1959. évi IV. törvény

a Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvérõl

A Ptk. kihirdetés napja: 1959. augusztus 11. A hatálybalépés napja: 1960. május 1. A törvényt az 1977. évi IV. törvény a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalta, a korábbi módosítások feltüntetését általában mellõzzük.
A Ptké. kihirdetés napja: 1960. április 12.
A Tvr. kihirdetés napja: 1978. február 1.

A Ptk. 1.§ (1) bekezdése az 1993. évi XCII. törvény 1.§-ával megállapított szöveg.

(2) A törvény rendelkezéseit a Magyar Köztársaság gazdasági és társadalmi rendjével összhangban kell értelmezni.

A Ptk. értelmezése
Ptké. 5.§ (1) A Ptk. rendelkezéseit a hatálybalépése elõtti bírói gyakorlatban kialakult jogelvek szerint nem lehet értelmezni.
(2) A Ptk. hatálybalépésével hatályát veszti
a) a Legfelsõbb Bíróság valamennyi polgári jogi tartalmú, kötelezõ erejû iránymutató döntése (elvi döntés, elvi megállapítás),
b) a Legfelsõbb Bíróság által hatályában fenntartott valamennyi polgári jogi tartalmú teljesülési határozat, jogegységi döntvény és elvi határozat,
c) valamennyi polgári jogi tartalmú kollégiumi állásfoglalás.
(3) Az elõzõ bekezdés nem vonatkozik az a)-c) pontokban felsorolt azokra a döntésekre, amelyek a Ptk. által nem szabályozott, illetõleg külön jogszabályozásra fenntartott intézményhez (pl. nemzetközi magánjog, szerzõi, találmányi jog), vagy olyan jogszabályhoz kapcsolódnak, amelynek hatályát ez a törvényerejû rendelet nem érinti.
(4) A Központi Gazdasági Döntõbizottság elvi határozatainak érvényét a Ptk. hatálybalépése nem érinti. A Ptk. rendelkezéseivel ellentétes jogszabályon alapuló elvi határozatok azonban a Ptk. hatálybalépésével hatályukat vesztik.
Ptké. 6.§

A Ptké. 5.§ (4) bekezdéséhez: A Központi Gazdasági Döntõbizottság 1973. január 1-jével megszûnt.
A Ptké. 6.§-t hatályon kívül helyezte az 1978. évi 2. törvényerejû rendelet 25.§ (1) bekezdés a) pontja.

Ptk. 2.§ (1) A törvény védi a személyek vagyoni és személyhez fûzõdõ jogait, továbbá törvényes érdekeit.
(2) A törvény biztosítja a személyeknek az õket megilletõ jogok szabad gyakorlását, e jogok társadalmi rendeltetésének megfelelõen.
Ptk. 3.§ (1) A törvény védi a tulajdonnak az Alkotmányban elismert valamennyi formáját.

A Ptk. 3.§ (1) bekezdéséhez lásd az 1949. évi XX. törvényt.

(2)-(3)

A Ptk. 3.§ (2) és (3) bekezdését az 1991. évi XIV. törvény 15.§ (3) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

A Ptk. 4.§ (1) bekezdése az 1991. évi XIV. törvény 2.§-ával megállapított szöveg.

(2)-(3)

A Ptk. 4.§ (2) és (3) bekezdését az 1991. évi XIV. törvény 15.§ (3) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

(4) Ha ez a törvény szigorúbb követelményt nem támaszt, a polgári jogi viszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Saját felróható magatartására elõnyök szerzése végett senki sem hivatkozhat. Aki maga sem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, a másik fél felróható magatartására hivatkozhat.
Ptk. 5.§ (1) A törvény tiltja a joggal való visszaélést.
(2) Joggal való visszaélésnek minõsül a jog gyakorlása, ha az a jog társadalmi rendeltetésével össze nem férõ célra irányul, különösen ha a nemzetgazdaság megkárosítására, a személyek zaklatására, jogaik és törvényes érdekeik csorbítására vagy illetéktelen elõnyök szerzésére vezetne.

A Ptk. 5.§ (2) bekezdése az 1991. évi XIV. törvény 15.§ (4) bekezdésével módosított szöveg.

(3) Ha a joggal való visszaélés jogszabály által megkívánt nyilatkozat megtagadásában áll, és ez a magatartás nyomós közérdeket vagy különös méltánylást érdemlõ magánérdeket sért, a bíróság a fél jognyilatkozatát ítéletével pótolhatja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el. A jognyilatkozat pótlására különösen akkor kerülhet sor, ha a jognyilatkozat megtételét illetéktelen elõny juttatásától tették függõvé.
Ptk. 6.§ A bíróság a kárnak egészben vagy részben való megtérítésére kötelezheti azt, akinek szándékos magatartása más jóhiszemû személyt alapos okkal olyan magatartásra indított, amelybõl õt önhibáján kívül károsodás érte.
Ptk. 7.§ (1) A törvényben biztosított jogok védelme az állam minden szervének kötelessége. Érvényesítésük - ha törvény másképpen nem rendelkezik - bírósági útra tartozik.

A Ptk. 7.§-hoz lásd a Ptk. 685.§ a) pontját és a Tvr. 18.§-át.
A Ptk. 7.§ (1) bekezdése az 1991. évi XIV. törvény 15.§ (2) bekezdésével módosított szöveg.

(2) Bírósági peres eljárás helyett a felek választottbírósági eljárást köthetnek ki, ha legalább a felek egyike gazdasági tevékenységgel hivatásszerûen foglalkozó személy, a jogvita e tevékenységével kapcsolatos, és a felek az eljárás tárgyáról szabadon rendelkezhetnek.

A Ptk. 7.§ (2) bekezdése az 1994. évi LXXI. törvény 65.§-ával megállapított szöveg.

Ptké. 76.§ A fogamzás idõpontját a gyermek érdeke ellenére csak akkor lehet bizonyítani, ha a fogamzás a Ptk. hatálybalépése után történt.

Ptk. 10.§ A gyermek részére már megszületése elõtt gondnokot kell kirendelni, ha ez jogainak megóvása érdekében szükséges, különösen ha a gyermek és törvényes képviselõje között érdekellentét van.

A méhmagzat gondnoka
Ptké. 7.§ (1) Méhmagzat részére a gondnokot a gyámhatóság rendeli ki.
(2) A gondnokrendelést bármelyik szülõ vagy nagyszülõ, az ügyész, illetõleg az anya lakóhelye szerint illetékes községi, városi, fõvárosi kerületi jegyzõ kérheti. Gondnokrendelésnek hivatalból is helye van.
(3) A gondnok abban az ügyben, amelyben kirendelték, olyan jogkörrel jár el, mint a gyám.

A Ptké. 7.§ (2) bekezdése az 1971. évi I. törvénynek, illetve az 1991. évi XX. törvény 48.§ (1) bekezdésének megfelelõen módosított szöveg.

Ptké. 77.§ A házasságkötés a Ptk. hatálybalépése elõtt kötött házasságnál sem jár a nagykorúság megszerzésével, ha a bíróság a házasságot a cselekvõképesség hiánya vagy a kiskorúság okából szükséges gyámhatósági engedély hiánya miatt érvénytelennek nyilvánítja.

Ptk. 13.§ (1) Korlátozottan cselekvõképes az a nagykorú is, akit a bíróság ilyen hatállyal gondnokság alá helyezett.
(2) Cselekvõképességet korlátozó gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége - elmebeli állapota, szellemi fogyatkozása vagy valamilyen kóros szenvedélye miatt - tartósan vagy idõszakonként visszatérõen nagymértékben csökkent.
(3) A cselekvõképesség korlátozottsága a gondnokság megszüntetésével véget ér.
Ptk. 14.§ (1) A korlátozottan cselekvõképes személy jognyilatkozatának érvényességéhez - ha jogszabály kivételt nem tesz - törvényes képviselõjének beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása szükséges. Ha a korlátozottan cselekvõképes személy cselekvõképessé válik, maga dönt függõ jognyilatkozatainak érvényessége felõl.
(2) A korlátozottan cselekvõképes személy törvényes képviselõjének közremûködése nélkül is
a) tehet olyan személyes jellegû jognyilatkozatot, amelyre jogszabály feljogosítja;
b) megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentõségû szerzõdéseket;
c) rendelkezik munkával szerzett keresményével, ha jogszabály kivételt nem tesz; keresménye erejéig erre kötelezettséget is vállalhat;
d) megköthet olyan szerzõdéseket, amelyekkel kizárólag elõnyt szerez.

A Ptk. 14.§ (2) bekezdéséhez lásd a Ptk. 85.§ (1) bekezdését, 623.§ (2) bekezdését és a 624.§ (2) bekezdését.

(3) A törvényes képviselõ a korlátozottan cselekvõképes kiskorúnak ígért vagy adott ajándékot a gyámhatóság engedélyével visszautasíthatja. Ha a gyámhatóság a törvényes képviselõ visszautasító nyilatkozatát nem hagyja jóvá, ez a határozata a törvényes képviselõ elfogadó nyilatkozatát pótolja.
(4) A törvényes képviselõ a korlátozottan cselekvõképes személy nevében maga is tehet jognyilatkozatot, kivéve azokat, amelyeknél a jogszabály a korlátozottan cselekvõképes személy saját nyilatkozatát kívánja meg, illetõleg amelyek a munkával szerzett keresményre vonatkoznak.

Tvr. 10.§ A törvényes képviselõ jognyilatkozatával és a gyámhatóság jóváhagyásával kapcsolatos szabályokat csak a törvény hatálybalépése után tett jognyilatkozatokra lehet alkalmazni.

A Ptk. 14.§ (4) bekezdéséhez lásd a Ptk. 14.§ (2) bekezdésének a) pontját.
A Tvr. 10.§-ának rendelkezéseit 1978. március 1-jétõl, az 1977. évi IV. törvény hatálybalépésétõl kell alkalmazni.

A Ptk. 18.§ (1) bekezdéséhez lásd a Ptk. 21.§ (1) bekezdését, a semmisségre pedig a 234.§-t.

(2) Nem lehet semmisnek tekinteni a cselekvõképtelen személy által közvetlenül kötött és már teljesített csekély jelentõségû szerzõdéseket, amelyek megkötése a mindennapi életben tömegesen fordul elõ, és különösebb megfontolást nem igényel.
(3) A gondnokság alá helyezés nélkül a cselekvõképtelen nagykorú személy jognyilatkozatát cselekvõképtelenség miatt nem lehet semmisnek tekinteni, ha tartalmából és körülményeibõl arra lehet következtetni, hogy a jognyilatkozat a fél cselekvõképessége esetében is indokolt lett volna.

Ptk. 19.§ (1) A törvényes képviselõ jognyilatkozatainak érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges, ha a jognyilatkozat
a) a korlátozottan cselekvõképes vagy a cselekvõképtelen személy tartására,
b) a korlátozottan cselekvõképes vagy a cselekvõképtelen személyt örökösödési jogviszony alapján megilletõ jogra vagy kötelezettségre,
c) a külön jogszabályban meghatározott összeget meghaladó értékû vagyontárgyra vonatkozik.
(2) Bírósági vagy közjegyzõi határozattal elbírált jognyilatkozat érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása nem szükséges.

Tvr. 10.§ A törvényes képviselõ jognyilatkozatával és a gyámhatóság jóváhagyásával kapcsolatos szabályokat csak a törvény hatálybalépése után tett jognyilatkozatokra lehet alkalmazni.

A Tvr. 10.§-ának rendelkezéseit 1978. március 1-jétõl, az 1977. évi IV. törvény hatálybalépésétõl kell alkalmazni.

Ptk. 20.§ (1) A korlátozottan cselekvõképes és a cselekvõképtelen személy még a gyámhatóság jóváhagyásával sem tehet érvényesen olyan jognyilatkozatot, amellyel ajándékoz, idegen kötelezettségért megfelelõ ellenérték nélkül felelõsséget vállal, vagy amellyel jogokról ellenérték nélkül lemond.
(2) Ez a szabály nem gátolja a korlátozottan cselekvõképes személyt a munkával szerzett keresményével való rendelkezésben, és nem zárja ki a szokásos mértékû ajándékozást.
(3) A közcélra felajánlás, valamint a külön is visszautasítható vagyontárgyak öröklésének visszautasítása a gyámhatóság jóváhagyásával érvényes.
Ptk. 21.§ (1) A korlátozott cselekvõképességen és a cselekvõképtelenségen alapuló semmisségre csak annak érdekében lehet hivatkozni, akinek cselekvõképessége korlátozott vagy hiányzik.
(2) Aki cselekvõképességét illetõen a másik felet megtéveszti, ezért felelõsséggel tartozik, és felelõssége alapján a szerzõdés teljesítésére is kötelezhetõ.

Cselekvõképességet érintõ gondnokság
Ptké. 8.§ A cselekvõképességet érintõ gondnokság alá helyezést a gondnokság alá helyezendõ személy házastársa, egyeneságbeli rokona, a gyámhatóság és az ügyész kérheti.
Ptké. 9.§ (1) A cselekvõképességet érintõ gondnokság alá helyezés iránt indított perben az alperes vagyonára bármelyik fél kérelmére zárlatot kell elrendelni, ha a gondnokság alá helyezés valószínûnek mutatkozik, és annak veszélye fenyeget, hogy az alperes a vagyont nem megfelelõen kezeli, szükség nélkül megterheli vagy elidegeníti.
(2) A zárlat elrendelésérõl hirdetményt kell kibocsátani, s azt tizenöt napra ki kell függeszteni a bíróság, valamint az alperes lakóhelye szerint illetékes községi, városi, fõvárosi kerületi tanács hirdetõtáblájára. A zárlat hatálya a hirdetménynek a bíróság hirdetõtáblájára történt kifüggesztését követõ napon kezdõdik.
(3) A zárgondnokot a gyámhatóság rendeli ki. Egyébként a zárlatra a bírósági végrehajtás során elrendelt zárlat szabályait kell megfelelõen alkalmazni.
Ptké. 10.§ A gondnokság alá helyezést kimondó jogerõs bírósági ítélettel azonos hatályú a bíróság ideiglenes gondnokság alá helyezést kimondó jogerõs vagy elõzetesen végrehajtható határozata [Pp. 307.§ (2) bekezdés].
Ptké. 11.§ (1) A bíróság által gondnokság alá helyezett személy részére gondnokot a gyámhatóság rendel ki.
(2) Gondnokká elsõsorban a gondnokság alá helyezettel együttélõ házastársat kell kirendelni. Ha ilyen házastárs nincs, vagy a házastárs kirendelése veszélyeztetné a gondnokság alatt álló érdekeit, a gyámhatóság gondnokul olyan személyt rendel ki, aki a gondnokság ellátására az összes körülmények figyelembevételével alkalmasnak mutatkozik. A gondnok kirendelésénél a gondnokság ellátására alkalmas szülõket, egyéb rokonokat és más hozzátartozókat elõnyben kell részesíteni.
Ptké. 12.§ (1) A gondnokságra - amennyiben jogszabály eltérõen nem rendelkezik - a gyámság szabályait kell megfelelõen alkalmazni.
(2) A gondnok a gondnokság alá helyezett személyérõl csak annyiban köteles gondoskodni, amennyiben ez a gondnokság alá helyezés okául szolgáló körülményekre tekintettel szükséges.
(3) A cselekvõképességet érintõ gondnokság esetében a gondnok a gondnokság alá helyezett leszármazójának önálló háztartás alapításához vagy fenntartásához vagy más létfontosságú cél eléréséhez a gondnokság alatt álló vagyonának terhére a gyámhatóság jóváhagyásával anyagi támogatást nyújthat. A támogatás mértéke a leszármazó kötelesrészét nem haladhatja meg.
Ptké. 13.§ (1) A cselekvõképességet érintõ gondnokságot a bíróság megszünteti, ha elrendelésének oka már nem áll fenn.
(2) A gondnokság megszüntetése iránt maga a gondnokság alatt álló, házastársa, egyeneságbeli rokona, a gondnok, a gyámhatóság és az ügyész indíthat keresetet.
Ptké. 14.§

A Ptké. 9.§ (2) bekezdése az 1971. évi I. törvénynek megfelelõen módosított szöveg. Lásd továbbá a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényt.
A Ptké. 14.§-t az 1978. évi 2. törvényerejû rendelet 25.§ (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

A Ptk. 23.§-hoz lásd az 1/1960. (IV.13.) IM rendeletet.

Ptk. 24.§ (1) A bíróság a halál napját a körülmények mérlegelése alapján állapítja meg.
(2) Ha a körülmények mérlegelése nem vezet eredményre, a halál idõpontja az eltûnést követõ hónap tizenötödik napja.
Ptk. 25.§ (1) A holtnak nyilvánított személyt az ellenkezõ bizonyításáig halottnak kell tekinteni.
(2) Ha bebizonyosodik, hogy a holtnak nyilvánított a határozatban alapul vett idõpontnál korábban vagy késõbb tûnt el, de a holtnak nyilvánítás feltételei egyébként fennállanak, a bíróság a holtnak nyilvánító határozatot megfelelõen módosítja. A jogkövetkezmények ilyen esetben a módosított határozat szerint alakulnak.
(3) Ha bebizonyosodik, hogy a holtnak nyilvánított a határozatban alapul vett idõpontnál késõbb tûnt el, és a holtnak nyilvánítás feltételei nem állnak fenn, a bíróság a holtnak nyilvánító határozatot hatályon kívül helyezi. A határozat alapján beállott jogkövetkezmények - ha jogszabály kivételt nem tesz - semmisek.
(4) Ha a holtnak nyilvánított elõkerül, a határozat hatálytalan, és az annak alapján beállott jogkövetkezmények - ha jogszabály kivételt nem tesz - semmisek.

Holtnak nyilvánítás
Ptké. 15.§ Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy a holtnak nyilvánítási eljárást, valamint a halál tényének bírósági megállapításával kapcsolatos kérdéseket rendelettel szabályozza.

Ptk. 26-27.§

A Ptk. 26-27.§-át és a címét az 1998. évi XXXIII. törvény 60.§-a hatálytalanította.

A Ptk. 28.§ (1) bekezdése az 1997. évi CXLIV. törvény 303.§ (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A Ptk. 28.§ (1) bekezdésének utolsó mondata az 1998. évi XXXIII. törvény 59.§-ával megállapított szöveg.

(2) A jogi személy jogképes. Ha jogszabály eltérõen nem rendelkezik, jogképessége kiterjed mindazokra a jogokra és kötelezettségekre, amelyek jellegüknél fogva nem csupán az emberhez fûzõdhetnek.
Ptk. 29.§ (1) A jogi személy létrejöttének és megszüntetésének feltételeit a jogszabály a jogi személy egyes fajtáihoz képest állapítja meg. Jogi személyt jogszabály is létesíthet.
(2) A jogi személy létesítésérõl szóló jogszabályban, határozatban vagy okiratban meg kell állapítani a jogi személy nevét, tevékenységét, székhelyét és - ha errõl külön jogszabály nem rendelkezik - képviselõjét.
(3) A jogi személy nevében aláírásra a jogi személy képviselõje jogosult. Ha nem õ az aláíró, és jogszabály a nyilatkozat érvényességéhez írásbeli alakot kíván, két képviseleti joggal felruházott személy aláírása szükséges. A bankszámla felett való rendelkezéshez minden esetben két képviseleti joggal felruházott személy aláírása szükséges. Jogszabály ezektõl a rendelkezésektõl eltérhet.

A Ptk. 29.§ (3) bekezdéséhez lásd az 1978. évi 8. törvényerejû rendelet 3.§-át.

(4) Ha jogszabály a jogi személy létrejöttét nyilvántartásba vételhez köti, a bejegyzett körülmények megváltoztatása harmadik személyek irányában csak akkor hatályos, ha a változást a nyilvántartásba bevezették.

A Ptk. 29.§ (4) bekezdéséhez lásd a Ptk. 40.§ (2) bekezdését, az 54.§ (3) bekezdését, az 58.§ (2) bekezdését,a 60.§-át és a 71.§ (3) bekezdését.

Ptk. 30.§ (1) Ha a jogszabály vagy - annak felhatalmazása alapján - az alapító határozat vagy okirat másként nem rendelkezik, a jogi személy szervezeti egysége (gyáregysége, fiókja, telepe, üzeme, irodája, helyi kirendeltsége vagy csoportja, alapszerve, szakosztálya stb.) nem jogi személy.
(2) A szervezeti egység vezetõje az egység rendeltetésszerû mûködése által meghatározott körben a jogi személy képviselõjeként jár el. Jogszabály, alapító határozat vagy okirat ettõl eltérõen rendelkezhet.

Ptk. 31.§ (1) Az állami vállalat jogi személy.

A Ptk. 31.§ (1) bekezdését az 1993. évi XCII. törvény 40.§ (4) bekezdésének a) pontja módosította.

(2) Az állami vállalat a rábízott vagyonnal - törvényben meghatározott módon és felelõsséggel - önállóan gazdálkodik.
(3) Az állami vállalat kötelezettségeiért a rábízott vagyonnal felel.
(4) Az állam jogszabályban meghatározott módon irányítja, illetõleg felügyeli a vállalat gazdálkodását és más tevékenységét.
(5) Az állami vállalat nevében rendszerint a vállalat tevékenységére kell utalni. A vállalat nevét úgy kell megállapítani, hogy az más gazdálkodó szervezetektõl való megkülönböztetésre alkalmas legyen.
(6) Az állami vállalatot az igazgató képviseli. E jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve a vállalat dolgozójára ruházhatja át.

A Ptk. 31.§ (6) bekezdését az 1985. évi 25. törvényerejû rendelet 7.§-a iktatta be a törvénybe.

Ptk. 32.§ (1) Az állami vállalat általános vezetését ellátja
a) a vállalati tanács, vagy
b) a vállalat dolgozóinak közgyûlése vagy küldöttgyûlése, illetõleg
c) az igazgató.
(2) A testületi hatáskörbe nem tartozó ügyekben az igazgató önállóan és egyéni felelõsséggel jár el.
(3) Az állami vállalat kezelésében levõ vagyont nem lehet elvonni; jogszabály ettõl eltérõen rendelkezhet.
Ptk. 33.§ Az állami vállalatra vonatkozó részletes szabályokat külön törvény állapítja meg.

Állami vállalat
Ptké. 16.-17.§

A Ptk. 33.§-hoz lásd a 1977. évi VI. törvényt és a 33/1984. (X.31.) MT rendeletet.
A Ptké. 16.-17.§-t hatályon kívül helyezte az 1984. évi 33. törvényerejû rendelet 28.§-a.

A Ptk. 34.§ (3) bekezdéséhez lásd az 1977. évi VI. törvényt és a 33/1984. (X.31.) MT rendeletet.

Ptk. 36.§ (1) A költségvetési szerv jogi személy.
(2) A költségvetési szerv képviseletét a szerv vezetõje látja el, aki e jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve a szerv dolgozójára ruházhatja át.

Az állami költségvetési szervek képviselete
Ptké. 18.§
Ptké. 19.§

A Ptké. 18.§-át az 1993. évi XCII. törvény 40.§ (4) bekezdésének b) pontja hatálytalanította.
A Ptké. 19.§-át hatályon kívül helyezte az 1971. évi 31. törvényerejû rendelet 16 §-a.

Ptk. 37.§ (1) A költségvetési szervet a költségvetését meghaladó mértékben is terheli a kártérítési, megtérítési és kártalanítási kötelezettség, valamint az a kötelezettség, amelyet jóhiszemû személyek irányában vállalt.
(2) Ilyen esetben a költségvetési fedezetrõl a költségvetési gazdálkodás szabályai szerint kell gondoskodni.

A 38.§ az 1992. évi II. törvény 60.§ (1) bekezdésével megállapított szöveg.

Ptk. 39-50.§

A Ptk. 39-50.§-t az 1992. évi II. törvény 62.§ (1) bek. 1. pontja hatálytalanította.

Ptk. 51.§ A szövetkezetre vonatkozó részletes szabályokat külön törvény állapítja meg.

A Ptk. 51.§ végrehajtására lásd az 1992. évi I. törvényt.

Ptk. 52.§ (1) Az állam, a jogi személyek, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és a természetes személyek üzletszerû közös gazdasági tevékenység folytatására vagy annak elõsegítésére saját cégnévvel rendelkezõ gazdasági társaságot alapíthatnak.
(2) Jogi személyként mûködõ gazdasági társaság: a közös vállalat, a korlátolt felelõsségû társaság és a részvénytársaság.

A Ptk. 52.§ (2) bekezdése az 1997. évi CXLIV. törvény 320.§ a) pontjával módosított szöveg.

(3) A közös vállalatnak csak jogi személy tagja lehet.

A Ptk. 52.§ (3) bekezdése az 1997. évi CXLIV. törvény 320.§ a) pontjával módosított szöveg.

53.§ (1)

A Ptk. 53.§ (1) bekezdését az 1997. évi CXLIV. törvény 320.§ a) pontja hatálytalanította.

(2) A közös vállalat a tagok által alapított olyan gazdasági társaság, amely kötelezettségeiért elsõsorban vagyonával felel. Ha a vállalat vagyona a tartozásokat nem fedezi, a tagok a vállalat tartozásaiért együttesen - vagyoni hozzájárulásuk arányában - kezesként felelnek. Ha a vállalati vagyon a tartozásokat nem fedezi, a tagok a vállalat tartozásaiért együttesen - vagyoni hozzájárulásuk arányában - kezesként felelnek.

A Ptk. 53.§ (2) bekezdésének elsõ mondata az 1997. évi CXLIV. törvény 303.§ (2) bekezdésével megállapított szöveg.

(3) A korlátolt felelõsségû társaság olyan gazdasági társaság, amely elõre meghatározott összegû törzsbetétekbõl álló törzstõkével (jegyzett tõkével) alakul, és amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben csak törzsbetétének szolgáltatására és a társasági szerzõdésben esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulás szolgáltatására terjed ki. A társaság kötelezettségeiért - törvényben meghatározott kivétellel - a tag nem felel.
(4) A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely elõre meghatározott számú és névértékû részvényekbõl álló alaptõkével (jegyzett tõkével) alakul, és amelynél a tag (részvényes) kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A részvénytársaság kötelezettségeiért - törvényben meghatározott kivétellel - a részvényes nem felel.

A Ptk. 53.§ (3)-(4) bekezdése az 1997. évi CXLIV. törvény 303.§ (3)-(4) bekezdésével megállapított szöveg.

54.§ (1) A gazdasági társaság alapításához társasági szerzõdés (alapító okirat); részvénytársasági formában mûködõ gazdasági társaság esetében pedig alapszabály (alapító okirat) szükséges.
(2) A társasági szerzõdésben meg kell határozni:
a) a társaság cégnevét és székhelyét,
b) a társaság tagjait, nevük (cégnevük) és lakóhelyük (székhelyük) - kivéve az alapszabályban a részvényeseket - feltüntetésével,
c) a társaság tevékenységi körét,
d) a társaság jegyzet tõkéjét, a jegyzett tõke (a tagok vagyoni hozzájárulása) rendelkezésre bocsátásának módját és idejét,
e) a cégjegyzés módját,
f) a vezetõ tisztségviselõk nevét és lakóhelyét,
g) a gazdasági társaság idõtartamát, ha a társaságot határozott idõre alapítják, valamint
h) mindazt, amit a gazdasági társaságokról szóló törvény az egyes társasági formáknál kötelezõen elõír.
(3) A gazdasági társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés napjával jön létre.

A Ptk. 54.§ az 1997. évi CXLIV. törvény 303.§ (5) bekezdésével megállapított szöveg.

Ptk. 55.§ A közös vállalatnál az igazgató, korlátolt felelõsségû társaságnál az ügyvezetõ, míg részvénytársaságnál az igazgatóság tagjai képviselik a gazdasági társaságot harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és hatóságok elõtt.

A Ptk. 55.§ az 1997. évi CXLIV. törvény 320.§ a) pontjával módosított szöveg.

