóalapra az adóhatóság engedélye alapján alkalmazható, akkor, ha az adóévben az árbevétel nem éri el az elszámolt költségek és ráfordítások együttes értékének 50%-át. Az adóhatóság az engedélyt akkor adja meg, ha a feltétel a tevékenység végzéséhez szükséges beruházás üzembe helyezésének elmaradása vagy elemi kár miatt nem teljesült.

A 17.§ (8) bekezdése az 1998. évi XXXIII. törvény 19.§-ával megállapított szöveg.
Lásd: 1998. évi XXXIII. törvény 23.§ (1)-(2) bekezdése.

(9) E § alkalmazásában a külföldi vállalkozó nem minõsül jogelõd nélkül létrejött adózónak.

Kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak módosítása

18.§ (1) Amennyiben a kapcsolt vállalkozások közötti üzleti szerzõdésekben - ideértve a gazdasági tevékenységgel összefüggõ szaktanácsadást és a mûszaki-gazdasági szolgáltatást, valamint a kölcsönt és a hitelt is - (általános forgalmi adó nélkül számítva) magasabb vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmaznak annál, mint amilyen ellenértéket független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének, a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték különbségével
a) az adózók kölcsönös nyilatkozat alapján az adóbevallásban módosíthatják,
b) az adóhatóság az ellenõrzés során módosítja
az adózás elõtti eredményt.
(2) A szokásos piaci árat a következõ módszerek valamelyikével kell meghatározni:
a) összehasonlító árak módszerével, amelynek során a szokásos piaci ár az az ár, amelyet független felek alkalmaznak az összehasonlítható termék vagy szolgáltatás értékesítésekor a gazdaságilag összehasonlítható piacon;
b) viszonteladási árak módszerével, amelynél a szokásos piaci ár a terméknek, szolgáltatásnak független felek felé, változatlan formában történõ értékesítése során alkalmazott ár, csökkentve a viszonteladó költségeivel és a szokásos haszonnal;
c) költség és jövedelem módszerrel, amelynek során a szokásos piaci árat az önköltség szokásos haszonnal növelt értékében kell meghatározni.
d) az adózó által kialakított egyéb módszer alapján, ha az adózó bizonyítja, hogy a szokásos piaci ár az a)-c) pontokban foglaltak alapján nem határozható meg és az egyéb módszer az adott esetben megfelelõbb.
(3) A szokásos piaci ár alkalmazásánál - mivel a körülmények nem összehasonlíthatóak - az egymás között érvényesített árak eltérhetnek azon ellenértéktõl, amelyet egyébként független felek esetén alkalmaznának, amennyiben a méretüknél fogva piaci hátrányban lévõ adózók közös beszerzés és értékesítés érdekében kapcsolt vállalkozásokat hoznak létre, és e kapcsolt vállalkozások közötti tartós szerzõdések révén a versenyhátrány megszüntetését kívánják elérni.
(4) A szokásos haszon az a haszon, amelyet összehasonlítható tevékenységet végzõ független felek összehasonlítható körülmények között elérnek.
(5) E § alkalmazásában terméknek minõsülnek a számviteli törvény elõírása szerint részesedésként, értékpapírként, váltó követelésként nyilvántartott eszközök (a továbbiakban: értékpapír) és az immateriális javak is.

AZ ADÓ MEGÁLLAPÍTÁSA 
III. Fejezet 
A társasági adó mértéke

19.§ (1) A társasági adó a (2) bekezdésben foglaltak kivételével a pozitív adóalap 18 százaléka.
(2) A külföldön tevékenységet végzõ esetében a társasági adó a pozitív adóalap 3 százaléka.

