Ulrich Duchrow : Lehetséges az igazságosság?

Európa a világrendszerben 1492-1992

Székesfehérvár, 1993

Philipp Potter 70. születésnapjára

A német kiadás címe: Europa im Weltsystem 1492-1992. Gibt es einen Weg der Gerechtigkeit nach 500 Jahren Raub, Unterdrückung und Geldver(m)ehrung? (Junge Kirche, Bremen, Germany, 1991)
Az angol kiadás címe: Europe in the World System 1492-1992. Is Justice Possible? (World Council of Churches, Geneva, Switzerland, 1992)

Németbõl fordította: Gromon András
A német kiadásban is angol nyelvû részeket fordította, valamint a szöveget a javított angol kiadás alapján gondozta: Simonyi Gyula

Hungarian translation - 1993 András Gromon, Gyula Simonyi

Minden jog fenntartva.

ISBN 963 04 3557 8

Kiadta a Gaja Egyesület, az Autonómia Alapítvány Partnership Program támogatásával, amelyért ezúton is köszönetet mondunk.

Megrendelhetõ: Gaja Egyesület, 8000 Székesfehérvár, Jókai u. 18.


TARTALOM
Elõszó a magyar kiadáshoz ... 4
Bevezetés ... 5

I. Európa 1492-1992: A kapitalista világrendszer változó formája ... 7
1. A spanyol korszak a 16. században ... 8
2. A konkuráló nemzetállamok merkantilizmusa (kereskedelmi kapitalizmusa) a 17. és 18. században ... 15
3. Az ipari kapitalizmus szabadkereskedelme Anglia vezetésével a 19. században ... 23
4. Fordizmus, keynezianizmus és neoliberalizmus az amerikai 20. században ... 28
5. Visszatekintés és módszertani megfontolások a történelmi és a jelenlegi kapitalizmushoz való viszonyulásról ... 39

II. Az 1992-es kapitalista EK-belsõpiac és következményei - ha semmit sem teszünk ... 42
1. Az EK-belsõpiac és gazdasági következményei ... 42
2. A belsõpiac és a kétharmadvilág ... 45
3. Európa elszegényedõ és meggazdagodó régiókra szakadása ... 47
4. A belsõpiac és az agrárpolitika áldozatai ... 50
5. A szociális kérdés a belsõpiacon ... 54
6. Környezeti politika a környezeti dömping ellen a belsõpiacon ... 58
7. Az európai biztonsági politika növekvõ elfajulása ... 61
8. Visszaesés a demokrácia elõtti állapotokba - vagy az EK politikájának és gazdaságának demokratizálása? ... 66

III. Létezik-e az igazságosság útja? ... 68
1. Stratégiai megfontolások ... 68
2. Teológiai megfontolások: mint európai nõk és férfiak, mit kezdhetünk 500 év rablásával, elnyomásával és pénzszaporító pénzimádatával? ... 73

Jegyzetek ... 85
Irodalomjegyzék ... 91
Az EK-belsõpiac 1992 annotált bibliográfiája ... 96


