SAJÓLÁSZLÓFALVAI EGRESSY GÁBOR ÁLTALÁNOS ISKOLA /tagiskola/ |
|
|
Jelenleg ebben az iskolában tanítok
kolléganõmmel Brezóczki Mihálynéval
együtt. Ezt a tagiskolát és a falut egy kicsit
részletesebben szeretném bemutatni:
|
SAJÓLÁSZLÓFALVA |
|
Sajólászlófalva
kb. 490 lakosú kis település a Pitypalatty-völgyben.
Nevét Szent Lászlóról kapta, kinek Borsodban
igen nagy kultusza volt. A községre vonatkozólag okleveles
adatok csak a 14. századtól vannak, de királyi emberek
említésénél a Lászlófalvai család
szerepel már korábban is. Ebbõl
következtethetjük, hogy a község már az
Árpád-korban fennállott, neve Lazlófalua. A XV.
században a Szuhafõi-család kapta ezt a királyi
birtokot adományba.
Neve nem sok változáson ment át, mert miképp kezdetben Lazlófalwa, késõbb Laslófalwa, Lászlófalwa, Lazlo Falwa írásmódot figyelhetünk meg. A XVII. században jó bortermelõ vidék volt, Bodó Gergely kapta meg a birtok egy részét 5000 Ft-ért. Leányágon azután Pálóczi, Horvát, majd Szirmai birtok lett, a XVIII. század végén Fáy- és Almássy családok, a XIX. században pedig a Darvas-, Máriássy-, Bay-, Kolossy- és Darány-családok bírják. Hódoltsági terület volt, az adót, 60 Ft-ot, Fülekre fizette. A reformáció már 1576-ban elterjedt, de eleinte Sajókápolnának, majd Radostyánnak volt a leányegyháza, majd önálló egyház lett. Templomát 1706-ban újraépítette, melyre a megye 12 Ft segélyt adott. A község szülöttje volt Egressy Gábor (1808-1866), a magyar színészvilág legnagyobb alakja. A település fejlõdött az évek során: kiépült vízhálózata, gázbevezetés, telefonvonalak bõvítése megtörtént. Sajnos a munkanélküliség falunk aktív lakosságát itt sem kerülte el, ezáltal egyre romlanak az életkörülmények. |
A templom falán Egressy Emléktábla látható |
|
EGRESSY GÁBOR
Iskolánk neve Egressy Gábor Általános Iskola. 1992. november 20-tól a település neves szülöttjének, Egressy Gábornak, a XIX. század nagy színészének a nevét viseli az intézmény. Egressy Gábor Lászlófalván született 1808. november 3-án. Atyja Egressy Galambos Pál, nemes származású férfi, református lelkész volt. Édesanyja Komjáthy Julianna. Hatan voltak testvérek. Gábort, a második fiút, szülei lelkészi pályára szánták. 1826-ban a szülõi kényszernek ellentmondva színésznek állt Pelsõczön.
