SAJÓLÁSZLÓFALVAI EGRESSY GÁBOR ÁLTALÁNOS ISKOLA

/tagiskola/

Jelenleg ebben az iskolában tanítok kolléganõmmel Brezóczki Mihálynéval együtt. Ezt a tagiskolát és a falut egy kicsit részletesebben szeretném bemutatni:
  • Sajólászlófalva
    története
  • Egressy Gábor, iskolánk névadója

  • Egressy Gábor Általános Iskola

SAJÓLÁSZLÓFALVA

Sajólászlófalva kb. 490 lakosú kis település a Pitypalatty-völgyben. Nevét Szent Lászlóról kapta, kinek Borsodban igen nagy kultusza volt. A községre vonatkozólag okleveles adatok csak a 14. századtól vannak, de királyi emberek említésénél a Lászlófalvai család szerepel már korábban is. Ebbõl következtethetjük, hogy a község már az Árpád-korban fennállott, neve Lazlófalua. A XV. században a Szuhafõi-család kapta ezt a királyi birtokot adományba.

Neve nem sok változáson ment át, mert miképp kezdetben Lazlófalwa, késõbb Laslófalwa, Lászlófalwa, Lazlo Falwa írásmódot figyelhetünk meg.

A XVII. században jó bortermelõ vidék volt, Bodó Gergely kapta meg a birtok egy részét 5000 Ft-ért. Leányágon azután Pálóczi, Horvát, majd Szirmai birtok lett, a XVIII. század végén Fáy- és Almássy családok, a XIX. században pedig a Darvas-, Máriássy-, Bay-, Kolossy- és Darány-családok bírják.

Hódoltsági terület volt, az adót, 60 Ft-ot, Fülekre fizette.

A reformáció már 1576-ban elterjedt, de eleinte Sajókápolnának, majd Radostyánnak volt a leányegyháza, majd önálló egyház lett. Templomát 1706-ban újraépítette, melyre a megye 12 Ft segélyt adott.

A község szülöttje volt Egressy Gábor (1808-1866), a magyar színészvilág legnagyobb alakja.

A település fejlõdött az évek során: kiépült vízhálózata, gázbevezetés, telefonvonalak bõvítése megtörtént. Sajnos a munkanélküliség falunk aktív lakosságát itt sem kerülte el, ezáltal egyre romlanak az életkörülmények.

A templom falán Egressy Emléktábla látható 

EGRESSY GÁBOR

iskolánk névadója

Iskolánk neve Egressy Gábor Általános Iskola. 1992. november 20-tól a település neves szülöttjének, Egressy Gábornak, a XIX. század nagy színészének a nevét viseli az intézmény.

Egressy Gábor Lászlófalván született 1808. november 3-án. Atyja Egressy Galambos Pál, nemes származású férfi, református lelkész volt. Édesanyja Komjáthy Julianna. Hatan voltak testvérek. Gábort, a második fiút, szülei lelkészi pályára szánták. 1826-ban a szülõi kényszernek ellentmondva színésznek állt Pelsõczön.

Két évig kisebb vándortársulatoknál mûködött. 1828-tól kezdve a kassai színtársulat tagja volt. 1835-ben a budai Várszínházban játszó társulathoz szegõdött.

1837. augusztusában a Pesti Magyar Színház (késõbb Nemzeti Színház) tagja lett. "Lear király"-ban lépett fel elõször óriási hatással. A színház operakultusza miatt elégedetlenkedõ drámai színészek élére állt. Megvált a pesti színháztól és vidéki körútra indult. Az íróvilággal élénk kapcsolatot tartott. 1844-ben barátságot kötött Petõfivel. Az 1848-49.-i eseményekben nagy szerepet játszott. Szónoklataival lelkesített, csapatot szervezett, harcolt. 1848. március 15-én õ szavalta el a "Talpra magyar"-t a Nemzeti Színházban. A szabadságharc kitörésekor nemzetõrnek állt, két hónapig pedig Szeged kormánybiztosa. A világosi fegyverletétel után Törökországba menekült, távollétében halálra ítélték. 1850. szeptemberében tért vissza, amnesztiát kapott. 1854. május 10-én újra fellépett a Nemzeti Színházban. 1865-ben az akkor megnyílt Szinitanoda tanára lett. 1866. június 30-án Obernyik, Blaskovics György címû drámájának címszerepét játszotta. Elõadás közben szélütés érte, és még aznap meghalt. 358 szerepet játszott és kb. 2500-szor lépett föl.

Mint ember, mint mûvész ellentétektõl feszülõ és sokat vitatott egyéniség. Korának legmûveltebb magyar színésze, mindig tanuló, tudatos mûvész, a színészet elsõ magyar elméletírója, a magyar Shakespeare-kultusz elindítója volt.

"Azon koszorúk, melyeket, mint színész aratott, egybegyûjtve, magas halmot emelnének sírjára."

