Orosz István és Rita tiszaújhelyi görögkatolikus barátaink fogadták az adományokat, melyet kinti más lelkésztársaikkal gondoznak tovább. Szervezetten bekapcsolódnak a bontási-újjáépítési munkákba is, ehhez tudtunk mi is egy napi segítséget adni.

Az utazó barátok voltak:Csire Feri, Tanos Gábor, Galambos Miklós egy személyautóval Székesfehérvárról,

Kaszap István és Széplaki Erzsike egy mikrobusszal Pécelrõl,

Farkas István és Kaszap Márti egy személyautóval Pécelrõl,

Miklós Tibor egy kis mikrobusszal Székesfehérvárról (Nyíregyházáig).

Megpróbálom felsorolni, hogy mit gyûjtöttünk össze. Elõre is elnézést kell kérnem, hogy nem mindenkit tudok névszerint felsorolni, mert csoportos és névtelen segítõink is voltak számosan.

Pénzadományok:
Székesfehérvárról 155000.-Ft(Cserta,Cseh,Magyar,Tanos,Simonyi)
Garay Andrásék köz. 39000.-Ft(Keresztény,Tamási)
Kaszap István mhely.és közösség 145000.-Ft(Bene,Czibik,Vinczéék,Bényei,Sólyom,Horváth P,Gyenesné,Életszövedék Bt)
Bisztraiék 30000.-Ft
Ráday gimn. Pécel 67600.-Ft(tanárok és diákok)
Bokor Hazai Rászorulók Alapítv. 100000.-Ft
Mráz Gusztáv barátai még nem érkezett meg, nem tudjuk a pontos összeget

Ez összesen 536600.-Ft

110000.- Ft-ot ebbõl most fogunk postázni, mert az utazás után érkezett hozzánk.

A befizetésekrõl igazolásokat a Bokorliget Alapítvány ad, valamint a Tiszaújhelyi parókia adott, ill fog adni átvételi elismervényt.

A Bokorliget Alapítványhoz befolyt összegbõl (106109.-), valamint a Hazai Rászorulók Alapítványtól (101981.-) kapott pénzbõl itthon vásároltunk takarókat, gumicsizmákat, élelmiszert, tisztítószert, papírárút, csomagoló eszközöket, benzínt, kristályvizet. Ezekrõl számlákkal számolunk el. Néhány testvérünk bizalma megengedte, hogy kézbe is adhattunk pénzt, mely összegrõl is van átvételi elismervényünk. Meg természetesen az átvett négy tele kocsinyi adományról is van rengeteg pecséttel ellátott papírunk.

péceli Egymást Segítõ Egyesület: 12 doboz ruhanemû (Némethy Mária szervezte)

péceli Ráday Gimnázium: takarók, párnák mindenféle ruhanemû (Tasnádi Katalin szervezte)

péceli családok ruhanemût, élelmiszert hoztak (Bárány, Krassovics, Zalatnay)

Bokorbeli testvéreink gyûjtései:

Székesfehérvárról rengeteg ruhanemû érkezett, a koordinálást Cseh Andrásék és Magyar Laciék szervezték

Pécelrõl Széplaki Erzsike szervezésével bekapcsolódott a gyûjtésbe, szállításba, ügyintézésbe Szekeres Ági és

Fityus Zsuzsa. Sok ruhanemû, tisztítószer, papírárú, élelmiszer gyûlt össze. Öcsiék is bekapcsolódtak .

Rákosligetrõl szintén Széplaki Erzsike szervezésében ruhanemût, tisztítószert, papírárút, édességet adtak.

Garay Bandiék közössége, Farkas Pistáék, Széplaki Rózsikáék és Ilikéék családjai ruhanemût, élelmiszert

hoztak, sokat.

Dévai Zoli és Marika, Kaszap István és Márti, Széplaki Erzsike az utazás feltételeit készítettük elõ, többek

között rengeteg telefonálással. Az élelmiszer kiviteléhez Marika megszerezte az állatorvosi hatósági

kiviteli engedélyt.

Az Alapítványok adományaihoz tartozó vásárlásokat Széplaki Erzsike és Rózsika, Kaszap Gábor és Márti intéztük.

Hajnalban indultunk, 12-re Tiszabecsre értünk a határállomásra. A vámosok segítõkészek voltak, mindenféle nyomtatványok kiállításával kb egy óra alatt végeztünk. Tiszaújlakon, az ukrán határállomáson több, mint két órát töltöttünk, Kaszap István intézte a hivatalos ügyeinket.