Adómentesség

20.§ (1) Nem kell az adót megfizetnie
a) a közhasznú szervezetnek, kiemelkedõen közhasznú szervezetnek nem minõsülõ alapítványnak, közalapítványnak, társadalmi szervezetnek - kivéve az országos érdekképviseleti szerveztet - köztestületnek, továbbá a lakásszövetkezetnek, ha - a gazdálkodására vonatkozó külön jogszabályok elõírása szerint és a 6. számú mellékletben foglaltakat figyelembe véve nyilvántartott - vállalkozási tevékenységébõl elért bevétele legfeljebb 10 millió forint, de nem haladja meg az adóévben elért összes bevételének 10 százalékát,
b) a közhasznú társaságnak és a vízitársulatnak a támogatásként, juttatásként véglegesen átadott pénzeszköz összegével, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékével - immateriális javak és tárgyi eszközök esetében számított nyilvántartási értékével -, valamint a 13.§ (1) bekezdésének b), c) és d) pontja szerint számításba vett összeggel csökkentett adóalap olyan része után, amelyet a közhasznú társaságnál a 6. számú melléklet C) fejezete alapján megállapított kedvezményezett tevékenységbõl elért bevétel, vízitársulatnál a közfeladatként végzett tevékenységbõl elért bevétel képvisel az összes bevételen belül,
c) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnak, amennyiben a pénztár kiegészítõ vállalkozási tevékenységbõl származó bevétele nem haladja meg a pénztár összes bevételének a 20 százalékát.
d) az adóév utolsó napján a kockázati tõkevállalkozások nyilvántartásában szereplõ kockázati tõketársaságnak, kockázati tõkealapnak - figyelemmel a (4) bekezdésben foglaltakra is - a nyilvántartásba történõ bejegyzése évében és az azt követõ hat adóévben, illetve, ha a bejegyzés iránti kérelmét a megalakulását követõ 15 napon túl nyújtja be, a bejegyzése évét követõ hat adóévben.
e) a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaságnak.

A 20.§ (1) bekezdésének d) pontja az 1996. évi CXXVII. törvény 36.§ (6) bekezdésével megállapított szöveg.
A 20.§ (1) bekezdésének a) pontja az 1997. évi CVI. törvény 12.§-ával megállapított szöveg.
A 20.§ (1) bekezdésének b) pontja az 1998. évi XXXIII. törvény 20.§ (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 20.§ (1) bekezdésének d) pontja az 1998. évi XXXIII. törvény 20.§ (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Lásd: 1998. évi XXXIII. törvény 23.§ (1)-(2) bekezdése.

(2) A közhasznú társaság és a vízitársulat az adókedvezményeket az adómentességgel csökkentett társasági adó arányában érvényesítheti.
(3)

A 20.§ (3) bekezdését az 1998. évi XXXIII. törvény 23.§ (3) bekezdése hatálytalanította.
Lásd: 1998. évi XXXIII. törvény 23.§ (1)-(2) bekezdése.

(4) A kockázati tõketársaság és a kockázati tõkealap utólag köteles megfizetni a megelõzõ adóévek adóját is
a) a kockázati tõkevállalkozások nyilvántartásába történõ bejegyzés évét követõ hatodik adóévrõl készített adóbevallással egyidejûleg, ha kockázati tõkebefektetéseinek aránya a nyilvántartásba történõ bejegyzése napját követõ hat teljes év átlagában nem érte el a kockázati tõkebefektetésekrõl, a kockázati tõketársaságokról, valamint a kockázati tõkealapokról szóló törvényben elõírt mértéket;
b) az átalakulás napjára, illetve a végelszámolás, a felszámolás kezdõ napját megelõzõ napra készített adóbevallással egyidejûleg, ha adókötelezettsége az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott idõszak alatt megszûnik;
c) az adóévi adóbevallással egyidejûleg, ha az Állami Pénz- és Tõkepiaci Felügyelet a kockázati tõkevállalkozások nyilvántartásából az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott idõszak alatt törli.

A 20.§ (4) bekezdése az 1998. évi XXXIII. törvény 20.§ (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Lásd: 1998. évi XXXIII. törvény 23.§ (1)-(2) bekezdése.

Beruházási adókedvezmények

21.§ (1) Az adózó az adó 50 százalékának megfelelõ összegû beruházási adókedvezményt vehet igénybe az 1995. december 31-ét követõen megkezdett, legalább 1 milliárd forint értékû, termék-elõállítást szolgáló beruházás üzembe helyezésének évét követõ 5 adóév közül azokban az adóévekben,
a) amelyekben a megelõzõ adóévhez viszonyítva árbevételét legalább a beruházás értékének 5 százalékával megegyezõ összeggel növeli, vagy
b) amely évekre számítva olyan értékû árbevételt ér el, amelyet az a) pontban elõírt feltételek évenkénti folyamatos teljesítésével legalább el kellett volna érnie.

A 21.§ (1) bekezdésének a)-b) pontja az 1997. évi CVI. törvény 13.§ (1) bekezdésével megállapított szöveg.

