Frissítve:
Jún 1, 97


    BOCS Homepage
Az Európai Ökumenikus Koalíció Graz '97 alapító nyilatkozata
Kiengesztelõdés Európában
a szegénység, a kirekesztés, a háború, az ökológiai pusztítás,
továbbá a vallási és kultúrális különbözõség összefüggésében.

Az Európai Egyházak Konferenciája (KEK) és az Európai Püspökkari
Konferenciák Tanácsa (CCEE) az összes európai keresztényt és
egyházat meghívta az "Igazságosság, béke, és a Teremtés megõrzése"
folyamat Második Európai Ökumenikus Találkozójának (Graz, 1997
június 23-29) elõkészítésére. A téma: "Kiengesztelõdés - Isten
adománya és új élet forrása".

A közvetlenül érintettekkel együtt, a szegénység, a társadalmi
kirekesztés, a háború és az ökológiai pusztítás ellen küzdõ
csoportok és hálózatok képviselõiként:

  • Szívesen elfogadjuk ezt a meghívást, és bibliai alapon
    válaszolunk rá. Meg vagyunk gyõzõdve, hogy minden érintettnek
    jelen kell lennie, ha az egyházak a kiengesztelõdés érdekében
    hatékonyan akarnak cselekedni.
  • Vállaljuk, hogy az odáig tartó idõben csoportjainkkal és
    hálózatainkkal részt veszünk a gráci találkozó elõkészítésében,
    valamint hatást gyakorolunk a nyilvánosságra és a politikai
    erõkre.
  • megszervezzük találkozónkat a grazi esemény részeként, s arra
    meghívjuk az Ökumenikus Találkozó hivatalos küldöttein kívül a
    kiengesztelõdési folyamatban részt vevõ csoportok és közösségek
    képviselõit is, beleértve minden vallást.

    Jelen nyilatkozatban bemutatjuk, miben hiszünk, miben reménykedünk
    és mit várunk a grazi találkozótól. Ahhoz, hogy pontosan
    meghatározhassuk, mit jelent számunkra a kiengesztelõdés, egyrészt
    a bibliai hagyományhoz, másrészt társadalmunk elemzéséhez nyúlunk
    vissza. Ezzel a nyilatkozattal másokat is meghívunk a folyamatban
    való részvételre.

    A kiengesztelõdés a bibliai hagyományok szerint soha sem "olcsó"
    kegy, hanem élet-halál kérdése.

    A társadalomban a bûnök struktúrális megszilárdulása a közösség
    megbomlásához és pusztításhoz vezet. A bûnös gazdasági, társadalmi
    és politikai struktúrák és bûnös viselkedésmódok nem
    megváltoztathatatlan sorscsapások. Isten áttöri a bûnnek ezeket a
    struktúráit a felszabadító kiengesztelõdés felajánlásával. Ezáltal
    képesek leszünk az életellenes erõket és struktúrákat nevén
    nevezni, és felismerni saját szerepünket bennük. Ekkor találjuk
    meg a lehetséges utakat az igazságossághoz, a békéhez és a
    Teremtés megõrzéséhez:

  • elõször is hívõ közösségeinken belül: mégpedig azáltal, hogy
    ellenállunk a rossz erõinek, konkrét gazdasági és társadalmi
    alternatívákat dolgozunk ki, és Istennel együtt kiállunk az
    elszegényedettekért és kirekesztettekért;
  • ezek után a társadalomban is: azáltal, hogy együtt dolgozunk
    mindazokkal, akik az igazságtalan struktúrák és folyamatok
    helyrehozásán, igazságos politikai és gazdasági keretfeltételek
    megteremtésén fáradoznak.
    Kiengesztelõdés akkor lehetséges, ha az igazságosságért vívott
    erõszakmentes küzdelemre kötelezzük el magunkat. Eközben összekell kapcsolni a szegények melletti döntést az erõszakmentességmelletti
    döntéssel.
    A kiengesztelõdés ebben az egyszerre átfogó és konkrét
    jelentésében az öröm forrásává válik és az élet dicsõítéséhez
    vezet.

    A mai viszonyok áttekintésével egész bolygónkat átfogó életellenes
    hatalmakat és struktúrákat ismerünk fel.

    Az emberi közösség megoszlik, egy szenvedõ világ
    kiengesztelõdésért kiált. Visszatekintünk több mint ötszáz év
    gyarmatosítására, amely a világ más részeinek kifosztását okozta.
    De Európában is újból erõsödik a jogtalanság, a megosztottság és a
    perifériára kerülés.

