2000. December 11-én Dombi Jánosnét hallgattuk a bányai közösség mindennapjairól a Bokorportán. Kéry Magdi a környezetba-rát életmódra készülõ városiak bátorítását kérte tõle. Zsuzsi ezt egyértelmû bevezetéssel kezdte: szerinte a városi élet nem lehet sem környezetvédõ sem természetvédõ, hiszen egy városi lakás kényelmét és nagy fenntartási költségeit csak sok munkával lehet megkeresni, az pedig sok környezetszennyezéssel jár, de biztosan többel, mint a falusi gazdálkodás. A városban élõk kiszolgáltatott fogyasztói a közmûvek, a munkahelyek és a tanulóhelyek szolgáltatásainak, a büdös, zajos, szemetes környezet-nek. A nemkívánatos reklámokból százszoros adagot kapnak, nem tudnak kilépni a földi kincseket körforgás nélkül szemétté és csatornatöltelékké alakító fogyasztásból. A lakás és a család eltartására megy minden energiájuk, ezért nincs idejük arra, hogy jól érezzék magukat, barátkozzanak.

A falusi nyaralót tartó városiak sem áltathatják magukat azzal, hogy környezetbarát életet élnek (legalább hétvégeken), mert ahol füvet nyírnak kertápolás helyett, ahol ugyanazt a közmûvesített kényelmet várják, mint a városon, ott nincs körfor-gás. Sajnos a falusiak nagy része is ezt az életformát választja, így semmivel sem jobb a városiaknál.

Környezetbarát, körforgásra épülõ életvitel csak a közmûvek nélküli falvakban van már. Ezekben olcsó a megélhetés, az esõvízbe elég egy csipet mosópor is, a lakás fûtése és vízfogyasztása egyénileg beállítható, zöldséget, gyümölcsöt lehet termel-ni, a gyümölcsöket be lehet fõzni. Több idõ jut emberi kapcsolatokra, itt a hírek még személyesek, az emberek közeliek. Ezért a kapcsolati háló kiterjed szinte mindenkire, rendszeres az ajándékozás, gondoskodás, és mindez jóval nagyobb biztonságot ad, mint a városi élet kényelmei.

A falusi élet nehéz is: több a fizikai munka, hiányzik a kényelem és a jólét. A gazdasági környezet nem támogatja: a falusi gazdálkodó nem kap beruházási segélyt, a városról jött emberek nem értenek az ottani életvitelhez, mindent a saját kárukon kell megtanulniuk. Az emberi csalódások, az egyedül maradás itt sem kerülhetõ el.

Aki mindezt kibírja, az egészségesen élhet, és örömmel tölti el a szépség védelme, a világ jobbításáért végzett munka, a saját körben hatékony környezetvédelem. És a madarak. A sikeres életmódváltáshoz több ember együttes vállalása kell, kör-nyezet- és emberszeretet nagy mennyiségben, és nem árt, ha vannak köztük nõk is, akik szeretnek a kerttel foglalkozni.

A sok alapos kérdésre válaszolva Zsuzsi elmondta még, hogy a bányai közösség életformájának gondolata Alsószentivánon keletkezett a 60-as években, létszámtörténetük: 2 - 12 - 6, közös életük szorosabb az összejáró közösségekénél, de lazább, mint egy kommunáé. Terveik, célkitûzéseik nem voltak, csak életformájuk, amelynek problémáit a gyakori találkozási alkalmakkor megvitatják. Megélhetésük forrásai a saját termelés és a szociális támogatás. Szellemi táplálékuk sokféle szabadon választott biblikus és világi tanulmány, Várnai Laci, Dombi Feri bácsi és a Tájék révén kapcsolódnak a Bokorhoz.