A januári Ökocsoport találkozót Ildikó
egy Hamvas-idézet fölolvasásával kezdte: "A
boldogságot csak az bírja el, aki megosztja...".
Ezek után György Lajos tartott elõadást "Az
élõvilág - megtagadott örökségünk" címmel. Az
érett élõ rendszerek és fiatal társadalmak
kapcsolatáról, hasonlóságáról, különbözõségérõl
volt szó. Rend van a kozmoszban - ez a kiindulási
alap. A dolgok nem véletlen vannak úgy, ahogy, a
természet életképes. Hallhattunk a természetrõl
alkotott uralkodó véleményekrõl, és azok
elfogadhatatlanságáról. Ami rendetlenség van, az
az ember óta létezik. A leckét újra kell tanulni,
mégpedig a természettõl, a biológiai érett
rendszer tulajdonságai formájában (1. takarékos,
nem pocsékol, a hulladékot jól helyezi el - 2.
sokféleség érvényesül - 3. a vetélkedés mellet az
együttmûködés van elõtérben - 4. van "állandóság",
jó belsõ szabályozás, törvényei be vannak építve
a genetikai állományba - 5. nincs hierarchia,
központosítás). A fogyasztói társadalomban ezek
messze nem teljesülnek (1. takarékosság helyett a
források pusztítása, hulladék termelése - 2.
sokféleség helyett államvallás, egyenruhák,
kirekesztés - 3. együttmûködés helyett háborúk,
hatalmi versengések [mindez nem genetikai
törvény!] - 4. a törvények nem genetikusan
meghatározottak, mindenki másokat akar
'szabályozni' - 5. kisközösségek helyett
Európa-ház, nagyfokú központosítás, hierarchia).
Mindezek után a kérdés: mennyire vagyunk
természeti, mennyire tudatos, mennyire társadalmi
lények, lehetséges-e tanulnunk a természettõl?

A vélemények - természetesen - különbözõek
voltak. Abban megegyeztünk, hogy lehet mit
tanulnunk az ún. primitív népektõl. Természetesen
nem cél az õsi állapot lekoppintása, hiszen az
ember új lehetõségeket ismert meg, amelyek közül
ezt-azt lehet jóra is használni - nem elvetni
kell ezeket, hanem megfelelõen értékesíteni.
Abban a kérdésben, hogy a Föld az emberért van,
vagy magáért teremtetett, eltérõ vélemények
alakultak ki. Az azonban tény, hogy a Földet az
ember használja, kötelessége pedig egyértelmûen a
Föld ápolása (vagy önmagáért a Földért, vagy
további használhatósága érdekében).
Végeredményben tehát a tennivaló ugyanaz marad...

Garay András szerint az ember és
környezete közti kapcsolat erõsen függ az ember
istenképétõl. Az önmagában, embertõl függetlenül
létezõ, parancsokat osztogató Isten képe jelentõs
mértékben hozzájárult a természet rombolásához -
e téren is kialakult a 'nem vagyunk része (a
természetnek)' nézet. Dõry Pista szerint a
bûnbeesés nem szûkíthetõ le az ember-Isten
kapcsolat megromlására - szükségszerû velejárója
az embernek önmagával, társával, és nem utolsó
sorban környezetével való kapcsolatának
megromlása.

Hirdetjük, hogy újból kapható a "Dönts
magad - ökológiai társasjáték" Demeczky Jenõnél
(1118, Hegyalja út 70. I.em.3. , Tel.:186-19-51).
Az Ökocsoport videokazettát készít, amelyet
oktatás céljára iskolákba szétküldene. Aki tud
szerezni jó minõségû, oktatási anyagként
felhasználható ökológiával foglalkozó filmet,
kérjük jelezze Dõry Istvánnak (2000 Szentendre,
Mandula u. 7-9/4, Tel.: 06-26-313-823).
Köszönjük.

A következõ találkozó február 7Äén lesz
17 órától 20 óráig, a 1056 Bp. Molnár u. 19. II.
em. kistanácsteremben. Victor András fog elõadást
tartani a Zöld Szív ifjúsági környezetvédõ
mozgalomról. (A márciusi találkozó márc. 7Äén
lesz.)

Immár utolsó alkalommal kérjük, hogy
februárban minden Bokor-tag autó(ja) nélkül
menjen közösségi találkozóira. A fejlõdés eme
vívmánya kevésbé tartozik az értelmes célokra
felhasználható, nélkülözhetetlen eszközök közé...
(Bóta Barna)