Keresztények: a kormány bûnbakjai?

A svájci turisták megtámadása Luxorban – akárcsak a németek elleni kairói merénylet híre – bejárta a világsajtót. Kevesen tudják, hogy utóbbival összefüggésben egy keresztény orvost is elítéltek. Kopt számûzött-szervezetek jogtiprást emlegetnek.

„Meggyõzõdésünk, hogy dr. Naseem Abdel-Malak az egyiptomi kormány áldozata. Így kívánják bizonyítani a szélsõségeseknek, hogy a kormány nem kereszténybarát és nem iszlámellenes” – kommentálták a ”kaliforniai kopt-keresztények” a kopt orvos életfogytiglani kényszermunka büntetésének hírét. Az ítéletet 1997. november 13-án hirdette ki a kairói katonai bíróság. Az El-Khanka kórház igazgatóját állítólag megvesztegették, hogy Saber Farahat Abu el-Ela pszichiátriai kezeltet – akit terrorizmusért ítéltek el – jogtalanul elbocsássa. A muzulmán fanatikus szabadon engedése után, 1997. szeptember 18-án testvérével kilenc német turista életét oltotta ki a kairói Egyiptomi Múzeum elõtt.

Egyedüli „tanú”: a terrorista

Saber Farahat már 1993-ban meggyilkolt három turistát Kairóban. A halálos ítélettõl csak az orvosi szakvélemény mentette meg, amely elmebetegnek nyilvánította. Farahat eredeti – katonai bíróság elõtti – vallomása szerint ezt a tanúsítványt dr. Sayed El-Qott, az Abbasiya kormánykórház muzulmán igazgatója állította ki kenõpénz ellenében. Késõbb visz-szavonta a vallomást és a keresztény dr. Abdel-Malakot vádolta. „Nagyon meglepõ – írják a kaliforniai kopt-keresztények –, hogy a bíróság egy ilyen vádlott vallomását elfogadja, dr. El-Qottot szabadon engedi és dr. Abdel-Malakot bûnösnek találja.” Ezzel törvénytelenségbe hajszolja az egyiptomi igazságszolgáltatást: „Valahányszor iszlám szélsõségeseket vádolnak egyiptomi keresztények vagy turisták ellen elkövetett bûntettekkel, a keresztényeket és muzulmánokat közösen vádolják. De mit tettek ezek a keresztények? Iszlám szélsõségesekkel esküdtek össze, hogy a világ keresztényeit – beleértve az egyiptomiakat is – kiirtsák?”

Német nyomozás

A német kormány bizottságot nevezett ki a terrorcselekmények tisztázására. A Compass Direct keresztény hírügynökség szerint a bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Farahat nem elmebeteg. Azt viszont nem tudták egyértelmûen kideríteni, milyen alapon nyilvánították beszámíthatatlannak. A bizottság úgy véli, hogy az iszlám szélsõséges Farahatnak jó kapcsolatai vannak a belügyminisztériumban és a nagy összegû kenõpénzt szaúd-arábiai vagy kuvaiti magánszemélyek fizették. A Compass Direct azt is tudni véli, hogy a németek feldühödtek dr. El-Qott szabadon bocsátása miatt. Az egyiptomi sajtó pedig kétségbe vonta a muzulmán orvos ártatlanságát.

Dr. Naseem Abdel-Malak családjával

Felülvizsgálati kérelem

A kaliforniai kopt-keresztények elismerik: „Dr. Abdel-Malak igazgatóként felelõs a kórházában történt korrupcióért. Alacsonyabb beosztásba helyezése vagy elbocsátása indokolt lenne, de életfogytiglani kényszermunkára ítélése elfogadhatatlan.” Mivel katonai bíróság hozta az ítéletet, fellebbezésnek helye nincs. Családja kegyelmi kérvénnyel fordult Mubarak elnökhöz. A kopt számûzött-szervezetek felhívják Mubarak figyelmét az ilyen és hasonló esetek körültekintõ felülvizsgálatára. Ú

Kérd Mubarak elnöktõl az ítélet felülvizsgálatát.

