< vissza

IIIIIIII    SZŐKE ANNAMÁRIA: "LASSÍTOTT LÓNÉZÉS"


"végül az alaprajzból"

Székely mozgás-, elsősorban pedig lómozgástanulmányait három időszakra lehet tagolni: az első 1879-ig, az első pillanatfelvételek megszerzéséig terjed, a második, kb. 1882-ig, amikor az első fotók birtokában és Etienne-Jules Marey-val levelezésben állva intenzíven foglalkozik ezzel a témával, a harmadik, kb. 1903-ig, amikor addig elért eredményeinek az újabban megjelenő szakirodalom alapján való pontosítása látszik erejét lekötni, amire konkrét megbízásokkal és tervekkel kapcsolatban felmerülő lóábrázolások is ösztönözhették.
Az első időszakban a lómozgásmódok ábrázolásánál is ugyanazon alapfeltételekből indult ki, mint a sokkal egyszerűbb emberi mozgásnál: "Tűzzük ki csak feladatul egy futó ember vagy ló előállítását. Az egyszerű látás ily jelenet lerajzolhatására nem elegendő. Tudni kell, hogy az illető mozgás hogyan állíttathatik elő, s hogyan figyelendő meg. Tudni kell, hogy adott esetben a súly hol van, mily hatással van a támaszokra s ezek mily nemű visszahatást gyakorolnak reá. Tudni kell a kívánt mozgást analyzálni, vagyis szakaszokra szét szedni, s megválasztani azon momentumot, mely a végeredményre biztosan következtetni enged. Tiszta tudást kell szerezni az egyensúlyról, arányokról, az egész testet tartó kemény állományról, és az azt mozgásba hozó szervekről, valamint az alakon látszó formaváltozás okairól."[25]

"Man sollte das Skelett und die Winkelungen der Knochen bei der Bewegung des Thieres vor allem gut kennen trachten."
A lócsontváz futása Stillman nyomán. / The running skeleton of a horse after Stillman.
XV/I. vázlatkönyv / sketchbook.
Magyar Nemzeti Galéria, Grafikai Osztály / Hungarian National Gallery, Graphics Department, Ltsz. / Inv. Nr. 1915-1771, fol. 3.

 
A ló leíró anatómiája után tehát a funkcionális anatómia keretében a ló csontrendszerének és izomzatának mechanikáját dolgozta ki, s ezáltal az egyes tagok mozgási törvényszerűségeit állapította meg.[26]  A mozgási gócpontok, az izületek hajlásszögeinek, az egyes tagok méreteinek és a ható erőknek ismeretében, a karos emelő analógiájára, már kiszerkeszthető egy-egy végtag mozgása.
A ló súlypontjának elhelyezkedése, a mozgás szempontjából lényeges csontok méretei. / The horse's shift in its center of gravity, measurements of bones important for movement.
XVI/II. vázlatkönyv / sketchbook.
Magyar Nemzeti Galéria, Grafikai Osztály / Hungarian National Gallery, Graphics Department, Ltsz. / Inv. Nr. 1915-1778/II., fol. 245/v.
Ehhez Székely bőségesen használta a rendelkezésére álló hippológiai irodalmat[27]  , amelyben a ló mozgásmódjai, illetve ezek lefolyásának, az egyes mozgásfázisoknak a rekonstrukciója az egyik fejezetet tette ki a leíró lóbonctan, a ló külsejének leírása, a lófajták ismertetése, valamint egyes deformációk, betegségek felsorolása és a lóápolás mellett . A ló járásmódjainak ismerete elsősorban a lovasok és a lótenyésztők számára volt fontos, és gyakorlati jelentősége mellett (súlyelosztás lovaglás közben, gyorsaság stb.) esztétikai szempontok is közrejátszottak az ez irányú kutatásokban. Az "áramvonalas", nagy sebességű és kitartó lovak kitenyésztése ugyanúgy gyakorlati, esztétikai és reprezentatív funkciókat elégített ki, mint ma egy ilyen autó megtervezése.