(2)
Ptk. 56.§ (1) A gazdasági társaság megszûnik, ha:
a) a társasági szerzõdésben (alapszabályban) meghatározott idõtartam eltelt, vagy más megszûnési feltétel megvalósult;
b) elhatározza jogutód nélküli megszûnését;
c) elhatározza jogutódlással történõ megszûnését (átalakulását);
d) tagjainak száma - a korlátolt felelõsségû társaságot és a részvénytársaságot kivéve - egy fõre csökken, és a törvényben meghatározott határidõn belül nem jelentenek be a cégbíróságnál új tagot;
e) a cégbíróság megszûntnek nyilvánítja;
f) a cégbíróság hivatalból elrendeli törlését;
g) a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti;
h) a gazdasági társaságról szóló törvénynek az egyes társasági formákra vonatkozó szabályai azt elõírják.

A Ptk. 56.§ (1) bekezdésének c)-d) és f) pontja az 1997. évi CXLIV. törvény 303.§ (6) bekezdésével megállapított szöveg (a korábbi f)-g) pont g)-h)-ra változott).

(2) A gazdasági társaságra vonatkozó részletes szabályokat külön törvény állapítja meg.

57.§ (1) A közhasznú társaság közhasznú - a társadalom közös szükségleteinek kielégítését nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül szolgáló - tevékenységet rendszeresen végzõ jogi személy. A közhasznú társaság üzletszerû gazdasági tevékenységet a közhasznú tevékenység elõsegítése érdekében folytathat; a társaság tevékenységébõl származó nyereség nem osztható fel a tagok között.
(2) A közhasznú társaságra az e törvényben meghatározott eltérésekkel a gazdasági társaságokról szóló törvénynek a gazdasági társaságokra irányadó közös szabályait, valamint a korlátolt felelõsségû társaságra vonatkozó szabályait kell megfelelõen alkalmazni.
(3) A társasági szerzõdésben meg kell határozni a közhasznú társaság által végzett közhasznú tevékenységet és - szükség szerint - az általa lefolytatott üzletszerû gazdasági tevékenységet. A társasági szerzõdésben meg kell határozni a társaság megszûnése esetén a 50.§ (3) bekezdésében meghatározott vagyon közhasznú célra való fordításának módját is.
58.§ (1) Közhasznú társaság alapító úgy is, hogy az egyes jogi személyek vállalata - ideértve azt a vállalatot is, amelynek cégnevében az intézet megjelölés szerepel -, illetve a gazdasági társaság közhasznú társasággá alakul át. Ebben az esetben a közhasznú társaság válik az egyes jogi személyek vállalata (intézete), illetve a gazdasági társaság jogutódjává.
(2) A közhasznú társaságnak a (1) bekezdés szerinti alapítására megfelelõen alkalmazni kell a gazdasági társaságok átalakulására vonatkozó közös szabályokat, kivéve ha a jogelõd korlátolt felelõsségû társaság, amelybõl a társasági szerzõdés megfelelõ módosításával hozható létre közhasznú társaság.
(3) A közhasznú társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel a bejegyzés napjával jön létre.
(4) A közhasznú társaság elnevezést - vagy annak "kht." rövidítését - a társaság cégnevében fel kell tüntetni.
59.§ (1) A közhasznú társaság taggyûlésének kizárólagos hatáskörébe tartozik az olyan szerzõdés jóváhagyása, amelyet a társaság a társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelõs szervvel köt a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeirõl.
(2) A közhasznú társaságnál felügyelõ bizottság létrehozása és könyvvizsgáló választása kötelezõ. Ha a felügyelõ bizottság a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeirõl kötött szerzõdés megszegését észleli, köteles haladéktalanul összehívni a közhasznú társaság taggyûlését.
(3) Az (1) bekezdése alapján kötött szerzõdések nyilvánosak, azokba bármely érintett személy betekinthet.
60.§ (1) A közhasznú társaság gazdasági társasággá nem alakulhat át, csak közhasznú társasággal egyesülhet, illetve csak közhasznú társaságokká válhat szét. Az egyesülésre, illetve a szétvallásra a gazdasági társaságokra vonatkozó törvény rendelkezéseit megfelelõen alkalmazni kell.
(2) A cégbíróság a közhasznú társaságot - megszûnése esetén - törli a cégjegyzékbõl, a társaság a törléssel szûnik meg.
(3) A közhasznú társaság jogutód nélkül történõ megszûnése esetén a társaság tagjai részére a tartozások kiegyenlítését követõen csak a törzsbetétjeik alapításkori értéke adható ki, az ezt meghaladóan megmaradó vagyont közhasznú célra kell fordítani.

Ptk. 61.§ Az egyesület olyan önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkezõ szervezet, amely az alapszabályában meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét. Az egyesület jogi személy.

A VI. fejezet 8. alcímét és 61-69.§-át az 1989. évi II. törvény 27.§-a hatályon kívül helyezte.

Ptk. 62.§ (1) Az egyesület alapszabályában rendelkezni kell az egyesület nevérõl, céljáról és székhelyérõl, valamint szervezetérõl.
(2) Az egyesület a bírósági nyilvántartásba vételével jön létre.
(3) Az egyesület a vagyonával önállóan gazdálkodik. Egyesület elsõdlegesen gazdasági tevékenység folytatására nem alapítható.
(4) Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok - a tagdíj megfizetésén túl - az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
Ptk. 63.§ Az egyesület megszûnik, ha
a) feloszlását vagy más egyesülettel való egyesülését a legfelsõbb szerve kimondja;
b) az arra jogosult szerv feloszlatja, illetõleg megszûnését megállapítja.
Ptk. 64.§ Az egyesülési jog alapján létrehozott társadalmi szervezetekre e törvény alkalmazásakor az egyesületre vonatkozó szabályok az irányadók.

A Ptk. 65.-66.§-ait és az elõttük levõ címet az 1971. évi 31. törvényerejû rendelet 13.§-a állapította meg.

Ptk. 65.§ (1) A köztestület önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkezõ szervezet, amelynek létrehozását törvény rendeli el. A köztestület a tagságához, illetõleg a tagsága által végzett tevékenységhez kapcsolódó közfeladatot lát el. A köztestület jogi személy.
(2) Köztestület különösen a Magyar Tudományos Akadémia, a gazdasági, illetve a szakmai kamara.
(3) Törvény meghatározhat olyan közfeladatot, amelyet a köztestület köteles ellátni. A köztestület a közfeladat ellátásához szükséges - törvényben meghatározott - jogosítványokkal rendelkezik, és ezeket önigazgatása útján érvényesíti.
(4) Törvény elõírhatja, hogy valamely közfeladatot kizárólag köztestület láthat el, illetve, hogy meghatározott tevékenység csak köztestület tagjaként folytatható.
(5) A köztestület által ellátott közfeladatokkal kapcsolatos adatok közérdekûek.
(6) A köztestületre - ha törvény eltérõen nem rendelkezik - az egyesületre vonatkozó szabályokat kell megfelelõen alkalmazni.
Ptk. 66-69.§

A Ptk. 8. alcímét és 66-69.§-át az 1989. évi II. törvény 27.§-a hatályon kívül helyezte.

(4) Az alapszabály elrendelheti, hogy a közgyûlést rövidebb idõközökben hívják össze; meghatározott ügyekben a határozat meghozatalához minõsített többséget írhat elõ; kimondhatja, hogy a határozatképességre vonatkozó szabályokat a közgyûlésnek határozatképtelenség miatti elhalasztása után másodszorra összehívott közgyûlésre is alkalmazni kell; eltérõen állapíthatja meg, hogy a tagok mekkora hányadának kívánságára kell rendkívüli közgyûlést összehívni.

Ptk. 70.§ (1) A helyi önkormányzat, továbbá a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerve, az egyesület vállalatot hozhat létre. A vállalat jogi személy.

A Ptk. 70.§ (1) bekezdése az 1991. évi XX. törvény 47.§ (1) bekezdésével megállapított, majd az 1993. évi XCII. törvény 40.§ (4) bekezdés a) pontja által módosított szöveg.

(2) Egyesület esetében feltétel, hogy a vállalat létesítését az egyesület alapszabálya megengedje.

A Ptk. 70.§ (2) bekezdése az 1989. évi II. törvény 28.§ (2) bekezdésének megfelelõen módosított szöveg.
A Ptk. 70.§ (2) bekezdését az 1993. évi XCII. törvény 40.§ (5) bekezdése módosította.
A Ptk. 70.§ (2) bekezdésének elsõ mondatát a 12/1995. (II.22.) AB határozat megsemmisítette, valamint a második mondatát módosította.

(3) Az egyesület a vállalat kötelezettségeiért kezesként felel; egyébként az egyesület vállalatának jogképességére, szervezetére és mûködésére az állami vállalatra vonatkozó szabályokat kell megfelelõen alkalmazni.
Ptk. 71.§ (1) A vállalatot létesítõ okiratban meg kell állapítani - a 29.§ (2) bekezdésében meghatározott tényeken és körülményeken kívül - a létesítõ jogi személy nevét, a vállalat induló vagyonát, továbbá a jogszabályban elõírt egyéb tényeket és körülményeket.
(2) A vállalat nevében utalni kell a tevékenységére; nevét úgy kell meghatározni, hogy az a vállalatnak más gazdálkodó szervezettõl való megkülönböztetésre alkalmas legyen.
(3) A vállalat a cégjegyzékbe való bejegyzéssel jön létre, és a cégjegyzékbõl való törléssel szûnik meg.

A Ptk. 71.§ (3) bekezdése az 1991. évi XIV. törvény 4.§-ával megállapított szöveg.
A Ptk. 71.§ (3) bekezdése az 1997. évi CXLIV. törvény 320.§ a) pontjával módosított szöveg.

Ptk. 72.§ (1) A vállalat tevékenységi körét a létesítõ jogi személy - a jogszabályok keretei között - állapítja meg, s biztosítja a tevékenység ellátásához szükséges vagyont.
(2) A létesítõ jogi személy részesedhet a vállalatnak az állami költségvetéssel szemben fennálló kötelezettségei teljesítése után fennmaradó nyereségébõl; a részesedés mértékét a létesítõ okirat állapítja meg.
(3) A létesítõ jogi személy a vállalat kötelezettségeiért kezesként felel.
(4) A vállalat igazgatóját a létesítõ jogi személy nevezi ki és menti fel, valamint gyakorolja munkaviszonyában az egyéb munkáltatói jogokat.

A Ptk. 72.§ (4) bekezdését az 1992. évi XX. törvény 203.§-a módosította.

(5) A létesítõ szerv elõírhatja, hogy a vállalat általános vezetését - a kinevezett igazgató mellett - vezetõtestület látja el. A vezetõtestület létesítésének rendjét, létszámát, döntési jogkörét a létesítõ okiratban kell meghatározni, s ezt, valamint a mûködésével kapcsolatos egyéb kérdéseket a szervezeti és mûködési szabályzatnak is tartalmaznia kell.
(6) A létesítõ jogi személy a vállalatot megszüntetheti.
(7) Ha a vállalat jogutód nélkül megszûnik - a felszámolás esetét kivéve - végelszámolásnak van helye. A végelszámolás módjára az állami vállalatokról szóló többször módosított 1977. évi VI. törvényben foglaltak az irányadóak azzal az eltéréssel, hogy a megmaradó vagyon a létesítõ szervet illeti meg.

A 72.§ (7) bekezdése 1991. évi IL. törvény 83.§ e) pontjával megállapított szöveg.

Ptk. 73.§ (1) Az igazgató képviseli a vállalatot harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok elõtt; e jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve a vállalat dolgozóira ruházhatja át. A képviseleti, illetõleg az aláírási jogosultságot a képviseleti könyvben kell nyilvántartani.
(2) A vállalat szervezeti és mûködési szabályzatát az igazgató állapítja meg. Ebben gondoskodnia kell a vállalat tevékenységének ellátására legmegfelelõbb szervezet kialakításáról.

Ptk. 74.§ (1) Jogszabályban meghatározott gazdálkodó szervezetek, illetõleg gazdasági tevékenységet is folytató más jogi személyek leányvállalatot hozhatnak létre. A leányvállalat jogi személy.
(2) A leányvállalatot létesítõ okiratnak - a 29.§ (2) bekezdésében és a 71.§ (1) bekezdésében meghatározott tényeken és körülményeken kívül - tartalmaznia kell a leányvállalat és a létesítõ szerv együttmûködésének módját, valamint azokat a jogokat és kötelezettségeket, amelyek a létesítõ szervet és a leányvállalatot az együttmûködés során megilletik, illetõleg terhelik.
(3) A leányvállalatra az egyes jogi személyek vállalatára vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a leányvállalat létesítéséhez - jogszabály eltérõ rendelkezése hiányában - a pénzügyminiszter elõzetes egyetértése nem szükséges.
(4) A leányvállalatra vonatkozó további szabályokat külön jogszabály állapítja meg.

A Ptk. 74.§ (4) bekezdéséhez lásd a leányvállalatról szóló 65/1984. (XII.28.) MT rendeletet.

Ptk. 74/A.§ (1) Magánszemély, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: alapító) - tartós közérdekû célra - alapító okiratban alapítványt hozhat létre. Alapítvány elsõdlegesen gazdasági tevékenység folytatása céljából nem alapítható. Az alapítvány javára a célja megvalósításához szükséges vagyont kell rendelni. Az alapítvány jogi személy.

A Ptk. 74/A.§ (1)-(2) bekezdése az 1993. évi XCII. törvény 4.§-ával megállapított szöveg.

(2) Az alapítvány a bírósági nyilvántartásba vételével jön létre. A nyilvántartásba vétel nem tagadható meg, ha az alapító okirat az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelel.
(3) A nyilvántartásba vétel után az alapító az alapítványt nem vonhatja vissza.
(4) Az alapítványt annak székhelye szerint illetékes megyei bíróság, illetõleg a Fõvárosi Bíróság (a továbbiakban együtt: bíróság) veszi nyilvántartásba. A nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet a bírósághoz az alapító nyújtja be. A kérelemhez csatolni kell az alapító okiratot.
(5) A bíróság a nyilvántartásba vételrõl nemperes eljárásban, soron kívül határoz. A bíróság a nyilvántartásba vételrõl szóló határozatát az ügyészségnek is kézbesíti.

A Ptk. 74/A.§ (5) bekezdése az 1993. évi XCII. törvény 4.§ (2) bekezdésével megállapított szöveg.

(6) Az alapítvány a nyilvántartásból való törléssel szûnik meg. A törlésre megfelelõen alkalmazni kell az alapítvány nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat.

A Ptk. 74/A.§ (6) bekezdését az 1993. évi XCII. törvény 4.§ (2) iktatta be.

Ptk. 74/B.§ (1) Az alapító okiratban meg kell jelölni az alapítvány
a) nevét;
b) célját;
c) céljára rendelt vagyont és annak felhasználási módját;
d) székhelyét.
(2) Az alapító okiratban az alapító rendelkezhet az alapítványhoz való csatlakozás lehetõségérõl és egyéb feltételekrõl is.
(3) Az alapító az alapító okiratban az alapítvány szervezeti egységét jogi személynek nyilváníthatja, ha a szervezeti egységnek önálló ügyintézõ és képviseleti szerve van, valamint, ha rendelkezik a mûködéséhez szükséges, az alapítvány céljára rendelt vagyonból elkülönített vagyonnal.
(4) Ha az alapító az alapítványhoz való csatlakozást megengedi (nyílt alapítvány), az alapítványhoz - az alapító okiratban meghatározott feltételek mellett - bárki csatlakozhat. Nyílt alapítvány alapításakor az alapítvány rendelkezésére legalább olyan mértékû vagyont kell bocsátani, amely a mûködése megkezdéséhez feltétlenül szükséges.
(5) Az alapító az alapító okiratot indokolt esetben - az alapítvány nevének, céljának és vagyonának sérelme nélkül - módosíthatja. A módosításra egyebekben az alapítvány nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat kell megfelelõen alkalmazni.
(6) Az alapítvány gazdálkodására az egyesület gazdálkodására vonatkozó szabályok [62.§ (3) bek.] az irányadók.

A Ptk. 74/B.§ (3)-(6) bekezdése az 1993. évi XCII. törvény 5.§-ával megállapított szöveg.

Ptk. 74/C.§ (1) Az alapító - az alapító okiratban - kijelölheti a kezelõ szervet, illetõleg ilyen célra külön szervezetet is létrehozhat. A kezelõ szerv (szervezet) az alapítvány képviselõje.
(2) A bíróság köteles kezelõ szerv (szervezet) kijelölésérõl gondoskodni, ha errõl az alapító nem rendelkezett, illetõleg a kezelõ szerv (szervezet) a feladat ellátását nem vállalja.

A Ptk. 74/C.§ (2) bekezdése az 1990. évi I. törvény 4.§-ának megfelelõen módosított szöveg.

(3) Nem jelölhetõ ki, illetve nem hozható létre olyan kezelõ szerv (szervezet), amelyben az alapító - közvetlenül vagy közvetve - az alapítvány vagyonának felhasználására meghatározó befolyást gyakorolhat.

A Ptk. 74/C.§ (3) bekezdése az 1990. évi I. törvény 4.§-ának megfelelõen módosított szöveg.

(4) Ha az alapító az alapítvány kezelésére külön szervezetet hoz létre, az alapító okiratban rendelkeznie kell annak összetételérõl és meg kell jelölnie az alapítvány képviseletére jogosult személyt, ha pedig a képviseletre többen jogosultak, úgy a képviseleti jog gyakorlásának módját, illetõleg terjedelmét is. A képviseleti jog korlátozása jóhiszemû harmadik személy irányában hatálytalan.
(5) A kezelõ szerv (szervezet) vagy annak tisztségviselõje (tagja) által a feladatkörének ellátása során harmadik személynek okozott kárért az alapítvány felelõs. A tisztségviselõ (tag) az általa e minõségében az alapítványnak okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint felel.

A Ptk. 74/C.§ (3)-(5) bekezdése az 1993. évi XCII. törvény 6.§-ával megállapított szöveg.

(6) Ha a kezelõ szerv (szervezet) tevékenységével az alapítvány célját veszélyezteti, az alapító a kijelölést visszavonhatja és kezelõként más szervet (szervezetet) jelölhet ki. Az alapító halála, megszûnése után ez a jogosultság a bíróságot illeti meg.

A Ptk. 74/C.§ (6) bekezdése az 1990. évi I törvény 4.§-ának megfelelõen módosított szöveg.

Ptk. 74/D.§ Ha az alapítvány létrehozása végrendeletben történt, arról a bíróságot értesíteni kell; ezt az alapítványt közérdekû meghagyásnak kell tekinteni, amennyiben létrehozása nem felel meg a törvényben meghatározott feltételeknek.

A Ptk. 74/D.§-a az 1990. évi I. törvény 4.§-ának megfelelõen módosított szöveg.

Ptk. 74/E.§ (1) A bíróság az alapítványt a nyilvántartásból törli, ha az alapító okiratban meghatározott
a) cél megvalósult;
b) idõ eltelt;
c) feltétel bekövetkezett.
(2) Az alapítványt akkor is törölni kell a nyilvántartásból, ha a bíróság az alapítványt megszünteti vagy más alapítvánnyal való egyesítését rendeli el.

A Ptk. 74/E.§ (1)-(2) bekezdése az 1993. évi XCII. törvény 7.§-ával megállapított szöveg.

(3) A bíróság az ügyész keresete alapján az alapítványt megszünteti, ha céljának megvalósítása lehetetlenné vált, illetõleg ha jogszabály-változás folytán a bejegyzést meg kellene tagadnia.

A Ptk. 74/E.§ (3) bekezdése az 1990. évi I. törvény 2.§-ával megállapított szöveg.

(4) A bíróság az alapítványt megszüntetheti, ha a kezelõ szerv (szervezet) tevékenységével az alapítvány célját veszélyezteti és az alapító - a bíróság felhívása ellenére - a kijelölést nem vonja vissza és kezelõként más szervet (szervezetet) nem jelöl ki.

A Ptk. 74/E.§ (4) bekezdése az 1990. évi I. törvény 4.§-ának megfelelõen módosított szöveg.

(5) A megszûnt alapítvány vagyonát - az alapító okirat eltérõ rendelkezése hiányában - a bíróság hasonló célú alapítvány támogatására köteles fordítani.

A Ptk. 74/E.§ (5) bekezdése az 1990. évi I. törvény 4.§-ának megfelelõen módosított szöveg.

(6) A bíróság az érdekelt alapítók közös kérelmére - új alapítvány létrehozása vagy más alapítványhoz való csatlakozás céljából - elrendelheti az alapítványok egyesítését, ha ez az érintett alapítványok céljainak megvalósításával összhangban áll. Az alapítványok egyesítésére irányuló kérelemhez az új, illetõleg a megfelelõen módosított alapító okiratot is csatolni kell, egyebekben a bíróság eljárására az alapítvány nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

A Ptk. 74/E.§ (6) bekezdése az 1993. évi XCII. törvény 7.§-ával megállapított szöveg.

Ptk. 74/F.§ (1) Az alapítvány mûködése felett az ügyészség a reá irányadó szabályok szerint törvényességi felügyeletet gyakorol.
(2) Ha az alapítvány mûködésének törvényessége másképp nem biztosítható, az ügyész a bírósághoz fordulhat. A bíróság határidõ kitûzésével kötelezi az alapítvány kezelõjét, hogy az alapítvány jogszabálynak megfelelõ mûködését állítsa helyre. A határidõ eredménytelen eltelte után a bíróság az alapítványt megszünteti.

A Ptk. 74/F.§-a az 1990. évi I. törvény 3.§-ával megállapított szöveg.

Ptk. 74/G.§ (1) A közalapítvány olyan alapítvány, amelyet az Országgyûlés, a Kormány, valamint a helyi önkormányzat képviselõ-testülete közfeladat ellátásának folyamatos biztosítása céljából hoz létre. Törvény közalapítvány létrehozását kötelezõvé teheti.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában közfeladatnak minõsül az az állami vagy helyi önkormányzati feladat, amelynek ellátásáról - jogszabály alapján - az államnak vagy az önkormányzatnak kell gondoskodnia. A közalapítvány létrehozása nem érinti az államnak, illetve az önkormányzatnak a feladat ellátására vonatkozó kötelezettségét.
(3) Közalapítvány létrejöhet úgy is, hogy az alapítvány a teljes vagyonát - alapítójának hozzájárulásával - azonos célú közalapítvány létesítése érdekében az arra jogosult szervnek felajánlja. Ha a közalapítvány alapítására jogosult az ajánlatot elfogadja, a közalapítványt az alapítvány alapítójával közösen hozza létre. A közalapítvány létrehozásával az alapítvány megszûnik, jogutódja a közalapítvány, amelynek alapítói az alapítót megilletõ jogosultságokat - ha az alapító okirat eltérõen nem rendelkezik - együttesen gyakorolják.
(4) Közalapítvány alapítására jogosult szerv alapítványt csak közalapítványként hozhat létre.
(5) Közalapítvány létesítése esetén az alapító okiratban a kezelõ szervet is meg kell jelölni, vagy ilyen célra külön szervezet - ideértve a kezelõ szerv ellenõrzésére jogosult szervet is - létrehozásáról kell gondoskodni.
(6) A közalapítvány alapító okiratát hivatalos lapban közzé kell tenni.
(7) A közalapítványhoz - ha törvény eltérõen nem rendelkezik - bárki feltétel nélkül csatlakozhat, az alapító okirat azonban elõírhatja, hogy a csatlakozás elfogadásához a kezelõ szerv (szervezet) jóváhagyása szükséges.
(8) A kezelõ szerv (szervezet) a közalapítvány mûködésérõl köteles az alapítónak évente beszámolni és gazdálkodásának legfontosabb adatait nyilvánosságra kell hoznia. A közalapítvány gazdálkodásának törvényességét és célszerûségét - a helyi önkormányzat képviselõ-testülete által alapított közalapítvány kivételével - az Állami Számvevõszék ellenõrzi.
(9) A bíróság a közalapítványt az alapító kérelmére nemperes eljárásban megszünteti, ha a közfeladat iránti szükséglet megszûnt vagy a közfeladat ellátásának biztosítása más módon, illetõleg más szervezeti keretben hatékonyabban megvalósítható. A közalapítvány megszûnése esetén a közalapítvány vagyona - a hitelezõk kielégítése után - az alapítót illeti meg, aki köteles azt a megszûnt közalapítvány céljához hasonló célra fordítani és errõl a nyilvánosságot megfelelõen tájékoztatni.
(10) A külön nem szabályozott kérdésekben a közalapítványra az alapítványra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Ptké. 91.§ A Ptk. hatálybalépésekor még fennálló alapítványokra a korábbi jogszabályokat kell alkalmazni.

A Ptk. 74/G.§ az 1993. évi XCII. törvény 8.§-ával megállapított szöveg.

A Ptk. 74/H.§-a (VI. fejezetének 12. pontja) és a címe az 1997. évi CXLIV. törvény 304.§ (2) bekezdésével megállapított szöveg.

Tvr. 2.§ Az eltûnt, illetõleg a büntetõeljárás alatt álló személyrõl készült képmás vagy hangfelvétel felhasználását az eltûnt személy felkutatását vagy körözését elrendelõ, illetõleg az a hatóság engedélyezheti, amely elõtt a büntetõeljárás folyik.

Ptk. 81.§ Személyhez fûzõdõ jogot sért, aki a levéltitkot megsérti, továbbá aki magántitok, üzemi vagy üzleti titok birtokába jut és azt jogosulatlanul nyilvánosságra hozza, vagy azzal egyéb módon visszaél.
Ptk. 82.§ A törvény védi a magánlakáshoz és a jogi személy céljaira szolgáló helyiségekhez fûzõdõ jogot.
Ptk. 83.§ (1) A számítógéppel vagy más módon történõ adatkezelés és adatfeldolgozás a személyhez fûzõdõ jogokat nem sértheti.

A Ptk. 83.§ (1) bekezdése az 1992. évi LXIII. törvény 33.§-ával megállapított szöveg.

(2) A nyilvántartott adatokról tájékoztatást - az érintett személyen kívül - csak az arra jogosult szervnek vagy személynek lehet adni.

A Ptk. 83.§ (2) bekezdését az 1993. évi XCII. törvény 40.§ (4) bekezdésének a) pontja módosította.

(3) Ha a nyilvántartásban szereplõ valamely tény vagy adat nem felel meg a valóságnak, az érintett személy a valótlan tény vagy adat helyesbítését külön jogszabályban meghatározott módon követelheti.

Tvr. 3.§

A Tvr. 3.§-át az 1993. évi XCII. törvény 40.§ (4) bekezdésének c) pontja hatálytalanította.

Ptk. 84.§ (1) Akit személyhez fûzõdõ jogában megsértenek, az eset körülményeihez képest a következõ polgári jogi igényeket támaszthatja:
a) követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;
b) követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértõ eltiltását a további jogsértéstõl;
c) követelheti, hogy a jogsértõ nyilatkozattal vagy más megfelelõ módon adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsértõ részérõl vagy költségén az elégtételnek megfelelõ nyilvánosságot biztosítsanak;
d) követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelõzõ állapot helyreállítását a jogsértõ részérõl vagy költségén, továbbá a jogsértéssel elõállott dolog megsemmisítését, illetõleg jogsértõ mivoltától megfosztását;
e) kártérítést követelhet a polgári jogi felelõsség szabályai szerint.
(2) Ha a kártérítés címén megítélhetõ összeg nem áll arányban a felróható magatartás súlyosságával, a bíróság a jogsértõre közérdekû célra fordítható bírságot is kiszabhat.
(3) E szabályok irányadók akkor is, ha a jogsértés tilos reklám közzétételével történt.

A 84.§ (3) bekezdése az 1997. évi LVIII. törvény 23.§ b) pontjával megállapított szöveg.