(2) Az adózó az adó 50 százalékának megfelelõ összegû beruházási adókedvezményt vehet igénybe az 1996. december 31-ét követõen megkezdett, legalább 1 milliárd forint értékû, kereskedelmi szálláshely létesítését szolgáló beruházás üzembe helyezésének évét követõ 5 adóév közül azokban az adóévekben,
a) amelyekben a megelõzõ adóévhez viszonyítva az árbevételét 25 százalékkal, de legalább 600 millió forinttal növeli, vagy
b) amely évekre számítva olyan értékû árbevételt ér el, amelyet az a) pontban elõírt feltételek évenkénti folyamatos teljesítésével legalább el kellett volna érnie.
(3) A kiemelt térségben és/vagy vállalkozási övezetben székhellyel vagy cégbíróságon, helyi önkormányzatnál bejelentett telephellyel rendelkezõ adózó az adónak a (4) bekezdés szerint megállapított teljes összegét beruházási adókedvezményként veheti igénybe a térségben (övezetben) 1995. december 31-ét követõen megkezdett, és az üzembe helyezést követõen ott üzemeltetett
a) termék-elõállítást szolgáló beruházás üzembe helyezésének évét követõ 5 adóév közül azokban az adóévekben, amelyekben árbevételét a megelõzõ adóévhez viszonyítva
aa) vállalkozási övezetben megkezdett beruházás esetén legalább 1 százalékkal növeli,
ab) kiemelt térségben megkezdett beruházás esetén legalább a beruházás értéke 5 százalékával megegyezõ összeggel növeli,
b) kereskedelmi szálláshely létesítését szolgáló beruházás üzembe helyezésének évét követõ 5 adóévben.

A 21.§ (3) bekezdésének a) pontja az 1997. évi CVI. törvény 13.§ (2) bekezdésével megállapított szöveg.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott adókedvezmény az adónak a beruházás üzemeltetési helye szerinti, a beruházás megkezdésekor kiemelt térségnek, vállalkozási övezetnek minõsülõ térségben (övezetben) folytatott termékelõállító és kereskedelmi szálláshely szolgáltató tevékenységbõl származó árbevételnek az összes árbevételhez viszonyított arányával számított összege.
(5) Az (1)-(3) bekezdésekben meghatározott adókedvezmény utoljára a 2002. évi adóalap utáni adóból vehetõ igénybe.
(6) Nem élhet az (1)-(5) bekezdésben meghatározott adókedvezménnyel az az adózó, amelynek a Kormány a társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény 1994. évben hatályos rendelkezése alapján adókedvezmény igénybevételét engedélyezte, kivéve, ha ez utóbbi jogáról az adóhatóságnak 1997. március 31-ig írásban tett bejelentéssel lemondott.
(7) A területfejlesztés kezdeményezett területeinek jegyzékérõl szóló kormányrendeletben meghatározott, társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségben székhellyel, vagy cégbíróságon, helyi önkormányzatnál bejelentett telephellyel rendelkezõ adózó az adónak a (9) bekezdés szerint megállapított teljes összegét beruházási adókedvezményként veheti igénybe az 1996. december 31-ét követõen ott üzemeltetett, legalább 3 milliárd forint értékû, termék-elõállítást szolgáló beruházási üzembe helyezését követõ 10 adóév közül azokban az adóévekben,
a) amelyekben árbevételét a megelõzõ adóévhez viszonyítva legalább a beruházás értéke 5 százalékával megegyezõ összeggel növeli, vagy
b) amely évekre számítva olyan értékû árbevételt ér el, amelyet az a) pontban elõírt feltételek évenkénti folyamatos teljesítésével legalább el kellett volna érnie.
(8) A (7) bekezdés szerinti adókedvezmény - az ott meghatározott feltételek teljesítése esetén is - a beruházás üzembe helyezését követõ második adóévben és azt követõen csak abban az adóévben vehetõ igénybe, amelyben az adózó által foglalkoztatottak éves átlagos állományi létszáma legalább 100 fõvel meghaladja a beruházási üzembe helyezését megelõzõ adóévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát.
(9) A (7) bekezdésben meghatározott adókedvezmény az adónak a beruházás üzemeltetési helye szerinti - a beruházás megkezdésekor társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott - térségben folytatott termék-elõállító tevékenységbõl származó árbevételnek az összes árbevételhez viszonyított arányával számított összege.
(10) Az adózó a (7)-(9) bekezdésben foglalt rendelkezések megfelelõ alkalmazásával vehet igénybe adókedvezményt, ha olyan megyében rendelkezik székhellyel, vagy cégbíróságon, helyi önkormányzatnál bejelentett telephellyel - és ott kezd el és helyez üzembe beruházást -, amely megyében a beruházás megkezdését megelõzõ két év valamelyikében az Országos Munkaügyi Módszertani Központ által az év decemberében mért munkanélküliségi mutató a mérés napján meghaladta a 15 százalékot.
(11) Az adózó az adó teljes összegét beruházási adókedvezményként veheti igénybe az 1996. december 31-ét követõen megkezdett, legalább 10 milliárd forint értékû, termék-elõállítást szolgáló beruházás üzembe helyezését követõ 10 adóév közül azokban az adóévekben,
a) amelyekben árbevételét a megelõzõ adóévhez viszonyítva legalább a beruházás értéke 5 százalékával megegyezõ összeggel növeli, vagy
b) amely évekre számítva olyan értékû árbevételt ér el, amelyet az a) pontban elõírt feltételek évenkénti folyamatos teljesítésével legalább el kellett volna érnie.
(12) A (11) bekezdés szerinti adókedvezmény - az ott meghatározott feltételek teljesítése esetén is - a beruházás üzembe helyezését követõ második adóévben és azt követõen csak abban az adóévben vehetõ igénybe, amelyben az adózó által foglalkoztatottak éves átlagos állományi létszáma legalább 500 fõvel meghaladja a beruházás üzembe helyezését megelõzõ adóévekben foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát.
(13) A (7), (10) és (11) bekezdés szerinti adókedvezmény utoljára a 2011. évi adóalap utáni adóból vehetõ igénybe.
(14) E § alkalmazásában a beruházás értékét a beruházás megkezdésének napjától az adókedvezményre jogosító üzembe helyezés napjáig - az e törvényben meghatározott egyéb feltételeket figyelembe véve - elszámolt beszerzési, elõállítási érték alapján kell megállapítani, és dönteni kell arról, mely rendelkezés alapján érvényesít beruházási adókedvezményt, amely döntését nem változtathatja meg.
(15) Az egyesüléssel, szétválással vagy részleges átalakulással érintett adózó az (1)-(3), (79, (10) és (11) bekezdés szerinti adókedvezménnyel utoljára az átalakulás évét megelõzõ adóévben élhet.