A járásmódokban való eligazodás a praktikus megfontolásokon vagy a mozgásban való gyönyörködésen túl egy lószakértő számára azonban hasonló problémát vetett föl, mint amivel az illanó mozgást megragadni kívánó művész is szembe találta magát; ha ugyanis a mozgás azért érdekelte, mert meg akarta állapítani a ló esetleges hibáit. Bourgelat, az Eléments d'hippiatrie (1750) című mű szerzője a trot-t, vagyis az ügetést tartotta erre a legmegfelelőbbnek, de e mozgásmód sebessége lehetetlenné tette a pontos megfigyelést.[28]
A képzőművészet szempontjai viszonylag későn kerültek előtérbe mint ilyen jellegű szakkönyvek megírásának ösztönzői. Az első szintén a XVIII. században, 1778-ban jelent meg: Goiffon és Vincent, az alforti állatorvosi iskola tanárai Értekezés az állatok hű ábrázolására vonatkozó elvekről, mind a festészetben mind a szobrászatban[29]  című művükben módszerük kidolgozását hasonló érvekkel indokolták, mint Bourgelat vagy Székely (illetve később Etienne-Jules Marey): a gyorsaság lehetetlenné teszi a még oly figyelmes szemlélő számára is, hogy a tagok egymásra következő és harmonikus rendjét kikövetkeztesse.[30]  Az odokronometriának elnevezett módszerrel a zenei lejegyzés analógiájára a földre ütődés pillanatában keletkező patahangok ütemét kottázták le, hallás után.
Vincent és Goiffon notációja. / Notation by Vincent and Goiffon.
Armand Goubaux - Gustave Barrier: De l'extérieur du cheval. 2e edition. Asselin et Houzeau, Paris, 1890. P.503. Fig. 185.
 
Ez - az egy időre feledésbe merült - módszer lett aztán Etienne-Jules Marey lejegyzési technikájának előzménye, csakhogy ő már semmit sem bízott a megbízhatatlan érzékszervekre.[31]  Marey előtt azonban a hippológiai könyvek effajta notációt nem közöltek: vagy leírták az általuk rekonstruált mozgást - mint pl. Raabe,[32]  - vagy a Vincent és Goiffon által is alkalmazott másik módszerhez, a ló patanyomainak a rögzítéséhez és vizsgálatához folyamodtak, ami már bevett gyakorlat volt a hippológiában, és - ha nem éppen patanyomok lejegyzésére is - a koreográfiában.
Poroszkában haladó ló patanyomai Vincent és Goiffon nyomán. / Hoofprints of ambling horse according to Vincent and Goiffon.
E. J. Marey: La machine animale, locomotion terrestre et aérienne. Germer Baillière, Paris, 1873. P.169. Fig. 53.
Vincent és Goiffon könyvét Székely is használta     más, a négy láb szinkronmozgását a patanyomok sémájával érzékeltető ábrákat tartalmazó könyvek mellett - mint pl. Baumeisteré[33]  -,
A lépés négy ütemének jelzése és egy momentum ábrázolása. / Notation of four tempos of a step and the depiction of an instant.
Wilhelm Baumeister: Anleitung zur Kenntniss des Außeren des Pferdes für Thierärzte, Gestütsbeamte und Pferdebesitzer jeden Standes. 6te Auflage von Rueff umgearbeitet. Ebner & Seubert, Stuttgart, 1870. P.263.
A poroszka két ütemének jelzése. / Notation of two tempos of the amble.
Wilhelm Baumeister: Anleitung zur Kenntniss des Außeren des Pferdes für Thierärzte, Gestütsbeamte und Pferdebesitzer jeden Standes. 6te Auflage von Rueff umgearbeitet. Ebner & Seubert, Stuttgart, 1870. P.257.
amelyek alapján már megközelítőleg helyes képet lehetett kialakítani arról, hogy egy időpillanatban a négy láb milyen viszonyban van egymással.   