Ptk. 85.§ (1) A személyhez fûzõdõ jogokat - a (2) és a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel - csak személyesen lehet érvényesíteni. A korlátozottan cselekvõképes személy a személyhez fûzõdõ jogai védelmében maga is felléphet.
(2) A cselekvõképtelen személyhez fûzõdõ jogok védelmében törvényes képviselõje, az ismeretlen helyen távollevõ személyhez fûzõdõ jogok védelmében pedig hozzátartozója vagy gondnoka léphet fel.
(3) Meghalt személy emlékének megsértése miatt bírósághoz fordulhat a hozzátartozó, továbbá az a személy, akit az elhunyt végrendeleti juttatásban részesített. Ha a meghalt személy (megszûnt jogi személy) jó hírnevét sértõ magatartás közérdekbe ütközik, a személyhez fûzõdõ jog érvényesítésére az ügyész is jogosult.
(4) Ha a jogsértést valószínûsítették, és a késedelem jóvá nem tehetõ kárral járhat, a bíróság ideiglenes intézkedést tehet; ennek során elrendelheti a jogsértés eszközének bírósági zár alá vételét is.

A Ptk. 86.§ (2) bekezdéséhez lásd az 1969. évi II. törvényt, az 1969. évi III. törvényt és az 1969. évi IX. törvényt.

(3) A törvény védi azokat a szellemi alkotásokat is, amelyekrõl a külön jogszabályok nem rendelkeznek, de amelyek társadalmilag széles körben felhasználhatók és még közkinccsé nem váltak.
(4) A személyeket védelem illeti meg a vagyoni értékû gazdasági, mûszaki és szervezési ismereteik és tapasztalataik tekintetében is. A védelmi idõ kezdetét és tartamát jogszabály határozza meg.

Tvr. 4.§ (1) A személyeket a vagyoni értékû gazdasági, mûszaki és szervezési ismereteik és tapasztalataik tekintetében a megkezdett vagy tervbe vett hasznosítás esetén a közkinccsé válásig illeti meg a védelem.
(2)

A Tvr. 4.§ (2) bekezdését az 1993. évi XCII. törvény 40.§ (4) bekezdésének c) pontja hatálytalanította.

Ptk. 87.§ (1) Akinek szellemi alkotáshoz fûzõdõ jogát megsértik - a külön jogszabályban meghatározott védelmen kívül - a személyhez fûzõdõ jogok megsértése esetén irányadó polgári jogi igényeket támaszthatja.
(2) A külön jogszabályok hatálya alá nem tartozó szellemi alkotásokat és a személyek vagyoni értékû gazdasági, mûszaki, szervezési ismereteit és tapasztalatait érintõ védelem körében a jogosult azt is követelheti, hogy az eredményeit elsajátító vagy felhasználó személy részeltesse õt az elért vagyoni eredményben.

Ptk. 88-90.§

A Ptk. 88-90.§-ait az 1991. évi XIV. törvény 15.§ (3) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

Ptk. 91.§

A Ptk. 91.§-át és az elõtte levõ címet az 1986. évi 34. törvényerejû rendelet mellékletének c) pontja hatályon kívül helyezte.

Ptk. 92-93.§

A Ptk. 92. és 93.§-át az 1991. évi XIV. törvény 15.§ (3) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

Tvr. 11.§ Az épület tulajdonjogára vonatkozó rendelkezéseket a törvény hatálybalépésekor már meglévõ épületek tekintetében is alkalmazni kell.
Ptké. 78.§ Az épület tulajdonjogára vonatkozó rendelkezéseket a Ptk. hatálybalépésekor idegen földön már meglevõ épületek tekintetében is alkalmazni kell.

A Ptk. 97.§ (2) és (3) bekezdése az 1991. évi XIV. törvény 5.§-ával megállapított szöveg.

Szomszédjog
Ptké. 20.§ A közterületre áthajló ágakról lehulló gyümölcsöket - ha azokat a fa tulajdonosa fel nem szedi - bárki felszedheti.

Ptk. 102.§ (1) Ha közérdekû munkálatok elvégzése, állatok befogása, az áthajló ágak gyümölcsének összegyûjtése, az ágak és gyökerek eltávolítása céljából vagy más fontos okból szükséges, a tulajdonos kártalanítás ellenében köteles a földjére való belépést megengedni.
(2) A tulajdonos a szomszédos földet kártalanítás ellenében használhatja, amennyiben ez a földjén való építkezéshez, bontási, átalakítási vagy karbantartási munkálatok elvégzéséhez szükséges.
Ptk. 103.§ (1) Ha a földeket kerítés (sövény) vagy mezsgye választja el egymástól, ennek használatára a szomszédok közösen jogosultak.
(2) A fenntartással járó költségek a szomszédokat olyan arányban terhelik, amilyen arányban õket a jogszabály a kerítés létesítésére kötelezi. Ha jogszabály errõl nem rendelkezik, a költségek õket a határolt földhosszúság arányában terhelik.
Ptk. 104.§ (1) A föld határvonalán álló fa vagy bokor és annak gyümölcse egyenlõ arányban a szomszédokat illeti. A fenntartással járó költségeket a szomszédok ugyanilyen arányban viselik.
(2) Ha a határvonalon álló fa vagy bokor valamelyik föld rendeltetésszerû használatát gátolja, e föld tulajdonosa követelheti, hogy azt közös költségen távolítsák el.
Ptk. 105.§ A tilosban talált állatot a föld használója mindaddig visszatarthatja, amíg az általa okozott kárt tulajdonosa meg nem téríti.
Ptk. 106.§ A törvénynek a szomszédjogra vonatkozó rendelkezéseitõl jogszabály vagy a felek megállapodása eltérhet.

Ptké. 21.§ A Ptk.-nak a szomszédjogra vonatkozó rendelkezéseitõl eltérõ szabályokat a települési önkormányzat rendelete is megállapíthat.

A Ptké. 21.§-a az 1991. évi XX. törvény 48.§ (2) bekezdésével megállapított szöveg.

Ptk. 107.§ (1) Másnak életét, testi épségét vagy vagyonát közvetlenül fenyegetõ és más módon el nem hárítható veszély (szükséghelyzet) esetében a tulajdonos köteles tûrni, hogy dolgát a szükséghelyzet megszüntetése végett a szükséges mértékben igénybe vegyék, felhasználják, illetõleg abban kárt okozzanak. Más vagyonát fenyegetõ szükséghelyzet esetében ez a kötelezettség a tulajdonost csak akkor terheli, ha a fenyegetõ kár elõreláthatóan jelentõs mértékben meghaladja azt a kárt, amely a tulajdonost a behatás következtében érheti.
(2) A tulajdonos a szükséghelyzetbe került személytõl kártalanítást, attól pedig, aki a szükséghelyzet megszüntetése során indokolatlanul nagy kárt okozott, kártérítést követelhet.
(3) Ha több személy életét vagy vagyonát fenyegetõ veszélyt egyes veszélyeztetett tárgyak feláldozásával hárítanak el, az ebbõl eredõ kárt, amennyiben e tárgyak feláldozása szükséges volt, veszélyeztetett érdekeik arányában valamennyien viselik; ezt a szabályt kell alkalmazni a veszély elhárítására fordított szükséges költség megosztására is.
Ptk. 108.§ (1) Az ingatlan tulajdonosa tûrni köteles, hogy az erre külön jogszabályban feljogosított szervek - a szakfeladataik ellátásához szükséges mértékben - az ingatlant idõlegesen használják, arra használati jogot szerezzenek, vagy a tulajdonjogát egyébként korlátozzák. Ebben az esetben az ingatlan tulajdonosát az akadályoztatás (korlátozás) mértékének megfelelõ kártalanítás illeti meg.

A Ptk. 108.§ (1) bekezdése az 1991. évi XIV. törvény 6.§-ával megállapított szöveg.
A Ptk. 108.§ (1) bekezdéséhez lásd az 1960. évi III. törvényt, az 1962. évi IV. törvényt, az 1964. évi IV. törvényt, az 1969. évi VII. törvényt.

(2) Ha a használat vagy egyéb korlátozás az ingatlan rendeltetésszerû használatát megszünteti vagy jelentõs mértékben akadályozza, a tulajdonos az ingatlan megvásárlását, illetõleg kisajátítását kérheti.
(3) A tulajdonjog gyakorlásával kapcsolatos termelési, építésügyi, egészségügyi, vízügyi és egyéb elõírásokat külön jogszabályok tartalmazzák.
Ptk. 109.§ (1) Ha a tulajdonos jóhiszemûen földjének határain túl építkezett, a szomszéd - választása szerint - követelheti, hogy a túlépítõ
a) a beépített rész használatáért és a beépítéssel okozott értékcsökkenésért adjon kártalanítást,
b) a beépített részt vásárolja meg, ha a föld megosztható, vagy
c) az egész földet vásárolja meg.
(2) A szomszéd az egész földjének megvásárlását akkor követelheti a túlépítõtõl, ha
a) a föld fennmaradó része a túlépítés következtében használhatatlanná válik,
b) a földdel kapcsolatos valamely jog vagy foglalkozás gyakorlása a túlépítés következtében lehetetlenné vagy számottevõen költségesebbé válik.
Ptk. 110.§ (1) Ha a túlépítõ rosszhiszemû volt, vagy ha a szomszéd a túlépítés ellen olyan idõben tiltakozott, amikor a túlépítõnek az eredeti állapot helyreállítása még nem okozott volna aránytalan károsodást, a szomszéd a 109.§ (1) bekezdésében meghatározottakon kívül - választása szerint - követelheti, hogy a túlépítõ
a) saját földjét és az épületet a gazdagodás megtérítése ellenében bocsássa tulajdonába, vagy
b) az épületet bontsa le.
(2) A szomszéd az épület lebontását akkor követelheti, ha ez az okszerû gazdálkodás követelményeivel nem ellenkezik. A lebontás és az eredeti állapot helyreállításának költségei a túlépítõt terhelik; megilleti azonban a beépített anyag elvitelének a joga.
Ptk. 111.§ (1) A bíróság a túlépítés következményeit a szomszéd választásától eltérõen is megállapíthatja; nem alkalmazhat azonban olyan megoldást, amely ellen mindkét fél tiltakozik.
(2)

Ptké. 79.§ A túlépítésre, a beépítésre, valamint a ráépítésre vonatkozó rendelkezéseket csak akkor lehet alkalmazni, ha az építkezés a Ptk. hatálybalépése után történt.

A Ptk. 111.§ (2) bekezdését az 1991. évi XIV. törvény 15.§ (3) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

A Ptk. 113.§-a az 1991. évi XIV. törvény 15.§ (3) bekezdés a) pontjával módosított szöveg.

Ptk. 114.§ (1) Ha jogszabály vagy bírósági határozat a rendelkezés jogát kizárja vagy korlátozza, az e tilalommal, illetõleg korlátozással ellentétes rendelkezés semmis.
(2) Az elidegenítés és terhelés jogát szerzõdéssel csak a tulajdonjog átruházása alkalmával lehet korlátozni vagy kizárni és csak abból a célból, hogy a tilalom az átruházónak vagy más személynek a dologra vonatkozó jogát biztosítsa. Ingatlan esetében az ingatlannyilvántartásban azt a jogot is fel kell tüntetni, amelynek biztosítására a tilalom szolgál.
(3) A szerzõdéssel kikötött elidegenítési és terhelési tilalomba ütközõ rendelkezés semmis, feltéve hogy
a) a tilalmat az ingatlannyilvántartásba bejegyezték,
b) a rendelkezésre jogot alapító személy egyébként rosszhiszemû volt, vagy
c) a rendelkezés ellenérték nélkül történt.

A 114.§ (2)-(3) bekezdése az 1972. évi 31. törvényerejû rendelet 48.§ (6) bekezdése által módosított szöveg.

A 116.§ az 1972. évi 31. törvényerejû rendelet 48.§ (6) által módosított szöveg.

(2) Az ingatlannyilvántartás - ha jogszabály kivételt nem tesz - a tulajdonjog és más jogosultságok fennállását hitelesen tanúsítja.
(3) Az ingatlannyilvántartás részletes szabályait külön jogszabály tartalmazza.

A Ptk. 116.§ (3) bekezdéséhez lásd az 1972. évi 31. törvényerejû rendeletet és a 27/1972. (XII.31.) MÉM rendeletet.

A 117.§ az 1972. évi 31. törvényerejû rendelet 48.§ (6) által módosított szöveg.

Ptk. 118.§ (1) Kereskedelmi forgalomban eladott dolgon a jóhiszemû vevõ akkor is tulajdonjogot szerez, ha a kereskedõ nem volt tulajdonos.
(2) Kereskedelmi forgalmon kívül is tulajdonjogot szerez az, aki a dolgot jóhiszemûen és ellenszolgáltatás fejében olyan személytõl szerzi meg, akire azt a tulajdonos bízta. A tulajdonos azonban a dolgot az elsõ szerzéstõl számított egy éven belül az ellenszolgáltatás megtérítése fejében visszaválthatja. A felek jogviszonyára egyébként a jogalap nélküli jóhiszemû birtoklás szabályai irányadók.
Ptk. 119.§ Akire pénzt vagy bemutatóra szóló értékpapírt ruháznak át, tulajdonossá lesz akkor is, ha az átruházó nem volt tulajdonos.

A Ptk. 121.§ (3) bekezdését az 1991. évi XIV. törvény 15.§ (3) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

(4) Az ingatlan tulajdonjogát elbirtoklás útján akkor sem lehet megszerezni, ha az elbirtoklás feltételei csak a föld egy részére vonatkozólag állnak fenn, és a föld nem osztható meg.

A 121.§ (4) bekezdése az 1972. évi 31. törvényerejû rendelet 48.§ (6) által módosított szöveg.

(5) Ha az elbirtokló a tulajdonjogát az ingatlannyilvántartásba nem jegyezteti be, a tulajdonszerzésre nem hivatkozhat azzal szemben, aki az ingatlanon az ingatlannyilvántartásban bízva ellenérték fejében jogot szerzett.
Ptk. 122.§ Az új birtokos saját elbirtoklásának idejéhez hozzászámíthatja azt az idõt, amely elõdjének birtoklása idején már elbirtoklási idõnek minõsült.
Ptk. 123.§ Ha a tulajdonos menthetõ okból nincs abban a helyzetben, hogy tulajdonosi jogait gyakorolhassa, az akadály megszûnésétõl számított egy évig az elbirtoklás akkor sem következik be, ha egyébként az elbirtoklási idõ már eltelt, vagy abból egy évnél kevesebb volna hátra.
Ptk. 124.§ (1) Az elbirtoklás megszakad, ha
a) a tulajdonos a birtokost a dolog kiadására írásban felszólítja vagy eziránt bírósághoz fordul,
b) a tulajdonos a dologgal rendelkezik (112.§),
c) a birtokos a birtokot akaratán kívül elveszti, és azt egy éven belül nem szerzi vissza, illetõleg egy éven belül nem kéri a bíróságnál, hogy a dolog újabb birtokosa a dolgot adja vissza.
(2) Ha az elbirtoklás megszakad, a birtoklásnak addig eltelt ideje nem vehetõ figyelembe, és az elbirtoklás a megszakadást okozó körülmény elmúltával újból kezdõdik.

Ptké. 80.§ A Ptk. hatálybalépésekor folyamatban levõ elbirtoklás esetében a jogszerzéshez további tíz év szükséges, kivéve ha az elbirtoklási idõbõl ennél kevesebb van hátra. Az elbirtoklásnak a Ptk. hatálybalépését megelõzõen bekövetkezett nyugvására és megszakadására a korábbi jogot kell alkalmazni.

A Ptk. 125.§ (3) bekezdése az 1991. évi XX. törvény 47.§ (2) bekezdésével módosított szöveg.

Méhraj befogása
Ptké. 22.§ Ha a tulajdonos a kirepült méhraját két napon belül nem fogja be, azon birtokbavétellel bárki tulajdonjogot szerezhet.

A Ptk. 127.§-a az 1991. évi XIV. törvény 7.§-ával megállapított szöveg.

A 128.§ (1) bekezdése az 1997. évi XLI. törvény 53.§ (3) bekezdésével megállapított szöveg.

(2) A vadászterületen elejtett, elfogott, illetõleg elhullott vad a vadászatra jogosult tulajdonába kerül.
(3) A halászatijog gyakorlására jogosult által kifogott hal és más hasznos víziállat tulajdonjogát - ha törvény eltérõen nem rendelkezik - a halászati jog gyakorlására jogosult szerzi meg. A nem jogosult által kifogott hal, valamint más hasznos víziállat - ha törvény eltérõen nem rendelkezik - a halászati jog gyakorlására jogosult tulajdonába kerül.

Halak tulajdonjogának megszerzése
Ptké. 23.§

A Ptk. 128.§ (3) bekezdése az 1997. évi XLI. törvény 53.§ (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A Ptké. 23.§-át az 1997. évi XLI. törvény 53.§ (2) bekezdése hatálytalanította.

Ptk. 129.§ (1) Ha valaki feltehetõen más tulajdonában levõ dolgot talál, és annak tulajdonjogára igényt tart, megszerzi a tulajdonjogot, ha
a) mindent megtett, amit a jogszabály annak érdekében ír elõ, hogy a dolgot a tulajdonosa visszakaphassa, és
b) a tulajdonos a találástól számított egy éven belül a dologért nem jelentkezett.

A Ptk. 129.§ (1) bekezdése az 1991. évi XIV. törvény 8.§-ával megállapított szöveg.

(2) Nem szerez tulajdonjogot a találó, ha a dolgot a közönség számára nyitva álló hivatali, vállalati vagy más épületben vagy helyiségben, továbbá közforgalmú közlekedési és szállítási vállalat szállítóeszközén találta. Ilyen esetben a dolgot a hivatal vagy a vállalat három hónapi õrizet után értékesítheti; a tulajdonos a találást követõ egy éven belül követelheti a dolog, illetve a vételár kiadását.
Ptk. 130.§ Ha a talált dolog nagyobb értékû, és annak tulajdonjogát a találó nem szerzi meg, a találó méltányos összegû találódíjra jogosult, feltéve hogy megtett mindent, amit a jogszabályok elõírnak avégbõl, hogy a tulajdonos a dolgot visszakaphassa.
Ptk. 131.§ Ha a talált dolog tulajdonosa az egy évi határidõn belül nem jelentkezik, és a dolgon a találó sem szerez tulajdonjogot, a tulajdonjog, illetõleg a dolog értékesítésébõl befolyt vételár az államot illeti.
Ptk. 132.§ (1) Ha valaki olyan értékes dolgot talált, amelyet ismeretlen személyek elrejtettek, vagy amelynek tulajdonjoga egyébként is feledésbe ment, köteles azt az államnak felajánlani.

A 132.§ (1) bekezdése az 1975. évi 6. törvényerejû rendelet 2.§ által módosított szöveg.

(2) Ha az állam a dologra nem tart igényt, az a találó tulajdonába megy át; ellenkezõ esetben a találó a dolog értékéhez mérten megfelelõ díjra jogosult.
(3) Ha az (1) bekezdésben megjelölt talált tárgy muzeális vagy mûemléki értékû, annak tulajdonjoga az államot illeti meg. Az ilyen tárgyak találásához kapcsolódó eljárás szabályait, valamint a találónak járó díj mértékét külön jogszabály állapítja meg.

A Ptk. 135.§ (1) bekezdését az 1991. évi XIV. törvény 15.§ (3) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

(2) Ha az átalakított, feldolgozott, egyesült vagy összevegyült dolog tulajdonjogára egyik fél sem tart igényt, azt értékesíteni kell, és a vételárat a jogosultak között megfelelõ arányban fel kell osztani.
(3) Ilyen esetben azt a felet, aki csak gazdagodása mértékéig igényelhet megtérítést, a vételárból legfeljebb a teljes kártalanításra jogosultak kielégítése után fennmaradó összeg illeti meg.
Ptk. 136.§ (1) Ha valaki idegen anyaggal saját földjére vagy a használatában álló földre épít, beépítéssel megszerzi az anyag tulajdonjogát, de az anyag értékét köteles megtéríteni.
(2)

A Ptk. 136.§ (2) bekezdését az 1991. évi XIV. törvény 15.§ (3) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

Ptk. 137.§ (1) Ha valaki anélkül, hogy erre jogosult lenne, idegen földre épít, az épület tulajdonjogát a földtulajdonos szerzi meg, köteles azonban gazdagodását a ráépítõnek megfizetni. A bíróság a földtulajdonos kérelmére a ráépítõt kötelezheti a földnek, illetõleg - ha a föld megosztható - a föld megfelelõ részének a megvásárlására.
(2) A ráépítõ szerzi meg a földnek, illetõleg a föld megfelelõ részének tulajdonjogát, ha az épület értéke a földnek, illetõleg a föld megfelelõ részének értékét lényegesen meghaladja. A bíróság a földtulajdonos kérelmére azt is megállapíthatja, hogy a ráépítõ csak az épület tulajdonjogát szerezte meg, ebben az esetben a ráépítõt a földön használati jog illeti meg.
(3) Ha valaki a más tulajdonában levõ épületet bõvíti, ahhoz hozzáépít vagy azt átépíti, vagy ha az idegen földön már épület áll, a ráépítéssel - a felek eltérõ megállapodása hiányában - közös tulajdon keletkezik. A ráépítõ tulajdoni hányadát az egész ingatlan értékébõl a ráépített részre esõ érték aránya alapján kell megállapítani.
(4) A ráépítõ tulajdonszerzésére vonatkozó szabályokat [(2)-(3) bekezdés] nem lehet alkalmazni, ha a ráépítõ rosszhiszemû volt, vagy ha a földtulajdonos a ráépítés ellen olyan idõben tiltakozott, amikor a ráépítõnek az eredeti állapot helyreállítása még nem okozott volna aránytalan károsodást.
Ptk. 138.§ (1) Ha a ráépítõ szerzi meg a földnek, illetõleg a föld megfelelõ részének tulajdonjogát, köteles annak forgalmi értékét a földtulajdonosnak megtéríteni; ha pedig a ráépítõ földhasználati jogot szerzett, a föld használatáért köteles ellenértéket fizetni. Ha a ráépítõ nem szerzi meg az egész föld tulajdonjogát, a ráépítéssel okozott értékcsökkenésért is köteles a földtulajdonosnak kártalanítást fizetni.
(2)

A Ptk. 138.§ (2) bekezdését a 29/1992. (V.19.) AB határozat megsemmisítette.

(3) A ráépítésre egyébként a túlépítés szabályait kell megfelelõen alkalmazni.

Ptké. 79.§ A túlépítésre, a beépítésre, valamint a ráépítésre vonatkozó rendelkezéseket csak akkor lehet alkalmazni, ha az építkezés a Ptk. hatálybalépése után történt.

Elõvásárlási jog közös tulajdonban álló házingatlanra
Ptké. 24.§ Kisebb házingatlanban fennálló állami tulajdoni illetõség elidegenítése esetén a tulajdonostársat elõvásárlási jog csak akkor illeti meg, ha a bérlõ a külön jogszabályban biztosított elõvásárlási jogával nem él.
Ptké. 24/A.-25.§

A Ptké. 24/A.-25.§-t hatályon kívül helyezte az 1978. évi 2. törvényerejû rendelet 25.§ (1) bekezdés a) pontja.

Ptk. 146.§ A tulajdonjog védelmében bármelyik tulajdonostárs önállóan is felléphet.

A Ptk. 149.§ (4) bekezdéséhez lásd az 1977. évi 11. törvényerejû rendeletet.

A Ptk. "A tartós földhasználat" címet és a 150-154.§-t az 1987. évi 11. törvényerejû rendelet 7.§-a hatályon kívül helyezte.

Tvr. 11.§ Az épület tulajdonjogára vonatkozó rendelkezéseket a törvény hatálybalépésekor már meglévõ épületek tekintetében is alkalmazni kell.

A Ptk. 155.§-a az 1991. évi XIV. törvény 9.§-ával megállapított szöveg.

Ptk. 156.§ (1) A megállapodáson vagy bírósági határozaton alapuló földhasználati jogánál fogva az épület tulajdonosa jogosult a föld (földrészlet) használatára és hasznai szedésére, valamint köteles viselni az ennek fenntartásával járó terheket.
(2) Az épület tulajdonjogának örökléssel vagy átruházással történõ megszerzése esetén az épület új tulajdonosát a földhasználati jog változatlan feltételekkel illeti meg.

A Ptk. 156.§ az 1987. évi 11. törvényerejû rendelet 2.§-ával megállapított szöveg.

Ptk. 172.§ Ha törvény eltérõen nem rendelkezik, kizárólag az állam tulajdonában vannak
a) a föld méhének kincsei,
b) a felszín alatti vizek, a felszín alatti vizek természetes víztartó képzõdményei, a folyóvizek és természetes tavak, valamint ezek medre,
c) a folyóvíz elhagyott medre és a folyóvízben újonnan keletkezett sziget,
d) az országos közutak, vasutak, víziutak és az országos közforgalmú kikötõk, a nemzetközi kereskedelmi repülõtér, továbbá az ország területe feletti légtér,
e) a távközlésre felhasználható frekvenciák.
f)-g)

A Ptk. 172.§-a az 1991. évi XIV. tv. 10.§-ával megállapított szöveg.
A Ptk. 172.§-ának b) pontja az 1995. évi LVII. törvény 45.§-ával megállapított szöveg.
A Ptk. 172.§-ának d) pontja az 1995. évi XCVII. törvény 75.§ (2) bekezdésével módosított szöveg.
A Ptk. 172.§-ának e) pontját módosította az 1992. évi XXV. törvény 1.§-a.
A Ptk. 172.§-ának f) és g) pontját az 1995. évi LXXI. törvény 6.§ (1) bekezdése hatálytalanította.

Ptk. 173.§ (1) Forgalomképtelenek
a) a kizárólag állami tulajdonban álló dolgok,
b) törvényben meghatározott más dolgok.

A Ptk. 173.§ (1) bekezdés b) pontja az 1991. évi XIV. törvény 11.§-ával megállapított szöveg.

(2) A forgalomképtelen dolgok elidegenítése semmis.

A Ptk. 174.§-a, illetve ennek címe az 1991. évi XIV. törvény 12.§ (1) bekezdésével megállapított szöveg.

Ptk. 175.§ Az állam az egyes vagyontárgyait másra bízhatja, ebben az esetben - a jogszabályok rendelkezéseinek megfelelõen - ez utóbbi gyakorolja a tulajdonost a polgári jogi kapcsolatokban megilletõ jogokat, és teljesíti a tulajdonos ilyen kötelezettségeit.

A Ptk. 175.§-a az 1991. évi XIV. törvény 12.§ (2) bekezdésével megállapított szöveg.

Ptk. 176.§

A Ptk. 176.§-át az 1991. évi XIV. törvény 15.§ (3) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

Ptk. 177.§ (1) Ingatlant kivételesen, közérdekbõl - törvényben megállapított esetekben, módon és célokra - lehet kisajátítani. A kisajátított ingatlanért teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás jár.

A Ptk. 177.§-a az 1991. évi XX. törvény 47.§ (3) bekezdésével megállapított szöveg.

(2) A kisajátítás részletes szabályairól külön törvény rendelkezik.
Ptk. 178.§

A Ptk. 178.§-át az 1991. évi XII. törvény 2.§-a hatálytalanította.

A Ptk. 179-180.§-át az 1991. évi XIV. törvény 15.§ (3) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

Ptk. 181.§ (1) Aki az állami tulajdon védelmére vagy széles körben fenyegetõ veszély elhárítására irányuló célszerû tevékenysége folytán károsodik, kártalanításra tarthat igényt, kivéve, ha ez a tevékenység munkakörébõl folyó közvetlen kötelessége volt. Ha e tevékenysége során életét veszti, mindazokról gondoskodni kell, akiket eltartott, illetõleg akiknek eltartására törvénynél fogva köteles lett volna, feltéve, hogy a tartásra rászorulnak.

