Szerves-e egy genetikailag módosított burgonya?

(tömörítve)
Annak, aki régi módon termel sárgarépát, csábító lehet arra rátenni a "szerves" jelölést ha magasabb összeget kap érte. Ha ez valós értéket jelöl, akkor hamisítványok is meg fognak jelenni.
Azok a termelők, akik valóban "szerves" módszerekkel termelik, kidolgoztak egy igazolási rendszert, amely szabályozza, hogy mi nem szerves.
Az én gazdaságom például New Hampshire állam bizonyítványa szerint is szerves. A felügyelő meglátogatott, bejárta a helyet, kérdéseket tett fel a talajjavításra vonatkozóan és megbizonyosodott arról, hogy az elmúlt három évben a földünk nem látott sem műtrágyát, sem növényvédő szert.
Egyes államokban szigorú szabályok és ellenőrzés van, de másutt nem létezik ilyesmi. Ezért a termelők egységes szövetségi szerves szabványokat kívánnak bevezetni. A Mezőgazdasági Minisztérium most szövegezi meg ezeket és egyet nem értésbe ütközik.
A legtöbb szerves termelő sosem alkalmazott genetikailag módosított növényeket. A biotechnológiai cégek azért küzdenek, hogy ezeket "szerves"-nek tekintsék.
A szerves gazdálkodók Bacillus Thüringiensist (BT) permeteznek a bogarak ellen, ami természetes ellenség. Nem fertőzi meg sem a méheket, vagy férgeket, madarakat, sem az embert, csak a vendéglátó bogarát.
A Monsanto kinyisszantotta a BT-ből azt a gént, amelyik felelős a bogár-méreg termeléséért és belerakta a burgonya DNS-be. Így a burgonya-növény minden egyes sejtje képes a méreg termelésére. Bárhol harap bele a lárva, elpusztul. A gyár szerint ez csodálatos fejlődés, mivel nem kell vesződni a BT-permetezéssel, a hagyományos termelőt pedig nem veszélyezteti a növényvédőszer-permetezés. Nem érti, hogy a szerves gazdálkodók miért nem üdvözlik örömmel és boldogsággal.
Számomra az okok nyilvánvalóak. Ezek a növekvő súlyosság sorrendjében:

1. Élelmiszer-biztonság. Ha BT-t permetezek ki a burgonyámra, akkor annak a mérge csak a bogarakra hat. Alig érinti a a burgonya levelét, ha gyorsan lemosom róla. A Monsanto mérge ott van mindenütt, még az általunk elfogyasztott burgonyában is. Nem tudjuk kimosni belőle. Mindenki azt mondja, hogy csak a bogarakat károsítja, de nem tudunk mindent...

2. Kártevőkkel szembeni ellenállás. Ha egy kártevő kapcsolatba kerül egy méreggel, akkor lehetséges, hogy néhány közülük túléli azt. Ezen ellenálló kártevőkből származik a következő nemzedék. Minél többszöri a mérgezés, annál gyorsabban fejlődik ki az egész népesség szer iránti fajlagos ellenállóképessége. Ha a bogár az egész növekedési időszak alatt kapcsolatban van a minden levelében BT-mérget hordozó burgonyával, nyilvánvaló az ellenálló képesség kialakulása. A Monsanto burgonyája tönkre fogja tenni saját magát és egy jó szerves védekezési eszközt is, a BT-vel való permetezést.

3. A vállalat baklövése. A Monsanto nemrégen nyugodtan beszámolt arról, hogy egy másik biotechnológiai készítményükből, a genetikailag módosított canola-magból véletlenül eladtak ROSSZ GÉNT tartalmazó változatot, olyan gént, amit még nem vizsgáltak és nem is szabadalmaztattak. Az a baj, hogy a géntechnológiában, akár a nukleáris energia területén nem lehet hibákat elkövetni.

4. További következmények a természetben. Nem tudjuk, hogy az élővilág mit csinál a genetikailag módosított fajokkal. Az a hirtelen kialakított képesség, hogy egy növény bogármérget tud termelni, fog-e jelentkezni, mondjuk, a burgonya rokonaiban, a vad Solanum-fajokban? Nem lehetséges-e, hogy a rezisztens bogarak, amelyeket nem ellenőriznek már többé a vadon élő BT-k, kipusztítják az egész Solanum családot (beleértve a paradicsomot és a padlizsánt is)?
A génmérnökség legrosszabb rémképei közé tartoznak az elveszett gének. Ez kevéssé valószínű, de lehetséges.

5. A faji határok áttörése. A természet nem szokta összekeverni a baktériumok génjeit a burgonyáéval, a békáét a fejessalátáéval, a disznóét az emberével. A faji gátak megakadályozzák, hogy a napraforgó párosodjék a csimpánzzal. A gát nem abszolút, különösen nem a baktériumok és vírusok vonatkozásában. A gének átvitele egyik fajból a másik fajba nem csupán annak az ősi gyakorlatnak a kismértékű fejlesztése, amellyel új rózsa- vagy marhafajokat állítottak elő, hanem teljesen új és váratlan fordulat az evolúcióban.

6. A sebesség és a kiválasztási mechanizmus. Több milliárd éven át az evolúció igen lassan jutott előre, kiválasztva azokat a fajokat, amelyek képességeik szerint alkalmazkodnak a mindig változó ökoszisztémákhoz. A génmérnökök kezei között az evolúció fölgyorsul és piacképes fajokat választanak ki. Őrült iramban teljesen új irányba tereli a legalapvetőbb alkalmazkodási folyamatokat.
A genetikai beavatkozás a szerves mezőgazdasággal összeférhetetlen. A szerves termelés azt jelenti, hogy a természettől tanulunk, óvatosan használjuk annak erőit az emberek és az ökoszisztémák egészsége érdekében. Alapja az óvatosság. A géntechnológia Istennel való játék, a természetnek való parancsolás, annak az ember céljaira, és nem mindig a legnemesebb céljaira való alakítása.
Jó dolog hogy a szerves termelés meghatározására lesznek szövetségi előírások. Szükségünk van rájuk. Nem szabad, hogy egy genetikailag módosított terményt szerves címkével lehessen ellátni. - Pi