Bocsánatkérés a valdensek üldözéséért

Az olasz püspökök kérik a megbocsátást

A június végi gráci Európai Ökumenikus Találkozó elõtt az olasz püspöki konferencia Rómában felelõsséget vállalt a valdensek évszázadokig tartó üldözéséért és a protestáns egyházak megbocsátását kérte.
Az 1848-ban Carlo Alberto király által a valdenseknek biztosított polgári szabadság évfordulója alkalmából az olasz püspöki konferencia ökumenikus kapcsolatok számára létrehozott titkárságának küldöttsége Rómában a valdens közösségek istentiszteletén vett részt.
Az olasz protestantizmus jelentõs személyiségei elõtt olvasta fel a dokumentumot Monsignore Giuseppe Chiaretti, a püspöki konferencia ökumenikus kapcsolatok számára létrehozott titkárságának elnöke.
A gráci Európai Ökumenikus Találkozó fényében kinyilvánították kiengesztelõdési szándékukat, hogy "a bizalmatlanság, a gyanúsítások, és az igazságtalanság fájdalmas következményeit megszüntessék". A történelmet nem lehet kitörölni. Mégis az olasz püspöki konferencia kész arra, hogy az üldözésekért felelõsséget vállaljon és az elkövetett bûnökért bocsánatot kérjen. Dr. Paolo Ricca, Rómában a valdens-fakultás egyháztörténelmi professzora értékelte az olasz püspöki konferencia kezdeményezését, amely a pápa véleménye szerint bátor lépés a kiengesztelõdés irányában.
Der Weg 1997/23. 5.oldal

Görögország bevezeti a polgári szolgálatot

Megérte az évekig tartó erõfeszítés: a görög parlament júniusban új katonai törvényt terjesztett elõ, amely elsõ ízben tervezi a polgári szolgálat bevezetését. A nyári szünet után véglegesen dönteni kell. Néhány politikusnak az a véleménye, hogy a honvédelmi törvénynek az a része, amely a polgári szolgálatról szól, sérti a görög alkotmányt. Lehetséges, hogy ezért maradt ki olyan sokáig ez a rész, míg az alkotmány helyzete tisztázódott illetve megváltozott. Görögország volt eddig az egyetlen olyan EU-tagállam, amelyben nem volt lehetõség polgári szolgálat teljesítésére.(ai-Journal, 5/97.)
Az Amnesty International üdvözölte az új honvédelmi törvény megszavazását, mint elsõ lépést a helyes irányba, de hangsúlyozta, hogy ez még messze elmarad az emberi jogi követelések és a nemzetközileg elfogadott normák mögött. A polgári szolgálat tervezett idõtartama 36 hónap, szemben a 18 hónapos katonaidõvel - ez megengedhetetlen büntetés a katonaságmegtagadóknak. Ezenkívül még nem tisztázott, hogy az új szolgálat független lesz-e a katonaságtól.
Végül az Amnesty International követelte, hogy azokat, akik katonaságmegtagadása miatt börtönben vannak - jelenleg 200-300 férfi, akik 4 éves büntetést kaptak - azonnal engedjék szabadon és az új törvény életbe lépése után katonaidejük hátralevõ részét polgári szolgálatban tölthessék le.

ai-Journal 1997/8.

A katonaságmegtagadókat eretnekként kezelik
Az "erõszakmentes törekvések" Siegmund-Schultze alapítvány díját ebben az évben a katonaságmegtagadók és háborút ellenzõk görög egyesülete kapta. A díjátadás 1997. február 18-án volt a Hofgeismar Akadémián. Philippos Kyritsis, az egyesület képviselõje a díjátadáson utalt a görög ortodox egyház elutasító magatartására a katonaságmegtagadókkal szemben. Idézünk beszédébõl:
"Az a bánásmód, amelyben a katonaságmegtagadók részesülnek a görög társadalomban, emlékeztet a középkor utolsó évszázadaiban élõ eretnekekkel és állítólagos boszorkányokkal szemben tanúsított bánásmódra. S mindez azért van így, mert a görög ortodox egyház ¾ amely a görög alkotmány szerint a hivatalos egyház és az állammal legálisan összekapcsolt ¾, a Jehova Tanúit és ezért minden katonaságmegtagadót az ortodox egyház és Görögország legrosszabb ellenségének tart. Szerencsétlen módon az egyház és a hadsereg egymással olyannyira összefonódott, hogy a Honvédelmi Minisztérium hivatalosan azt nyilatkozta: a Szent Zsinat (a görög ortodox egyház közigazgatási szervezete) döntéseit elfogadja, ellenben a görög államtanács döntéseit, amely Görögországban a nem létezõ alkotmánybíróságot pótolja, nem fogadja el. A görög ortodox egyház korábban hivatalosan elutasította ama katonai bíróság határozatainak megtámadását, amely a katonaságmegtagadókat halálra ítélte. Ezt ma úgy magyarázza, hogy a görög határokat meg kell védeni."
A díjátadás dokumentációját a katonaságmegtagadók gondját viselõ evangélikus munkaközösség adta ki Brémában 1997-ben. További információ kérhetõ az õ címükön: EAK, Carl-Schurz-Str. 17. D-28209 Bremen.

A "Fegyverkezés nélkül élni" kezdeményezés 20 éves fennállását ünnepli

A "Fegyverkezés nélkül élni" ökumenikus békekezdeményezés 20 éves fennállását ünnepelte. Eddig már 30.000 ember nyilvánította ki akaratát, hogy "a béke fegyverek nélkül politikailag bontakozzon ki" - közölte november 6-án a stuttgarti székhelyû szervezet. A szervezetet saját adatai szerint adományokból finanszírozzák. Részt vesz az államok és a népek közötti erõszakmentes konfliktusmegoldási lehetõségek kifejlesztésében.
A szervezet képzést nyújt béke-szakemberek részére kiképzést ad, akiket fõleg az egykori Jugoszláviában alkalmaznak. Ott a "Fegyverkezés nélkül élni" kezdeményezés emberi jogi és békecsoportokat támogat.
Emellett a szervezet jelenleg nyilvános tiltakozásra készül az Eurofighter vadászrepülõk és az új rakéták fejlesztése ellen. A jubileumi ünnepségre november 9-én Stuttgart közelében 400 vendég érkezett.

Wochenspiegel 1997/46.