A Ptk. 181.§ (1) bekezdéséhez lásd a 3/1980. (VIII.30.) BM rendelet 17.§ (2) bekezdését.

(2) Ezek az igények függetlenek attól, hogy a károsodás üzemi balesetnek minõsül-e, vagy hogy a károsult károsodásának elhárítása érdekében úgy járt-e el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
(3) Kártalanításra az állami tulajdon kezelõje, ha pedig a károsodás széles körben fenyegetõ veszély elhárításával kapcsolatban állt elõ, az állam köteles.

Ptk. 182-186.§
Ptk. 183/A.§

A Ptk. 183/A.§-t az 1976. évi 24. törvényerejû rendelet 25.§ (3) hatálytalanította.

A Ptk. 191.§ (1) bekezdése az 1991. évi XX. törvény 47.§ (4) bekezdésével módosított szöveg.

(2)

A Ptk. 191.§ (2) bekezdését az 1981. évi 25. törvényerejû rendelet 24.§-a hatályon kívül helyezte.

(3) A jegyzõ az eredeti birtokállapotot helyreállítja, és a birtoksértõt e magatartásától eltiltja, kivéve ha nyilvánvaló, hogy az, aki birtokvédelemért folyamodott, nem jogosult a birtoklásra, illetõleg birtoklásának megzavarását tûrni volt köteles. Határozatot hozhat továbbá a jegyzõ a hasznok, károk és költségek kérdésében is.
(4) A jegyzõ határozata ellen államigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs; a birtoklás kérdésében hozott határozatot három napon belül végre kell hajtani.

A Ptk. 191.§ (3) és (4) bekezdése az 1991. évi XX. törvény 47.§ (5) bekezdésével módosított szöveg.

Ptk. 192.§ (1) Az a fél, aki a jegyzõ határozatát sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétõl számított tizenöt napon belül a bíróságtól kérheti a határozat megváltoztatását.

A Ptk. 192.§ (1) bekezdése az 1991. évi XX. törvény 47.§ (5) bekezdésével módosított szöveg.

(2) A birtokos az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését egy év eltelte után közvetlenül a bíróságtól kérheti. A birtokos közvetlenül a bírósághoz fordulhat akkor is, ha az ügyben a birtokláshoz való jogosultság is vitás.
(3) A bíróság a birtokperben a birtokláshoz való jogosultság alapján dönt; a békés birtoklásban megzavart fél jogosultságát vélelmezni kell.

Birtokvédelem
Ptké. 26.§ (1) A birtokvita eldöntésére a községi, városi, fõvárosi kerületi jegyzõ (a továbbiakban: jegyzõ) illetékes.
(2) A jegyzõnek a birtoklás kérdésében hozott határozatát annak meghozatalától számított legkésõbb három napon belül végre kell hajtani akkor is, ha az érdekelt fél keresetet indított. A határozat végrehajtásáról a jegyzõ gondoskodik.
Ptké. 27.§ (1) A hasznok, károk és költségek kérdésében hozott határozat végrehajtása a birtokvitában eljáró jegyzõ székhelye szerint illetékes helyi bíróság hatáskörébe tartozik.
(2) A hasznok, károk és költségek kérdésében hozott határozat alapján végrehajtásnak nincs helye akkor, ha az érdekelt fél akár ebben a kérdésben, akár a birtoklás kérdésében keresetet indított.
(3) A bíróság a hasznok, károk és költségek kérdésében akkor is határoz, ha az érdekelt fél csak a birtoklás kérdésében indított keresetet.
(4) A bíróság elrendelheti a birtoklás kérdésében hozott határozat végrehajtásának felfüggesztését, ha a rendelkezésre álló adatok alapján a határozat megváltoztatása várható.
Ptké. 28.§ (1) A jegyzõ határozatát meghozatala után haladéktalanul írásban közölni kell.
(2) A határozatot sérelmesnek tartó fél az ellenérdekû fél ellen a határozat kézbesítésétõl számított tizenöt napon belül indíthat keresetet. A határidõ elmulasztása esetén igazolásnak van helye; az igazolás felõl a bíróság dönt.
(3) A keresetlevelet akár a jegyzõnél, akár e szerv székhelye szerint illetékes helyi bíróságnál be lehet nyújtani. A jegyzõ a keresetlevelet az ügyre vonatkozó iratokkal együtt három napon belül köteles a helyi bírósághoz áttenni.
(4) Ha a keresetlevelet a helyi bíróságnál nyújtották be, a helyi bíróság az államigazgatási iratok beszerzése iránt intézkedik.
Ptké. 29.§ Amennyiben a Ptk. vagy ez a törvényerejû rendelet eltérõen nem rendelkezik, a jegyzõ elõtti eljárásra az államigazgatási eljárásról szóló 1981. évi IV. törvény, a bíróság elõtti eljárásra pedig a polgári perrendtartás rendelkezéseit kell alkalmazni.

A Ptké. 26.§ (1) bekezdése az 1991. évi XX. törvény 48.§ (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A Ptké. 26.§ (2) bekezdése az 1991. évi XX. törvény 48.§ (4) bekezdésével módosított szöveg.
A Ptké. 27.§ (1) bekezdése az 1978. évi 2. törvényerejû rendelet 25.§ (3) bekezdésével megállapított és az 1991. évi XX. törvény 48.§ (4) bekezdésével módosított szöveg.
A Ptké. 28.§ (1) és (3) bekezdése az 1991. évi XX. törvény 48.§ (4) bekezdésével módosított szöveg.
A Ptké. 29.§ az 1981. évi 25. törvényerejû rendelet 4.§-ával és az 1991. évi XX. törvény 48.§ (4) bekezdésével módosított szöveg.

Ptké. 30.§

A Ptké. 30.§-t az 1978. évi 2. törvényerejû rendelet 25.§ (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

Ptk. 194.§ (1) A birtokos, aki a dolog kiadására köteles, követelheti a dologra fordított szükséges költségei megtérítését - a dolog fenntartásával rendszerint együttjáró kisebb kiadások kivételével -, továbbá elviheti az általa létesített berendezési és felszerelési tárgyakat.
(2) A birtokos jóhiszemûsége esetén a hasznokkal nem fedezett hasznos költségei megtérítését is követelheti, rosszhiszemûsége esetén pedig a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint követelhet megtérítést.
(3) Az elvitel jogát csak az állag sérelme nélkül lehet gyakorolni.
Ptk. 195.§ (1) A birtokos köteles a jogosultnak kiadni a dolog meglevõ hasznait, kivéve ha ellenszolgáltatás fejében jutott birtokához és jóhiszemû volt.
(2) A jóhiszemû birtokos az addig terjedõ idõre, amíg a birtokot tõle a jegyzõ, illetõleg a bíróság elõtt vissza nem követelik, a hasznokért és a károkért nem felelõs. A visszakövetelés idejétõl kezdve - ha nem vált nyilvánvalóan rosszhiszemûvé - felelõsségére az általános szabályok, használati és a hasznok szedésére vonatkozó jogára pedig a felelõs õrzés szabályai az irányadók.

A Ptk. 195.§ (2) bekezdése az 1991. évi XX. törvény 48.§ (4) bekezdésével módosított szöveg.

(3) A rosszhiszemû birtokos köteles megfizetni azoknak a hasznoknak az értékét, amelyeket elfogyasztott vagy beszedni elmulasztott, továbbá felelõs a dologban bekövetkezett mindazokért a károkért, amelyek a jogosultnál nem következtek volna be.

A Ptk. 197.§ (1) bekezdése az 1991. évi XIV. törvény 13.§-ával megállapított szöveg.

(2) A gyorsan romló dolgot - amennyiben lehetséges - értékesíteni kell, illetõleg fel kell használni.
(3) Az értékesítésbõl befolyt összeg, illetõleg a felhasznált dolog ellenértéke a jogosultat illeti meg.

Ptké. 81.§ A felelõs õrzésre vonatkozó rendelkezéseket a Ptk. hatálybalépése elõtt keletkezett tényállásokra csak a Ptk. hatálybalépésétõl kezdve lehet alkalmazni.

A Ptk. 198.§ (2) bekezdéséhez lásd az 1978. évi 8. törvényerejû rendelet 4-8.§-át.

(3) Szolgáltatásra irányuló kötelezettség és jogosultság jogszabályból vagy hatósági rendelkezésbõl szerzõdéskötés nélkül is keletkezhet, ha a jogszabály vagy a törvényes jogkörében eljáró hatóság így rendelkezik, és a kötelezettet, a jogosultat és a szolgáltatást kellõ pontossággal meghatározza. Ebben az esetben - jogszabály vagy hatóság eltérõ rendelkezése hiányában - a szerzõdésre vonatkozó szabályokat kell megfelelõen alkalmazni.
Ptk. 199.§ Egyoldalú nyilatkozatból csak a jogszabályban megállapított esetekben keletkezik jogosultság a szolgáltatás követelésére; az egyoldalú nyilatkozatokra - ha a törvény kivételt nem tesz - a szerzõdésre vonatkozó szabályokat kell megfelelõen alkalmazni.
Ptk. 200.§ (1) A szerzõdés tartalmát a felek szabadon állapíthatják meg. A szerzõdésekre vonatkozó rendelkezésektõl egyezõ akarattal eltérhetnek, ha jogszabály az eltérést nem tiltja.

A Ptk. 200.§ (1) bekezdéséhez lásd az 1978. évi 8. törvényerejû rendelet 4-8.§-át.

(2) Semmis az a szerzõdés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fûz. Semmis a szerzõdés akkor is, ha nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik.

A Ptk. 200.§ (2) bekezdése az 1991. évi XIV. törvény 14.§-ával megállapított szöveg.

(3)

Ptké. 31.§

A Ptk. 200.§ (3) bekezdését az 1967. évi 39. törvényerejû rendelet 27.§ hatálytalanította.
A Ptké. 31.§-t az 1978. évi 8. törvényerejû rendelet 40.§ (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

Ptk. 201.§ (1) A szerzõdéssel kikötött szolgáltatásért - ha a szerzõdésbõl vagy a körülményekbõl kifejezetten más nem következik - ellenszolgáltatás jár.
(2) Ha a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között anélkül, hogy az egyik felet az ajándékozás szándéka vezetné, a szerzõdés megkötésének idõpontjában feltûnõen nagy az értékkülönbség, a sérelmet szenvedõ fél a szerzõdést megtámadhatja.

A Ptk. 201.§ (2) bekezdéséhez lásd az 1978. évi 8. törvényerejû rendelet 4-8.§-át.

Ptk. 202.§ Ha a szerzõdõ fél a szerzõdés megkötésekor a másik fél helyzetének kihasználásával feltûnõen aránytalan elõnyt kötött ki, a szerzõdés semmis (uzsorás szerzõdés).
Ptk. 203.§ (1) Az a szerzõdés, amellyel harmadik személy igényének kielégítési alapját részben vagy egészben elvonták, e harmadik személy irányában hatálytalan, ha a másik fél rosszhiszemû volt, vagy reá nézve a szerzõdésbõl ingyenes elõny származott.
(2) Ha valaki hozzátartozójával köt ilyen szerzõdést, a rosszhiszemûséget, illetõleg az ingyenességet vélelmezni kell.
(3) Az a fél, aki a szerzõdésbõl származó ingyenes elõnytõl fel nem róható módon elesett, a harmadik személy irányában nem felel.
Ptk. 204.§ (1) Bírósági úton nem lehet érvényesíteni
a) a játékból vagy fogadásból eredõ követeléseket, kivéve ha a játékot vagy fogadást állami engedély alapján bonyolítják le,
b) a kifejezetten játék vagy fogadás céljára ígért vagy adott kölcsönbõl eredõ követeléseket,
c) azokat a követeléseket, amelyeknek állami szerv útján való érvényesítését jogszabály kizárja.
(2) A bírósági úton nem érvényesíthetõ követelés biztosítására kötött szerzõdés semmis; az önkéntes teljesítést azonban nem lehet visszakövetelni.
(3) Azt, hogy a követelés bírósági úton nem érvényesíthetõ, hivatalból kell figyelembe venni. Ezt a rendelkezést - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az elévült követelésekre nem lehet alkalmazni.

A Ptk. 205.§ (2) bekezdéséhez lásd az 1978. évi 8. törvényerejû rendelet 4-8.§-át.

(3) Az általános szerzõdési feltétel az (1) és a (2) bekezdésben foglaltak teljesülése esetén is csak akkor válik a szerzõdés részévé, ha alkalmazója lehetõvé tette, hogy a másik fél annak tartalmát megismerje, és ha azt a másik fél kifejezetten vagy ráutaló magatartással elfogadja.

A Ptk. 205.§ (3) bekezdése az 1997. évi CXLIX. törvény 1.§ (1) bekezdésével megállapított szöveg (a korábbi (3) bekezdés (4)-re változott).

(4) A felek a szerzõdés megkötésénél együttmûködni kötelesek, és figyelemmel kell lenniük egymás jogos érdekeire. A szerzõdéskötést megelõzõen is tájékoztatniuk kell egymást a megkötendõ szerzõdést érintõ minden lényeges körülményrõl.
(5) Külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerzõdési feltételrõl, amely a szokásos szerzõdési gyakorlattól, a szerzõdésre vonatkozó rendelkezésektõl lényegesen vagy valamely korábban a felek között alkalmazott kikötéstõl eltér. Ilyen feltelel csak akkor válik a szerzõdés részévé, ha azt a másik fél - a külön, figyelemfelhívó tájékoztatást követõen - kifejezetten elfogadta.
(6) Ha az általános szerzõdési feltétel és a szerzõdés más feltétele egymástól eltér, az utóbbi válik a szerzõdés részévé.

A Ptk. 205.§ (5)-(6) bekezdése az 1997. évi CXLIX. törvény 1.§ (2) bekezdésével megállapított szöveg (a korábbi (4) bekezdés (7)-re változott).

(7) Ha a szerzõdéskötési kötelezettség esetében a szerzõdési nyilatkozatok eltérnek egymástól, a felek kötelesek álláspontjaik egyeztetését megkísérelni.
Ptk. 206.§ (1) A szerzõdéskötési kötelezettség körében, ha a felek nem állapodnak meg, a bíróság - jogszabály eltérõ rendelkezése hiányában - a szerzõdést létrehozhatja és tartalmát megállapíthatja. Nem hozza létre a bíróság a szerzõdést, ha a szerzõdéskötésre kötelezett fél bizonyítja, hogy a szerzõdés teljesítésére nem képes, vagy a szerzõdés teljesítése nemzetgazdasági érdeket sértene.
(2) A szerzõdéskötési kötelezettség körében a bíróság a szerzõdést nemzetgazdasági érdekbõl is módosíthatja, megszüntetheti, felbonthatja vagy hatályában fenntarthatja.
(3)

A Ptk. 206.§ (1)-(2) bekezdése az 1991. évi XIV. törvény 15.§ (4) bekezdésével módosított szöveg.
A Ptk. 206.§ (3) bekezdését az 1993. évi XCII. törvény 40.§ (4) bekezdésének a) pontja hatálytalanította.

(4) Ha a felek megállapodása valamely nem lényeges kérdésre nem terjed ki, és a kérdést jogszabály vagy más kötelezõ rendelkezés sem rendezi, a bíróság a szerzõdést - a szerzõdés céljának és tartalmának figyelembevételével - a forgalmi szokások alapján kiegészítheti.

A Ptk. 206.§ (4) bekezdése az 1991. évi XIV. törvény 15.§ (3) bekezdés b) pontjával módosított szöveg.

Ptk. 207.§ (1) A szerzõdési nyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan azt a másik félnek a nyilatkozó feltehetõ akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie kellett.
(2) Ha a gazdálkodó szervezet és a fogyasztó közötti szerzõdés tartalma az (1) bekezdésben foglalt szabály alkalmazásával nem állapítható meg egyértelmûen, a fogyasztó számára kedvezõbb értelmezést kell elfogadni.

A Ptk. 207.§ (2) bekezdése az 1997. évi CXLIX. törvény 2.§-ával megállapított szöveg (a korábbi (2)-(4) bekezdés (3)-(5)-re változott).

(3) Ha valaki jogáról lemond, vagy abból enged, nyilatkozatát nem lehet kiterjesztõen értelmezni.
(4) A felek titkos fenntartása vagy rejtett indoka a szerzõdés érvényessége szempontjából közömbös.
(5) A színlelt szerzõdés semmis; ha pedig az más szerzõdést leplez, a szerzõdést a leplezett szerzõdés alapján kell megítélni.

Ptké. 31/A.§

A Ptké. 31/A.§-t az 1978. évi 2. törvényerejû rendelet 25.§ (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

A Ptk. 208.§ (1) bekezdéséhez lásd az 1978. évi 8. törvényerejû rendelet 4-8.§-át.

(2) Jogszabály elõszerzõdés kötését kötelezõvé teheti.
(3) A szerzõdés megkötésének elmaradása esetén a bíróság bármelyik fél kérelmére a szerzõdést létrehozhatja és tartalmát megállapíthatja. A bíróság a szerzõdést akkor is létrehozhatja, ha az elõszerzõdés a szerzõdés lényeges kérdéseiben való megállapodást nem tartalmazza, feltéve, hogy a nemzetgazdaság és a felek érdekeinek figyelembevételével, a felek tárgyalásai, korábbi szerzõdései és az eset összes körülményei alapján a szerzõdés tartalma meghatározható.
(4) A bíróság a szerzõdést kivételesen az elõszerzõdésben megállapított feltételek módosításával is létrehozhatja, ha ezt nemzetgazdasági érdek vagy a felek különös méltánylást érdemlõ érdeke indokolja.
(5) A szerzõdés megkötését bármelyik fél megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy az elõszerzõdés létrejötte után beállott körülmény folytán a szerzõdés teljesítésére nem képes, illetõleg a szerzõdés megkötése nemzetgazdasági érdeket sértene, vagy ha e körülmény alapján a szerzõdés megkötése után elállásnak vagy felmondásnak lenne helye.

A Ptk. 208.§ (3)-(5) bekezdése az 1991. évi XIV. törvény 15.§ (4) bekezdésével módosított szöveg.

(6) Az elõszerzõdésre egyébként az annak alapján megkötendõ szerzõdésre vonatkozó szabályok megfelelõen irányadók.

A 209.§ (2) bekezdése a Magyar Közlöny 1998. évi 8. számával helyesbített szöveg.

(3) A bíróság a (2) bekezdés szerinti megtámadás alapossága esetén a tisztességtelen kikötés érvénytelenségét - a kikötés alkalmazójával szerzõdõ valamennyi félre kiterjedõ hatállyal - megállapítja. Az érvénytelenség megállapítása nem érinti azokat a szerzõdéseket, amelyeket a megtámadásig már teljesítettek.

Tvr. 12.§ A sérelmet szenvedett fél a szerzõdést e címen csak akkor támadhatja meg, ha annak megkötése a törvény hatálybalépése után történt.
5.§ Az általános szerzõdési feltételek bíróság elõtti megtámadására jogosult
a) az ügyész,
b) a miniszter, az országos hatáskörû szerv vezetõje,
c) a jegyzõ és a fõjegyzõ,
d) a gazdasági és a szakmai kamara, a hegyközségi szervezet,
e) a fogyasztói érdekképviseleti szervezet."
b) a Tvr. a következõ 5/A-5/C.§-okkal egészül ki:
5/A.§ Az általános szerzõdési feltétel tisztességtelensége kérdésében az érintett országos gazdasági kamara kérésre véleményt nyilvánít, kivéve, ha jogszabály az általános szerzõdési feltétel jóváhagyását követeli meg. A kamara véleménye nem érinti a bíróság elõtti megtámadás lehetõségét.
5/B.§ Ha a bíróság a tisztességtelen általános szerzõdési feltétel érvénytelenségét a feltétel alkalmazójával szerzõdõ valamennyi félre kiterjedõ hatállyal jogerõs határozatával megállapítja, ítéletében feljogosítja az igény érvényesítõjét, hogy a kikötés érvénytelenségének megállapítását a jogsértõ költségére országos napilapban vagy más szokásos módon nyilvánosságra hozza.
5/C.§ Ha a felek a magyar nemzetközi magánjog szabályai szerint a fogyasztói szerzõdésükre külföldi jogot választottak, e jogválasztás ellenében is a magyar jog fogyasztóvédelmi szerzõdési szabályait kell alkalmazni, feltéve, hogy a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejû rendelet 28/A.§-ának alkalmazása - jogválasztás hiányában - a magyar jog alkalmazására vezetne."

A Tvr. 12.§-a tekintetében a törvény hatálybalépése 1978. március 1.
A Tvr. 5.§ (1) bekezdéséhez: A KNEB 1989. december 31-én megszünt. Lásd az 1989. évi XXXVIII. törvény 26.§ (2) bekezdését. A SZOT megszünt. Lásd az 1990. évi LXV. törvényt.
A Tvr. 5.§ (1) bekezdésének b) pontja az 1994. évi XVI. törvény 85.§ a) pontjával megállapított szöveg.
A Ptk. 209.§ az 1997. évi CXLIX. törvény 3.§-ával megállapított szöveg.
A Tvr. 5.§-a és 5/A-C.§-a az 1997. évi CXLIX. törvény 11.§ (3) bekezdésének a)-b) pontjával megállapított szöveg.

Ptk. 209/A.§ A gazdálkodó szervezet és fogyasztó közötti szerzõdés tisztességtelen kikötését a fogyasztó megtámadhatja akkor is, ha az nem minõsül általános szerzõdési feltételnek.
Ptk. 209/B.§ (1) Tisztességtelen az általános szerzõdési feltétel, illetve a gazdálkodó szervezet és a fogyasztó közötti szerzõdés kikötése, ha a jóhiszemûség követelményének megsértésével a feleknek a szerzõdésbõl eredõ jogosultságait és kötelezettségeit egyoldalúan és indokolatlanul az egyik fél hátrányára állapítja meg.
(2) Egyoldalúan és indokolatlanul hátrányos a jogosultságok és kötelezettségek meghatározása különösen, ha
a) a szerzõdésre irányuló lényeges rendelkezéstõl jelentõsen eltér; vagy
b) összeegyeztethetetlen a szerzõdés tárgyával, illetve rendeltetésével.
(3) A feltétel tisztességtelen voltának megállapításakor vizsgálni kell a szerzõdéskötéskor fennálló minden olyan körülményt, amely a szerzõdés megkötésére vezetett, továbbá a kikötött szolgáltatás természetét, az érintet feltételnek a szerzõdés más feltételivel vagy más szerzõdésekkel való kapcsolatát.

A 209/B.§ (3) bekezdése a Magyar Közlöny 1998. évi 8. számával helyesbített szöveg.

(4) Külön jogszabály meghatározhatja azokat a feltételeket, amelyek a fogyasztóval kötött szerzõdésben tisztességtelennek minõsülnek, vagy amelyeket az ellenkezõ bizonyításáig tisztességtelennek kell tekintetni.
(5) A tisztességtelen szerzõdési feltételekre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók a szolgáltatást és ellenszolgáltatást meghatározó szerzõdési kikötésre, ha annak szövegezése egyértelmû és mindkét fél számára érthetõ.
(6) Nem minõsülhet tisztességtelennek a szerzõdési feltétel, ha azt jogszabály állapítja meg vagy jogszabály elõírásának megfelelõen határozzák meg.
Ptk. 209/C.§ Általános szerzõdési feltételnek minõsül az a feltétel, amelyet az egyik fél több szerzõdés megkötése céljából egyoldalúan, elõre meghatározott, és amelynek meghatározásában a másik fél nem mûködhetett közre.
Ptk. 209/D.§ Az általános szerzõdési feltételt használó felet terheli annak bizonyítása, hogy a feltétel meghatározásában a másik fél közremûködött.

A Ptk.209/A-D.§ az 1997. évi CXLIX. törvény 4.§-ával megállapított szöveg.

A szerzõdés alakja
Ptké. 37.§ (1) A külkereskedelmi szerzõdéseket - ha a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere másként nem rendelkezik - írásba kell foglalni.
(2) A külkereskedelmi szerzõdés külföldi féllel kötött olyan szerzõdés, amelyet a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere annak nyilvánít.
Ptké. 38.§ (1) Ha az okiratot több példányban állítják ki, a szerzõdés akkor is érvényes, ha mindegyik fél csak a másik félnek szánt példányt írja alá.
(2) Ha jogszabály vagy a felek megállapodása a szerzõdés érvényességéhez írásbeli alakot rendel, jogszabály eltérõ rendelkezése hiányában írásbeli alakban létrejött szerzõdésnek kell tekinteni a levélváltás, a táviratváltás és a távgépírón történt üzenetváltás útján létrejött megegyezést.
(3) A közokirat minden más alakszerûséget pótol.

A Ptké. 37.§ (1) bekezdéséhez lásd a 7/1974. (X.17.) KkM rendeletet.
A Ptké. 38.§ (2) bekezdés az 1967. évi 39. törvényerejû rendelet 24.§-ával megállapított szöveg.

Ügyeinek vitelében akadályozott személy képviselete
Ptké. 39.§ A gondnokrendelést bármely érdekelt és bármely hatóság kérheti, és annak hivatalból is helye van.
Ptké. 40.§ Az ügyeinek vitelében akadályozott személy gondnokának kirendelésére ennek a törvényerejû rendeletnek a gondnokság alá helyezett személy gondnokára vonatkozó rendelkezéseit (11.§) kell megfelelõen alkalmazni.
Ptké. 41.§ (1) A gondnok az ügyeinek vitelében akadályozott személyrõl csak annyiban köteles gondoskodni, amennyiben ez a körülményekre tekintettel szükséges.
(2) A gondnok az ügyeinek vitelében akadályozott személy leszármazójának önálló háztartás alapításához vagy fenntartásához, illetõleg más létfontosságú cél eléréséhez az ügyeinek vitelében akadályozott személy vagyonának terhére a gyámhatóság jóváhagyásával anyagi támogatást nyújthat. A támogatás mértéke a leszármazó kötelesrészét nem haladhatja meg.
Ptké. 42.§ (1) A gondnokot a gyámhatóság felmenti, ha a gondnokrendelés célja megvalósult, vagy annak oka megszûnt.
(2) A gondnok mûködésére, felmentésére és elmozdítására a gyámra vonatkozó szabályokat is megfelelõen alkalmazni kell.

Eseti gondnokság
Ptké. 43.§ (1) A gondnokrendelést bármely érdekelt és bármely hatóság kérheti, és annak hivatalból is helye van.
(2) A szülõ, a gyám, illetõleg a gondnok - eseti gondnok kirendelése céljából - köteles a gyámhatóságnak haladéktalanul jelentést tenni, ha akár jogszabály, akár a gyámhatóság rendelkezése folytán, akár pedig tényleges akadály miatt nem járhat el.
Ptké. 44.§ (1) A gyámhatóság annak a nagykorú személynek a részére, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége állandó jelleggel hiányzik, szükség esetén ideiglenes gondnokot rendel. Az ideiglenes gondnokrendelés hatálya a gondnokság alá helyezéssel, legkésõbb azonban a kirendeléstõl számított egy év elteltével megszûnik.
(2) Az ideiglenes gondnok jogköre a személyi ügyek intézésére és a vagyon felügyeletére terjed ki; a gyámhatóság elõzetes hozzájárulásával azonban minden olyan intézkedést megtehet, amivel a gondnokolt személyt károsodástól óvja meg.
Ptké. 45.§ A gyámhatóság a kirendelt gondnokot tiszte alól felmenti, ha kirendelésének célja megvalósult, vagy annak oka megszûnt. Egyébként az ilyen gondnok mûködésére, felmentésére és elmozdítására a gyámra vonatkozó szabályokat kell megfelelõen alkalmazni.
Ptké. 46.§
Ptké. 46/A.§

A Ptké. 46.§ az 1978. évi 8. törvényerejû rendelet 40.§ (2) bekezdése folytán hatályát vesztette.
A Ptké. 46/A.§ az 1978. évi 8. törvényerejû rendelet 40.§ (2) bekezdése folytán hatályát vesztette.

