Az emberjogi aktivista közellenség
A hatalmat gyakorló katonák mindenkit közellenségnek tekintenek, aki szót emel az emberi méltóság nevében. Az 1995. végén kezdõdött letartóztatási hullámban elfogták a keresztény ogoni nép képviselõit. A letartóztatottak a szociális diszkrimináció és a környezetrombolás ellen tiltakoztak.
A kõolajkitermelõ Shell óriáscég 1958 óta fúr olajkutakat Ogoni (Délnyugat-Nigéria) területén. Szivárgó kõolajvezetékek és hatalmas gázláng-oszlopok kisérik az olajkitermelést. A gázlángok megmérgezik Ogoni földjét: a folyók, termõföldek szennyezettek és mindenfelé járványok terjednek. A nigériai katonai kormányzat és a Shell osztozik a 30 milliárd USA dollár olajprofiton, amibõl Ogoni népe alig lát valamit.
1990 augusztusában az ismert ogoni író, Ken Saro-Wiwa vezetésével megalakult a Mozgalom az Ogoni Nép Túléléséért (MOSOP) erõszakmentes közösség. A MOSOP - mint védelmi szervezet - csatlakozott az Ogoni Nõk Szövetségéhez (FOWA) és az ökumenikus Ogoni Egyháztanácshoz (COC). Az általuk szervezett tiltakozást a katonaság erõszakkal szétverte, amely több száz halálos áldozatot követelt. A megmozdulások arra kényszerítették a Shellt, hogy 1993 elején hagyja abba az olajkutak fúrását Ogoni-földön.
A szivárgó kõolajvezetékek azonban továbbra is fertõzték a vizeket és legelõket. A folyók szennyes olajtavakká változtak, a kopár fák a terméketlen szántóföldek jelképei lettek. Lakóterületük elpusztításáért senki sem kárpótolta az ogoni halászokat és földmûvelõket. Kórházak, iskolák, az elektromos-, telefon- és közúthálózat nagyrészt csak papíron léteznek. Ezért a MOSOP - a csatlakozott ogoni szervezetekkel együtt - folytatta tiltakozását. A nigériai katonai rezsim - hogy elhallgattassa az aktivistákat - kegyetlenül beavatkozott: letartóztatta Ken Saro-Wiwát és nyolc harcostársát. Egy különleges bíróság mindnyájukat halálra ítélte. Az ítéletet 1995. november 10-én végrehajtották a Port Harcourt-i börtönben. A rezsim azzal vádolta a kilenc férfit, hogy négy kormányhû ogoni fõnök meggyilkolására biztattak. A vádat két olyan tanú állítására alapozták, akik bevallották, hogy megvesztegették õket.
Az ítélet végrehajtása után azonnal katonák és rendõrök ezreit vezényelték Ogoniba. Átfésülték a MOSOP-szimpatizánsok területét, letartóztattak mintegy 80 lelkipásztort, tanárt, ügyvédet és másokat, akik békésen követeltek emberhez méltó életet az ogoniaknak. A nagyrészt muzulmán biztonságiak erõszakkal betiltották az utcai megmozdulásokat, megfigyelték az iskolákat és istentiszteleteket, bibliákat és vallásos irodalmat égettek. Felforgató írásokat keresve átkutatták az apácazárdákat, elpusztították az ogoni szervezetek irodáit, megerõszakolták a letartóztatott ellenzékiek feleségeit és a falu házait lerombolták.
1996. elején tizenkilenc Port Harcourtban bebörtönzött ogoni aktivistát kivégzéssel fenyegettek. 1994 májusában tartóztatták le õket - ugyanakkor, mint az 1995 novemberében kivégzett Ken Saro Wivát és nyolc társág - és ugyanabban a fogdában is tartják õket bezárva. A négy kormánybarát ogoni fõnök meggyilkolása volt ellenük a vád. A 19 személy elleni eljárás teljesen alkotmányellenes volt: a három koronatanút megvesztegették; még a legközelebbi hozzátartozókat sem engedték be a tárgyalásra. Ostorcsapásokkal ûzték el õket, amikor be akartak lépni a bíróság épületébe. A mentõ bizonyítékokat pedig nem vették figyelembe.
Obiola Ike lelkész, a nigériai katolikus papok vezetõje egy 1996. áprilisi külföldi útja alkalmával így jellemezte hazája börtönviszonyait: "maga a pokol". A 19 fogvatartott börtönbõl kicsempészett írása szerint a borzalmas körülmények a túl kicsi, ablaktalan celláktól, korhadt deszkáktól és fertõzõ víztõl a botozáson át a vallásgyakorlás tiltásáig terjednek.
A keresztény Christine Anyanwu (46 éves) szerkesztésében megjelenõ "Sunday Times" már régóta közölt ilyen leleplezéseket. õt 1995. május 31-én azzal az ürüggyel tartóztatták le, hogy munkatársa, Comfort Obi cikkében közölte egy állítólagos puccsista nevét, aki ellen titkos katonai tárgyalást indított a rezsim. A katonai bíróság az "állam biztonságának veszélyeztetése" vádjával 1995. július 4-én életfogytiglani börtönre ítélte Christine Anyanwut. Büntetését októberben nemzetközi tiltakozás miatt 15 évre mérsékelték. Christine Anyanwut - aki rossz egészségi állapotban van és nem kap megfelelõ orvosi ellátást - jelenleg Gombe fegyházában tartják fogva egy magányos cellában. Eddig mindössze egyszer fogadhatott látogatót - a nõvérét. Az elkötelezett újságíró szabadon bocsátásáért a CSI és más emberi jogi szervezetek az ENSZ Emberi Jogok Napja alkalmából (1995. december 10-én) 40.000 aláírást gyûjtöttek össze Svájcban. Ugyanekkor a bebörtönzött távollétében megkapta a francia alapítású "Reporters sans frontieres" díjat.
Dear General,
We are dismayed to hear that 19 Ogoni human rights advocates in Port Harcourt Prison are reportedly not being given a fair trial and could face the death penalty. The arrests of 80 other Ogoni committed to human dignity, including pastors, as well as the burning down of Ogoni villages and the unwarranted searching of convents and schools also greatly concern us. Moreover, we protest the continued detention of «Sunday Times» editor-in-chief Christine Anyanwu at Gombe Prison, Bauchi for merely having expressed her opinions.
We urgently ask you to secure the release of these prisoners and to halt the wave of repression engulfing the Ogoni as well as the Nigerian people as a whole.
Respectfully yours,
Place, date (hely, dátum) Signature (aláírás)
Döbbenettel hallottuk a hírt, hogy Port Harcourt börtönben 19 ogoni emberi jogi szószólónak nem adják meg a pártatlan tárgyalás lehetõségét és ezért halálbüntetéssel kell számolniuk.
Ugyancsak nagy aggodalommal tölt el 80 további emberi jogi aktivista - köztük lelkészek - letartóztatása, ogoni falvak felégetése, valamint kolostorok és iskolák jogtalan átkutatása. Tiltakozunk a "Sunday Times" fõszerkesztõje, Christine Anyanwu fogvatartása miatt is (Gombe börtön, Bauchi), aki csupán a véleményét fejezte ki.
Nyomatékosan kérjük, bocsássák szabadon a fenti bebörtönzötteket és állítsák le Ogoni és Nigéria egész népe ellen irányuló elnyomó intézkedéseiket.
General Sani Abacha
Chairman of the Provisional
Ruling Council
State House
Abuja-Federal Capital Territory
Nigeria