  • Egyre több embert fosztanak meg a munkához, a lakáshoz, az
    egészséghez, a szociális szolgáltatásokhoz, a képzéshez és a
    szabad költözködéshez való jogtól. Egyidejûleg növekszik a világ
    népességének mintegy 20 %-át kitevõ, egyre szûkülõ csoport jóléte
    és a források fölötti ellenõrzése. Az ok a tõkés piacok
    globalizálódása és deregularizálódása a profit maximalizálása
    érdekében.
  • Sok közösségünk szenved a romló gazdasági és szociális
    helyzetbõl vagy a faji és kulturális diszkriminációból keletkezõ
    feszültségtõl és megoszlástól, ami gyakran erõszakossághoz és
    háborúhoz vezet. A szociális és gazdasági helyzet romlását
    elõidézõ üzleti és pénzügyi világ gyakran éppen a
    fegyvergyártásból és -kereskedelembõl húzza a hasznot. Ezért nem
    ér véget a nõk, férfiak és gyermekek szenvedése; megcsonkítját,
    megölik õket, s az életük alapján nyújtó természetet
    elpusztítják.
  • Környezetünk állapota bizonyítja, hogy megszakadt a
    kapcsolatunk a Földdel és az elkövetkezõ generációkkal.
    Keveseknek mértéktelen növekedés kedvez, miközben életünk alapja
    máról holnapra megsemmisül. Az emberiség leggazdagabb 20 %-a nem
    csak Földünk tartalékának legalább 80 %-át nyeli el, hanem egyben
    a szennyezés több mint 80 %-át is termeli.
  • Alárendeltség és ellenségeskedés idegeníti el még mindig
    egymástól a különbözõ hitközösségeket: a keresztényt, a
    muzulmánt, a zsidót. Rettegünk mások "másságától" és csak
    vonakodva nézünk szembe saját felelõsségünkkel az erõszakos
    folyamatokért, ezért másokat átkozunk el.

    Egyházunk tagjaként megvalljuk felelõsségünket abban, hogy az
    egyházak
    û sokkal inkább saját intézményük fennmaradásával törõdtek,
    mint az evangélium által kívánt megtéréssel,
    û inkább a konfliktus elkerülésére törekedtek általános
    megnyilatkozásokkal, mintsem hogy az áldozatok pártjára állva az
    igazságosságért és békéért küzdöttek volna;
    û résztvettek az igazságtalan struktúrákban, az erõszakban és
    környezetpusztításban, és így kollaboránsai lettek azoknak a
    hatalmaknak, amelyek szétzúzzák a közösségeket és tönkreteszik a
    Földet;
    û exportálták a felekezeti szakadásokat a Dél országaiba és
    álcázták a gyarmatosító hatalmak által folytatott elnyomást és
    kizsákmányolást.
    Részvételünk a kiengesztelõdés folyamatában képessé tesz, hogy
    alternatívákat építsünk fel, amelyek kihívások a bûnös struktúrák
    és erõk felé.
    A kiengesztelõdés adományát megtapasztaljuk azok közösségében,akik
    bekapcsolódtak a zsinati folyamatba az igazságosság, béke, és
    a teremtés megõrzése érdekében.

    A grazi Második Ökumenikus Találkozóra készülve

  • A kultúrális, társadalmi és gazdasági diszkrimináció által
    kirekesztetteknek - pl. a szegények, munkanélküliek, elvándorlók,
    az etnikai kisebbségek, a homoszexuálisok -, és ezen belül is
    különösképpen a nõknek elsõbbséget kell adnunk. Ezek az emberek
    gyakran észrevétlenek maradnak és nem találják helyüket az
    egyházon belül sem.
  • Kihívó felismerés a kiengesztelõdés jelentése: Isten hívására
    válaszként a megosztottság alapvetõ okait kell megcéloznunk;
  • Az igazságtalan struktúrák elleni harc és az életet támogató
    alternatívák fejlesztése eredményesebb, ha együtt dolgozunk ezen
    struktúrák áldozataival. Megtanulunk a kiközösítettekre
    odafigyelni, hogy közös helyzetünket egy új látószögbõl értsük
    meg.
  • Igen értékesek a kapcsolatok más csoportokkal, szervezetekkel
    és intézményekkel, hogy eredményesebben tudjunk dolgozni a
    társadalmi változásért. Megtapasztaltuk Isten erejét kis
    csoportjainkban és most szélesebb bázison keressük az
    együttmûködést.
  • Ellenállunk az "Európa erõdítmény" törekvéseknek és keressük
    a lehetõségeket egy igazságos kapcsolatra a Dél népeivel. Olyan
    Európáért kötelezzük el magunkat, amit a nyitottság, igazságos
    kapcsolatok és fenntarthatóság jellemeznek. Erõsíteni törekszünk
    az európai integráció lelki, etikai és kultúrális dimenzióit és
    szembeszállni az egyoldalúan gazdasági, pénzügyi és politikai
    szemlélettel.
  • Biztosítani akarjuk, hogy Grazban elég idõ és hely legyen a
    kirekesztésrõl és pusztításról, valamint a kiengesztelõdés
    gyakorlati példáiról tapasztalatokat cserélni.

    Céljaink:

  • az áldozatokat bátorítani saját magukért való felszólalásra;
  • a társadalmi és gazdasági struktúrákat alapjaikban
    kritizálni;
  • egy alternatív társadalom sejtjeinek építésével változásokat
    indítani;
  • egyházainkat elfelejtett kötelességeikre emlékeztetni;
  • kiengesztelõdésre hajlandó közösségek örömét megünnepelni.

    Hívjuk az egyházakat és közösségeket a kiengesztelõdés e nehéz
    ösvényére. Tudjuk, hogy az ilyen ellenállás és megújulás
    konfliktusokat is jelent. De ez része a folyamatnak.
    Együttmûködésünket helyi, nemzeti és európai szinten egyaránt
    felkínáljuk.

    Frankfurt am Main, 1995 október 8.