Prof. Ulrich Duchrow (Kairos Europa) evangélikus lelkész és közgazdász, az Európai Ökumenikus Koalíció fô szellemi inspirálója, a bázeli Találkozó óta végbemenô változásokat emelte ki:

1989-ben, a bázeli Európai Ökumenikus Találkozón a küldöttek elkülönültek a báziscsoportoktól, hálózatoktól, mozgalmaktól. A hivatalos találkozóval párhuzamosan alakult ki egy "jövô-piac", amelyen a bázis megjelenhetett. A grazi Találkozóra készülve azóta létrejött a Koalíció, amely magába foglalja a problémáktól valóban érintett báziscsoportokat, s amely együtt vett részt az elôkészítô munkában a hivatalos szervezôkkel. Közösen alakítottunk ki az elmúlt két évben olyan új struktúrát, amely lehetôvé teszi a találkozást a küldöttek és a bázis között. Nagy elôrelépésnek tartom az ökumenikus mozgalomban és a Zsinati Folyamatban, hogy lehetségessé vált az együttmûködés, a kapcsolat a két réteg között. Azt reméljük, hogy a grazi Találkozó keretet ad újabb hét évre az együttmûködésre, arra, hogy az igazságosságért és a kiengesztelôdésért dolgozzunk Európában, saját környezetünkben.
Van egy probléma, amellyel itt is szembe kell néznünk. Az egyházi gyûléseken szeretnek általánosan fogalmazni. Minket pedig a konkrét dolgok érdekelnek. Mert konkrét emberekrôl és az emberek meg a Természet konkrét szükségleteirôl van szó, ezekkel foglalkozunk. A Kairos Europa javaslatai kidolgozása közben elsôsorban azt tartotta szem elôtt, hogy jelenlegi gazdasági rendszerünket, melyet Nyugat-Európa tart fenn, el kell utasítani, és az alternatívák azt célozzák, hogy a transznacionális tôke feletti ellenôrzést visszaszerezzük, mert jelenlegi állapotában - a nemzetközi piacokon, minden ellenôrzést kikerülve - a társadalmi rendet, a természetet rombolja.
Ezek az alternatívák fontos szerepet szánnak az egyházaknak, amelyek, mint gazdasági szereplôk, teljesen új viselkedésmintát valósíthatnának meg, ha megváltoztatnák a munka és a jövedelem elosztását önmagukon belül, és pénzkezelés tekintetében pedig az alternatív bankrendszert részesítenék elônyben, mert csak ez utóbbival érhetô el, hogy a gazdasági nyereség ne azok zsebébe vándoroljon mind nagyobb arányban, akik uralják a tôkét és a pénzforgalmat. Így az egyházak példát mutathatnának Európa népeinek, alternatívát kínálva a neoliberális ideológia helyett. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy az egyházak a civil társadalomba beilleszkedve, azzal együttmûködve tagadják meg radikálisan a jelenlegi, végletekig elhibázott "fejlôdést" és keressenek új, járható utakat.