A Ptk. 226.§ (2) bekezdésének utolsó mondatát az 1990. évi LXXXVII. törvény 22.§ (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.

(3) Hatósági ár megállapítására külön törvény szerint kerülhet sor.

A Ptk. 226.§ (3) bekezdése az 1990. évi LXXXVII. törvény 22.§ (2) bekezdésével megállapított szöveg.

(4)-(5)

A Ptk. 226.§ (4)-(5) bekezdését az 1990. évi LXXXVII. törvény 22.§ (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.

Ptk. 227.§ (1) A szerzõdésben kikötött szolgáltatás valamely dolog adására, tevékenységre, tevékenységtõl való tartózkodásra vagy más magatartásra irányulhat.
(2) A lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerzõdés semmis.

A Ptk. 231.§ (3) bekezdéséhez lásd az 1974. évi 1. törvényerejû rendeletet és az 1/1974. (I.17.) PM rendeletet.

Ptk. 232.§ (1) A szerzõdéses kapcsolatokban - ha jogszabály kivételt nem tesz - kamat jár. Magánszemélyek egymás közti szerzõdési viszonyában kamat csak kikötés esetében jár.

A Ptk. 232.§ (1) bekezdéséhez lásd az 1978. évi 8. törvényerejû rendelet9.§-át.
A 232.§ (1) bekezdésének utolsó mondata a 61/1993. (XI.29.) AB határozattal megállapított szöveg.

(2) A kamat mértéke - ha jogszabály kivételt nem tesz, vagy a felek másként nem állapodnak meg - évi húsz százalék.

A Ptk. 232.§ (2) bekezdése az 1995. évi CXXI. törvény 79.§ (1) bekezdésével megállapított szöveg.

(3) A felek által túlzott mértékben megállapított kamatot a bíróság mérsékelheti.

Ptké. 82.§ A kamat mértékére vonatkozó rendelkezéseket a Ptk. hatálybalépése elõtt keletkezett jogviszonyból eredõ kamatkövetelésre nem lehet alkalmazni.

A Ptk. 232.§ (3) bekezdése az 1995. évi CXXI. törvény 79.§ (1) bekezdésével megállapított szöveg.

A Ptk. 236.§ (2) bekezdésének c) pontja az 1997. évi CXLIX. törvény 5.§-ával megállapított szöveg.

(3) A megtámadási határidõre az elévülés nyugvásának és megszakadásának szabályai megfelelõen irányadók. A megtámadásra jogosult a szerzõdésbõl eredõ követeléssel szemben kifogás útján megtámadási jogát akkor is érvényesítheti, ha a megtámadási határidõ már eltelt.
(4) A megtámadás joga megszûnik, ha a megtámadásra jogosult a megtámadási határidõ megnyílta után a szerzõdést írásban megerõsíti, vagy a megtámadásról egyébként írásban lemond.

Ptké. 83.§ (1) A Ptk. hatálybalépése elõtt létrejött szerzõdést a Ptk. hatálybalépésétõl számított egy éven belül akkor is meg lehet támadni, ha a megtámadási határidõ a Ptk. szerint már eltelt.
(2) Ezt a szabályt nem lehet alkalmazni, ha a megtámadási jog az érvényesítésével való indokolatlan késlekedés miatt a Ptk. hatálybalépése elõtt megszûnt.

Ptk. 237.§ (1) Érvénytelen szerzõdés esetében a szerzõdéskötés elõtt fennállott helyzetet kell visszaállítani.
(2) Ha a szerzõdéskötés elõtt fennállott helyzetet nem lehet visszaállítani, a bíróság a szerzõdést a határozathozatalig terjedõ idõre hatályossá nyilvánítja. Az érvénytelen szerzõdést érvényessé lehet nyilvánítani, ha az érvénytelenség oka - így különösen uzsorás szerzõdés esetén, a felek szolgáltatásainak feltûnõ aránytalansága esetén az aránytalan elõny kiküszöbölésével - megszüntethetõ. Ezekben az esetekben rendelkezni kell az esetleg ellenszolgáltatás nélkül maradó szolgáltatás visszatérítésérõl.

A Ptk. 237.§ (2) bekezdésének második mondata az 1997. évi CXLIX. törvény 6.§-ával megállapított szöveg.

(3) Uzsorás szerzõdés esetén a bíróság egészben vagy részben elengedheti a visszatérítést, ha az a sérelmet szenvedõ felet részletfizetés engedélyezése esetén is súlyos helyzetbe hozná; a sérelmet okozó fél viszont a kapott szolgáltatásból az aránytalan elõnynek megfelelõ részt a sérelmet szenvedõ félnek köteles visszatéríteni.
(4) A bíróság az ügyész indítványára az állam javára ítélheti meg azt a szolgáltatást, amely a tiltott, a jóerkölcsbe ütközõ szerzõdést kötõ, a megtévesztõ vagy jogtalanul fenyegetõ, továbbá az egyébként csalárd módon eljáró félnek járna vissza. Uzsorás szerzõdés esetén a sérelmet okozó félnek visszajáró szolgáltatást az állam javára meg kell ítélni. Az államnak járó juttatásokat rendszerint pénzben kell megítélni.

Szolgáltatásnak az állam javára való megítélése
Ptké. 32.§ (1) A bíróság köteles az ügyészt értesíteni, ha az iratok vagy a tárgyalás adatai alapján feltehetõ, hogy szolgáltatásnak (vagyoni elõnynek) az állam javára való megítélésére kerül sor.
(2) Az ügyész az indítványt haladéktalanul, legkésõbb azonban az értesítés kézbesítésétõl számított tizenöt napon belül köteles megtenni.
(3) Az ügyész nyilatkozata elõtt az értesítés kézbesítésétõl számított tizenöt napon belül a per szünetelésének vagy a pert befejezõ határozat hozatalának nincs helye.
Ptké. 33.§ Uzsorás szerzõdés esetében a bíróság a sérelmet szenvedõ félnek a visszatérítést akkor is elengedheti, ha az ügyész a szolgáltatásnak az állam javára való megítélését indítványozza.
Ptké. 34.§ Ha a Ptk. 237.§-ának (1) bekezdésében és a 361.§-ának (3) bekezdésében szabályozott esetekben az ügyész a visszajáró szolgáltatásnak (vagyoni elõnynek) az állam javára csak részben való megítélését indítványozza, a bíróságot az indítvány csak annyiban köti, hogy az abban megjelöltnél nagyobb összeget az állam javára nem ítélhet meg.
Ptké. 35.§ A szolgáltatásnak (vagyoni elõnynek) az állam javára való megítélését nem akadályozza az, hogy a szolgáltatást a sérelmet okozó fél már megkapta, illetõleg a vagyoni elõnyt a gazdagodást elõidézõ fél már visszakapta.
Ptké. 36.§ Az állam javára megítélt szolgáltatások behajtásával és elszámolásával kapcsolatos pénzügyi kérdéseket a pénzügyminiszter az igazságügyminiszterrel egyetértésben szabályozza.
Ptké. 36/A.§ Az ügyész keresetet indíthat a semmis szerzõdéssel a közérdekben okozott sérelem megszüntetése érdekében a szerzõdés semmisségének megállapítása iránt.

A Ptk. 237.§ (4) bekezdése az 1991. évi XIV. tv. 15.§ (2) bekezdésével módosított szöveg.
A Ptké. 36.§ paragrafushoz lásd a 149/1960. (PK 12.) PM-IM együttes utasítást.
A Ptké. 36/A.§-a az 1995. évi LX. törvény 33.§ (6) bekezdésével megállapított szöveg.

Ptk. 238.§ (1) Érvénytelen szerzõdés érvényessé nyilvánítása esetén a szerzõdõ felek a szerzõdésszegésért úgy felelnek, mintha a szerzõdés kezdettõl fogva érvényes lett volna.
(2) Aki érvénytelen szerzõdés fennálltában jóhiszemûen bízott, a felektõl a szerzõdés megkötésébõl eredõ kárának megtérítését követelheti; ha azonban az érvénytelenség az egyik fél magatartására vezethetõ vissza, a bíróság a másik fél marasztalását mellõzi. Ha a felek valamelyike a harmadik személlyel szemben rosszhiszemû volt, teljes kártérítéssel tartozik akkor is, ha az érvénytelenség nem az õ magatartására vezethetõ vissza. Ezt a kártérítést a bíróság a szerzõdés teljes vagy részleges hatályban tartása útján is nyújthatja.
Ptk. 239.§ A szerzõdés részbeni érvénytelensége esetén az egész szerzõdés csak akkor dõl meg, ha a felek azt az érvénytelen rész nélkül nem kötötték volna meg. Jogszabály ettõl eltérõen rendelkezhet.

A Ptk. 239.§-a az 1993. évi XCII. törvény 9.§-ával megállapított szöveg.

A Ptk. 246.§ (2) bekezdéséhez lásd a az 1978. évi 8. törvényerejû rendelet 10.§-át.

(3) A nemteljesítés esetére kikötött kötbér érvényesítése a teljesítés követelését kizárja. A késedelem vagy a hibás teljesítés esetére kikötött kötbér megfizetése nem mentesít a teljesítés alól.
(4)

A Ptk. 246.§ (4) bekezdését az 1993. évi XCII. törvény 40.§ (4) bekezdésének a) pontja hatálytalanította.

Ptk. 247.§ (1) A túlzott mértékû kötbér összegét a bíróság mérsékelheti.
(2) A pénztartozás késedelmes fizetése esetére kikötött kötbérre a késedelmi kamat szabályait kell alkalmazni.
(3) Bírósági úton nem érvényesíthetõ követelés biztosítására kikötött kötbért bírósági úton nem lehet érvényesíteni.

A Ptk. 248.§ (1) bekezdéséhez lásd az 1978. évi 8. törvényerejû rendelet 11.§-át.

(2) Jótállás alapján a kötelezett a szerzõdésszerû teljesítésért ebben a törvényben foglaltaknál szigorúbb felelõsséggel tartozik.
(3) Aki a szerzõdés hibátlan teljesítéséért jótállásra köteles, ennek idõtartama alatt a felelõsség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. Kötelezõ jótállás esetén a jótállási idõ alatt felmerülõ szavatossági jogokat a jótállásra vonatkozó jogszabály szerint kell elbírálni.

A Ptk. 248.§ (3) bekezdéséhez lásd a 4/1969. (III.30.) BkM-KGM-KipM-KkM-NIM együttes rendeletet, a 16/1976. (VI.4.) MT rendeletet.

A Ptk. 251.§-a az 1996. évi XXVI. törvény 1.§-ával megállapított szöveg.

A Ptk. 252.§-a az 1996. évi XXVI. törvény 1.§-ával megállapított szöveg.

Ptk. 253.§ (1) A zálogjog - a felek megállapodásától függõen - a zálogtárgy hasznaira is kiterjedhet. Ha a zálogtárgy nincs a jogosult birtokában, a zálogjog nem terjed ki az elvált termésre, kivéve, ha a zálogtárgyat már a termés elválása elõtt végrehajtás alá vonták.
(2) A zálogjog kiterjedhet olyan dologra vagy jogra is, amelyre a kötelezett a zálogszerzõdés megkötése után szerez rendelkezési jogot.

A Ptk. 253.§-a az 1996. évi XXVI. törvény 1.§-ával megállapított szöveg.

Ptk. 254.§ (1) A követelés biztosítékául a kötelezett jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagyona vagy annak meghatározott része is szolgálhat, a vagyont alkotó egyes dolgok, jogok meghatározása nélkül. Ebben az esetben a zálogjog kiterjed a kötelezett által a zálogszerzõdés hatálybalépése után szerzett - a vagyont vagy vagyonrészt érintõ - valamennyi dologra és jogra is, attól az idõponttól kezdve, hogy a kötelezett a rendelkezési jogot megszerzi. Kereskedelmi forgalomban, a rendes gazdálkodás körében eladott dolgon a jóhiszemû vevõ zálogjoggal nem terhelt tulajdonjogot szerez, ez esetben a zálogjog a vételárra terjed ki.

A zálogtárgy értékesítése
Ptké. 47.§ (1) A Magyar Országos Közjegyzõi Kamaránál vezetett nyilvántartás közhitelû, abba bárki betekinthet. A nyilvántartás a zálogszerzõdésben szereplõ adatokat (természetes személy szerzõdõ felek esetén azok azonosító adatait is) tartalmazza.
(2) A jelzálogjog nyilvántartásba történõ bejegyzésérõl a zálogszerzõdést közjegyzõi okiratba foglaló közjegyzõ gondoskodik. A nyilvántartásból az adatokat a zálogjog megszûnését követõen haladéktalanul törölni kell. Az adatok törlésérõl a közjegyzõ gondoskodik.

A Ptké. 47.§-a az 1996. évi XXVI. törvény 2.§-ával megállapított szöveg.

(2) A kielégítési jog megnyíltával a vagyont terhelõ zálogjog a zálogjogosult által a zálogkötelezetthez intézett írásbeli nyilatkozatban meghatározott vagyontárgyakat terhelõ zálogjoggá alakul át. E vagyontárgyakra jóhiszemûen és ellenérték fejében jogot szerzõ harmadik személlyel szemben a zálogjogban bekövetkezett változás csak akkor hatályos, ha azt a nyilvántartásba bejegyezték.
(3) Az elzálogosított vagyon - kielégítést veszélyeztetõ mértékû - csökkenése esetén a zálogjogosult a (2) bekezdés szerinti jogkövetkezménnyel járó nyilatkozatát kielégítési jogának megnyílta elõtt is megteheti.

A Ptk. 254.§-a az 1996. évi XXVI. törvény 1.§-ával megállapított szöveg.

Ptk. 255.§ (1) Ha a zálogjog ugyanannak a követelésnek biztosítására több dolgot terhel, kétség esetén minden zálogtárgy az egész követelés biztosítására szolgál.
(2) Ha a zálogtárgyak több személy tulajdonában vannak és jogviszonyukból más nem következik, egymás közti viszonyukban a zálogtárgyak értékének arányában kötelesek helytállni. Akinek terhére ezt az arányt meghaladó kielégítés történik, a többi tulajdonostól a többlet arányos megtérítését követelheti.

A Ptk. 255.§-a az 1996. évi XXVI. törvény 1.§-ával megállapított szöveg.

A Ptk. 256.§-a az 1996. évi XXVI. törvény 1.§-ával megállapított szöveg.

Ptk. 257.§ (1) Ha a zálogjog jogosultját megilleti a zálogtárgy birtoklásának joga (kézizálogjog), köteles a zálogtárgyat épségben megõrizni és a zálogjog megszûnésekor visszaadni.
(2) A jogosult a zálogtárgyat külön rendelkezés hiányában nem használhatja és nem hasznosíthatja, de természetes hasznait jogosult és köteles beszedni. A hasznok elsõsorban a szükséges költségek fedezésére szolgálnak. A jogosult a hasznokról köteles elszámolni.
(3) Ha a zálogtárgy állagának romlásától vagy értékének lényeges csökkenésétõl lehet tartani, a kötelezett vagy a tulajdonos más megfelelõ biztosíték felajánlása mellett a zálogtárgy visszaadását kérheti.

A Ptk. 257.§-a az 1996. évi XXVI. törvény 1.§-ával megállapított szöveg.

Ptk. 258.§ (1) Ha a zálogjog követelést vagy jogot terhel, a zálogjog kötelezettje - a zálogjogra kiterjedõ hatállyal - csak a jogosult hozzájárulásával tehet olyan jognyilatkozatot, amely a jogosult kielégítési alapját megszünteti, vagy hátrányosan változtatja meg.
(2) Ha az elzálogosított követelés a zálogtárgyból való kielégítési jog megnyílta elõtt válik esedékessé, az elzálogosított követelés kötelezettje csak a zálogjogosult és a követelés jogosultja kezéhez együttesen teljesíthet. Ha a felek megállapodása szerint a zálogjogosultat megilleti a szolgáltatandó dolog birtoklásának joga, a követelés kötelezettje csak a zálogjogosultnak teljesíthet.
(3) Ha az elzálogosított követelés pénzkövetelés, e követelés kötelezettje a zálogjogosult és a követelés jogosultja kezéhez együttesen vagy bármelyik jogosult kívánságára mindkettõjük javára bírósági letétbe helyezéssel teljesíthet.
(4) Ha az elzálogosított követelés esedékessége vagy a jog gyakorlása e követelés jogosultjának jognyilatkozatától vagy általa teljesíthetõ feltételtõl függ, kielégítési jogának megnyílta után e jognyilatkozatot a zálogjogosult is megteheti, illetve teljesítheti az esedékesség bekövetkezéséhez szükséges feltételt.

A Ptk. 258.§-a az 1996. évi XXVI. törvény 1.§-ával megállapított szöveg.

A Ptk. 259.§-a az 1996. évi XXVI. törvény 1.§-ával megállapított szöveg.

Ptk. 260.§ (1) Ingatlant terhelõ zálogjog alapításához a zálogszerzõdés írásba foglalása és a zálogjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges.
(2) Más zálogtárgyat terhelõ jelzálogjog, valamint vagyont terhelõ zálogjog alapításához - amennyiben jogszabály eltérõen nem rendelkezik - a zálogszerzõdés közjegyzõi okiratba foglalása és a jelzálogjognak a Magyar Országos Közjegyzõi Kamaránál külön törvény rendelkezései szerint vezetett nyilvántartásba való bejegyzése szükséges.
(3) A bejegyzésben fel kell tüntetni a követelés összegét (jövõbeli követelések esetén a biztosítani kívánt legmagasabb összeget), valamint azoknak a járulékoknak és költségeknek a mértékét, illetõleg keretét, amelyekre a zálogjog kiterjed. A követelés csökkenése vagy megszûnése a nyilvántartásban levõ bejegyzés tartalmára tekintet nélkül kihat a zálogjogra.

A zálogtárgy értékesítése
Ptké. 47.§ (1) A Magyar Országos Közjegyzõi Kamaránál vezetett nyilvántartás közhitelû, abba bárki betekinthet. A nyilvántartás a zálogszerzõdésben szereplõ adatokat (természetes személy szerzõdõ felek esetén azok azonosító adatait is) tartalmazza.
(2) A jelzálogjog nyilvántartásba történõ bejegyzésérõl a zálogszerzõdést közjegyzõi okiratba foglaló közjegyzõ gondoskodik. A nyilvántartásból az adatokat a zálogjog megszûnését követõen haladéktalanul törölni kell. Az adatok törlésérõl a közjegyzõ gondoskodik.

A Ptké. 47.§-a az 1996. évi XXVI. törvény 2.§-ával megállapított szöveg.

(4) Ha a felek meghatározott tartós jogviszonyból keletkezõ követeléseket biztosítanak jelzálogjoggal, a bejegyzésnek a jogviszonyt és azt a legmagasabb összeget is tartalmaznia kell, amelyen belül a zálogjogosult a zálogtárgyból kielégítést kereshet (keretbiztosítéki jelzálogjog).

A Ptk. 260.§-a az 1996. évi XXVI. törvény 1.§-ával megállapított szöveg.

Ptk. 261.§ (1) Kézizálogjog zálogszerzõdéssel való alapításához a zálogtárgy átadása is szükséges. Az átadás harmadik személy kezéhez is történhet. Kereskedelmi forgalomban jóhiszemûen akkor is lehet zálogjogot szerezni, ha az, aki a zálogtárgyat adta, nem volt tulajdonos.
(2) Követelést vagy jogot terhelõ zálogjog esetében a zálogszerzõdés jogosultja a követelés vagy jog kötelezettjével szemben a zálogjogot akkor érvényesítheti, ha a zálogjog megalapítását a kötelezettel közölték, és ha az elzálogosított követelésrõl vagy jogról kiállított okiratot a zálogjogosultnak átadják, feltéve, hogy ilyen okirat készült.

A Ptk. 261.§-a az 1996. évi XXVI. törvény 1.§-ával megállapított szöveg.

A Ptk. 262.§-a az 1996. évi XXVI. törvény 1.§-ával megállapított szöveg.

Ptk. 263.§ (1) A kielégítési jog megnyílta elõtt létrejött az a megállapodás, amely szerint a jogosult a kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén megszerzi a zálogtárgy tulajdonjogát, semmis.
(2) A kielégítési jogot - ha törvény eltérõen nem rendelkezik - a zálogtárgyra az elzálogosítás után szerzett jogok nem érintik. Ha ugyanazt a zálogtárgyat több zálogjog terheli, törvény eltérõ rendelkezésének hiányában a kielégítés joga a jogosultakat zálogjoguk keletkezésének sorrendjében illeti meg.
(3) Ha a zálogjog több dolgot terhel, a jogosult határozhatja meg a kielégítési jog érvényesítésének sorrendjét. Az értékesítés azonban csak annyi zálogtárgyra terjedhet ki, amennyi a kielégítéshez szükséges.

A Ptk. 263.§-a az 1996. évi XXVI. törvény 1.§-ával megállapított szöveg.

Ptk. 264.§ (1) A kielégítési jog megnyílta után a felek írásban megállapodhatnak - a legalacsonyabb eladási ár és a határidõ meghatározásával - a zálogtárgy közös értékesítésében. Ha a megállapodásban meghatározott feltételek mellett a zálogtárgyat nem sikerült értékesíteni, a közös értékesítésre irányuló megállapodás hatályát veszti.
(2) Ha a zálogtárgynak hivatalosan jegyzett piaci ára van, vagy ha a jogosult záloghitel nyújtásával üzletszerûen foglalkozik, a felek a kielégítési jog megnyílta elõtt írásban abban is megállapodhatnak, hogy a jogosult a zálogtárgyat bírósági végrehajtás mellõzésével maga is értékesítheti.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott feltételek hiánya esetén a jogosult - a felek írásbeli megállapodása alapján - a dolog értékesítésére záloghitel nyújtásával vagy árverés szervezésével üzletszerûen foglalkozó személynek megbízást adhat.

A Ptk. 264.§-a az 1996. évi XXVI. törvény 1.§-ával megállapított szöveg.

Ptk. 265.§ (1) A zálogtárgy értékesítése elõtt a kötelezettet értesíteni kell az értékesítésrõl, valamint annak módjáról és idejérõl.
(2) A zálogtárgy értékesítésének bevétele a jogosultat illeti meg, de köteles a kötelezettel elszámolni, és a követelését meghaladó bevételt kiadni. Semmis az a zálogjog megszûnése elõtt kötött megállapodás, amely a jogosultat az elszámolási kötelezettség alól mentesíti.

A Ptk. 265.§-a az 1996. évi XXVI. törvény 1.§-ával megállapított szöveg.

Ptké. 48.§ Lakóingatlan elzálogosítása esetén a szerzõdésben kell kikötni, hogy a zálogkötelezett az ingatlant kiürítve köteles a zálogjog érvényesítése során a kielégítés céljára rendelkezésre bocsátani.

A Ptké. 48.§-a az 1996. évi XXVI. törvény 3.§-ával megállapított szöveg.

(2) Ha a jogosultat egyébként nem a követelés kötelezettje elégíti ki, a zálogjog a követelés, illetõleg a kielégítés alapján keletkezõ megtérítési igény erejéig a kielégítõ személyre száll át. Ez a személy követelheti a zálogtárgy átadását, illetõleg a zálogjognak javára való bejegyzését a nyilvántartásba.
(3) A zálogjog megszûnik, ha a követelés megszûnik, vagy a zálogjog átruházása nélkül átszáll, kivéve, ha a törvény rendelkezése értelmében a zálogjog a megtérítési követelés biztosítására fennmarad.
(4) Megszûnik továbbá a zálogjog, ha a zálogjogosult a zálogtárgy tulajdonjogát megszerzi; a jelzálogjog azonban a rangsorban hátrább álló zálogjogosultak irányában fennmarad.

A Ptk. 266.§-a az 1996. évi XXVI. törvény 1.§-ával megállapított szöveg.

Ptk. 267.§ (1) A zálogjog megszûnik akkor is, ha a zálogtárgy elpusztul.
(2) Ha a zálogtárgy elpusztulásáért vagy értékcsökkenéséért a tulajdonos felelõs, továbbá, ha a zálogot biztosítékadási kötelezettség alapján kötötték le, és a kárért a jogosult nem felelõs, a tulajdonostól, illetõleg a biztosíték adására kötelezettõl megfelelõ új zálogtárgyat vagy az értékcsökkenésnek megfelelõ további fedezetet lehet követelni.
(3) A zálogtárgy elpusztulásának, illetõleg értékcsökkenésének pótlására szolgáló biztosítási összeg, kártérítés vagy más érték a zálogtárgy helyébe lép, illetõleg a zálogfedezet kiegészítésére szolgál. Jelzálogjog esetében mind a tulajdonos, mind a jogosult ennek az értéknek a zálogtárgy helyreállítására fordítását követelheti.
(4) Ha a zálogtárgyat károsodás elhárítása érdekében értékesítik, a vételár a zálogtárgy helyébe lép. Az értékesítéshez - ha ennek elháríthatatlan akadálya nincs - a tulajdonos beleegyezése szükséges.

A Ptk. 267.§-a az 1996. évi XXVI. törvény 1.§-ával megállapított szöveg.

Ptk. 268.§ (1) A jelzálogjog megszûnik, ha a követelés elévül. Megszûnik továbbá - ha törvény eltérõen nem rendelkezik - akkor is, ha a zálogtárgyat a végrehajtási eljárás során értékesítik. Ebben az esetben a zálogjogosult - az értékesítés során befolyt vételár tekintetében - kielégítési jogát érvényesítheti.
(2) Jelzálogjog esetében a tulajdonos a megszûnõ jelzálogjog rangsorban elfoglalt helyén (ranghely) és a megszûnés terjedelmében a bejegyzett zálogjog törlésével egyidejûleg, annál nem terhesebb új jelzálogjogot alapíthat, vagy a törölt bejegyzés ranghelyét egy év tartamára fenntarthatja. A tulajdonos errõl a jogáról csak harmadik személy javára mondhat le.
(3) A kézizálogjog megszûnik, ha a kézizálogjog jogosultja a zálogtárgyat a tulajdonosnak visszaadja. Megszûnik akkor is, ha a jogosult a birtokából akaratán kívül kikerült zálogtárgyat egy éven belül nem szerzi vissza, és evégbõl bírósághoz sem fordul.

A Ptk. 268.§-a az 1996. évi XXVI. törvény 1.§-ával megállapított szöveg.

A Ptk. 269.§-a az 1996. évi XXVI. törvény 1.§-ával megállapított szöveg.

Ptké. 49.§

A Ptké. 49.§-át az 1996. évi XXVI. törvény 1.§-a hatályon kívül helyezte.

(3) Bírósági úton nem érvényesíthetõ követelés óvadékkal biztosítása semmis. Ezt a szabályt az elévült követelés biztosítására nyújtott óvadékra nem lehet alkalmazni.
(4) A követelés elévülése az azt biztosító óvadékból való kielégítést nem akadályozza.
Ptk. 271.§ (1) Az óvadékot csak a kielégítés céljára szabad felhasználni; az ezzel ellentétes megállapodás semmis.
(2) Az óvadék visszajár, ha az alapul szolgáló szerzõdés megszûnt, illetõleg a szavatossági vagy jótállási idõ eltelt anélkül, hogy az óvadékból való kielégítésre jogalap volna.

A Ptk. 277.§ (4) bekezdése az 1993. évi XCII. törvény 11.§-ával megállapított szöveg.

Lakóhely
Ptké. 50.§ (1) A Ptk. alkalmazásában lakóhely az, ahol az állampolgárnak bejelentett lakása van.
(2) A cselekvõképtelen és a korlátozottan cselekvõképes személy lakóhelyét törvényes képviselõje beleegyezésével választhatja meg.
(3) A jogi személy székhelye az a hely, amelyet a nyilvántartás székhelyként feltüntet, ennek hiányában pedig az, ahol a jogi személy központi tevékenységét kifejti.