Elõszó a magyar kiadáshoz

A magyar olvasó megkönnyebbülten állapíthatja meg a könyv elolvasásakor, hogy az ötszáz év szörnyûségeinek tettesei közt Magyarország nem szerepel. Bár a történet indulásakor, Kolumbusz útja idején Magyarország területben, lakosságban, gazdasági és hadi potenciálban pl. Angliával közel egy súlycsoportban volt, további történetünk nem a nyugati országok világhatalommá válásához, hanem inkább éppen a leigázott többi kontinensekéhez hasonlít.
A történet azonban egy csöppet sem érdektelen az európaiságot hangsúlyozó magyarság számára. Ha ugyanis ezen az európaiságon pl. - szorgos munkát (nem pedig mások és a természet szorgos kirablását), - boldogságot (nem puszta boldogulást, s különösen nem csak a kiváltságosoknak, fenntarthatóan pedig még azoknak sem elérhetõ, jólétnek csúfolt dõzsölést), - keresztény erkölcsiséget, kultúráltságot (nem pedig népirtó, a szelíd keresztényeket máglyára hurcoló, rabló és tömeggyilkos konstantini vallási fanatizmust), - békés biztonságot (nem pedig az éhezõ milliárdoktól szorongó, atomkatasztrófával fenyegetõ állig fölfegyverzettséget) értünk, akkor a történetbõl világossá válhat, hogy ezeket az értékeket nem a nyugat-európai történelem és jelen kritikátlan imádatával, hanem éppen ellenkezõleg, alternatívák keresésével és felmutatásával lehet közelíteni.
Megtapasztalhattuk az elmúlt évtizedekben is, hogy a történelmet mindig a gyõztesek írják (hamisítják). Duchrow könyve sok tekintetben betekintést ad a gyõztesek hazugságai mögé. Például Amerika fölfedezésének cinikus mítosza mögé, amely a történelem legnagyobb népirtása volt (az Újvilág õslakosságának 90 %-a pusztult el), és a világkereskedelem álcája mögé, amelyben akkor sem volt szaga a pénznek, amikor 20 millió feketét hurcoltak Amerikába - miközben további 50 millió fekete pusztult el a rabszolgavadászatok és a szállítás során.
A történelemhamisítás törvényszerûségei az egyháztörténetre is érvényesek. Duchrow megmutatja, hogy a konstantini 'kereszténység' mögött, amely bemocskolta Jézus nevét és lejáratta az Evangéliumot, ott voltak az (idézõjel nélküli) keresztények az elnyomottak oldalán és között. A próféták és Jézus leleplezték az Isten hallgatását õket támogató beleegyezésnek hazudó hatalmakat. "A gonosz szolga azt gondolja: 'Uram késlekedik'. Üti-veri szolgatársait és dõzsöl... De az Úr megjön, amikor nem is sejti, és kegyetlenül megbünteti..." (Máté ev. 24,48-51)
A másokon való uralkodás lehetõségétõl megfosztott, az irtottak és elnyomottak sorsát századokon át átélhetõ kis népeknek, mint a magyar is, amely ugyanakkor nem a kizsákmányoltak távoli tengerében él, hanem Európa közepén, esélyük van - ha meg tudják õrizni a lelkiismereti irtózást a mások vérén való meggazdagodástól és ha a saját, kisebb léptékû gonosztetteikrõl nem feledkeznek meg! -, esélyük van arra, hogy képviseljék az igazságos békét az egész Teremtés számára.
Ajánlom a könyvet az e küldetés iránt érdeklõdõ keresztényeknek és a konstantini 'kereszténységbõl' kiábrándultaknak egyaránt. Simonyi Gyula

