Fagyöngy

Költői növényekről szóló sorozatunkat az őszi lombhullás után is folytatjuk. A fagyöngyök - a sárga is meg a fehér is - éppen most váltak jól láthatókká. Két Kolozsvárról indult költő versét idézzük. Kezdjük a ma már klasszikusnak számító Reményik Sándorral. 1918-ban megjelent első kötetének címadó verse a Fagyöngyök.

Ha könny a gyöngy: A fagyöngyök az erdő könnyei, Parányi könnyek, mozdulatlanok, Fák sudarára fagyott sóhajok, Az erdő gyöngybefagyott bánata, Élősködők, mint minden bánat, Amely az élet üt'erére támad És lassan, észrevétlenül Felszürcsöli vérét a büszke fáknak.

dr. Szollát György, botanikus

Idestova tél van.Van azért mégiscsak zöld, az örökzöld fenyőkön kívül, éspedig a fák tetején. itt vannak ezek a bokrocskák, ez a fehér fagyöngy. Szívja a fáknak a nedveit, ezért, hogyha túl sok telepszik meg ezekből a bokrocskákból a fa tetején, előbb utóbb végez a fával ez a sereg.

Lássuk, hogyan is él ez a növény! A fa tetejére úgy költözik fel, hogy a nyálkásbélű termését a madarak fogyasztják, részint bélcsatornájukon keresztül, ürülékükkel kerül a faágakra, részint pedig hogyha a csőrükre odaragad, és nem tudják a szájukba ügyeskedni valahogy a termést, hát akkor kénytelenek lekenni,és akkor idébb-odább mennek az ágakon és szétkenik a magokat.

A fehér fagyöngy szívógyökereket mélyeszt, amikor kicsírázik a magból,a szívógyökerek pedig a gazdanövénynek a fatestébe hatolnak, és azért nevezzük félélősködőnek, mert nem kész táplálékot szív el a gazdanövénytől, csak a vizet és az ásványi sókat, és azután zöld levelei segítségével, saját krolofillal önmaga készíti el a táplálékot.

Narrátor

A kortárs Miklós László verse még tömörebb, mint Reményiké. Olyan kegyetlen, mint maguk a fagyöngyök.

Miklós László: A fagyöngy

Miklós László versében úgy szerepel, hogy a fagyöngy korhadékon él, halott fán. Ez így nem igaz, a költő mondjuk azt a pillanatot kapta el,amikor egy fát éppen megöltek a fagyöngyök, azzal, hogy annyit sanyargatták, és hát rajta még zöldelltek a fehér fagyöngy bokrocskák., de hát csak ideig-óráig, hiszen ha nem kapnak tápanyagot a rákövetkező évben már ők is elpusztulnak.

A téli kopárságban minden zöldnek örül az ember.Valószínűleg ezzel az érzéssel függ össze, hogy minden télen zöld, örökzöld növény nevezetes valami módon. Jó példa erre Anglia, ahol a karácsonyfa állítás az nem nagy divat,talán csak az utóbbi időben kezd elterjedni.Hagyományosan viszont a magyalból, és a fehér fagyöngyből készítettek koszorút a karácsonyi asztalra,és ugyancsak koszorút fontak a csillár köré,és hát talán még most is él az a szokás, hogy ez alatt, hogyha csókot vált két fiatal, akkor hihetnek abban, vagy remélhetik, hogy még abban az évben összekötik életüket.

Narrátor

Az angolok tehát fehér fagyöngy alatt csókolóznak, Magyarországon viszont sokkal gyakoribb a sárga fagyöngy, amely lombhullató növény. Míg a fehér fagyöngy vagy 30 fafajon megtelepszik, a sárga sokkal jobban megválogatja gazdanövényét. Jellemzően a tölgyfákat kínozza.

dr. Szollát György, botanikus

A sárga fagyöngyöt régebben "fakínnak" vagy "fanyűgnek" nevezték. Élődi fagyöngynek másnéven, tulajdonképpen ezek az elnevezések is világosan mutatják, hogy a fának nem egy öröm hogyha megtelepszik rajta ez a növény, mindenképpen meggyötri a gazdanövényt a sárga fagyöngy is, persze a fehér fagyönggyel és a többi félélősködővel egyetemben.

Narrátor

Nekünk itt a Kárpát-medencében csak két fagyöngyünk van, de a fagyöngyfélék családjába 1400 faj tartozik. Legtöbbjük a déli féltekénél. Az ünnepek előtt idézzük fel a legkülönösebbet.

dr. Szollát György, botanikus

Egész hatalmas fává nő, és olyan mint hogyha önálló életet élne, merthogy törzse van, és a talajból nő ki. Ez a faj Ausztráliában él, gyönyörű aranysárga virágai vannak, és pont karácsony táján virágzik, és persze az angol származása az ausztrálok karácsonyfának nevezik ilyen módon.

Elég álságos ez a csodálatos fagyöngy fa, ugyanis 100 méteres körzetében minden potenciális áldozat, amire a föld alatt rátalál szívó gyökereivel,azt mindent kiszipolyoz.