(2) Ha a szolgáltatás tárgyát a kötelezett lakóhelyétõl, illetõleg székhelyétõl különbözõ helyre kell küldeni, s azt, vagy valamely közbeesõ helyet nem kötöttek ki teljesítési helyként, a teljesítés azzal történik meg, hogy a szolgáltatás tárgyát a kötelezett elküldés, illetõleg elszállítás végett a jogosultnak, a szállítmányozónak vagy a fuvarozónak átadja.
(3) Ha a kötelezett a dolgot saját szállítóeszközével vagy megbízottja útján küldi a jogosultnak, a teljesítés helye az utóbbi lakóhelye, illetõleg székhelye.
(4) Gazdálkodó szervezetek egymás közötti szerzõdéseinél a teljesítés helye - ha a jogosult más helyet nem jelöl meg - a jogosult székhelye (telephelye), illetõleg, fuvarozó közbenjöttével történõ teljesítés esetén, a rendeltetési állomás. Jogszabály ettõl eltérõen rendelkezhet.

A Ptk. 278.§ (4) bekezdése az 1993. évi XCII. törvény 12.§-ával megállapított szöveg.

Ptk. 279.§ (1) Ha valamelyik szerzõdõ fél lakóhelyét, illetõleg székhelyét a teljesítést megelõzõen megváltoztatja, viseli a teljesítés során ebbõl eredõ költségtöbbletet.
(2) A teljesítéssel a kárveszély - ha a törvény kivételt nem tesz - a másik szerzõdõ félre száll át.

A Ptk. 281.§ (2)-(4) bekezdése az 1993. évi XCII. törvény 13.§-ával megállapított szöveg.

Ptk. 282.§ (1) A teljesítési határidõbe a szerzõdéskötés napját nem kell beszámítani; ha a teljesítési határidõ utolsó napja munkaszüneti nap, a határidõ a következõ munkanapon jár le.
(2) A kötelezett a határnapot megelõzõen, illetõleg a határidõ kezdete elõtt csak a jogosult beleegyezésével teljesíthet. Beleegyezés hiányában a jogosult a felelõs õrzés szabályai szerint tartozik eljárni.

A Ptk. 283.§ (2) bekezdése az 1993. évi XCII. törvény 14.§-ával megállapított szöveg.

(3) Ha a jogszabály kivételt nem tesz, az átadással járó költségek - ideértve a csomagolás és mérlegelés költségeit is - a kötelezettet, az átvétellel járó költségek pedig a jogosultat terhelik.
Ptk. 284.§ (1) A kötelezett a teljesítéskor nyugtát követelhet, és követelheti a kötelezvény visszaadását.
(2) A nyugta költségei a kötelezettet terhelik, kivéve, ha a jogosult a kötelezvényt nem adta vissza.
(3) Azt, aki a jogosult aláírásával ellátott nyugtát mutat fel, a teljesítés elfogadására jogosított személynek kell tekinteni, ha ezt felismerhetõ körülmény kétségessé nem teszi.
Ptk. 285.§ Ha a szolgáltatás osztható, a jogosult részteljesítést is köteles elfogadni, kivéve, ha a részteljesítést a szerzõdésben kizárta, vagy az lényeges érdekét sérti.
Ptk. 286.§ (1) A jogosult a harmadik személy részérõl felajánlott teljesítést is köteles elfogadni, ha ehhez a kötelezett hozzájárult, és a szolgáltatás nincs személyhez kötve, illetõleg nem igényel olyan szakértelmet vagy képességet, amellyel a harmadik személy nem rendelkezik. A kötelezett hozzájárulása nem szükséges, ha a harmadik személynek törvényes érdeke fûzõdik ahhoz, hogy a teljesítés megtörténjék.
(2) A követelés biztosítékai ilyenkor fennmaradnak, amennyiben a követelés a teljesítõ harmadik személyre átszáll, vagy e harmadik személy a kötelezettõl megtérítést követelhet.
Ptk. 287.§ (1) Ha a jogosult személye bizonytalan, lakóhelye, illetõleg székhelye ismeretlen, vagy ha a jogosult késedelembe esik, a pénz fizetésére, továbbá értékpapír vagy más okirat kiadására irányuló kötelezettséget bírósági letétbehelyezéssel is lehet teljesíteni.
(2) A kötelezett a letétbehelyezés alkalmával kikötheti, hogy a letétet csak akkor adják ki a jogosultnak, ha az ellenszolgáltatását teljesítette, vagy arra biztosítékot nyújtott; a letétet mindaddig visszavonhatja, amíg arról a jogosult értesítést nem kapott.
(3) A letétbehelyezésnek a teljesítés helye vagy a kötelezett lakóhelye, illetõleg székhelye szerint illetékes bíróságnál kell történnie. A letétbehelyezéssel való teljesítés költségét a jogosult viseli.

Bírósági letétbehelyezés
Ptké. 51.§ (1) A jogosult személye akkor tekinthetõ bizonytalannak, ha azt a kötelezett önhibáján kívül nem tudja megállapítani. Egymagában az, hogy harmadik személy magát jogosultságának valószínûsítése nélkül jelöli meg jogosultként, a bírósági letétbehelyezésre nem ad alapot.
(2) A jogosultnak a letét kiadására irányuló joga a letétbehelyezésrõl szóló értesítés kézhezvételétõl számított öt év alatt évül el.
(3) Ha a jogosultnak a letét kiadására irányuló joga elévült, a kötelezett követelheti a letét visszaadását.

A Ptk. 296.§ (1) bekezdését az 1993. évi XCII. törvény 40.§ (4) bekezdésének a) pontja módosította.

(2) Ha a kötelezett nem rendelkezett, és szándéka sem ismerhetõ fel, a teljesítést
a) a régebben lejárt,
b) azonos lejárat esetén a kötelezettre terhesebb,
c) egyenlõ mértékben terhes tartozások közül pedig a kevésbé biztosított követelés fedezésére kell fordítani.

A Ptk. 290.§ (2) bekezdésének bevezetõ sorát az 1993. évi XCII. törvény 40.§ (4) bekezdésének a) pontja módosította.

(3) Az egyenlõ mértékben biztosított követeléseket a teljesítés arányosan csökkenti.
Ptk. 291.§ (1) Ha valaki fajta és mennyiség szerint meghatározott dolgot ugyanannak a személynek különbözõ helyekre köteles küldeni, de az egész mennyiséget nem tudja szolgáltatni, a jogosult rendelkezése szerint köteles a rendelkezésre álló mennyiséget elosztani.
(2) Ha a jogosult felszólítás ellenére nem rendelkezik, a kötelezett az egyes helyekre járó mennyiséget arányosan köteles csökkenteni, kivéve ha általa is ismert nemzetgazdasági érdekek más elosztást indokolnak.

A Ptk. 291.§ (2) bekezdése az 1991. évi XIV. törvény 16.§ (4) bekezdésével módosított szöveg.

A Ptk. 292.§ (2) bekezdéséhez lásd a az 1978. évi 8. törvényerejû rendelet 12.§-át.

Ptk. 293.§ Ha a kötelezett kamattal és költséggel is tartozik, és a fizetett összeg az egész tartozás kiegyenlítésére nem elég, azt elsõsorban a költségre, azután a kamatra és végül a fõtartozásra kell elszámolni. A kötelezett eltérõ rendelkezése hatálytalan.
Ptk. 294.§ Az állami pénzintézeti számlarendszerbe bevont szervezetek fizetéseire vonatkozó rendelkezéseket külön jogszabály tartalmazza.

A Ptk. 294.§ (1) bekezdéséhez lásd a 39/1984. (XI.5.) MT rendeletet és a 4/1986. (XII.28.) MNB rendelkezést.

A Ptk. 300.§ (3) bekezdését az 1993. évi XCII. törvény 40.§ (4) bekezdésének a) pontja hatálytalanította.

Ptk. 301.§ (1) Pénztartozás esetében - ha jogszabály eltérõen nem rendelkezik, vagy a felek másként nem állapodnak meg - a kötelezett a késedelembe esés idõpontjától kezdve akkor is köteles évi húsz százalék kamatot fizetni, ha a tartozás egyébként kamatmentes. A kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett késedelmét kimenti.
(2) Ha a jogosultnak a késedelembe esés idõpontjáig kamat jogszabály vagy szerzõdés alapján jár, a kötelezett - ha a jogszabály kivételt nem tesz, vagy a felek másként nem állapodnak meg - a késedelembe eséstõl ennek évi nyolc százalékos kamattal növelt összegét, legalább azonban az (1) bekezdésben meghatározott mértékû kamatot köteles megfizetni.
(3) A felek által túlzott mértékben megállapított késedelmi kamatot a bíróság mérsékelheti.
(4) A jogosult követelheti a késedelmi kamatot meghaladó kárát.

Fizetési késedelem jogkövetkezményei gazdálkodó szervezetek terven alapuló viszonyában
Ptké. 52.§

A Ptk. 301.§-a az 1995. évi CXXI. törvény 79.§ (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A Ptké. 52.§-át az 1993. évi XCII. törvény 40.§ (4) bekezdésének b) pontja hatálytalanította.

Ptké. 53.§

A Ptké. 53.§-át az 1978. évi 8. törvényerejû rendelet 40.§ (2) bekezdése hatálytalanította.

Ptk. 306.§ (1) Hibás teljesítés esetén a jogosult választása szerint kijavítást vagy megfelelõ árleszállítást kérhet.

A Ptk. 306.§ (1) bekezdéséhez lásd az 1978. évi 8. törvényerejû rendelet 13.§-át.

(2) Ha a szerzõdésben a dolgot fajta és mennyiség szerint határozták meg, hibás teljesítés esetén a jogosult kérheti a dolog kicserélését is, kivéve ha a hiba rövid idõ alatt értékcsökkenés nélkül kijavítható, és a kijavítás a jogosult érdekeinek sérelme nélkül lehetséges. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a termelõi vagy kereskedelmi forgalomban az egyébként helyettesíthetõ dolgot elkülönítéssel vagy kiválasztással határozták meg.
(3) Ha a hibás teljesítés miatt a jogosultnak a teljesítéshez fûzõdõ érdeke megszûnt - így különösen, ha a hiba nem javítható ki, a kötelezett a hiba kijavítását nem vállalja, vagy a hiba kijavítása rövid idõ alatt értékcsökkenés és a jogosult érdekeinek sérelme nélkül nem lehetséges -, a jogosult elállhat a szerzõdéstõl.
(4) A jogosult a hiba felfedezése után haladéktalanul köteles kifogását a kötelezettel közölni. A közlés késedelmébõl eredõ kárért felelõs.
(5) Hibás teljesítés esetén a jogosult az ellenszolgáltatás arányos részét a kijavításig vagy a kicserélésig visszatarthatja.
(6) Ha ez a jogosult érdekeinek sérelme nélkül lehetséges, a kötelezett a kijavítás vagy árleszállítás helyett a dolgot kicserélheti.

Ptké. 84.§ (1) A szavatossági jogok érvényesítésére vonatkozó határidõket a Ptk. hatálybalépése elõtt létrejött szerzõdés esetében a Ptk. hatálybalépésétõl kell számítani, a korábbi jogszabály által meghatározott határidõk azonban nem hosszabbodhatnak meg.
(2) Ezt a szabályt nem lehet alkalmazni, ha a szavatossági jogok az érvényesítésükkel való indokolatlan késlekedés miatt a Ptk. hatálybalépése elõtt megszûntek.

Ptk. 307.§ (1) Ha a kötelezett a dolog kijavítását megfelelõ határidõre nem vállalja, vagy nem végzi el, a jogosult a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja.
(2) A jogosult a választott szavatossági jogról másikra térhet át. Az áttéréssel okozott kárt köteles a kötelezettnek megtéríteni, kivéve, ha az áttérésre a kötelezett magatartása adott okot, vagy az áttérés egyébként indokolt volt.
Ptk. 308.§ (1) A jogosult a teljesítéstõl számított hat hónapos elévülési határidõ alatt érvényesítheti szavatossági jogait. Ha a dolog használhatóságának legkisebb idõtartamát hatósági elõírás, szabvány vagy kötelezõ mûszaki elõírás határozza meg (kötelezõ alkalmassági idõ), és ez hat hónapnál rövidebb, az igény érvényesítésére ez a határidõ az irányadó.
(2) Ha a jogosult igényét menthetõ okból nem tudja érvényesíteni - így különösen, ha a hiba jellegénél vagy a dolog természeténél fogva az (1) bekezdésben meghatározott határidõn belül nem volt felismerhetõ -, szavatossági jogait a teljesítéstõl számított egy évig, tartós használatra rendelt dolog esetében három évig érvényesítheti. Ha a kötelezõ alkalmassági idõ három évnél hosszabb, az igény érvényesítésére ez a határidõ az irányadó. Ezeknek a határidõknek az elmulasztása jogvesztéssel jár.

A Ptk. 308.§ (2) bekezdéséhez lásd az 1978. évi 8. törvényerejû rendelet 14.§-át.

(3) Gazdálkodó szervezet és fogyasztó közötti szerzõdésben semmis az a kikötés, amely az (1) és a (2) bekezdésben meghatározottaknál rövidebb hatásidõt állapít meg.

A Ptk. 308.§ (2) bekezdése az 1997. évi CXLIX. törvény 7.§-ával megállapított szöveg (a korábbi (3)-(4) bekezdés (4)-(5)-re változott).

(4) A szavatossági jogokat ugyanabból a jogalapból eredõ követeléssel szemben kifogásként a határidõk eltelte után is érvényesíteni lehet.

Tvr. 6.§ (1) A kiskereskedelmi forgalomban eladott árucikkeknél, ha a vevõ hibás teljesítés esetén kicserélést kér, vagy a szerzõdéstõl el akar állni, a hibát akkor kell rövid idõ alatt értékcsökkenés nélkül kijavíthatónak tekinteni, ha
- a javítás folytán az áru értéke és használhatósága az azonos ideig rendeltetésszerûen használt hibátlan áruhoz képest nem csökken és
- a hiba bejelentésétõl számított nyolc nap alatt az árut megjavítják, illetõleg
- a kötelezõ jótállással értékesített terméket a jótállásra vonatkozó jogszabályban megállapított határidõn belül megjavítják. Ez a határidõ akkor is irányadó, ha a jótállás kötelezõ idõtartama már eltelt.
(2) A kötelezett csak abban az esetben hivatkozhat arra, hogy a szavatossági igény érvényesítésére irányadó határidõ hat hónapnál rövidebb [308.§ (1) bekezdés], ha a kötelezõ alkalmassági idõ tartamát a jogosulttal a szerzõdés megkötésekor megfelelõ módon (a terméken való feltüntetéssel, minõségi tanúsítvánnyal, fizetési jegyzéken stb.) közölte.

A Ptk. 308.§ (4) bekezdésének végrehajtására lásd a 12/1988. (XII.27.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-KVM együttes rendeletet.

(5) A dolog kijavítása esetében a határidõ meghosszabbodik a hiba közlésétõl kezdõdõ azzal az idõvel, amely alatt a jogosult a dolgot a hiba miatt rendeltetésszerûen nem használhatta. A dolognak vagy jelentõsebb részének kicserélése esetén a szavatossági jog érvényesítésére biztosított határidõ a kicserélt dologra (dologrészre) újból kezdõdik.
Ptk. 309.§ (1) A szavatosság alapján fennálló kötelezettség teljesítésével összefüggésben felmerülõ költségek a kötelezettet terhelik.
(2) A szavatossági jogok érvényesítésére megállapított határidõn belül a dolog kicserélése vagy elállás esetén a jogosult nem köteles a dolognak azt az értékcsökkenését megtéríteni, ami a rendeltetésszerû használat következménye.
Ptk. 310.§ Szavatossági jogainak érvényesítésén kívül a jogosult a hibás teljesítésbõl eredõ kárának megtérítését is követelheti, kivéve, ha a kötelezett bizonyítja, hogy a hibátlan teljesítés érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
Ptk. 311.§ (1) A hibás teljesítés jogkövetkezményeire vonatkozó szabályokat megfelelõen alkalmazni kell akkor is, ha a kötelezettség nem dolog szolgáltatására irányul; ilyenkor a kicserélésen a szolgáltatás újbóli teljesítését kell érteni.
(2) Ha a szerzõdés állat szolgáltatására irányul, a hibás teljesítésre vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel kell megfelelõen alkalmazni, hogy a szavatossági jog a teljesítéstõl számított hatvan nap alatt évül el.

Tvr. 13.§ A hibás teljesítéssel kapcsolatos szavatossági jogokra és kártérítésre, valamint ezek érvényesítésének határidejére vonatkozó rendelkezések csak akkor alkalmazhatók, ha a szerzõdés teljesítése a törvény hatálybalépése után történt.

A Tvr. 13.§-ának rendelkezéseit 1978. március 1-tõl kell alkalmazni.

A Ptk. 314.§ (1) bekezdése az 1991. évi XIV. törvény 15.§ (3) bekezdés b) pontjával módosított szöveg.

(2) A szerzõdésszegésért való felelõsségét - ha jogszabály másként nem rendelkezik - nem lehet kizárni és korlátozni, kivéve, ha az ezzel járó hátrányt az ellenszolgáltatás megfelelõ csökkentése vagy egyéb elõny kiegyenlíti.

A Ptk. 314.§ (2) bekezdése az 1997. évi CXLIX. törvény 8.§-ával megállapított szöveg.

(3) Külkereskedelmi szerzõdéssel kapcsolatos belföldi szerzõdésre vonatkozó jogszabály a szerzõdésszegést és következményeit a törvénytõl eltérõen szabályozhatja, a felelõsség korlátozását vagy kizárását - az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés kivételével - megengedheti.

Ptké. 54.§

A Ptk. 314.§ (3) bekezdéséhez lásd az 1978. évi 8. törvényerejû rendelet 15.§-át.
A Ptké. 54.§-át az 1978. évi 8. törvényerejû rendelet 40.§-a hatálytalanította.

Ptk. 315.§ Aki kötelezettsége teljesítéséhez vagy joga gyakorlásához mást vesz igénybe, ennek magatartásáért felelõs.
Ptk. 316.§ (1) Ha a jogosult a teljesítést a szerzõdésszegésrõl tudva elfogadja, a szerzõdésszegésbõl igényt utóbb csak akkor támaszthat, ha erre irányuló jogait fenntartotta.

A Ptk. 316.§ (1) bekezdését az 1993. évi XCII. törvény 40.§ (4) bekezdésének a) pontja módosította.

(2)

A Ptk. 316.§ (2) bekezdését az 1993. évi XCII. törvény 40.§ (4) bekezdésének a) pontja hatálytalanította.

Ptk. 317.§ (1) Osztható szolgáltatás egy részére vonatkozó szerzõdésszegés esetében a szerzõdésszegés következményei csak erre a részre következnek be. A jogosult azonban a szerzõdésszegésbõl eredõ jogait az egész szerzõdésre nézve gyakorolhatja, ha bizonyítja, hogy a további teljesítés a szerzõdésszegés következtében már nem áll érdekében.
(2) Ha a szerzõdésszegés oszthatatlan szolgáltatás egy részére vonatkozik, következményei az egész szerzõdésre beállnak.
Ptk. 318.§ (1) A szerzõdésszegésért való felelõsségre, valamint a kártérítés mértékére a szerzõdésen kívül okozott károkért való felelõsség szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kártérítés mérséklésének - ha a jogszabály kivételt nem tesz - nincs helye.

A Ptk. 318.§ (1) bekezdéséhez lásd az 1978. évi 8. törvényerejû rendelet 18.§-át.

(2) A szerzõdésszegésen alapuló igények érvényesítése kötelezõ, ha a szerzõdésben kikötött ellenszolgáltatás teljesítése egészben vagy részben az állami költségvetésbõl történik. A jogosult az igény érvényesítésétõl - jogszabály eltérõ rendelkezése hiányában - eltekinthet, ha a rendelkezésre álló adatok alapján meggyõzõdést szerzett arról, hogy a szerzõdésszegés olyan körülményekre vezethetõ vissza, amelyekért a kötelezett nem felel, vagy ha a szerzõdésszegés a nemzetgazdaság, továbbá a felek együttmûködése szempontjából jelentéktelen.

A Ptk. 318.§ (2) bekezdése az 1991. évi XIV. törvény 16.§ (4) bekezdésével módosított szöveg.

(3) Ha a szerzõdésszegésen alapuló igények érvényesítése kötelezõ, és a jogosult e kötelezettségének indokolatlanul nem tesz eleget, a pénzkövetelésre (kártérítés, kötbér, árleszállítás) irányuló igényt a kifizetéseket a költségvetésbõl teljesítõ pénzintézet az állam javára érvényesítheti.

Ptké. 54.§

A Ptk. 318.§ (3) bekezdéséhez lásd az 1978. évi 8. törvényerejû rendelet 15.§-át.
A Ptké. 54.§-át az 1978. évi 8. törvényerejû rendelet 40.§-a hatálytalanította.

A Ptk. 324.§ (1) bekezdését az 1993. évi XCII. törvény 40.§ (4) bekezdésének a) pontja módosította.

(2) A fõkövetelés elévülésével az attól függõ mellékkövetelések is elévülnek. A fõköveteléstõl független mellékkövetelések elévülése a fõkövetelést nem érinti.
(3) A követelés elévülése az azt biztosító kézizálogból való kielégítést nem akadályozza.
Ptk. 325.§ (1) Az elévült követelést bírósági úton érvényesíteni nem lehet.
(2) A felek rövidebb elévülési határidõben is megállapodhatnak; a megállapodás csak írásban érvényes. Az egy évnél rövidebb elévülési határidõt a felek írásban legfeljebb egy évre meghosszabbíthatják, egyébként az elévülési határidõk meghosszabbítására irányuló megállapodás semmis.
Ptk. 326.§ (1) Az elévülés akkor kezdõdik, amikor a követelés esedékessé vált.
(2) Ha a követelést a jogosult menthetõ okból nem tudja érvényesíteni, az akadály megszûnésétõl számított egy éven belül - egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idõ esetében pedig három hónapon belül - a követelés akkor is érvényesíthetõ, ha az elévülési idõ már eltelt, vagy abból egy évnél, illetõleg három hónapnál kevesebb van hátra. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a jogosult a lejárat után a teljesítésre halasztást adott.
Ptk. 327.§ (1) A követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás, a követelés bírósági úton való érvényesítése, továbbá megegyezéssel való módosítása - ideértve az egyezséget is -, végül a tartozásnak a kötelezett részérõl való elismerése megszakítja az elévülést.

A Ptk. 327.§ (1) bekezdéséhez lásd az 1978. évi 8. törvényerejû rendelet 16.§-át.

(2) Az elévülés megszakadása, illetõleg az elévülést megszakító eljárás jogerõs befejezése után az elévülés újból megkezdõdik.
(3) Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést csak a végrehajtási cselekmények szakítják meg.

Ptké. 85.§ (1) Ha az elévülés a Ptk. hatálybalépésekor folyamatban van, a követelés a Ptk. hatálybalépésétõl számított öt éven belül érvényesíthetõ. Ezt a szabályt nem lehet alkalmazni, ha a követelés az érvényesítésével való indokolatlan késlekedés miatt a Ptk. hatálybalépése elõtt megszûnt.
(2) Ezeket a rendelkezéseket az öt évnél rövidebb elévülési idõkre nem lehet alkalmazni.
(3) Az elévülésnek a Ptk. hatálybalépését megelõzõen bekövetkezett nyugvására, megszakadására és megrövidítésére a korábbi jogot kell alkalmazni.

A Ptk. 334.§ (1) bekezdéséhez lásd az 1978. évi 8. törvényerejû rendelet 17.§-át.

(2) Ha a szolgáltatás nem osztható, a teljesítés bármelyik kötelezettõl vagy valamennyiüktõl követelhetõ (a kötelezettek egyetemlegessége).
(3) Ha többen jogosultak nem osztható szolgáltatást követelni, valamennyiük kezéhez kell teljesíteni (a jogosultak együttessége). A jogosultak bármelyike követelheti a szolgáltatásnak bírósági letétbe helyezését valamennyiük javára.

Ptké. 56.§

A Ptké. 56.§-át az 1978. évi 8. törvényerejû rendelet 40.§-a hatálytalanította.

Ptk. 335.§ (1) Ha a követelés több jogosultat úgy illet meg, hogy mindegyik az egész szolgáltatást követelheti, de a kötelezettet egyszeri szolgáltatás terheli (a jogosultak egyetemlegessége), a kötelezettség minden jogosulttal szemben megszûnik, amennyiben bármelyik jogosult kielégítést kap.
(2) A jogosult késedelme, a szolgáltatás lehetetlenné válása, továbbá bármelyik félnek olyan jognyilatkozata, amely a követelés érvényesítésének vagy a kötelezettség teljesítésének feltétele - így különösen a felmondás, a megintés és a választási jog gyakorlása - mindegyik jogosultra kihat.
(3) A követelés egyik jogosulttal szemben sem évül el addig, amíg az elévülés feltételei valamennyiükkel szemben be nem következtek.
(4) Ha valamelyik jogosult a teljesítés iránt pert indít, a per jogerõs befejezéséig a kötelezett - anélkül, hogy a késedelem jogkövetkezményei alól ezáltal mentesülne - a többi jogosult irányában megtagadhatja a teljesítést.
Ptk. 336.§ A jogosultakat - ha jogviszonyukból más nem következik - a követelés egymás között egyenlõ arányban illeti meg.
Ptk. 337.§ (1) Egyetemleges kötelezettség esetében minden kötelezett az egész szolgáltatással tartozik, de amennyiben bármelyikük teljesít, vagy a kötelezettséget beszámítással megszünteti, a jogosulttal szemben a többiek kötelezettsége is megszûnik.
(2) Az egyetemlegesen kötelezettek egymás szerzõdésszegéséért is felelnek.
(3) Minden kötelezett a többieket megilletõ kifogásokra csak annyiban hivatkozhat, amennyiben a kifogások a jogosult kielégítésével kapcsolatosak. Beszámításra azonban a társkötelezettek követeléseit nem lehet felhasználni.
(4) A jogosultnak az egyik kötelezettel szemben beálló késedelme valamennyiük javára beáll.
Ptk. 338.§ (1) Az egyetemleges kötelezetteket - ha jogviszonyukból más nem következik - a kötelezettség egymás között egyenlõ arányban terheli. Ha valamely társkötelezett a jogosultnak kötelezettségét meghaladó szolgáltatást teljesített, a többi társkötelezettel szemben - a követelésnek õket terhelõ része erejéig - megtérítési követelése támad.
(2) Egyik kötelezett sem hivatkozhat a többivel szemben olyan kedvezményre, amelyben a jogosulttól részesült.
(3) A jogosultnak teljesítõ kötelezettre a jogosultat megilletõ és a többiek teljesítésének biztosítására is szolgáló jogok átszállnak, amennyiben a többi kötelezettõl megtérítést követelhet.

Ptk. 338/A.§ (1) A pénzkövetelésrõl szóló értékpapír kiállítója (kibocsátója) feltétlen és egyoldalú kötelezettséget vállal arra, hogy õ maga vagy az értékpapírban megnevezett más személy az értékpapír ellenében meghatározott pénzösszeget szolgáltat az értékpapír jogosultjának.
(2) Értékpapírnak csak olyan okirat vagy - jogszabályban megjelölt - más módon rögzített, nyilvántartott és továbbított adat tekinthetõ, amely jogszabályban meghatározott kellékekkel rendelkezik és kiállítását (kibocsátását), illetve ebben a formában történõ megjelenítését jogszabály lehetõvé teszi.

A 338/A.§ (2) bekezdése az 1996. évi CXI. törvény 235.§ (1) bekezdésével megállapított szöveg.

(3) Értékpapírt - jogszabály eltérõ rendelkezése hiányában - bemutatóra és névre szólóan lehet kiállítani.
338/B.§ (1) Értékpapírban meghatározott követelést érvényesíteni, arról rendelkezni, azt megterhelni - ha a törvény ettõl eltérõen nem rendelkezik - csak az értékpapír által, annak birtokában lehet.

