Még a leglelkesebb sörfogyasztók sem biztos. hogy tudják, milyen kiemelt helyet foglal el Csehország a sörfőző nációk között. Csehország a régen Bohémiának nevezett ország területén jött létre. Azon a területen, amelyet a mai napig Bohémia néven emlegetnek, található a cseh főváros Prága, és a két kiemelkedő sörváros, Plzeň és a korábbi Budweis, mai nevén České Budějovice.

A sörrel kapcsolatos első feljegyzések a mai Csehország területén már a IX. századból származnak. Az írások tanulsága szerint már ekkor termesztették a híres žateci komlót, amit minden bizonnyal sörfőzéshez használtak fel. Az első dokumentum. amelyben működő serfőzdét írnak le 1118-as keltezésű. A későbbiekben királyi adománylevelekben követhetjük nyomát a serfőzésnek, a serfőzés ugyanis királyi monopólium volt a középkori Csehországban.

Ezekből tudhatjuk meg, hogy a ma is leghíresebb cseh sörfőzővárosok – Plzeň, České Budějovice – már az 1200-as években rendelkeztek sörfőzési joggal. Amikor II. Přemysl Ottokar király 1265-ben megalapította České Budějovicét, egyéb városi jogok mellett a városi serfőzést is engedélyezte.

A következő évszázadok során a város serfőzdéiben készülő kiváló minoségű sörök olyan hírnevet szereztek, hogy messzi királyi és hercegi udvarokba is ezt szállították. I. Ferdinánd király is a budějovicei sör híve lehetett: a legjobb budějovicei serfőző mestert - a városi tanács tiltakozása ellenére – az ausburgi császári udvar serfőzdéjébe rendelte, hogy tudását ott kamatoztathassa és a császári család is a legfinomabb sört kortyolgathassa.

A budweisi – ez Budějovice német neve – sör növekvő hírneve megteremtette az igényt egy új, nagy kapacitású sörgyár létrehozására. A budějovicei részvénysörgyárban 1895. október 7-én indult el a termelés. A következő év szeptemberének végéig 51 ezer hektoliter sör hagyta el a gyárat. Az évszázados tradíciójú budějovicei gyárban az első sörfőzőmester, Antonín Holaček odaadó munkájának köszönhetően megszületett az eltéveszthetetlenül finom, jellegzetesen bohém sör a Budějovický Budvar.

A különleges dél-cseh maláta. a híres žateci komló, a kristálytiszta forrásvíz, a cseh serfőzőmesterek évszázados tudása – minderre szükség volt, hogy megszülessen a XX század egyik vezető sörmárkája. Ma a České Budějovicében főzött legismertebb sör a Budweiser Budvar. Termelői szeretik úgy hívni, hogy „Az eredeti Budweiser”. A budějovicei Budvar méltán világhírű: sörversenyeken szerzett kitüntetései és hűséges fogyasztótábora a biztosíték, hogy az alig félmillió hektoliteres kapacitású sörgyárban főzött italt az utolsó cseppig eladják.

Budweis városában már jóval azelőtt főztek sört, hogy más termelők kölcsönvették volna a nevet. A Budvar névhasználatában csak egy a bökkenő: ez a sörfőzde csak 1895-ben kezdte meg működését. Addigra azonban az amerikai Anheuser-Busch sörház már használta a Budweiser nevet. Tekintettel arra. hogy az amerikai hazai piac az egyik legnagyobb a világon, az amerikai Budweiser a legnépszerűbb és legnagyobb forgalmat elkönyvelő sörmárka lett. Jelmondata: „...A sörök királya”.

A két vállalat a múltban több megállapodást kötött egymással a márkanév használatáról. Az elmúlt években azonban a forgalmazás terjedésével számos jogi vita keletkezett. A szláv pivo szót, amelynek jelentése: sör, az Anheuser-Busch a szesztilalom idején forgalmazott alkoholmentes ital márkaneveként alkalmazta. Ez a szó a mai napig kőbe vésve megtalálható egy St. Louis-i (Missouri állam) sörfőzde egyik épületének falán. Ez egyáltalán nem szokatlan helyzet. Cseh és német szavak és kifejezések a mai napig gyakran hallhatóak az amerikai serfőzdékben.

České Budějovicét a magyar útikönyvek általában „cseh Debrecennek” nevezik. Hogy mi a hasonlóság oka? Talán az, hogy mindkét város szélén ronda panelnegyedek hangolják le az embert, és itt is, ott is jár autóbusz. A hasonlóságok ezzel ki is merültek. A budějovicei belváros szűk (autóbuszforgalom nélküli!) utcácskáival, középkori hangulatával, rejtekadó kiskocsmáival hamar rabul ejti az idelátogató vendégeket. A söröző a problémás helyek közé tartozik, mert dél és este 11 között nem könnyű szabad asztalt találni. Persze, ha az ember nem környékbeli, netán külföldi. akkor könnyen találhat megoldást. Egy szűk kis mellékutcácskában az egyik épületben egy felirat olvasható: Plzeňský Prazdroj, vagyis Pilsner Urquell.

Kitunő, hideg pilsenit csapolnak itt! A kocsma azonban általában egy-két külföldi vendéget kivéve szinte mindig pang az ürességtől. Az arra járó helyi lakosok a söröző előtt átmennek a túlsó oldalra, s csak miután elhaladtak a kocsma mellett, térnek vissza. Egy budějovicei csak nem iszik pilzenit…

Valószínűleg ez a világ egyetlen veszteséges pilzeni sörkimérése, persze csak akkor, ha még megvan.