Your Excellency,
On 13 November 1997, a military court sentenced the Copt Dr. Naseem Abdel-Malak to life imprisonment through hard labor for allegedly having taken bribes and having illegally released the psychiatric patient Saber Farahat Abu el-Ela, who murdered nine German tourists in September 1997. According to our information, the only „witness” was the terrorist himself, who first had testified against the Muslim Dr. Sayed El-Qott, but later retracted this statement and accused the Coptic doctor. Solely on the basis of this extremist's inconsistent testimony, the military court sentenced the Christian and released the Muslim.
We urgently ask you to provide for a careful revision of this case, as well as of the sentence.
Yours sincerely and respectfully,

__________________________    __________________________
      Place, date (hely, dátum)                    Signature (aláírás)

A katonai bíróság 1997. november 13-án – megvesztegetés állítólagos vádjával ill. Saber Farahat Abu el-Ela, elmegyógyászati ápolt jogtalan szabadon bocsátása miatt – életfogytiglani kényszermunkára ítélte a kopt dr. Naseem Abdel-Malakot. Farahat 1997. szeptemberben kilenc német turistát megölt. Információnk szerint az egyedüli „tanú” maga a vádlott, elõször a muzulmán dr. Sayed El-Qott ellen vallott, késõbb ezt visszavonva a kopt orvost vádolta. A bíróság – egyedül a terrorista következetlen vallomása alapján – elítélte a keresztényt és szabadon bocsátotta a muzulmánt.
Kérjük sürgõsen kezdeményezze az ügy és az ítélet alapos felülvizsgálatát.

„A szellemek, akiket hívtam...”

A „Neue Zürcher Zeitung” szerint az 1928-ban alapított iszlám Muzulmán Testvériség nagy hatással volt a hetvenes években keletkezett új iszlám mozgalmakra: egy Muzulmán Testvér 1965-ben kiadott könyve – amelyben hitetlennek bélyegezte az egyiptomi kormányt és a fennálló hatalmi rendszert, a radikális lázadók pedig elítélték a „romlott” társadalmat – a szélsõséges muzulmánok kiáltványa lett. Mind az iszlám titkos szövetség „Jihad”, mind a „Jamaa al-islamiya al-jihadiya” csoport hivatkozik az iszlám „szent háború” (jihad) erõszakos vezérelvére. A Jihad tagjai el nem ismert kulcspozíciókat akartak megszerezni, a Jamaa pedig politikai és társadalmi tevékenységén keresztül tört gyõzelemre. A „Tages Anzeiger” szerint azonban Egyiptom szellemeit már nem hívja: Gamal Abdel Nasszer küzdött az iszlám ellen. utóda, Anwar al-Szadat pedig a nasszeristákkal és kommunistákkal szemben ellensúlyként alkalmazta az iszlámellenességet. Az 1979-es izraeli békeszerzõdést „árulónak” minõsítõ iszlámisták válaszul 1981-ben meggyilkolták Szadatot. Az állam tömeges letartóztatásokkal és kivégzésekkel reagált. Az iszlámisták merényleteket követtek el a biztonsági erõk, kopt-keresztények és turisták ellen. A „Die Zeit” szerint a terrorcselekmények és az állami ellenintézkedések 1992 óta – ekkor robbant ki az a terrorhullám, amelynek során az iszlámisták meg akarták buktatni Mubarakot – kb. 1200 emberéletet követeltek. Bár a legfõbb vezetõk 1994-tõl rács mögött vannak, az államnak mégsem sikerült legyõzni a terrorizmust. „Az ország nyomora, Mubarak kormányának tehetetlensége, a szociális érzés és felelõsségérzet úgyszólván teljes hiánya következtében a tömegek körében éppúgy terjed az iszlám fundamentalizmus, mint a »kulturális kisebbrendûség« érzése” – írja a Die Zeit.