A 338/B.§ (1) bekezdése az 1996. évi CXI. törvény 235.§ (2) bekezdésével megállapított szöveg.

(2) Az értékpapír átruházásának módjára - jogszabály eltérõ rendelkezései hiányában - a váltóra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A kiállító, az átruházó és az értékpapíron kötelezettséget vállaló más személy felelõsségére, valamint a kötelezett által felhozható kifogások körére a külön jogszabályok rendelkezései irányadók.
(3) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az értékpapír átruházásával az értékpapírból eredõ valamennyi jog átszáll az új birtokosra, függetlenül attól, hogy az átruházó milyen jogokkal rendelkezett.
Ptk. 338/C.§ Értékpapírt - külön jogszabály szerint - valamely dologra vonatkozó tulajdonjogról vagy más jogról, illetõleg tagsági viszonyból eredõ jogosultságról is ki lehet állítani. Erre az értékpapírra - jogszabály eltérõ rendelkezése hiányában - a pénzkövetelésrõl szóló értékpapír szabályait kell megfelelõen alkalmazni.

A Ptk. 341.§ (2) bekezdéséhez lásd az 1990. évi LXXXVI. törvényt.

Ptk. 342.§ (1) Semmis valamely szerzõdésnek az a kikötése, amely a szándékos vagy súlyos gondatlanságból eredõ károkozásért, az életben, a testi épségben, az egészségben okozott károsodásért, továbbá bûncselekmény következményeiért való felelõsséget elõre korlátozza vagy kizárja.
(2) Nem jár kártérítés, ha a kárt a károsult beleegyezésével okozták, és a károkozás társadalmi érdeket nem sért vagy veszélyeztet.
Ptk. 343.§ A jogtalan támadás vagy a jogtalan és közvetlen támadásra utaló fenyegetés elhárítása érdekében a támadónak okozott kárt nem kell megtéríteni, ha a védekezõ az elhárítással a szükséges mértéket nem lépte túl.
Ptk. 344.§ (1) Ha többen közösen okoznak kárt, felelõsségük a károsulttal szemben egyetemleges, egymással szemben pedig magatartásuk felróhatósága arányában oszlik meg.
(2) A kár a károkozók között egyenlõ arányban oszlik meg, ha magatartásuk felróhatóságának arányát nem lehet megállapítani.
(3) A bíróság mellõzheti az egyetemleges felelõsség megállapítását, és a károkozókat közrehatásuk arányában is marasztalhatja, ha
a) ez a kár megtérítését nem veszélyezteti, és tetemesen nem is késlelteti, vagy
b) a károsult maga is közrehatott a kár bekövetkeztében, vagy igénye érvényesítésével menthetõ ok nélkül késlekedett.

A Ptk. 346.§ (4) bekezdése a Magyar Közlöny 1978. évi 31. számában közzétett helyesbítésnek megfelelõ szöveg. Lásd az 1967. évi II. törvényt, az 1967. évi III. törvényt, az 1971. évi III. törvényt, az 1971. évi 32. törvényerejû rendelet és az 1971. évi 35. törvényerejû rendeletet.

A Ptk. 348.§ (2) bekezdését az 1/1996. (I.26.) AB határozat megszüntette.

Ptk. 349.§ (1) Államigazgatási jogkörben okozott kárért a felelõsséget csak akkor lehet megállapítani, ha a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható, illetõleg a károsult a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslati lehetõségeket igénybe vette.
(2)

A Ptk. 349.§ (2) bekezdését az 53/1992. (X.29.) AB határozat megszüntette.

(3) Ezeket a szabályokat kell alkalmazni a bírósági és ügyészségi jogkörben okozott kárért való felelõsségre is, ha jogszabály másként nem rendelkezik.

Tvr. 14.§ Az államigazgatási jogkörben okozott kárral, valamint a nem vagyoni kárral kapcsolatos felelõsségi szabályokat csak akkor lehet alkalmazni, ha a károkozó magatartás a törvény hatálybalépése után történt.

A Tvr. 14.§-ának rendelkezéseit 1978. március 1-tõl kell alkalmazni.

Ptk. 350.§ (1) A megbízott által ilyen minõségben okozott kárért a károsult harmadik személlyel szemben a megbízó a megbízottal egyetemlegesen felelõs. Mentesül a felelõsség alól, ha bizonyítja, hogy õt a megbízott megválasztásában, utasításokkal ellátásában és felügyeletében mulasztás nem terheli. Ez a szabály a fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytató személyek felelõsségére nem vonatkozik.
(2) Állandó jellegû megbízási viszony esetében, továbbá ha a megbízó és a megbízott egyaránt gazdálkodó szervezet, a bíróság a károsult és a megbízó viszonyában az alkalmazottak károkozásáért való felelõsség szabályait is alkalmazhatja.
(3) A törvényes képviselõ károkozásáért a képviselt személy nem felelõs.
(4) E törvény szabályai szerint felel az általa okozott kárért a megbízott a megbízóval, a képviselt személlyel munkaviszonyban nem álló képviselõ pedig a képviselettel szemben. A megbízó vagy a képviselt személy az általa harmadik személynek nyújtott kártérítés fejében ugyancsak e törvény szerint követelhet megtérítést a megbízottól, illetõleg a képviselõtõl.
(5) Az alkalmazott és munkáltató közti ilyen igényekre a Munka Törvénykönyvének szabályai, szövetkezet és tagja közti ilyen igényekre pedig külön jogszabályok rendelkezései az irányadók.

Tvr. 14.§ Az államigazgatási jogkörben okozott kárral, valamint a nem vagyoni kárral kapcsolatos felelõsségi szabályokat csak akkor lehet alkalmazni, ha a károkozó magatartás a törvény hatálybalépése után történt.

A Ptk. 354.§-át az 1993. évi XCII. törvény 40.§ (4) bekezdésének a) pontja hatálytalanította.
A Tvr. 14.§-ának rendelkezéseit 1978. március 1-tõl kell alkalmazni.

A Ptk. 355.§ (1) bekezdése az 1993. évi XCII. törvény 15.§-ával megállapított szöveg.

(2) A kárt pénzben kell megtéríteni, kivéve, ha a körülmények a kár természetben való megtérítését indokolják. A kár természetben való megtérítése különösen akkor lehet indokolt, ha a kártérítés tárgyát a károkozó maga is termeli, vagy az egyébként a rendelkezésére áll.
(3) Kártérítésként járadékot is meg lehet állapítani. Rendszerint járadékot kell megállapítani akkor, ha a kártérítés a károsultnak vagy vele szemben tartásra jogosult hozzátartozójának tartását, illetõleg tartásának kiegészítését hivatott szolgálni.
(4) Kártérítés címén a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést és az elmaradt vagyoni elõnyt, továbbá azt a kárpótlást vagy költséget kell megtéríteni, amely a károsultat ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges.
Ptk. 356.§ (1) Akinek munkaképessége baleset folytán csökkent, csak akkor követelhet járadékot, ha a baleset utáni keresete (jövedelme) a baleset elõtti keresetét - neki fel nem róható okból - nem éri el.
(2) Balesetbõl eredõ munkaképtelenség vagy munkaképesség-csökkenés esetében járadékként az elmaradt keresetnek (jövedelemnek) a társadalombiztosítási ellátásokkal csökkentett összegét kell megtéríteni.
(3) A járadék megállapításánál a balesetért felelõs személy javára nem vehetõ figyelembe az a kereset (jövedelem), amelyet a balesetet szenvedett személy a balesetbõl eredõ jelentõs testi fogyatékossága ellenére rendkívüli munkateljesítménnyel ér el.
Ptk. 357.§ (1) A balesetet szenvedett személy keresetveszteségét (jövedelemkiesését) általában a balesetet megelõzõ egy évben elért rendszeres kereset (jövedelem) havi átlaga alapján kell meghatározni. Ha az említett idõ alatt a keresetben (jövedelemben) tartós jellegû változás állott be, csak a változás utáni kereset (jövedelem) átlagát lehet figyelembe venni.
(2) Ha a balesetet szenvedett személy munkabére a balesetkor rendszeres jellegû és határozott összegû volt, ezt kell a keresetveszteség megállapításánál figyelembe venni.
(3) Ha a keresetveszteség (jövedelemkiesés) az (1) és (2) bekezdés alapján nem állapítható meg, annak meghatározásánál az azonos vagy hasonló munkát munkaviszony (tagsági viszony) alapján végzõ személyek átlagos havi keresete az irányadó.
(4) A keresetveszteség (jövedelemkiesés) megállapításánál figyelembe kell venni azt a jövõbeli változást is, amelynek meghatározott idõpontban való bekövetkezésével már elõre teljes bizonyossággal lehet számolni.
Ptk. 358.§ (1) A baleset következtében meghalt személy által eltartottak olyan összegû tartást pótló járadékot igényelhetnek, amely szükségleteiknek - a tényleges, illetõleg az elvárhatóan elérhetõ keresetüket (jövedelmüket) is figyelembe véve - a baleset elõtti életszínvonalon való kielégítését biztosítja.
(2) Járadék követelhetõ akkor is, ha a baleset következtében meghalt személy a tartási kötelezettségének megszegésével nem nyújtotta ténylegesen a tartást, vagy ha a járadékot igénylõ a tartási igényét menthetõ okból nem érvényesítette.
(3) A járadék mértékének megállapításánál értékelni kell, hogy a járadékot igénylõ érvényesítette-e, illetõleg érvényesíthet-e követelést azokkal szemben, akik az õ tartására a baleset idején meghalt személlyel egy sorban voltak kötelesek.
Ptk. 359.§ (1) Ha a kár mértéke - akár csak részben - pontosan nem számítható ki, a bíróság a károkozásért felelõs személyt olyan összegû általános kártérítés megfizetésére kötelezheti, amely a károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas.
(2) Az általános kártérítés visszakövetelésének nincs helye azon az alapon, hogy a tényleges kár mértéke utóbb nem érte el az általános kártérítés összegét. Ha azonban a kötelezett általános kártérítésként járadékot fizet, a járadék mértékének csökkentését vagy a járadékfizetés idõtartamának megváltoztatását a körülmények alakulásához képest követelheti.
Ptk. 360.§ (1) A kártérítés a károsodás bekövetkeztekor nyomban esedékes.
(2) A kárért felelõs személy helyzetére a szerzõdés teljesítésében késedelmes kötelezettre irányadó szabályokat kell megfelelõen alkalmazni.
(3) Az engedményezésre, a tartozásátvállalásra, a követelések biztosítására, a teljesítésre és beszámításra vonatkozó szabályokat a kártérítési követelésekre is megfelelõen alkalmazni kell.
(4) Az elévülés szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy öt évnél rövidebb idõ alatt nem évülhet el a követelés, ha a kárt szándékosan vagy bûncselekménnyel okozták. A bûncselekménnyel okozott kár esetén azonban a követelés öt éven túl sem évül el mindaddig, amíg a bûncselekmény büntethetõsége el nem évül.

Szolgáltatásnak az állam javára való megítélése
Ptké. 32.§ (1) A bíróság köteles az ügyészt értesíteni, ha az iratok vagy a tárgyalás adatai alapján feltehetõ, hogy szolgáltatásnak (vagyoni elõnynek) az állam javára való megítélésére kerül sor.
(2) Az ügyész az indítványt haladéktalanul, legkésõbb azonban az értesítés kézbesítésétõl számított tizenöt napon belül köteles megtenni.
(3) Az ügyész nyilatkozata elõtt az értesítés kézbesítésétõl számított tizenöt napon belül a per szünetelésének vagy a pert befejezõ határozat hozatalának nincs helye.
Ptké. 33.§ Uzsorás szerzõdés esetében a bíróság a sérelmet szenvedõ félnek a visszatérítést akkor is elengedheti, ha az ügyész a szolgáltatásnak az állam javára való megítélését indítványozza.
Ptké. 34.§ Ha a Ptk. 237.§-ának (1) bekezdésében és a 361.§-ának (3) bekezdésében szabályozott esetekben az ügyész a visszajáró szolgáltatásnak (vagyoni elõnynek) az állam javára csak részben való megítélését indítványozza, a bíróságot az indítvány csak annyiban köti, hogy az abban megjelöltnél nagyobb összeget az állam javára nem ítélhet meg.
Ptké. 35.§ A szolgáltatásnak (vagyoni elõnynek) az állam javára való megítélését nem akadályozza az, hogy a szolgáltatást a sérelmet okozó fél már megkapta, illetõleg a vagyoni elõnyt a gazdagodást elõidézõ fél már visszakapta.
Ptké. 36.§ Az állam javára megítélt szolgáltatások behajtásával és elszámolásával kapcsolatos pénzügyi kérdéseket a pénzügyminiszter az igazságügyminiszterrel egyetértésben szabályozza.
Ptké. 36/A.§ Az ügyész keresetet indíthat a semmis szerzõdéssel a közérdekben okozott sérelem megszüntetése érdekében a szerzõdés semmisségének megállapítása iránt.

A Ptk. 361.§ (3) bekezdése az 1991. évi XIV. törvény 15.§ (2) bekezdésével módosított szöveg.
A Ptké. 36/A.§-t 1995. évi LX. törvény 33.§ (6) bekezdése iktatta be.

Ptk. 362.§ Az életfenntartás céljára adott és arra felhasznált juttatást visszakövetelni nem lehet, kivéve, ha jogszabály másként rendelkezik, vagy a juttatást bûncselekmény útján szerezték meg.
Ptk. 363.§ (1) A gazdagodással kapcsolatos vagyoni elõnyök visszatérítésére a jogalap nélküli birtoklásra vonatkozó szabályokat (195.§) kell alkalmazni; a visszatérítésre köteles személy a dologra fordított szükséges költségei megtérítését követelheti.
(2) Ha a vagyoni elõnyt természetben visszaszolgáltatni nem lehet, értékét kell megtéríteni.
Ptk. 364.§ A jogalap nélküli gazdagodásra egyébként a kártérítés szabályait kell megfelelõen alkalmazni.

A 373.§ (4)-(5) bekezdése az 1996. évi CXI. törvény 235.§ (3) bekezdésével megállapított szöveg (a korábbi (5) bekezdés (6)-ra változott).

(6) Az elõvásárlási jogra vonatkozó rendelkezéseket a jogszabályon alapuló elõvásárlási jogra is alkalmazni kell. A jogszabályon alapuló elõvásárlási jog a szerzõdéses elõvásárlási jogot megelõzi.
Ptk. 374.§ (1) Az eladott dolog visszavásárlásának jogát az adásvételi szerzõdéssel egyidejûleg írásba kell foglalni. A visszavásárlás az eladónak a vevõhöz intézett nyilatkozatával jön létre.
(2) A visszavásárlási jogot legfeljebb öt évre lehet kikötni; az ezzel ellentétes megállapodás semmis.
(3) A visszavásárlási ár egyenlõ az eredeti vételárral; az eredeti vevõ azonban a visszavásárlási áron felül követelheti azt az összeget, amellyel a dolog értéke hasznos ráfordításai folytán a visszavásárlás idõpontjáig gyarapodott, a visszavásárló pedig levonhatja a dolog idõközi romlásából eredõ értékcsökkenést.
(4) Az eredeti vevõ felelõs a visszavásárlási jog meghiúsításáért vagy csorbításáért; ha azonban a dolog neki fel nem róható okból megsemmisült, a visszavásárlási jog megszûnik.
(5) Egyebekben a visszavásárlási jogra az elõvásárlási jog szabályait kell alkalmazni.
Ptk. 375.§ (1) Ha a tulajdonos másnak vételi jogot (opció) enged, a jogosult a dolgot egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja. A vételi jogra vonatkozó megállapodást - a dolog és a vételár megjelölésével - írásba kell foglalni.
(2) A határozatlan idõre kikötött vételi jog hat hónap elteltével megszûnik; az ezzel ellentétes megállapodás semmis.
(3) A bíróság a tulajdonost - törvény eltérõ rendelkezése hiányában - a vételi jogból folyó kötelezettsége alól mentesítheti, ha a tulajdonos bizonyítja, hogy a vételi jog engedése után körülményeiben olyan lényeges változás állott be, hogy a kötelezettség teljesítése tõle nem várható el.

A 375.§ (3) bekezdése az 1996. évi CXI. törvény 235.§ (4) bekezdésével megállapított szöveg.

(4) Egyebekben a vételi jogra a visszavásárlási jog szabályait kell alkalmazni.

Ptké. 86.§ A Ptk. hatálybalépése elõtt kikötött visszavásárlási és vételi jog a Ptk. hatálybalépésétõl számított öt év elteltével megszûnik, kivéve ha a kikötött idõbõl ennél kevesebb van hátra.

Ptk. 376.§ (1) A felek megállapodhatnak, hogy a vevõ a vételárat meghatározott idõpontokban, több részletben fizeti meg, és a dolgot a vételár teljes kiegyenlítése elõtt neki átadják (részletvétel).
(2) Az eladó írásban kikötheti az elállás, illetõleg a részletfizetési kedvezmény megvonásának jogát arra az esetre, ha a vevõ a részletet az esedékességkor nem fizeti meg. Ezzel a jogával az eladó a részlet megfizetésének elsõ ízben való elmulasztása esetében csak akkor élhet, ha a vevõt errõl elõzõleg értesítette, és neki a teljesítésre megfelelõ idõt engedett.
(3) Ha az eladó a szerzõdéstõl elállt, a vevõ köteles használati díjat fizetni, továbbá meg kell térítenie azt a kárt, amely a dolog rendeltetésszerû használatával járó értékcsökkenést meghaladja.
(4) A vevõnek átadott dolog elpusztulásának vagy értékcsökkenésének veszélyét - a tulajdonjog fenntartása esetében is - a vevõ viseli.
Ptk. 377.§ Ha az eladó a dolgot házaló kereskedés során történõ eladás céljára kapta harmadik személytõl, jogszabály a vevõvel szemben e harmadik személynek az eladóval való egyetemleges felelõsségét állapíthatja meg.

A Ptk. 377.§-a az 1997. évi CXLIX. törvény 9.§-ával megállapított szöveg.

Ptk. 379.§ (1) Szállítási szerzõdés alapján a szállító köteles a szerzõdésben meghatározott dolgot a kikötött késõbbi idõpontban vagy idõszakban a megrendelõnek átadni, a megrendelõ pedig köteles a dolgot átvenni és az árát megfizetni.
(2)

A Ptk. 379.§ (2) bekezdését az 1987. évi 11. törvényerejû rendelet 7.§-a hatályon kívül helyezte.

Ptk. 380.§ A felek a dolog minõségét, a minõség és a mennyiség megvizsgálásának módját, a minõségi és a mennyiségi kifogásolás rendjét meghatározhatják szabványra, mûszaki feltételre, más elõírásra, mindkét fél által ismert szokványra vagy mintaszabályzatra utalással, mintával vagy részletes leírással.

A Ptk. 380.§-a az 1993. évi XCII. törvény 16.§-ával megállapított szöveg.

Ptk. 381.§ (1) A megrendelõ a szerzõdéstõl bármikor elállhat, köteles azonban a szállító kárát megtéríteni.
(2) Ha a szerzõdéskötés elõtt fennállott helyzetet nem lehet visszaállítani, vagy ha ezt nemzetgazdasági érdek vagy különös méltánylást érdemlõ egyéb érdek indokolja, a bíróság a megrendelõ elállása esetében - bármelyik fél kérelmére - a szerzõdést a jövõre nézve szünteti meg. A megrendelõ ilyenkor is köteles a szállító kárát megtéríteni.

A Ptk. 381.§ (2) bekezdése az 1991. évi XIV. törvény 16.§ (4) bekezdésével módosított szöveg.

Ptk. 382.§ (1) A szállító köteles a megrendelõt a teljesítés idejérõl legalább három nappal elõbb értesíteni.

A Ptk. 382.§ (1) bekezdését az 1993. évi XCII. törvény 40.§ (4) bekezdésének a) pontja módosította.

(2) Eltérõ szakmai szokás hiányában a szállító a dolgot csomagolva és mérlegelve adja át. A csomagolásnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy a dolog épségét a fuvarozás és a tárolás idõtartama alatt megóvja.
Ptk. 383.§ (1) A csomagolt és mérlegelt dolgot a szállító vagy a fuvarozó jelenlétében elegendõ bruttósúly és darabszám szerint átvenni.
(2) A minõségmegvizsgálás helye a megrendelõ telephelye.

A Ptk. 383.§ (2) bekezdését az 1993. évi XCII. törvény 40.§ (5) bekezdése módosította.

(3) A megrendelõ a mennyiségi ellenõrzés még el nem végzett részét, valamint a minõségi vizsgálatot köteles haladéktalanul, de legkésõbb az átvételtõl számított nyolc nap alatt megkezdeni és azt a megvizsgáláshoz szükséges idõ alatt folyamatosan elvégezni.

Ptké. 87.§ Az állatszavatosságra vonatkozó rendelkezéseket a Ptk. hatálybalépése elõtt kötött szerzõdésre csak akkor lehet alkalmazni, ha a szerzõdést a Ptk. hatálybalépése után teljesítik.

A Ptk. 383.§ (3) bekezdését az 1993. évi XCII. törvény 40.§ (5) bekezdése módosította.

(4) A megrendelõ az észlelt minõségi hibát annak felfedezése után a szállítóval haladéktalanul közölni és egyben szavatossági igényét megjelölni köteles.

A Ptk. 383.§ (4) bekezdését az 1993. évi XCII. törvény 40.§ (5) bekezdése módosította.

Ptk. 383/A.§ (1) Fuvarozó közbenjöttével történõ szállítás esetén a megrendelõ köteles - a szállító érdekében - a fuvarozóval szembeni igény érvényesítéséhez szükséges intézkedéseket megtenni, és errõl a szállítót haladéktalanul értesíteni.
(2) Az (1) bekezdésben elõírt intézkedések elmulasztása esetén a megrendelõ nem követelheti a szállítótól azoknak a károknak a megtérítését, illetõleg felel azokért a károkért, amelyek a fuvarozóval szemben érvényesíthetõk lettek volna.

A Ptk. 383/A-a az 1993. évi XCII. törvény 17.§-ával megállapított szöveg.

Ptk. 384.§ (1) A megrendelõ a dolgot az átvételtõl számított három napon belül kicsomagolás és megvizsgálás nélkül tovább küldheti.
(2) Ha a szállítónak közvetlenül harmadik személy részére kell a szolgáltatást teljesítenie, a mennyiségi és minõségi vizsgálatot ennek kell elvégeznie.
(3) Ha a harmadik személy az átvételkor mennyiségi vagy minõségi hibát észlel, köteles errõl a szállítót és a megrendelõt haladéktalanul értesíteni.
Ptk. 385.§ A közremûködõ hibás teljesítése alapján a szállító vele szemben mindaddig érvényesítheti jogait, amíg a megrendelõvel szemben a szerzõdésszegés miatt helytállni tartozik, feltéve, hogy a szállító a minõség megvizsgálására vonatkozó kötelezettségének eleget tett.

Tvr. 7.§ A kiskereskedelmi forgalomban eladott árucikkeknél a szállító - hibás teljesítése esetén - a megrendelõjével szemben mindaddig helytállni tartozik, amíg a megrendelõvel szemben a szerzõdésszegés miatt igény érvényesíthetõ.

Ptk. 386.§

A Ptk. 386.§-át az 1993. évi XCII. törvény 40.§ (4) bekezdésének a) pontja hatálytalanította.

(3) A szállítási szerzõdés részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg.

Ptk. 387.§ Közüzemi szerzõdés alapján a szolgáltató köteles meghatározott idõponttól a fogyasztó számára folyamatosan és biztonságosan a fogyasztó igénye szerint meghatározott közüzemi szolgáltatást - így különösen gázt, villamos energiát és vizet - nyújtani, a fogyasztó pedig köteles idõszakonként díjat fizetni.

A Ptk. 387.§-át az 1993. évi XCII. törvény 40.§ (5) bekezdése módosította.

Ptk. 388.§ (1) Jogszabály kimondhatja, hogy a szerzõdés a szolgáltatás igénybevételével jön létre.
(2) A szolgáltató a szerzõdés megkötését csak jogszabályban meghatározott esetekben tagadhatja meg, illetõleg a szerzõdés tartalmát csak jogszabályban meghatározott feltételektõl teheti függõvé.
(3) A szolgáltató a fogyasztóval szemben a teljesítést csak jogszabályban meghatározott esetekben szüneteltetheti, illetõleg korlátozhatja.
(4) A szolgáltató a szerzõdést csak a jogszabályban meghatározott feltételek esetén mondhatja fel.

Ptk. 389.§ Vállalkozási szerzõdés alapján a vállalkozó valamely dolog tervezésére, elkészítésére, feldolgozására, átalakítására, üzembe helyezésére, megjavítására vagy munkával elérhetõ más eredmény létrehozására, a megrendelõ pedig a szolgáltatás átvételére és díj fizetésére köteles.

A Ptk. 391.§ (2) bekezdését az 1993. évi XCII. törvény 40.§ (4) bekezdésének a) pontja módosította.

(3) A vállalkozó a jogosan igénybe vett alvállalkozóért úgy felel, mintha a munkát maga végezte volna; alvállalkozó jogosulatlan igénybevétele esetén pedig felelõs minden olyan kárért is, amely anélkül nem következett volna be.
Ptk. 392.§ (1) A vállalkozó a megrendelõ utasítása szerint köteles eljárni. Az utasítás nem terjedhet ki a munka megszervezésére, illetõleg nem teheti a teljesítést terhesebbé. A felek ezektõl a rendelkezésektõl eltérhetnek.
(2) A vállalkozó köteles a megrendelõt minden olyan körülményrõl haladéktalanul értesíteni, amely a vállalkozás eredményességét vagy kellõ idõre való elvégzését veszélyezteti vagy gátolja. Az értesítés elmulasztásából eredõ kárért felelõs.
(3) Ha a megrendelõ alkalmatlan anyagot vagy pedig célszerûtlen vagy szakszerûtlen utasítást ad, erre a vállalkozó köteles õt figyelmeztetni. A figyelmeztetés elmulasztásából eredõ kárért a vállalkozó felelõs. Ha azonban a megrendelõ a figyelmeztetés ellenére utasítását fenntartja, vagy nem szolgáltat megfelelõ anyagot, a vállalkozó a szerzõdéstõl elállhat. Ha nem áll el, a kapott anyaggal, illetõleg a megrendelõ utasítása szerint a megrendelõ kockázatára köteles a munkát elvégezni.
(4) A vállalkozó a megrendelõ által adott anyaggal, illetve utasítás szerint nem végezheti el a munkát, ha ez jogszabály vagy hatósági rendelkezés megsértésére vagy az élet- és vagyonbiztonság veszélyeztetésére vezetne.
Ptk. 393.§ (1) Ha a munkát a megrendelõ által kijelölt helyen kell végezni, a megrendelõ köteles a munkahelyet alkalmas állapotban a vállalkozó rendelkezésére bocsátani.
(2) A vállalkozó a munka megkezdését mindaddig megtagadhatja, amíg a megrendelõ e kötelezettségét nem teljesíti. Ha a megrendelõ e kötelezettségének a vállalkozó által megszabott megfelelõ határidõn belül nem tesz eleget, a vállalkozó elállhat a szerzõdéstõl és kártérítést követelhet.

A Ptk. 383.§ (2) bekezdése az 1993. évi XCII. törvény 18.§-ával megállapított szöveg.