Félnégykor boldog ismerkedés, találkozás, ebéd, rövid egyeztetések után öten a nagyszöllõsi városházára mentek, ahol további hosszú ügyintézési, vámolási eljárássorozat kezdõdött, míg végül Királyházán a görögkatolikus parókián megtörtént a csomagok kipakolása. Nagy örömet okoztunk a gondosan összeválogatott segélyszállítmánnyal. Oroszék együttmûködnek a református és római katolikus papokkal, rendszeresen leülnek egyeztetni a tennivalókat. Sõt a falubeli bontást-építést koordináló civilekkel is folyamatosan egyeztetnek.

A héttagú csoportunkból ketten Tiszaújhelyen maradtunk, hogy résztvehessünk a nagyböjti péntek esti szertartáson, melyre nagyon kedvesen hívtak mindannyiunkat, de kötelezõ volt a visszautunkhoz megszerezni minden hivatalos pecsétet. A templom tele volt gyermekekkel, ífjúsággal, középkorúakkal, idõsekkel, mindenki aktív résztvevõ volt. Mint késõbb megtudtuk, Orosz István és Rita környezetébõl már nem akarnak elmenekülni az emberek a szegénység, munkanélküliség szorításából, hanem öntudatosan küzdenek együtt a megmaradásért.

Este közös vacsora, beszélgetés, honnan jöttünk, hova jöttünk? Ismerkedés kárpátaljai barátaink gondjaival. Iskola, munka illetve munkanélküliség, betegségek, sok-sok öröm minden probléma, gondok ellenére.

Megtervezzük a reggeli 7 órai indulást Feketeardóra, az egyik súlyosan árvízkárosult faluba. Nyugovóra térünk Ritáék otthonában. Természetes náluk a folytonos vendéglátás. (A falu fiataljai teljesen otthonosan vesznek részt az életükben)

Már az odavezetõ úton is láthattuk, hogy a kiáradt Tisza nagy pusztítást végzett. Átszakadt vasúti töltés mellett mentünk, amit már azóta helyreállítottak. Tekeháza, majd Feketeardó házai nagyon nagy részben összedõltek. A hirtelen jött nagyon magas, 2 méter körüli ár a vályogtéglás falakat elsodorták, a tetõk lezuhantak a földre. Holmikat, mindent sodort a víz. Sok helyen a fából vagy kõbõl készült nyári konyhák megmaradtak, sok ember ezekben vészeli át a nagyon nehéz napokat.

Két ház bontásába bekapcsolódtunk. A faluban a katonaság dolgozik, minden munkásnak õk fõznek, mi is ezt kóstoltuk meg. A lakosságnak alapélelmiszert és ivóvizet osztanak.

Közel kerültünk sok családhoz. Átéreztük kétségbeesésüket , apró ajándékokat, megértést próbáltunk adni, s a munka végeztével délután csizmáinkat, kesztyûinket szétosztva igen fájó szívvel elbúcsúztunk.

Ritáék meleg vacsorája és kis közös helyzetértékelés után fél hétkor hazaindultunk. A határon ismét várnunk kellett kb egy órát, s ömlõ esõben, árvízkárosult embertársainkért aggódva utaztunk haza. Útközben megálltunk rövid értékelésre. Mind a heten jólesõ fáradtsággal nyugtáztuk, hogy jó volt elmenni, jó volt elfáradni, jó volt találkozni kárpátaljai barátainkkal, s az árvízkárosult embereket szívünkbe zártuk. Keressük a folytatás lehetõségét.

Meggyõzõdtünk, hogy Orosz István és Rita munkája jövõbe mutató. Elszántan küzdenek a kárpátaljai magyar lakosság életéért. Akkor is ha árvízkárosultak, akkor is, ha nem. Mindenképpen támogatásra érdemesnek tartjuk munkájukat.

Ha az árvízkárosultaknak külditek, akkor írjátok rá: árvízkárosultakért

Ha nincs szükséged adókedvezményre, akkor a következõ címre, piros csekken, árvíz megjelöléssel küldheted adományodat, Orosz Istvánék megkapják, s elismervényt küldenek.

Árvízkárosultak javára tehát ne küldjed adományodat ezután a Bokorliget Alapítvány javára. Ha eddig ide küldted, ne aggódjál, eljuttatjuk mindenképpen.

Sokan gyûjtenek még ruhanemût. Érkeztek felajánlások. Egyelõre ezeket ne szállítsátok Pécelre, csak jelezzétek, hogy nyilvántarthassuk. Élelmiszer, tisztítószer, takarók vásárlásához pénzadományok is szükségesek, ezekre fogadunk baráti adományokat.

Várjuk az áldozatos jelentkezõket kocsival, sofõrrel, munkára felkészülve, igen fárasztó utazásra felkészülve. Bár már tapasztalatok birtokában, néhány dolog könnyebb lesz.

Ha lesz áldozatos segítség nem fogunk mi sem ellenállni. Egyelõre nem tudjuk az idejét a következõ utazásunknak.