Nektár-tenger
Mare nectaris

by
Barna ILLÉS

2002

Exhibitsion of BOLT GALLERY

 

Text by János STURTCZ

Nektár-tenger 1.
2001  80x 120 cm

 

Nektár-tenger 2.
2001  80x 120 cm

 

Nektár-tenger 3.
2001  80x 120 cm

 

Nektár-tenger 4.
2001  80x 120 cm

 

Nektár-tenger 5.
2001  80x 120 cm

 

Nektár-tenger 6.
2001  80x 120 cm

 

Nektár-tenger 7.
2001  80x 120 cm

 

Space jelly

The surrealistic, weightless, hovering world of Barna Ill*s appears to break free of earthly reality and enter the childlike, fantasy realm of science fiction and of space and deep-sea exploration. However, his fantasies bear the features of the reality in which he lives. It is a transitional, chaotic, semi-feudal, wild capitalistic society, which is marred by corruption and criminality and manically afraid of free political speech. Under the pressure of the artistic traditions of this society, the majority of Hungarian artists are not uninterested in the social-political issues that occupy the minds of their counterparts in the West. Barna Ill*s steps outside everyday reality into an unreal world of his own creation. The most telling feature of this universe--a universe that is magnificent and child-like, as well as tranquil, at least at first glance--is uncertainty. It has no up and down, no left and right. Ill*sÕ pictures are equally valid when observed from any direction. Their context is also uncertain, almost immaterial: space, weightlessness, and the underwater world, evoked by plastic figures set in gelatine or by deep-sea-diver puppets that sometimes appear as astronauts. Even their scale is ambivalent, reflecting at the same time endless space and the miniature situation of the studio. Ill*s combines such childhood "experiments" as dissolving potassium permanganate in the bathtub or the kitchen sink, with the great heroic enterprises of mankind: landing on the moon, spacewalks, deep-sea exploration. However, these latter are nothing other than the turning into reality of childhood fantasies, the dreams of Jules Verne. He confronts the spectator with spaces and depths which, despite their attraction, are capable of generating terror. In order to highlight this ambiguity he evokes the sensation of the endless spaces of the galaxy and the deep sea by means of a black velvet background and transparent gelatine. In this way Ill*s, quite paradoxically, filters space, thus achieving a kind of "space-less", or vacuum-like effect. He does this with the playfulness and blitheness of a child, without provoking real horror. There are many artists today Ñ including Loris Cecchini, Lois Renner, and the Hungarian Dezső Szabń Ñ who make use of models and mock-ups. However, these convey the uncertainty of reality, the blurring of the boundaries between fiction and reality, and the swallowing up of reality by the media and by virtual reality. Barna Ill*s is not concerned with reality, nor with the devouring media and the computer, but with the ancient, childlike notions of human fantasy, which survive in the simplified form of childrenÕs tales. Without heroism and nostalgia, and apparently outside Hungarian, as well as foreign, reality.

 

János STURCZ

16 12 2001 Budapest

Translated by
Rachel & János HIDEG

 

Ũr-kocsonya

Ill*s Barna m*veinek szürrealisztikus, súlytalanul lebegő világa látszńlag elszakad a fsldi realitástńl, s a sci-fi, az *r- *s m*lytengeri kutatás gyermeki, mesebeli k*pzeleten átsz*rt fantáziabirodalmába húzńdik. De fantáziái annak a realitásnak a jegyeit is hordozzák, amelyben *l. Egy teljesen átmeneti, kaotikus, *rt*kválságban szenvedő, korrupcińtńl *s kriminalitástńl bomlń f*l-feudális, vad-kapitalista társadalomban, a nyílt politikai besz*dtől fńbiásan rettegő k*pzőm*v*szeti hagyomány nyomása alatt *lve, a fiatal magyar m*v*szek tsbbs*g*t hidegen hagyják a nyugati társaikat alapvetően foglalkoztatń társadalmi-politikai k*rd*sek. Ill*s Barna is kil*p a konkr*t valńságbńl egy snmaga által kreált irreális világba, amely egyszerre fens*ges *s gyermeki, m*gsem otthonos, mindenen kívüláll, első látásra megnyugtatń vonásai ellen*re legjellemzőbb vonása a bizonytalanság. Nincs benne lent *s fent viszonylat, bal *s jobb oldal, k*pei valńban egyformán *rv*nyesek minden iránybńl. Bizonytalan, az anyagtalanság határát súrolń kszegük is, az *r, a súlytalanság állapota vagy a víz alatti világ, melyet zselatinba helyezett ját*kfigurákkal, olykor *rhajńsoknak t*nő m*lytengeri búvárbabákkal id*z meg. êgy l*pt*kük is ambivalens, egyszerre *rz*keljük benne a v*gtelen teret *s a kicsiny, m*termi szituácińt is. Ill*s gyermekkorunk kádvízben hipermangánt feloldń, az elemeket ját*kosan a fürdőszobában, konyhában prńbálgatń "kís*rleteit" metszi egybe az emberis*g nagy, heroikus vállalkozásaival, holdraszállással, *rs*tákkal, m*lytengeri merül*sekkel, csakhogy az utńbbiak is egy-egy gyermekkori fantázia, verne-i álom valńra váltásai. Olyan v*gtelen terek *s m*lys*gek el* állít bennünket, melyek vonzásuk ellen*re *melyg*st *s már-már fńbikus retteg*st váltanak ki bennünk. Az ambivalencia jelz*s*re Ill*s Barna úgy id*zi meg az *rbeli *s víz alatti v*gtelen tereket, hogy paradox mńdon - a fekete bársony hátt*r *s az áttetsző zselatin alkalmazásával - kisz*ri a teret, egyfajta t*r-n*lküli, vakuum-szer* hatást *rve el. Mindezt ugyanakkor a gyermekek ját*kosságával *s felszabadultságával, valńdi horror n*lkül teszi. Az utńbbi *vekben egy sor fotńt alkalmazń k*pzőm*v*sz - p*ldául Loris Cecchini, Lois Renner, vagy a magyar Szabń Dezső - dolgozik modellekkel, makettekkel. Ík azonban valńság*rz*kel*sünk elbizonytalanodásárńl, realitás *s fikciń határának elmosńdásárńl, a m*dia *s a virtuális valńság által valń bekebelez*s*ről besz*lnek. Ill*s Barna nem a valńsággal, nem is a falánk m*diával *s komputerrel, hanem az emberi fantázia ősibb, gyermekmes*kben banalizáltan tovább*lő k*pzeteivel foglalkozik. Heroizmus *s nosztalgia n*lkül, látszńlag kívül a magyar *s a fsldi valńságon.