Bevezetés

"A jelenlegi világot nem lehet megérteni mindazon mély átalakulások analizálása nélkül, amelyeket a kapitalista gazdaság a földgolyó társadalmaiban létrehozott." (Michel Beaud)
Ez a füzet egy, a lehetetlent elérni próbáló kísérlet, amely kísérlet mégis szükséges. A lehetetlenség elsõsorban tisztán mennyiségi jellegû. Hogyan is lenne lehetséges Európa elmúlt 500 éves helyzetét ilyen szûk helyen csak megközelítõleg is arányosan meghatározni a világrendszerben? Paul Kennedynek 976 oldalra volt szüksége monumentális mûvéhez (A nagyhatalmak felemelkedése és bukása: Gazdasági válságok és katonai konfliktusok 1500-tól 2000-ig; 1989). És itt ráadásul a kérdés további aspektusait kell meghatározni: a tudományos technikai, a szociális, az ökológiai, a politikai, az egyházi, a kommunikációs, az ideológiai és a teológiai aspektusokat.
A kísérletre azonban szükség van, mert egy olyan átalakulás közepette vagyunk, melynek helyét és irányát csak akkor tudjuk meghatározni, ha azt az elmúlt évszázadok összefüggésébe helyezzük. Így tekintve Európa történelmét a világrendszerben, az különbözõ fázisok egysége. Ilyen irányultság nélkül a tudatunk és a cselekedeteink vakok volnának, és egyik csalódásból a másikba tántorognánk.
De akarunk mi látni? Csak homályosan és a részletek ismeretét nélkülözve tudjuk, hogy Európát a történelemben más népekkel és saját népének egyes részeivel szemben elkövetett súlyos bûn terheli. Azt is tudjuk, hogy nekünk magunknak is ilyen vagy olyan módon részünk van ebben a bûnben, annyiban mindenképpen, hogy a gyõztesekhez vagy a haszonélvezõkhöz tartozunk - és nálunk a többség ilyen. Ezért az emlékeink védekezésbe és elfojtásba ütköznek. Hogyan bánunk ezzel teológiailag és pszichológiailag?
Ebbõl adódik az itt következõ meggondolások címzettjeinek kérdése. E meggondolások elsõsorban a nyugati világrendszer szenvedõ és ellenállást tanúsító vesztesei és áldozatai felé irányulnak, amely világrendszerben Európa központi szerepet játszik, és olyan csoportok felé, amelyek megpróbálnak velük szolidárisan küzdeni és alternatívákat keresni. A világon mindenhol alakultak ilyen csoportok. Ezeket a polgári társadalom új szociális mozgalmainak nevezzük. Európában ezek különbözõ formációkba tömörülnek, mert az 1992-es év erre kényszerít: az emlékezés az 500 éves gyarmatosításra és ellenállásra egybeesik az EK-belsõpiac létrehozásával.
Keresztény csoportok, melyek az igazságosságért, békéért és a teremtés megõrzéséért (Justice, Peace and the Integrity of Creation) küzdõ zsinati folyamatban részt vesznek, elkezdték a baseli ökumenikus gyûlésen (1989) a "Kairosz Európa - úton egy igazságos Európa felé" hálózatot kiépíteni. "Kairos" a görögben ezt jelenti: "a döntõ pillanat" (amelyet nem szabad elmulasztani - a ford.). Az Újszövetségben és a keresztény hit számára ezt az idõt Isten közelsége határozza meg az õ megváltójában, Jézus Krisztusban, és a Szentlélek, aki folytatja Isten szeretõ, szabadító és igazságosságot teremtõ jelenlétét. Lehetséges a megtérés, a megújulás, lehetségesek az alternatívák. Ennek jelei az igazságosságért és a békéért tevékenykedõ mozgalmak.
Ez a füzet sok, csaknem 200 olyan csoporttal történõ beszélgetés során keletkezett, amelyek részt vesznek a "Kairosz Európa" hálózatban Európa csaknem minden országából, s a közös tájékozódást szeretné szolgálni.
De a megszólítás Európa gyülekezetei és egyházai felé is irányul, ha elfogadják a döntés idejét és a mammonszolgálatban, a rabságban és az elnyomásban való részesedést készek felváltani az evangélium szenvedõ Istene felé irányuló hittel és a szociális cselekvéssel. S irányul minden, bármilyen hitû ember felé, aki a nyugati kultúra romboló magatartásmódjait és struktúráit elutasítja, és az élethez akar fordulni.
A jelenlegi történelmi szituáció ehhez a szükséges kísérlethez nem elõnyös. Azoknak a csoportoknak, mozgalmaknak és minden embernek, akik alapvetõ változásra vágynak, az utóbbi két évben mélyen csalódniuk kellett reményeikben. 1989-ben még úgy tûnt, hogy a közép- és kelet-európai polgári mozgalmak nemcsak az államkapitalista-bürokratikus rendszereket gyõzik le, hanem bázisdemokratikus és gazdaságilag igazságos alternatívákat hoznak létre nyugaton. De az egykori NDK-ban az átalakulás erõi a peremre szorultak, és a nyugati rendszer az embereket továbbra is gazdagokra és szegényekre különíti el. A kelet-európai országok az önhibájukból származó és a világpiactól függõ gazdasági sorvadásban szenvednek, s megoszlanak a nacionalizmus miatt. Az Öböl-háború világossá tette, hogy a békemozgalmak kiszélesedése és a népek az irányú növekvõ vágya ellenére, hogy a források ne a fegyverkezést, hanem a fejlõdést szolgálják, a kapitalista USA és szövetségesei eltökélten az imperialista-militarista politikát akarják folytatni. Hasonlóképpen a nicaraguai nép többségének és a nemzetközi szolidaritási mozgalomnak minden kemény ellenállási és építési munkája megfeneklett az USA ún. alacsonyabb intenzitású hadviselésén. Úgy tûnik, ugyanez a sors fenyegeti a dél-afrikai szabadságharcot is. Csak a namíbiai felszabadítási mozgalomnak és szövetségeseinek sikerült évtizedes küzdelmekkel a politikai függetlenséget kivívniuk.
Ebben a helyzetben a reménytelenség elterjedése fenyeget. Ez a legkülönbözõbb módon nyilvánulhat meg. Egyesek alkalmazkodnak. Mások szétesnek az aktivizmusban. Vannak, akik különféle "kábítószerekben" keresnek vigaszt maguknak. Ilyenek például a vallásosság bizonyos formái. Az uralkodók kiépítik pozícióikat. Annál inkább fontos a józan analízis és az intenzív vita az ellenállás és a változtatás stratégiájáról.
Nem kell kifejezetten hangsúlyozni, hogy egy ilyen füzet nem tart igényt a tökéletességre és a kimerítõ részletezésre. Csak a lehetséges keretet kell felmutatnia, és ösztönzést kell adnia az további önálló munkára.