"A ló lábmozgásai - foglalja össze Székely lóanatómiájának vonatkozó részében a mozgás analízisének módszerét - úgy a sorrend mint gyorsaságra nézve különbségeket mutatnak - hasonlóan ismétlődő lábmozgási sorrend adja a menésmódot (Gangart)". - Itt a különböző természetes és mesterséges mozgásmódok felsorolása következik, majd folytatja: "Marey parisi phisiologia tanár oly készüléket talált fel, mely hasonlóan az emberi járásmódok megmérésénél használttal, a ló patái tám és ingás állapotait graphikailag jelzi."[34]  "A Marey féle lejegyzés a tám és ingás állapotok egymáshozi időviszonyát mutatja. Tudniillik, hogy (ha) egy tag egy bizonyos mozgási módban egy bizonyos állapotban van, akkor mily állapotban kell lenniük a többi tagoknak ugyanazon mozgási mód adott perczibe. És még ha ehhez a patanyomok méreteit is vesszük, melyeket Vincent és Goiffon, úgy Colin, Báró Curnien[35]  munkájában találhatók - tudnillik a támtagok patanyomtávola a ló magasságához képest ad fogalmat a mozgás neme és gyorsaságáról - úgy ezekből tökéletesen elő lehet állítani a ló különbféle mozgási módjait egész pontossággal."[36] 
Marey grafikai lejegyzési módszere tehát lényegében ugyanazt a viszonyt rögzítette, amit a Vincent és Goiffon-féle, de automatikus lejegyzés által, amelyet a mozgó emberre vagy lóra
Az ember különböző mozgásait rögzítő készülékkel felszerelt futó. / Runner equipped with instrument to record various human movements.
E. J. Marey: La machine animale, locomotion terrestre et aérienne. Paris, Germer Baillière, 1873. P.131. Fig. 27.
A láb talajra mért nyomásának tartamát és fázisait jelző készülék részét képező preparált cipő. / An adjusted shoe as part of a device to record the duration and phases of a foot exerting pressure on the ground. E. J. Marey: La machine animale, locomotion terrestre et aérienne. Paris, Germer Baillière, 1873. P.119. Fig. 19.
Marey-dob. A láb ingó és tám állapotát, valamint az utóbbiban kifejtett erő mértékét is jelző készülék. / The "Marey-Drum". Instrument indicating the protractive and retractive phases of the foot, as well as the amount of force excerted in the footfall position.
Armand Goubaux - Gustave Barrier: De l'extérieur du cheval. 2e edition. Asselin et Houzeau, Paris, 1890. P.491. Fig. 174.
A ló lábainak egymásutánját vizsgáló készülékkel felszerelt ügető ló és lovasa. / Trotting horse and its rider, with instrument for recording the sequence of the horse's legs.
E. J. Marey: La machine animale, locomotion terrestre et aérienne. Germer Baillière, Paris, 1873. P.156. Fig. 44.
A ló patáinak földre gyakorolt nyomását vizsgáló készülék. / Instrument for measuring the pressure exerted by a horse's hooves on the ground.
E. J. Marey: La machine animale, locomotion terrestre et aérienne. Germer Baillière, Paris, 1873. P.154. Fig. 42.
erősített sűrített levegős szerkezet segítségével ért el, s egyrészt sokkal pontosabb eredmény kapott, másrészt a tám és ingó állapotok tartamát, sőt erősségét is mérni tudta. E kronográfiának nevezett eljárás[37]   nagyban befolyásolta a lómozgás kutatásának újabb föllendülését, párhuzamosan a képzőművészetben is egyre inkább érvényesülő naturalizmussal, amely a természethűséget és pontosságot emelte esztétikájának középpontjába.
Marey egzakt módszere lehetővé tette az egyes járásmódok átmeneteinek rögzítését is, s ezáltal több, a korábbi empirikus megfigyelések következtében eltérő rekonstrukciót pontosított, immár a saját lejegyzési módszerével hasonlítva össze a különbségeket.[38]
A marey-i lejegyzést Székely a következőképp magyarázza[39]   :
A poroszka lejegyzése a Marey-féle notációval. / Notation of the amble using Marey's method.
E. J. Marey: La machine animale, locomotion terrestre et aérienne. Paris, Germer Baillière, 1873. 148.l. Fig. 38.
"A fehér, úgy szintén a sraffirozott paralellogrammok támállapotot jeleznek. A felső sor az előlábakat, az alsó sor a hátsólábakat jelzi. A fehéren hagyott a jobboldali tagot, a sraffirozott a baloldali tagot jelzi."
Székely a ló szerkezetének mechanikája, egy-egy járásmód üteme, a lábnyomok helyei alapján kezdi kiszerkeszteni oldalnézetből a különféle járásmódok mozgásfázisait. E szerkesztéshez egy ló-sémát vesz alapul, amelyet több ló méretéből hoz létre,
10 ló átlaga lósémához. / Averages of ten horses for horse diagram.
XVI/II. vázlatkönyv / sketchbook.
Magyar Nemzeti Galéria, Grafikai Osztály / Hungarian National Gallery, Graphics Department, Ltsz. / Inv. Nr. 1915-1778/II., fol. 211.
s amely alapján az egy lépésnyi utat lehet kiszámolni - ez ugyanis egyenlő a ló hosszával és marmagasságával -, illetve más, gyorsabb mozgásoknál is ez az etalon.     
