A figyelembe veendõ tényezõk:

 
A szövetkezetek alapítását (a teljesség igénye nélkül) különösen a következõ tényezõk befolyásolják:
= Jogi-gazdasági környezet
A piacgazdaságok kettõs természetûek ebben a kérdésben:

- A tõkés-bérmunkás viszonynak nem felel meg az önkéntes szervezõdés a tevékenységre, csökkenti a munkaerõpiac kínálati oldalát;

- A demokrácia és az esélyegyenlõség deklaráltsága miatt nem tilthatják be, nem diszkriminálhatják a szövetkezéseket.

Ugyanakkor a vállalatokon belül egyre nagyobb szerepet kapnak az olyan önigazgató jellegû munkaszervezési módszerek, mint a team, vagy az autonóm csoport (Japánban az "ötletláda"). Ez a tendencia arra mutat, hogy a vállalkozók felismerték, hogy a monoton, apró részekre, értelmetlenné szabdalt munka a dolgozókat elfásítja, a nagyobb hatékonyság érdekében nem elég "beszélõ szerszám"-ként kezelni a munkást, hanem mozgósítani kell alkotókészségét, személyes motiváltságát is. Ez a szempont mûködik a dolgozókból a tulajdonos anyagi támogatásával alvállalkozókat szervezõ gyakorlatban is.

Mindezek mellett az alapfilozófia az egyéni siker, a karrier hangoztatása.

Ugyanakkor:

Mekkora a gazdaságban a munkanélküliség rátája, mennyire elviselhetõ?

Szükség van-e feszültséglevezetõ módszerekre?

= Csapat összetétele

Milyen elõzmények után jött össze a csapat?
Eddig is együtt dolgoztak, vagy most kezdenék?
Van-e "vezérürü"?
Hányan vannak?
Képesek lesznek-e majd átlátni az egész szövetkezet tevékenységét?
Mennyire vannak rászorulva az együttmûködésre?

= Téma

A vállalkozás témájának eredete rendkívül fontos!

Kié az ötlet? Ha az egyvalakié, akkor óhatatlanul õ lesz a "vezérürü", a fõnök, aki a lényeget ismeri és érti, és tulajdonképpen egyéni döntésétõl függ, mennyire akarja a tudását megosztani a többiekkel, mennyire hajlandó társakként kezelni õket. A tapasztalat az, hogy kialakul egy alá-fölérendeltségi viszony, amely az önkéntesség rovására vezet.

= Tõke

Ki mit (eszközt, anyagot, munkát), mennyit ad be a közösbe, milyen céljai vannak vele, mennyire akar vagyonarányosan a döntésekben résztvenni?
Mennyi van?
Milyen szinten lehet elkezdeni a vállalkozást?
Hogyan tervezzük a szövetkezet fejlõdését?
Milyen tõkehelyettesítõ lehetõségeket találunk, ismerünk, tudunk mozgósítani?

= Hatékonyság

Ha érzem, hogy én is tulajdonos vagyok, közvetlenül érdekelt vagyok az eredményben, jobban odafigyelek a munkámra, jobban igénylem a nekem szükséges információkat, többet foglalkozom a termelékenységgel, saját munkám megszervezésével, piaci lehetõségek felderítésével. Ezt a többletet csak az egyéni - egyszemélyes - vállalkozás, vagy a szövetkezet képes nyújtani.

A szövetkezetfejlesztõ módszernek a fenti tényezõket figyelembe kell vennie.
 

A MÓDSZER                VISSZA A KULCSRA