A szlovák nyelv bővölködik vidám hangzású szavakban. Sztupácski. Így hívják azokat a lábtörlő-szerű lépegetőket, amelyeken a riadt szemű turisták lábukat jobbra-balra igazgatják, miközben a sziklafalhoz lapulva próbálnak átvergődni a Hernád-áttörésen.
Így utólag, semmi az egész. Könnyű kis séta. Csak azt nem érti az ember, hogy a Hernád folyó, amelyik az áttörés előtt lankás vidéken folyik keresztül, miért nem kanyarodott kicsit északabbra, békésen elkerülve a meredek mészkőhegyet. A geológusok azt a magyarázatot adják, hogy a Hernád valamikor a mészkőtömb tetején folyt. Aztán a geológiai változások hatására a mészkőblokk lassanként felemelkedett, a Hernád pedig fokozatosan lesüllyedve belevágta magát a mészkőbe.
A Paradicsom viszonylag kis kiterjedésű, de a 11 km hosszú Hernád-áttörésnél jóval nagyobb területet jelent. A meredek szurdokvölgyek is vadak és látványosak. A mészkőplatóról jókora vízeséseken át folynak a patakok északon a Hernád, délen a Hnyilec folyó felé.
A Szlovák Paradicsomból nemcsak a gyönyörű geológiai képződmények miatt lett nemzeti park. A délre néző hegyoldalakon ritka melegkedvelő növények élnek, néhány méterrel távolabb pedig tipikus kárpáti növények virítanak.
Milan Barlog, ökológus, Igló
A kárpáti bennszülött fajok közül most itt kettőt érdemes megemlíteni. Az egyik a kárpáti sisakvirág, amelyiknek jellegzetes lila virága van, és a Szlovák Paradicsomban gyakran találkozhatunk vele. A másik pedig egy fehér virágú orchideafaj, a kétlevelű sarkvirág. Ha a kamera érzékelni tudná az illatot, akkor Önök is éreznék, amit én. Ez az orchidea alkonyatkor nyitja ki virágjait, mert éjjeli lepkék termékenyítik meg. Napközben nem érezni az illatát, de ilyen borús napon, mint ez a mai, a kétlevelű sarkvirág napközben is illatozik.
Ezt a vidéket a századfordulón kezdték el a turisták számára feltárni. Eleinte csak egy-egy magányos bakancsos vágott neki a nehezen megközelíthető szikláknak, később már csapatostul érkeztek a kirándulók. Az 50-es évektől a szurdokvölgyeken is át lehet jutni, hiszen felszerelték a létrákat és láncokat. Aztán 1974-ben, a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulójára a Hernád áttörést is megnyitották. A természetvédők, akik már jól ismerték a környék értékeit, nem lelkesedtek.
Milan Barlog
A turizmus nagyon gyorsan fellendült. A 80-as évek végén évente 1 millió látogató érkezett a Szlovák Paradicsomba. Ez az emberáradat egyszerűen ellenőrizhetetlenné vált. Szerencsére a 90-es években a látogatók száma csökkent, de még mindig túl sok kiránduló fordul meg itt. Ennek az a jó oldala, hogy bevételt jelent a környékbeli falvaknak. De ma már a károkozás is szembetűnő. A kirándulók megindítják a talajeróziót, letapossák a növényzetet, zavarják az állatvilágot, és sajnos sokan minden figyelmeztető tábla ellenére szemetelnek is.
A turisták számára ezek a sziklák, szakadékok és patakok valóban paradicsomot jelentenek. Érintetlen természetnek hiszik, ami sok szempontból igaz is, hiszen a megközelíthetetlen, meredek hegyoldalakon ma is találunk őserdőkre emlékeztető, régóta magukra hagyott erdőket. Ám a szennyeződések ide is elérnek.
Milan Barlog
Nem messze innen, a Szepesség középső részén komoly nehézipar összpontosul, és ez súlyos légszennyezéssel jár. Rudnyániban a kohót már bezárták, de Korompa még ma is üzemel. A higany és az arzén mérhető a levegőben, a talajban és a vizekben. Érzékeny növények tűnnek el, a fenyők néhol elsárgulnak, aztán fokozatosan kiszáradnak. Sajnos ez már szabad szemmel is jól látható folyamat. Ugyanakkor a vízminőség sem ideális. A Hernád és a Hnyilec, mielőtt a Szlovák Paradicsomba érnek, lakott területen folynak keresztül, és szennyeződést hoznak magukkal. Ennek aztán az a következménye, hogy a Hernád medrében a kövek feltűnően algásodnak.