Üdvözlöm Bakonyszombathely honlapján

A Bakony kapuja: Bakonyszombathely

 

 

A település általános bemutatása

/földrajzi elhelyezkedése, lakossága, megközelíthetősége /

 Bakonyszombathely a Bakony hegység északi lankáin, Komárom-Esztergom megye déli csücskén helyezkedik el. Közepes nagyságú dunántúli település, lakóinak száma 1600 fő körül mozog. A lakosság megélhetését elsősorban a mezőgazdaság szolgálja.

A község az M 1-es autópályától Győr, illetve Komárom kijáratot figyelembe véve 25-30 percre, a 81-es és a 13-as autóúttól pedig pár kilométerre van. Megközelíthetõ autóbusszal és vonattal is. A településtől kb. 40 km-es körben helyezkedik el Győr, Pápa, Veszprém, Székesfehérvár, Tata és Komárom. Kedvező fekvése egyszerre biztosítja a csendet és a nyugalmat, ugyanakkor könnyen és gyorsan bejárhatóak innen a Dunántúl idegenforgalmi központjai, látványosságai.

 

története,

 A település néhány nevezetessége képekben

 

 A katolikus templom

 

 

Bakonyszombathely története, jelene

 

Bakonyszombathely és környéke ősidőktől fogva ember által lakott vidék. Ezt igazolják az újabb kőkorból származó leletek / kőbalta, kőkés, kőfejsze / léte, valamint a Damjanich utcától északnyugatra található részben feltárt avarkori temető. Honfoglaláskori emlékeket a Hánta felé talált sírleletek mutatnak / karperec, kengyel, zabla /.

A falu az Árpád-korban feltehetően vásáros hely volt, ahol szombatonként tartották a vásárokat, innen származtatható a középkori forrásokban szerepelő Szombathely elnevezés is. A XV. században már virágzó település, igen tekintélyes, 22 aranyforint királyi adót fizetett.

A török uralom és pusztítások után az 1690-es években kezdték újratelepíteni a települést az Eszterházyak.

Mária Terézia uralkodása idején Eszterházy Gábor német telepesekkel növelte jobbágyai számát. A németek a falu mellett települtek le, ezt a falurészt Németszombathelynek, a régit Magyarszombathelynek nevezték el. A két települést Bakonyszombathely elnevezés alatt 1926-ban egyesítették.

A második világháborút megelőzően a község több mint hatezerholdas határának kb. háromnegyed része a grófi birtokhoz tartozott. A háború eseményeinek áldozatul esett a grófi család szép, barokk stílusú, 32 szobás kastélya,

a lakóházak és melléképületek nagy része leégett ill. megrongálódott. Az újjáépítéssel alakult ki a település mai lineáris szerkezete. / Jelenleg 563 lakóház van Bakonyszombathelyen / 1948. szeptemberében megtörtént a felekezeti iskolák összevonása, államosítása. A szocialista gazdasági és társadalmi struktúra kiépülése után elsõsorban a helyi termelőszövetkezet és az állami gazdaság adott megélhetést a lakosságnak, de sokan jártak be a térség központjában, Kisbéren müködő üzemekbe is. A 70-es, 80-as években egyre meghatározóbb lett a háztáji gazdálkodás.

A rendszerváltás után komoly infrastrukturális fejlesztésekre került sor. / Az előző években kiépült a vezetékes ivóvízhálózat. / Átadásra került a korszerű digitális telefonhálózat, a szennyvíztisztító, kiépült a helyi kábel televízió rendszer. 1996. évben megoldódott a település gázellátása, az elkövetkező években pedig a csatornázás szerepel a fejlesztési tervekben. Szintén a következő évek terveiben szerepel egy Sportház kialakítása, mely tornateremmel és kiegészítő helységekkel többcélúan biztosítaná a testmozgás lehetőségeit.

 Bakonyszombathelyi programlehetőségek

Bakonyszombathelyi nyár '98