Szudán: Mindnyájunkat meg akarnak ölni

A khartumi rezsim 1996. június 17-én légitámadást intézett a dél-szudáni Chukudum ellen. A CSI delegációja július elején a helyszínen járt, hogy a közvéleményt informálja a bombázás hátterérõl.

Peter Longole kerületi vezetõ kezében egy lövedékkel.
Peter Longole kerületi vezetõ kezében egy lövedékkel.


Chukudum (Dél-Szudán), a templom mögötti rét, 1996. július 8. Peter Longole kerületi elöljáró hosszú lövedéket tart a kezében és a robbanószerkezet mûködését magyarázza. Ha leejtené a kemény talajra, mindannyian felrobbannánk. A kerületi vezetõ mellett alig látható faág jelzi a másik robbanótöltetet. Ha valaki rálépne, azonnal széttépné a detonáció. Gunnar Wiebalck, a CSI munkatársa figyelmeztet bennünket, legyünk óvatosak és csak a mezõt átszelõ ösvényen lépkedjünk. Bombatölcsérek helyett robbanótöltetek hevernek mindenfelé, amelyek bármelyik pillanatban fölrobbanhatnak és darabokra szaggathatnak bennünket. Óvatosan visszamegyünk a templomhoz. Peter Longole elmeséli a légitámadás történetét.

Iskolások pánikban

1996. június 17-én délelõtt a khartumi rezsim bombázója tûz alá vette Chukudumban a templom és az iskola környékét - mondja Peter Longole. Az épületek nem sérültek meg. Az esõáztatta területen a bombák nagy része nem robbant fel. Mivel a töltetek szanaszét hevernek a mezõn, nem lehet megmûvelni miattuk a földet. A támadás következtében az iskolás gyerekeket elfogta a rémület és pánikba esve menekültek.
Maurice Laguti lelkész így emlékszik az esetre: Chukudum lakosainak úgy kellett menteniük az életüket, mint a csirkének vagy patkánynak, amelyet macska üldöz. Kuol Deim Kuol - a Szudáni Népi Felszabadító Hadsereg (SPLA) városparancsnoka - kijelenti: "A khartumi rezsim nem katonai célpontok, hanem a védtelen lakosság ellen harcol. A kormányzat Dél-Szudán teljes lakosságát ki akarja irtani."

"Megosztani és elpusztítani"

A környezõ hegyek által földi támadástól védett Chukudumot a dr. John Garang vezetése alatt álló SPLA egyik központjának tartják. Az SPLA 1983 óta harcol a túlnyomórészt arab-iszlám lakosú Észak-Szudán uralma ellen, mivel az egykori szudáni elnök, Numeiri ekkor egyoldalúan eltörölte a többségében fekete-afrikai keresztények illetve animisták lakta Dél-Szudán 11 éve tartó regionális autonómiáját és bevezette az iszlám saria-törvénykezést. A jelenlegi khartumi kormányzat - amelynek vezetõi, Omar Hassan al-Bashir és dr. Hassan al-Turabi dandártábornokok 1989-ben puccsal ragadták magukhoz a hatalmat - totalitárius iszlamizáló politikájával Észak-Szudán tradicionális muzulmán pártjait is ellenségeivé tette. Az SPLA chukudumi parancsnoka és a kerületi vezetõ meg van gyõzõdve arról, hogy a khartumi rezsim 1996. június 17-i légitámadásának valódi célja az erre az idõre tervezett törzsi békekonferencia megakadályozása volt. Az SPLA által megrendezett konferencia után - témája: polgári társadalom felépítése Szudánban - az 1996 május elejére tervezett konferencia lett volna hivatott megoldani a szarvasmarha-lopások és 20.000 lakos együttélésének problémáját Chukudum körzetében. A Didinga õslakosok mellett Buya, Toposa, Latuka, Logir, Lokoro, Lopid, Acholi és Madi törzsbeliek is élnek itt. "A khartumi rezsim meg akarja akadályozni a dél-szudániak egyesülését" - mondja Kuol Deim Kuol SPLA-parancsnok. Maurice Laguti lelkész így írja le a khartumi kormányzat stratégiáját: "megosztani és elpusztítani". Majd még hozzáteszi: "Mindnyájunkat meg akarnak ölni." Gunnar Wiebalck, a CSI munkatársa bizonyítékokat is gyûjtött.

Chukudumi iskolások.
Chukudumi iskolások.


A világnak meg kell tudnia

Gunnar Wiebalck a CSI sajtókonferenciáján - 1996. július 10. Nairobi - számolt be a khartumi rezsim légitámadásáról. Diafelvételek és fotók mellett egy Chukudumban talált embernagyságú mûanyag tartályt is bemutatott. Szudán nairobi fõkonzulja, Ali Sadig - figyelemre sem méltatva a chukudumi iskolásokról készített felvételeket - kijelentette: "Chukudumban nincs polgári lakosság." Az SPLA sajtótitkára, Pagan Amun felkérte a fõkonzult, a jelenlevõ újságírókat, követségek és segélyszervezetek képviselõit, utazzanak õk is Chukudumba és gyõzõdjenek meg maguk a valóságról. A világnak meg kell tudnia, mi történik Szudánban.

Maurice Laguti lelkész az embernagyságú mûanyag tartály mellett.
Maurice Laguti lelkész az embernagyságú mûanyag tartály mellett.


Mentesítés

Nagy magasságban repülõ MIG-ekrõl 500 kg-os repeszbombákat dobtak Chukudumra. Egy antonov pedig 1995 áprilisában és júniusában füstbombákkal támadott. A fürtbomba - amely robbanáskor nagy területen szóródik szét és több ember megcsonkítására, illetve megolésére képes - betiltott fegyver.
A CSI megbízásából 1996. november 5-12. között Gunna Wiebalok két angol bombaszekértõvel megsemmisítette a fürtbombákat, íy téve újra biztonságossá a környéket. Az Ahileng által megjelölt helyen rétegrõl-rétegre vizsgálták át a talajt. Az egyik föl nem robbant bomba 30 cm mélyre fúródott az agyagos földbe. A szikla fedezékében álló tûzszerész zsinórral úzta felszínre a veszélyes szerkezetet. Néhány másodperc és a hatástalanított bomba ócska fémdarabá vált.
Ahileng asszony szólni sem tud örömében. Hirtelen elengedi a kis Francis kezét, aki egész idõ alatt szorosan átölelte anyját.
Nem tudom megérteni - mndja a férje -, miért teszi velünk ezt a szudáni kormányzat. Azt hiszem, egyzszerûen meg akarnak semmisíteni bennünket.