Két évig kisebb
vándortársulatoknál mûködött. 1828-tól
kezdve a kassai színtársulat tagja volt. 1835-ben a budai
Várszínházban játszó társulathoz
szegõdött. |
1837. augusztusában a Pesti Magyar Színház (késõbb Nemzeti Színház) tagja lett. "Lear király"-ban lépett fel elõször óriási hatással. A színház operakultusza miatt elégedetlenkedõ drámai színészek élére állt. Megvált a pesti színháztól és vidéki körútra indult. Az íróvilággal élénk kapcsolatot tartott. 1844-ben barátságot kötött Petõfivel. Az 1848-49.-i eseményekben nagy szerepet játszott. Szónoklataival lelkesített, csapatot szervezett, harcolt. 1848. március 15-én õ szavalta el a "Talpra magyar"-t a Nemzeti Színházban. A szabadságharc kitörésekor nemzetõrnek állt, két hónapig pedig Szeged kormánybiztosa. A világosi fegyverletétel után Törökországba menekült, távollétében halálra ítélték. 1850. szeptemberében tért vissza, amnesztiát kapott. 1854. május 10-én újra fellépett a Nemzeti Színházban. 1865-ben az akkor megnyílt Szinitanoda tanára lett. 1866. június 30-án Obernyik, Blaskovics György címû drámájának címszerepét játszotta. Elõadás közben szélütés érte, és még aznap meghalt. 358 szerepet játszott és kb. 2500-szor lépett föl. Mint ember, mint mûvész ellentétektõl feszülõ és sokat vitatott egyéniség. Korának legmûveltebb magyar színésze, mindig tanuló, tudatos mûvész, a színészet elsõ magyar elméletírója, a magyar Shakespeare-kultusz elindítója volt. "Azon koszorúk, melyeket, mint színész aratott, egybegyûjtve, magas halmot emelnének sírjára." Születésének 190. évfordulója alkalmából az iskola és az önkormányzat, két ügyes kezû faragó lelkiismeretes és szép munkájával, Egressy Emlékoszlopot állítatott fel kis falunk közepén. Minden idelátogató megcsodálhatja ezt a szép és kifejezõ alkotást. |
Egressy Gábor Általános
Iskola tanulói és nevelõi 1998-ban |
|||||||||||||||||||||
EGRESSY GÁBOR ÁLTALÁNOS ISKOLA Iskolánk a Baross Gábor Körzeti Általános Iskolának egyik tagiskolája. Szakmai felügyeletet a körzeti iskola igazgatója látja el, gazdaságilag pedig a Községi Önkormányzathoz tartozunk. Az iskola közel 100 éves múltra tekint vissza. Egressy Gábor, iskolánk névadójának 100. évfordulójára a tudomány és a technika képviselõi Egressy emléktáblát helyeztek el a templomban. Az emléktáblán kívül "Egressy iskola" létrehozását is tervezték, bízva abban, hogy az emlékektõl megszentelt falak között ismét fejlõdik egy "nagy szellem". 11Ft 30 fillér gyûlt össze az adományokból. Volt iskolája a falunak, de falunk szülöttjének nevét csak 1992-ben vette fel. Az épület két tantermes, 1992-ben került bõvítésre egy tornaszobával (ami jelenleg tanterem) és a vizesblokkal. 1993-ban tetõszerkezetének felújítása is megtörtént. Az iskolához kapcsolódik egy játszóudvar és az 1997-ben elkészített salakos pálya, mely a tornaterem hiányában segíti a tanulók mozgáskultúrájának fejlesztését. Összevont osztályban /jelenleg 1-3. és 2-4. összevonású/ tanulnak itt a gyerekek. Az 1997-98.-as tanévben 25 kis diák járt ide iskolába: 1. osztály 7 fõ 2. osztály 4 fõ 3. osztály 7 fõ 4. osztály 7 fõ A negyedik osztály elvégzése után a tanulók nagy része Sajószentpéter valamelyik iskolájában tanul, kis százalékban pedig a központi iskolában folytatják tanulmányaikat. Szeretnénk meghatározott céljainkat maradéktalanul teljesíteni, ezek a célok megegyeznek a Központi Iskolánál megfogalmazottakkal, a megvalósítást próbáljuk mi az adottságainkoz, gyemekanyagunkhoz igazítani. Igyekszünk jó kapcsolatokra törekedni a fenntartóval, szem elõtt tartva a szülõi házzal való együttmûködést is.
Kivesszük részünk a falu
kulturális tevékenységébõl.
Rendezvényeink nagy részét az egész lakosságra
kiterjesztjük, köszöntjük az idõseket, szüreti
felvonulást rendezünk stb. Törekszünk arra, hogy a
tanévet programdúsan szervezzük meg, azt szeretnénk,
hogy tanulóink érezzék jól magukat az
iskolában, legyenek büszkék arra, hogy ebbe az iskolába
járnak.
Az iskolának az évek során
kialakult hagyományrendszere van. Kis település
révén az intézmény központi szerepet tölt
be a település életében.
Iskolánk célja, hogy a
szülõkkel együttmûködve a tanulóknak
lehetõséget adjon, hogy elsajátítsa azokat az
ismereteket, készségeket és
kifejezõeszközöket, melyek sokoldalú
fejlõdésükhöz szükségesek, és
a választott iskolában való helytállást
lehetõvé teszik. |