Egy-egy mozgásfázis elkészítéséhez külön ki kellett szerkesztenie az első és hátsó lábak által megtett mozdulatokat a tám, vagyis a talajon lévő, és az ingó, vagyis a levegőben lévő állapotokban,     amelyeket általában 12 fázisra osztott be.[40] 
Petit trot, szerkesztés a "Yz" szalaghoz. / The petit trot, construction for strip "Yz".
XVII. vázlatkönyv / sketchbook.
Magyar Nemzeti Galéria, Grafikai Osztály / Hungarian National Gallery, Graphics Department, Ltsz. / Inv. Nr. 1915-1779, 1915-1780.fol. 90.
A szerkesztés alapját az egy láb által a tám és ingás alatt befutott alakzat képezi - ezt a sémát használja szemléltetésként a korabeli szakirodalom is -, s ez úgy írható le, mint a csúcsukkal lefelé, illetve felfelé mutató egyenlő szárú háromszögek sora.[41]  Ebből kiindulva, s a ló mozgásában megfigyelhető egyéb szabályosságokat is figyelembe véve, pl. hogy a járásnál a lapockát és könyököt összekötve egymást egy pontban metsző sugarakat kap, konstruálja meg a fázisokat. A főbb mozgási gócpontokat összekötő sugarak mentén, a mozgás közben befutott íven kijelölt főbb pontokból a láb egyes tagjainak méretét, a pillanatnyi mozgásfázisnak megfelelő hajlásszögeket számításba véve, körzővel szerkesztette meg a "sémát". E séma nagyon hasonlít azokra a kronofotográfiai felvételekre, amelyeket később Etienne-Jules Marey készített, s amelyek éppen a Székely által is alkalmazott geometrizáló eljárással szemben sokkal árnyaltabb és kiszámíthatatlanabb sémát eredményeztek. Marey a feketébe öltöztetett emberalakon vagy feketére mázolt lovon fénylő, fehér csíkokkal és pontokkal jelölte meg a mozgásnál számításba jövő főbb testrészeket, és így részletes és jól áttekinthető felvételekhez jutott.
Kronofotográfiai felvételekhez feketébe öltöztetett férfi, oldalt öltözékén a fehér vonalak a végtagok jelzésére. Alatta: lépő férfi kronofotográfiai felvétele, a férfi testét félig fehér, félig fekete öltözék fedi. / Man dressed in black as subject of chronophotographs, white lines attached to his dress indicate limbs. Below, chronophotograph of striding male figure, his body dressed half in white, half in black.
Etienne-Jules Marey 1830/1904. La Photographie du Mouvement. Centre National d'Art et de Culture Georges Pompidou, Musée National d'Art Moderne, Paris, 1977. P.30.
Fehér vonalakra redukált futó alak kronofotográfiai képe. /
Chronophotographic picture of running figure reduced to white lines.
E. J. Marey: Le mouvement. G. Masson, Paris, 1894. P.61. Fig. 44.
Ezt a megoldást a Weber fivérek rajzai szuggerálták neki, akik egymásra helyezték az egymásra következő fázisokat,[42] 
Az emberi láb mozgásfázisai a tám és az ingás alatt, valamint az ember mozgását szemléltető egyéb ábrák. / Phases of locomotion of the human leg during the protractive and retractive phases of a step and other illustrations of human movement.
Wilhelm & Eduard Weber: Mechanik der menschlichen Gehwerkzeuge. Eine anatomisch-physiologische Untersuchung. Göttingen, 1836. Tafel XII.
Az ember mozgásának egymásra következő fázisai. / Sequential phases of human locomotion.
