Az elsõ dokumentum amely megemlíti, hogy Bükkösdon
iskola volt, 1749-bõl maradt ránk,
melyben megemlítik, hogy a tanító a német
és a latinon kívül magyarul is tud.
Az iskolaügy a Mária Terézia-féle 1777-es
Ratio Educationisra épült. A reformkorból három
"Egyházlátogatási jegyzõkönyv " maradt
ránk; az 1810, az 1829 és az 1841-1848-as évekbõl
valók.
1810-ben Király József látogatásai kiterjedtek
az egész vármegyére, de csak a tanítók
nevét tüntette
fel. Fõ cél: legyen iskola és legyen magyarul
is tudó tanító.
1829-ben Szepesy Ignác püspök tanulmánya felöleli
az egész megyét. Figyelme kiterjedt a
tankötelezettek és a ténylegesen iskolába
járók számára.
1841 és 1848 között Scitovszky János a politikai
események miatt nem tudta végigjárni a megyét,
ezért kutatása nem teljes.
" 1810:
Bár az iskola megfelelõ, de azért, mert távol
van a templomtól, újat építenek, amit még
ez évben
befejeznek.Négy helység lesz benne, a tantermen kívül
1-1 a tanítónak, a másik a preceptoroknak, a 3. raktár.
Mester Albert Frigyes,, hivatalában szorgalmas, Pécsett
képesítõzött a normál iskolákra,
magyar és német
nyelven tanít, tankönyv a normál iskolákra
elõírt. Télen 50, nyáron 10 gyermek jár
iskolába. Mindent
elkövetnek, hogy a gyermekek egész éven át
iskolát látogassanak. Évi osztályzás
megtörtént, jelentést is
küldenek a tanulók elõmenetérõl. Javadalma:184
Frt. 9 kr.
1829:
Az iskola Bükkösdön 1810-ben épült...Tanító...Konnert
András. Ez év jan. 29. lemondott.
1841:
Bükkösdön járt 32 gyermek iskolába. Historia
Patrial és Geografia szerepel a tantárgyak között.
Bükkösdön az iskola szalmával fedett, kicsi,
tanítónak 2 szobája van. Tanító Bükkösdön
Liebhauser Ádám, 41
éves, szül. Bátaszék. Preparandiát
Pécsett végzett. Szorgalmas, de egyben jegyzõ is.
"
1810-ben a 6 község 2242 tanköteles korú gyermekébõl
64 járt
iskolába.
1829-ben 2544 tankötelesbõl 182,
1841-ben 2154 közül 130, és
1848-ban 2389 tanköteles közül 87 járt iskolába.
Sonkoly Károly megyefai kutatásai során arra a
következtetésre jutott, mely szerint az 1890-es évek
táján "
a gyermekek ebben az idõszakban úgy megszaporodtak, hogy
a már úgy is szûk, bükkösdi iskola helyett
- ahová
a diákok addig átjártak - 1885-ben Megyefán
iskolát Építettek, és tanítói
állást létesítettek. Sajnos az iskola
hamarosan túl tágas lett, mert az 1891-92-es torokgyík
járvány a hét szomszédos faluból összesen
156 kis
áldozatat szedett."
Az iskolaépítés Jeszenszky Zoltán nevéhez
fûzõdik. Bükkösdön az iskola 1828-1830 között
épült,
amelynek befogadóképessége alacsony volt. ( Ezen
években Megyefán, Helesfán, Cserdiben és
Dinnyeberkiben is mûködött iskola.)
Az 1950-es évek végén azonban szükségessé
vált egy több gyermek befogadására is képes
iskola
építése, hiszen ez az iskola a község,
a három társközség, illetve a nevelõotthon
gyermekeit is fogadta. Ez a
létesítmény 1958-ban készült el a
bükkösdi kastély parkjában.
Az iskola építése
56-ból. 
Tornacsarnok
1986-ig a megyefai, illetve a bükkösdi ( templom melletti
) kisiskolák is mûködtek, ide az alsó
tagozatos gyermekek jártak. Az új, kastély melletti
iskolába csak a felsõ tagozatosok jártak.
Az 1990-es évek elején a bükkösdi kisiskolát
tornateremmé alakították át, 1996 õszén
pedig a
megyefai három tantermes iskola is megszûnt. Ennek leginkább
az az oka, hogy a nevelõotthonban igen csekély
számú azon gyermekek tábora, akik 6-10 évesek,
így az alsó tagozatosok is a bükkösdi, " új
" iskolaépületben
kaptak helyet. Nemkülönben figyelembe vették a ma
már divatossá vált gazdaságossági szempontokat
is a falu vezetõi.
Az utóbbi években sok változás történt
az iskola életében. Négy éve beindítottuk
a falu németsége kérésére
a német nemzetiségi oktatást.
Sok pályázatot is nyertünk, többekközött:
a tetõtér beépítésére, számítógépeket,
internet hozzáférést
(a SOROS-tól), parabolát a német oktatáshoz,
könyvtárfejlesztési támogatást, stb.
Az oktatás 250. évfordulójára egy kultúrális
seregszemlét rendeztün,melyet támogattak a köségbõl
idegenbe szakadtak is. Aseregszemlén a gyerekeken kívöl
régi tanítványok és felnõttek is részt
vettek.