János STURCZ

16 12 2001 Budapest

 

La gel*e de lÕespace

Le monde de Barna Ill*s, surr*aliste, planant, en apesenteur, semble se lib*rer de la r*alit* terrestre et entrer dans le royaume candide et fantasmagorique, de la science fiction, de l'espace, et des grandes profondeurs marines. Cependant, ses illusions conservent en m*moire la physionomie de la r*alit* dans laquelle il vit. C'est une *conomie en transition, chaotique, semi-f*odale o* r*gne le capitalisme sauvage, qui est ruin*e par la corruption et la criminalit* et maniaquement peureuse d'une *ventuelle libert* de parole politique. Sous la pression des traditions artistiques de cette soci*t*, la majorit* des artistes hongrois ne sont pas inint*ress*s par les r*sultats socio-politiques qui occupent les esprits de leur contre-partie, ŕ l'Ouest. Barna Ill*s sort de la r*alit* quotidienne et entre dans un monde fictif quÕil cr*e lui-m*me. Le trait le plus frappant de cet univers--univers qui est magnifique et enfantin, aussi bien que tranquille, ŕ premi*re vue du moins--cÕest lÕincertitude. Il nÕy a ni haut ni bas, ni gauche ni droite. Les images dÕIll*s peut *tre regard*es *galement dans nÕimporte quel sens. Leur contexte est aussi incertain, presque immat*riel: lÕespace, lÕapesanteur et le monde sous-marin, *voqu* par des figures en plastique immerg*es dans la g*latine, ou par des poup*es en forme de plongeurs sous-marins qui apparaissent parfois comme des astronautes. M*me lÕ*chelle est ambivalente, exprimant en m*me temps les espaces infinies et lÕ*troitesse de lÕatelier. Ill*s unit les Çexp*riences scientifiquesÈ de lÕenfance--o* lÕon fait dissoudre du permanganate de potassium dans le bain ou dans lÕ*vier--avec les entreprises h*roďques de lÕhumanit*: lÕalunissage, la marche dans lÕespace, les explorations sous-marines. Mais ces entreprises ne sont que la r*alisation des fantaisies enfantines, les r*ves dÕun Jules Verne. Ill*s confronte son public avec des espaces et des profondeurs qui, en m*me temps quÕils fascinent, peuvent aussi engendrer la terreur. Pour souligner cette ambiguit* il *voque la sensation des espaces infinis de la galaxie et de la mer profonde en se servant dÕun arri*re-plan de velours noir et de g*latine transparente. De cette fa*on Ill*s, paradoxalement, filtre lÕespace, r*alisant ainsi un effet Çsans espaceÈ, un esp*ce de vide. Il le fait avec lÕespi*glerie et la joie dÕun enfant, sans provoquer une horreur r*elle. AujourdÕhui il y a de nombreux artistesÑ y compris Loris Cecchini, Lois Renner, et le Hongrois Dezső Szabń Ñ qui se servent des mod*les et des maquettes. Quoi qu'il en soit, ceux-ci illustrent l'incertitude de notre sens de la r*alit*, le brouillage des fronti*re entre r*alit* et fiction, le recrachage de la r*alit* par les m*dias, ainsi que la r*alit* virtuelle. Barna Ill*s ne s'occupe pas de la r*alit*, pas plus que des m*dias d*vorants, ni des ordinateurs, mais des antiques et infantines notions de l'imaginaire humain, qui survivent dans les formes simples des contes pour enfants. Sans h*roďsme, ni nostalgie, et manifestement en dehors des r*alit* hongroises, aussi bien qu'etrang*res. Traduction: Rachel & János HIDEG Sylvain Barbier

János STURCZ

16 12 2001 Budapest

Traduction:
Rachel & János HIDEG
Sylvain BARBIER