Születésének 190. évfordulója alkalmából az iskola és az önkormányzat, két ügyes kezû faragó lelkiismeretes és szép munkájával, Egressy Emlékoszlopot állítatott fel kis falunk közepén.

Minden idelátogató megcsodálhatja ezt a szép és kifejezõ alkotást.

Egressy Gábor Általános Iskola
tanulói és nevelõi
1998-ban

EGRESSY GÁBOR ÁLTALÁNOS ISKOLA

Iskolánk a Baross Gábor Körzeti Általános Iskolának egyik tagiskolája. Szakmai felügyeletet a körzeti iskola igazgatója látja el, gazdaságilag pedig a Községi Önkormányzathoz tartozunk.

Az iskola közel 100 éves múltra tekint vissza. Egressy Gábor, iskolánk névadójának 100. évfordulójára a tudomány és a technika képviselõi Egressy emléktáblát helyeztek el a templomban. Az emléktáblán kívül "Egressy iskola" létrehozását is tervezték, bízva abban, hogy az emlékektõl megszentelt falak között ismét fejlõdik egy "nagy szellem". 11Ft 30 fillér gyûlt össze az adományokból.

Volt iskolája a falunak, de falunk szülöttjének nevét csak 1992-ben vette fel.

Az épület két tantermes, 1992-ben került bõvítésre egy tornaszobával (ami jelenleg tanterem) és a vizesblokkal. 1993-ban tetõszerkezetének felújítása is megtörtént. Az iskolához kapcsolódik egy játszóudvar és az 1997-ben elkészített salakos pálya, mely a tornaterem hiányában segíti a tanulók mozgáskultúrájának fejlesztését.

Összevont osztályban /jelenleg 1-3. és 2-4. összevonású/ tanulnak itt a gyerekek. Az 1997-98.-as tanévben 25 kis diák járt ide iskolába:

1. osztály 7 fõ

2. osztály 4 fõ

3. osztály 7 fõ

4. osztály 7 fõ

A negyedik osztály elvégzése után a tanulók nagy része Sajószentpéter valamelyik iskolájában tanul, kis százalékban pedig a központi iskolában folytatják tanulmányaikat.

Szeretnénk meghatározott céljainkat maradéktalanul teljesíteni, ezek a célok megegyeznek a Központi Iskolánál megfogalmazottakkal, a megvalósítást próbáljuk mi az adottságainkoz, gyemekanyagunkhoz igazítani.

Igyekszünk jó kapcsolatokra törekedni a fenntartóval, szem elõtt tartva a szülõi házzal való együttmûködést is.

Kivesszük részünk a falu kulturális tevékenységébõl. Rendezvényeink nagy részét az egész lakosságra kiterjesztjük, köszöntjük az idõseket, szüreti felvonulást rendezünk stb. Törekszünk arra, hogy a tanévet programdúsan szervezzük meg, azt szeretnénk, hogy tanulóink érezzék jól magukat az iskolában, legyenek büszkék arra, hogy ebbe az iskolába járnak.
Tervezett ünnepségek, rendezvények:


szeptember: -Ünnepélyes tanévnyitó
október: -Megemlékezés az aradi vértanúkról
-Emlékezés az 1956-os forradalomra
-Szüreti felvonulás, bál szervezése
november: -Emlékezés névadónkra, koszorúzás az emlékoszlopnál
-Idõsek köszöntése
december: -Mikulás ünnepség
-Fenyõünnep, betlehemezés
január: -Színházlátogatás
február: -Farsangi-bál megrendezése
március: -Lányok köszöntése
-Emlékezés az 1848-49-es forradalomra és szabadságharcra
április: -Ismerkedés a tavaszi népszokásokkal (télûzés, húsvét)
május: -Anyukák, nagymamák, keresztanyák köszöntése
-Tanulmányi kirándulás, Madarak és fák napja
-Gyermeknap, túra, akadályverseny
június: -"Pünkösdölõ"  népszokás felelevenítése
-Évzáró, ballagás

Az iskolának az évek során kialakult hagyományrendszere van. Kis település révén az intézmény központi szerepet tölt be a település életében.
Gyakran szervezünk közös programot a helyi óvodával. / Mikulás, színházlátogatás, stb. /
Jó a kapcsolatunk az egyházzal, a hittanórák az iskolában vannak, szerveztünk közös rendezvényeket is.

Iskolánk célja, hogy a szülõkkel együttmûködve a tanulóknak lehetõséget adjon, hogy elsajátítsa azokat az ismereteket, készségeket és kifejezõeszközöket, melyek sokoldalú fejlõdésükhöz szükségesek, és a választott iskolában való helytállást lehetõvé teszik.
Elõtérbe helyezzük a mások iránti tiszteletre nevelést és felelõsségérzetet a természetes környezet iránt.