(3) Ha ugyanazon a létesítményen több vállalkozó tevékenykedik, a megrendelõ a munkának gazdaságos és gyors, a vállalkozókkal összehangolt elvégzéséhez szükséges feltételeket köteles megteremteni, a vállalkozók pedig kötelesek a munkavégzést összehangolni. A munka nem megfelelõ megszervezésével másnak okozott kárt a mulasztó köteles megtéríteni.
(4) Több vállalkozó munkavégzése esetén az együttmûködés módjának és feltételeinek meghatározása érdekében a megrendelõ és a vállalkozók szerzõdést köthetnek egymással. A szerzõdésben meghatározhatják a munka összehangolása révén elérhetõ megtakarítások és egyéb elõnyök, valamint az egyes feleknél felmerülõ többletköltségek megosztásának módját.
Ptk. 394.§ (1) A megrendelõ a munkát és a felhasználásra kerülõ anyagot ellenõrizheti, a szerzõdésben, illetõleg jogszabályban meghatározott esetben pedig ellenõrizni köteles. Nem mentesül a vállalkozó a felelõsség alól, ha a megrendelõ az ellenõrzést elmulasztotta vagy nem megfelelõen végezte el.

A Ptk. 394.§ (1) bekezdése az 1993. évi XCII. törvény 19.§-ával megállapított szöveg.

(2) Ha egyes munkarészeket a vállalkozó beépít (eltakar), és ezután az ellenõrzés a munka egy részének újbóli elvégzését tenné szükségessé, a vállalkozó köteles elõzetesen megfelelõ idõben a megrendelõt a beépítésrõl értesíteni. Ha a megrendelõ az értesítés ellenére az ellenõrzést elmulasztja, késõbb a beépített munkarészt csak akkor ellenõrizheti, ha az újból végzett munkával kapcsolatos költségeket a vállalkozónak megfizeti.
(3) Ha a megrendelõ a vállalkozó teljesítése révén új elgondolásról, megoldásról vagy mûszaki ismeretrõl szerez tudomást, ezt a vállalkozó hozzájárulása nélkül mással nem közölheti.
Ptk. 395.§ (1) A megrendelõ a szerzõdéstõl bármikor elállhat, köteles azonban a vállalkozó kárát megtéríteni.
(2) Ha a szerzõdéskötés elõtt fennállott helyzetet nem lehet visszaállítani, vagy ha ezt nemzetgazdasági érdek vagy különös méltánylást érdemlõ egyéb érdek indokolja, a bíróság a megrendelõ elállása esetében - bármelyik fél kérelmére - a szerzõdést a jövõre nézve szünteti meg. A megrendelõ ilyenkor is köteles a vállalkozó kárát megtéríteni.

A Ptk. 395.§ (2) bekezdése az 1991. évi XIV. törvény 16.§ (4) bekezdésével módosított szöveg.

(3) Ha a megrendelõ a szerzõdéstõl azért állt el, mert a teljesítési határidõ lejárta elõtt nyilvánvalóvá vált, hogy a vállalkozó a munkát csak olyan számottevõ késéssel tudja elvégezni, hogy a teljesítés emiatt a megrendelõnek már nem áll érdekében, a megrendelõ a szerzõdésszegésre vonatkozó szabályok szerint kártérítést követelhet.

A Ptk. 395.§ (3) bekezdését az 1993. évi XCII. törvény 40.§ (4) bekezdésének a) pontja módosította.

(4) Ha a munka végzése során a körülmények arra engednének következtetést, hogy a teljesítés hibás lesz, a megrendelõ a fogyatékosság kiküszöbölésére tûzött megfelelõ határidõ sikertelen eltelte után gyakorolhatja a hibás teljesítésbõl eredõ jogokat.
Ptk. 396.§ (1) A felek a szolgáltatás átadásakor közösen elvégzik azokat a szakmailag szokásos és indokolt próbákat, amelyek a teljesítés megfelelõ minõségének megállapításához szükségesek.
(2) Eltérõ szakmai szokás hiányában a próba lefolytatásához szükséges feltételeket a megrendelõ - a vállalkozó költségére - biztosítja, a próbát pedig a vállalkozó végzi.

A Ptk. 396.§ (2) bekezdését az 1993. évi XCII. törvény 40.§ (4) bekezdésének a) pontja módosította.

(3) A vállalkozó köteles a megrendelõnek a szolgáltatott dologról a felhasználáshoz, fenntartáshoz szükséges tájékoztatást megadni.
(4) A megrendelõ mindaddig nem köteles a díjat megfizetni, amíg a vállalkozó tájékoztatási kötelezettségének eleget nem tett, feltéve, hogy annak hiányában a szolgáltatott dolog rendeltetésszerû használatba nem vehetõ.
Ptk. 397.§ (1) A díj - ha jogszabály kivételt nem tesz - a vállalkozás teljesítésekor esedékes.
(2) A vállalkozót a díj biztosítására zálogjog illeti meg a megrendelõnek azokon a vagyontárgyain, amelyek a vállalkozási szerzõdés következtében birtokába kerültek.
Ptk. 398.§ Az alvállalkozó vagy más közremûködõ hibás teljesítése alapján a vállalkozó mindaddig érvényesítheti jogait, amíg a vállalkozó a megrendelõvel szemben a szerzõdésszegés miatt helytállni tartozik, feltéve, hogy a vállalkozó a minõség megvizsgálására vonatkozó kötelezettségének eleget tett.

A Ptk. 398.§-a az 1993. évi XCII. törvény 20.§-ával megállapított szöveg.

Ptk. 399.§ Ha a teljesítés olyan okból válik lehetetlenné, amelyért egyik fél sem felelõs, és
a) a lehetetlenné válás oka mindkét fél érdekkörében vagy érdekkörén kívül merült fel, a vállalkozót az elvégzett munka és költségei fejében a díj arányos része illeti meg;
b) a lehetetlenné válás oka a vállalkozó érdekkörében merült fel, díjazásra nem tarthat igényt;
c) a lehetetlenné válás oka a megrendelõ érdekkörében merült fel, a vállalkozót a díj megilleti, de a megrendelõ levonhatja azt az összeget, amelyet a vállalkozó a lehetetlenné válás folytán költségben megtakarított, továbbá amelyet a felszabadult idõben másutt keresett vagy nagyobb nehézség nélkül kereshetett volna.
Ptk. 400.§ (1) A megkezdett, valamint a befejezett, de át nem adott mû tekintetében a kárveszély a teljesítés lehetetlenné válására vonatkozó szabályok szerint oszlik meg a megrendelõ és a vállalkozó között.
(2) A vállalkozó a senkinek fel nem róható ok következtében elpusztult mû újbóli elõállítására, a megrendelõ pedig annak átvételére nem köteles.
(3) A szerzõdés teljesítéséhez szükséges anyagokban és eszközökben esett kár viselésére az általános szabályokat kell alkalmazni.
Ptk. 401.§ Önálló feladat ellátására alkalmas, összetett gazdasági, illetve mûszaki egység megvalósítására irányuló vállalkozási szerzõdés alapján a vállalkozó köteles a munka gazdaságos és gyors, az ugyanazon a létesítményen dolgozó többi vállalkozóval összehangolt elvégzéséhez szükséges feltételeket megteremteni, valamint a többi vállalkozóval az együttmûködés módjának és feltételeinek meghatározásához szükséges szerzõdéseket megkötni. A vállalkozó felelõssége az ilyen vállalkozási szerzõdésben kikötött mûszaki, gazdasági és egyéb feltételek teljesítéséért akkor is fennáll, ha a teljesítéshez szükséges tervet a vállalkozó egészben vagy részben nem maga készítette (fõvállalkozás).

A Ptk. 401.§-a az 1993. évi XCII. törvény 21.§-ával megállapított szöveg.

A Ptk. 402.§-a az 1993. évi XCII. törvény 22.§-ával megállapított szöveg.

Ptk. 403.§ (1) Ha a szerzõdés megkötésekor a kivitelezéshez szükséges valamennyi terv (költségvetés, mûleírás stb.) még nem áll rendelkezésre, a tervek fokozatos szolgáltatásának határidõit, valamint az építési-szerelési munka egészére vonatkozó költségelõirányzat alapján megállapított tájékoztató jellegû díjat a szerzõdésben meg kell határozni.
(2) Ha a szolgáltatás természetébõl más nem következik, a szolgáltatás oszthatatlan. Ha azonban a felek a szerzõdésben a munka egyes részeinek átadás-átvételében állapodnak meg, a szolgáltatást oszthatónak kell tekinteni.
(3) Jogszabály eltérõ rendelkezése hiányában a munka elvégzéséhez szükséges hatósági engedélyezési eljárás megszervezése, továbbá a hatósági engedélyek beszerzése a megrendelõ feladata.
(4) A vállalkozó köteles elvégezni a tervben szereplõ, de a költségvetésbõl hiányzó munkákat (többletmunka), továbbá azokat a mûszakilag szükséges munkákat is, amelyek nélkül a létesítmény rendeltetésszerûen nem használható. E munkák díjainak elszámolásáról külön jogszabály rendelkezik.
Ptk. 404.§ (1) A munkahely az építési-szerelési munka végzésére akkor alkalmas, ha állapota a szerzõdés teljesítését nem gátolja, továbbá, ha a kitûzött alappontok és azok jegyzékének átadása megtörtént.

A Ptk. 404.§ (1) bekezdése az 1993. évi XCII. törvény 23.§-ával megállapított szöveg.

(2) A megrendelõ köteles a munkát idõközönként ellenõrizni.

A Ptk. 404.§ (2) bekezdését az 1993. évi XCII. törvény 40.§ (4) bekezdésének a) pontja módosította.

(3) A felek a munkavégzéssel kapcsolatos minden lényeges adatot, körülményt és utasítást a munkahelyen vezetett naplóban kötelesek egymással közölni.

A Ptk. 404.§ (3) bekezdését az 1993. évi XCII. törvény 40.§ (4) bekezdésének a) pontja módosította.

(4) A vállalkozó kérésére - szükség esetén - a megrendelõ köteles a tervek magyarázatát, a részletes kivitelezési utasítást megadni.
Ptk. 405.§ (1) A megrendelõ köteles a munkát a vállalkozó értesítésében megjelölt idõpontra kitûzött átadás-átvételi eljárás során megvizsgálni és a vizsgálat alapján felfedezett hiányokat, hibákat, a hibás munkarészekre esõ költségvetési összegeket, valamint az érvényesíteni kívánt szavatossági igényeket jegyzõkönyvben rögzíteni.
(2) Ha a megrendelõ egyes munkarészeket a teljesítés elõtt ideiglenes jelleggel átvesz (elõzetes átadás), ezek tekintetében a kárveszély az átvétel idõpontjától a megrendelõre száll át.
(3) Határidõben teljesít a vállalkozó, ha az átadás-átvétel a szerzõdésben elõírt határidõn belül, illetõleg határnapon megkezdõdött, kivéve, ha a megrendelõ a szolgáltatást nem vette át.
(4) Nem tagadható meg az átvétel a szolgáltatás olyan jelentéktelen hibái, hiányai miatt, amelyek más hibákkal, hiányokkal összefüggésben, illetve a kijavításukkal, pótlásukkal járó munkák folytán sem akadályozzák a rendeltetésszerû használatot.
(5) Az átadás-átvételi eljárástól számított egy éven belül a munkát az (1) bekezdésben foglaltak szerint újból meg kell vizsgálni (utófelülvizsgálati eljárás). A megrendelõ készíti elõ az utófelülvizsgálati eljárást és hívja meg arra a vállalkozót.

A Ptk. 405.§-a az 1993. évi XCII. törvény 24.§-ával megállapított szöveg.

Ptk. 406.§

A Ptk. 406.§-át az 1993. évi XCII. törvény 40.§ (4) bekezdésének a) pontja hatálytalanította.

A Ptk. 407.§ (1) bekezdése az 1993. évi XCII. törvény 25.§-ával megállapított szöveg.

(2) A szerelési szerzõdésre - jogszabály eltérõ rendelkezése hiányában - az építési szerzõdés szabályait kell megfelelõen alkalmazni.
(3)

A Ptk. 407.§ (3) bekezdését az 1993. évi XCII. törvény 40.§ (4) bekezdésének a) pontja hatálytalanította.

407/A.§ (1) Az átadás-átvétel próbaüzemmel történik. A próbaüzem idõtartama harminc nap.
(2) A próbaüzem elõtt meg kell gyõzõdni arról, hogy a berendezés a próbaüzemre alkalmas-e. Az erre vonatkozó nyilatkozatokat, továbbá a hibákat, hiányokat és a kijavításukra, pótlásukra megállapított határidõket jegyzõkönyvbe kell foglalni.
(3) Ha a berendezés gyártása is a tevékenységi körébe tartozik, a szükséges irányító szakszemélyzetet a próbaüzem egész tartamára a vállalkozó biztosítja.
(4) A próbaüzemhez szükséges energiát, alap-, nyers- és segédanyagokat, valamint különleges mûszereket a megrendelõnek kell biztosítania.
(5) A megrendelõ az átvételt nem tagadhatja meg, ha a próbaüzem során olyan kisebb jelentõségû hibákat és hiányosságokat állapítottak meg, amelyek a rendeltetésszerû állandó és elõírt üzemeltetést nem akadályozzák, és egyébként a berendezés a szerzõdésben kikötött feltételeknek megfelel.

A Ptk. 407/A.§-a az 1993. évi XCII. törvény 26.§-ával megállapított szöveg.

Ptké. 88.§ Az a megítélt kötbérkövetelés, amelynek elévülése a Ptk. hatálybalépésekor folyamatban van, a Ptk. hatálybalépésétõl számított hat hónapon belül akkor is érvényesíthetõ, ha az elévülési idõbõl ennél kevesebb van hátra.

Ptk. 409.§ (1) A felek a szerzõdésben a mûszaki-gazdasági tervezõ munka fokozatos szolgáltatásában is megállapodhatnak.
(2) A felek a szerzõdésben kiköthetik a kártérítési felelõsség korlátozását, ha a vállalkozó hazai viszonylatban nem ismert vagy nem alkalmazott mûszaki-gazdasági megoldást tartalmazó terv készítését vállalja.
(3) A megrendelõ a tervet csak a szerzõdésben meghatározott célra és esetben használhatja fel, nyilvánosságra nem hozhatja.
Ptk. 410.§ (1) Ha a kivitelezés a terv szolgáltatásától számított három éven belül megkezdõdött, a terv hibája miatt érvényesíthetõ szavatossági jogok elévülési idejének kezdete a terv alapján kivitelezett szolgáltatás teljesítésének idõpontja.
(2) Ha a kivitelezés a terv szolgáltatásától számított három év után kezdõdik meg, a felek megállapodhatnak abban, hogy a vállalkozó a tervet felülvizsgálja és nyilatkozik a terv kivitelezésre való alkalmasságáról vagy megváltoztatásának szükségességérõl, illetve a tervet áttervezi, a megrendelõ pedig díjat fizet (korszerûségi felülvizsgálat). Jogszabály a korszerûségi felülvizsgálatot kötelezõvé teheti.
(3) Ha a korszerûségi felülvizsgálat esetén a terv alkalmassá nyilvánításától vagy az áttervezett terv szolgáltatásától számított három éven belül a kivitelezés megkezdõdik, a terv hibája miatt érvényesíthetõ szavatossági igények elévülési idejének kezdetét a terv alapján kivitelezett szolgáltatás teljesítésének idõpontjától kell számítani.
(4) A vállalkozó szavatol azért, hogy harmadik személynek nincs olyan joga, amely a terv kivitelezését akadályozza vagy korlátozza. Erre a szavatosságra az eladónak a tulajdonjog átruházásáért való szavatosságára irányadó szabályokat kell alkalmazni.
(5) A szerzõdéssel kapcsolatban rendelkezésre bocsátott, jogi oltalomban részesíthetõ szellemi alkotások tekintetében a kutatási szerzõdés szabályait kell megfelelõen alkalmazni.

A Ptk. 410.§-a az 1993. évi XCII. törvény 27.§-ával megállapított szöveg.

Ptk. 411.§

A Ptk. 411.§-át az 1993. évi XCII. törvény 40.§ (4) bekezdésének a) pontja hatálytalanította.

A Ptk. 412.§-a az 1993. évi XCII. törvény 28.§-ával megállapított szöveg.

Ptk. 413.§ (1) A vállalkozó csak a megrendelõ hozzájárulásával vehet igénybe alvállalkozót. Nincs szükség a megrendelõ hozzájárulására, ha a vállalkozó meghatározott eredmény elérésére vállalkozott.
(2) A megrendelõ a vállalkozó szolgáltatását csak a szerzõdésben meghatározott célra használhatja fel, nyilvánosságra nem hozhatja.
(3) A vállalkozó szavatol azért, hogy harmadik személynek nincs olyan joga, amely a szolgáltatás felhasználását megakadályozza vagy korlátozza. Erre a szavatosságra az eladónak a tulajdonjog átruházásáért való szavatosságára irányadó szabályokat kell megfelelõen alkalmazni.
(4) A vállalkozó a szerzõdésben kikötheti kártérítési felelõsségének korlátozását.

A Ptk. 413.§ (4) bekezdését az 1993. évi XCII. törvény 40.§ (4) bekezdésének a) pontja módosította.

Ptk. 414.§ A felek a határozatlan idõre kötött szerzõdést hat hónapra felmondhatják.

A Ptk. 414.§-a az 1993. évi XCII. törvény 29.§-ával megállapított szöveg.

Ptk. 414/A.§ A kutatási szerzõdésre a külön nem szabályozott kérdésekben a vállalkozási szerzõdés általános szabályait, illetõleg a megbízási szerzõdésre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelõen alkalmazni.

A Ptk. 414/A.§-a az 1993. évi XCII. törvény 30.§-ával megállapított szöveg.

A Ptk. 416.§ végrehajtására lásd a 11/1978. (III.1.) MT rendeletet.

A Ptk. 417.§ (3) bekezdése az 1993. évi XCII. törvény 31.§-ával megállapított szöveg.

Ptk. 418.§ (1) A felek a mennyiséget meghatározhatják a mezõgazdasági termék sajátosságának megfelelõ mértékegységben vagy meghatározott terület teljes termésében, illetõleg meghatározott állat teljes hozamában vagy ezek hányadában. A minõséget, a minõség és a mennyiség megvizsgálásának módját, a minõségi és a mennyiségi kifogásolás rendjét meghatározhatják szabványra vagy más elõírásra, mindkét fél által ismert szokványra vagy mintaszabályzatra utalással vagy szabatos leírással.

A Ptk. 418.§ (1) bekezdése az 1993. évi XCII. törvény 32.§-ával megállapított szöveg.

(2) A szerzõdés érvényesen csak írásban köthetõ. Az írásba foglalás elmulasztása esetében is érvényes a szerzõdés, ha bármelyik fél a szerzõdésbõl származó kötelezettségeit teljesítette.
Ptk. 418/A.§ (1) A szerzõdõ felek a mezõgazdasági termékértékesítési szerzõdésben kötelezettséget vállalhatnak arra, hogy a megrendelõ a termelõ - illetve a termelõ a megrendelõ - részére a teljesítést elõsegítõ szolgáltatást nyújt és ezzel kapcsolatban tájékoztatást ad, a másik fél pedig a szolgáltatást az adott útmutatásnak megfelelõen igénybe veszi.
(2) Ha a vetõmagot vagy más szaporítóanyagot a megrendelõ szolgáltatja, a termelõ csak ezt használhatja fel. Nem használható fel azonban az a vetõmag, szaporítóanyag, amellyel kapcsolatban a termelõ minõségi kifogással élt, és azt a megrendelõ elfogadta, vagy a minõség meghatározására jogosult szerv a minõségi hibát megállapította.

A Ptk. 418/A.§-a az 1993. évi XCII. törvény 33.§-ával megállapított szöveg.

Ptk. 419.§ (1)

A Ptk. 419.§ (1) bekezdését az 1993. évi XCII. törvény 40.§ (4) bekezdésének a) pontja hatálytalanította.

(2) A megrendelõ által elszámolásra vagy elõlegként adott szolgáltatások visszafizetését a termelõ nem tagadhatja meg azon az alapon, hogy azok a termelés eredményébõl nem fedezhetõk.
(3) Az átvételi késedelem ideje alatt a szolgáltatás tárgyának természete miatt bekövetkezõ értékcsökkenés a késedelemért felelõs fél terhére esik, kivéve ha bizonyítja, hogy az értékcsökkenésért a másik fél felelõs.
Ptk. 420.§ (1) Ha a szerzõdésben vállalt valamely kötelezettség teljesítése elõreláthatóan akadályba ütközik, errõl a felek kötelesek egymást értesíteni, kivéve ha az akadályt a másik félnek közlés nélkül is ismernie kellett.
(2) Az akadályértesítési kötelezettség elmulasztását a szerzõdésszegés elbírálása során figyelembe kell venni.
Ptk. 421.§ (1) A termelõ a teljesítési határnap, illetve határidõ kezdete elõtt is teljesíthet, köteles azonban a teljesítés megkezdésérõl a megrendelõt az átvételhez szükséges felkészülési idõ biztosításával elõzetesen értesíteni. Az értesítés elmulasztásából eredõ kárért a termelõ felelõs.
(2) A termelõ jogosult a szerzõdésben kikötött mennyiségnél tíz százalékkal kevesebbet teljesíteni.
(3) A teljesítés helye a termelõ telephelye.
(4) Fuvarozó közbenjöttével történõ szállítás esetén a megrendelõ köteles - a termelõ érdekében - a fuvarozóval szembeni igény érvényesítéséhez szükséges intézkedéseket megtenni, és errõl a termelõt haladéktalanul értesíteni.
(5) A (4) bekezdésben elõírt intézkedések elmulasztása esetén a megrendelõ nem követelheti a termelõtõl azoknak a károknak a megtérítését, illetõleg felel azokért a károkért, amelyek a fuvarozóval szemben érvényesíthetõk lettek volna.

A Ptk. 421.§ (2)-(5) bekezdése az 1993. évi XCII. törvény 34.§-ával megállapított szöveg.

Ptk. 422.§ (1)

A Ptk. 422.§ (1) bekezdését az 1993. évi XCII. törvény 40.§ (4) bekezdésének a) pontja hatálytalanította.

(2) A mezõgazdasági termékértékesítési szerzõdést több évre is meg lehet kötni; ebben az esetben a felek az árban nem kötelesek megállapodni.
(3) Több évre szóló szerzõdésben a felek arra is vállalkozhatnak, hogy
a) a termelést, a feldolgozást vagy az értékesítést közös kockázatviselés mellett végzik;
b) a termelés, a feldolgozás vagy az értékesítés során elért nyereséget - a szerzõdésben megállapított arányban - megosztják.
(4) A mezõgazdasági termékértékesítési szerzõdésre - jogszabály eltérõ rendelkezése hiányában - az adásvétel, illetõleg a vállalkozás szabályait kell megfelelõen alkalmazni.
(5)

A Ptk. 422.§ (5) bekezdését az 1993. évi XCII. törvény 40.§ (4) bekezdésének a) pontja hatálytalanította.

A Ptk. 424.§ (1) bekezdésének elsõ mondata az 1990. évi I. törvény 5.§-ával megállapított szöveg.

(2) A bérbeadó szavatol azért, hogy harmadik személynek nincs a bérelt dologra vonatkozóan olyan joga, amely a bérlõt a használatban korlátozza vagy megakadályozza. Erre a szavatosságra az eladónak a tulajdonjog átruházásáért való szavatosságára irányadó szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bérlõ elállás helyett azonnali hatállyal felmondhat.
Ptk. 425.§ (1) A bérlõ a dolgot rendeltetésének és a szerzõdésnek megfelelõen használhatja. Felelõs minden olyan kárért, amely a rendeltetésellenes vagy szerzõdésellenes használat következménye.
(2) A bérbeadó
a) a bérlõ szükségtelen háborítása nélkül ellenõrizheti a használatot;
b) követelheti a rendeltetésellenes vagy szerzõdésellenes használat megszüntetését, továbbá az ilyen használatból eredõ kárának megtérítését;
c) abban az esetben, ha az ilyen használat tovább folyik, vagy ha a bérelt dolgot fenyegetõ veszély súlyossága miatt az abbahagyás követelése sem vezetne célra, a bérletet azonnali hatállyal felmondhatja, és kártérítést követelhet.
(3) Ha a bérlõ a dolgon jogosulatlanul olyan átalakítási munkálatokat végeztetett, amelyekhez a bérbeadó vagy a hatóság engedélye lett volna szükséges, a bérbeadó kívánságára köteles az eredeti állapotot helyreállítani.
(4) Ezeket a jogokat a bérbeadó akkor is gyakorolhatja, ha a bérlõ a dolgot akár engedélyével, akár anélkül albérletbe vagy egyébként harmadik személy használatába adta.
Ptk. 426.§ (1) Ingatlant vagy lakást - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a bérbeadó engedélye nélkül albérletbe vagy egyébként másnak használatába lehet adni. Más dolgot a bérlõ a bérbeadó engedélye nélkül nem adhat albérletbe vagy harmadik személy használatába.
(2) Ha a bérlõ a dolgot a bérbeadó engedélyével más használatába adta, a használó magatartásáért mint a sajátjáért felel.
(3) Ha a bérlõ a dolgot a bérbeadó engedélye nélkül engedi át másnak használatra, felelõs azokért a károkért is, amelyek enélkül nem következtek volna be.
Ptk. 427.§ (1) A dolog fenntartásával járó kisebb kiadásokat a bérlõ, a többi kiadást, valamint a dologgal kapcsolatos közterheket a bérbeadó viseli.
(2) A bérlõ köteles a bérbeadót értesíteni, ha a bérbeadót terhelõ munkálatok szükségessége merül fel, és köteles megengedni, hogy a bérbeadó azokat elvégezze, továbbá a károk elhárításához szükséges intézkedéseket megtegye. Az értesítés elmulasztásából eredõ károkért a bérlõ felelõs.
(3) A bérlõ a dologra fordított szükséges kiadásainak megtérítését követelheti; egyéb költségeinek megtérítésére a megbízás nélküli ügyvitel szabályai szerint tarthat igényt.
Ptk. 428.§ (1) A bérlõ a bért idõszakonként elõre köteles megfizetni. Arra az idõre, amely alatt a dolgot rajta kívül álló okból nem használhatja, bér nem jár.
(2) A bérfizetés elmulasztása esetében a bérbeadó a bérletet azonnali hatállyal felmondhatja, feltéve, hogy a bérlõt megfelelõ határidõ tûzésével és következményekre való figyelmeztetéssel a hátralék megfizetésére írásban felszólította, és a bérlõ e határidõ elteltéig sem fizetett.
Ptk. 429.§ (1) Ingatlan vagy lakás bérbeadóját (albérletbe adóját) a hátralékos bér és járuléka erejéig a bérlõnek a bérlemény területén levõ vagyontárgyain zálogjog illeti.
(2) A bérbeadó mindaddig, amíg e zálogjog fennáll, megakadályozhatja a zálogjoggal terhelt vagyontárgyak elszállítását.
(3) Ha a bérlõ írásban kifogásolja a zálogjog fennállását, terjedelmét, vagy azt, hogy a bérbeadó a követelésére teljes fedezetet nyújtó vagyontárgyakon felül más vagyontárgyak elszállítását is megakadályozta, a bérbeadó nyolc napon belül köteles zálogjogát bírósági úton érvényesíteni. Ha ezt elmulasztja, zálogjoga megszûnik.
(4) Ha a bérlõ a zálogjoggal terhelt dolgot a bérbeadó engedélye nélkül elszállítja, és más megfelelõ biztosítékot nem nyújt, a bérbeadó követelheti a dolognak a bérlõ költségén való visszaszállítását. A dolog visszaszállításával a zálogjog feléled.

A 434.§ az 1993. évi LXXVIII. törvény 95.§ (1) bekezdésével megállapított szöveg.

Ptk. 435-451.§

Lakásbérlet
Ptké. 64.§ A lakás bérlõjét mindaddig megilleti a birtokvédelem, amíg a lakás kiürítését elrendelõ jogerõs határozatot végre nem hajtják.

A Ptk. 435-451.§-ait az 1993. évi LXXVIII. törvény 1. melléklet I/a. pontja hatályon kívül helyezte.