A 21.§ (7)-(15) bekezdése az 1997. évi CVI. törvény 13.§ (3) bekezdésével megállapított szöveg.

Térségi és egyéb adókedvezmények

22.§ (1) A beruházás értéke hat százalékának megfelelõ adókedvezményt vehet igénybe az üzembe helyezés évében
a) a kiemelt térségben székhellyel vagy cégbíróságon, önkormányzatnál bejelentett telephellyel rendelkezõ adózó a székhelyen, telephelyen üzembe helyezett és ott üzemeltetett gép értéke után,
b) a vállalkozási övezetben székhellyel vagy cégbíróságon, önkormányzatnál bejelentett telephellyel rendelkezõ adózó a székhelyen, telephelyen üzembe helyezett és ott üzemeltetett gép és épület értéke után.
(2) A kiemelt térségben és/vagy a vállalkozási övezetben az adózó által üzembe helyezett és ott üzemeltetett infrastrukturális beruházás értéke hat százalékának megfelelõ adókedvezményt vehet igénybe az adózó az üzembe helyezés évében.
(3) A (1)-(2) bekezdés alapján igénybe vett adókedvezményt késedelmi pótlékkal növelten vissza kell fizetni, ha az adózó a gép, épület vagy infrastrukturális beruházás tulajdonjogát vagy használatát az üzembe helyezés napjától számított három naptári éven belül másnak átengedi, illetõleg, ha három éven belül az adókedvezménnyel telepített tárgyi eszközt olyan térségbe (övezetbe) telepíti át, ahol a kedvezményt nem érvényesíthette volna.
(4) Az (1)-(2) bekezdés szerinti adókedvezmény a kiemelt térségben üzembe helyezett, korábban még használatba nem vett gép, infrastrukturális beruházás értéke alapján, a vállalkozási övezetben a vállalkozási övezetté minõsítést