Wilhelm & Eduard Weber: Mechanik der menschlichen Gehwerkzeuge. Eine anatomisch-physiologische Untersuchung. Göttingen, 1836. Tafel XIII.
s talán Székely is e könyvből[43]  merített ihletet, melyet az emberi mozgással kapcsolatban tanulmányozott. A főbb mozgáspontok által leírt görbe pontos rajzolatát úgy szeretné megkapni - fejti ki 1879/80 körül a zootropszalag készítését összefoglaló írásában -, hogy "a nevezett pontokra tükröződő félgömböket erősít, és a mozgó állatot nagy fényérzékenységű és gyors működésű fotográfiai médiummal napfénynél, fekete háttér előtt lefényképezteti." Egy hasonló kísérletet a testre felerősített piros és fehér pontok vonalának szabad szemmel való megfigyelésére már végrehajtott.[44] 
Székely tehát a pontos szerkesztéshez a pata, vagy a fontosabb mozgási gócpontok (csüd, csánk, térd, lapocka, medence, könyök stb.) által leírt ívet      mind külön-külön megrajzolta, ahogy a test oszcillációját, a marmagasság változását, a nyak hajlását, a fejtartást vagy a farok állását is az egyes mozgásfázisokban.
A séma elkészülte után a következő lépésben a szintén 12 fázisra beosztott Marey-féle notáció segítségével, egy-egy időpillanatot kiválasztva, szinkronba hozta a négy láb mozgását a ló törzsén. Mindig más-más időpillanatokat választva 9, 10, 11 vagy 12 fázisban készítette el egy-egy járásmód egy egységes szakaszát (pas complet), amely egy láb felemelésétől következő felemeléséig tart.      A végső, az összes tényezőt figyelembe vevő alak összemontírozására - szó szerint - az egyes részletek mozgását mutató ábrákat pauszpapírra rajzolta, s ezeket másolta egymásra (Pausung).
Már csak az utolsó simítások maradtak hátra: a lóvázak körülrajzolása egy ló-sablon
A zootropszalagok készítésénél használt lósablon. / Model of horse's body used in making zoetrope strips.
XVI/II. vázlatkönyv / sketchbook.
Magyar Nemzeti Galéria, Grafikai Osztály / Hungarian National Gallery, Graphics Department, Ltsz. / Inv. Nr. 1915-1778/II., fol. 300-301.
 
segítségével, a sziluettek kitöltése, s a zootropszalagok készen álltak a megszemlélésre.[45] 
"Hogy a bemutatott szalagai a járásnak, trabnak és galopnak meglehetősen hűk, kiderül ha őket egy zootropba (vagy Phenakistoscope) tesszük. A zootrop azon alapszik, hogy a világossági benyomás hatása még tart a benyomás idején túl egy kevéssé, s ezen utóképek összefolynak ha a mozgás elég gyors és a benyomások nem túl különbfélék. Hogy helyes mozgási látszat előálljon az egyes momentum-képeknek hűeknek kell lenniük, vagy megfordítva, ha a mozgás benyomása helyes, akkor bizonyosak lehetünk benne, hogy az egyes alkatrészek vagy jelzésük is hű."[46]
Székely szerkesztési eljárásának a leírását német nyelven készítette el 1879/80-ban Verfahren um zootropische Bänder der Pferdegangarten zu construieren, gegründet auf Marey-ische Zeitmessung, Beobachtung der Natur, und bei Galop, petit galop und grand trot auf Muybridges Photographien címmel.[47]   A címben szereplő fotók Muybridge-nak 1878 decemberében a La Nature-ban megjelent pillanatfelvételeire utalnak, melyeket Székely szinte a megjelenés pillanatában megszerzett,[48]      és felhasznált egyes, elsősorban a gyorsabb mozgásmódok rekonstruálásánál: "A mozgás módjait fölfoghatjuk a látás által, de miután ez a gyors mozgási módoknál nem eléggé megbízható, oly photographiai eszköz használtatik a gyors mozgás fixirozására, mely egy másodpercz egy kétezredrészét is fölveszi [...] A photographiai felvételekből lehet látni a mozgási módoknál, hogy egy tag mily alakot ölt" - írja.[49]
A Muybridge-fotók elemzése     Marey notációja alapján azonban csak külsőségeiben módosította - Székely állítása szerint[50]  - korábbi eredményeit. Sőt, a rövid galop esetében részletesebb ábrázoláshoz jutott, amennyiben Muybridge 6 fázisa közé kiszerkesztette a köztes fázisokat is.     
Muybridge: A lépés 6 fázisa. / Six phases of the walk.
Les allures du cheval. Photographies instantanées de Muybridge. San Francisco, États-Unis. Representé par Brandon, ingénieur, 1. rue Laffitte, Paris, é.n. / s.d. (1879)
A Muybridge-féle fotográfiáknak zootropszalagok készítéséhez való fölhasználásával Székely nem állt egyedül. Etienne Duhousset katonatiszt, aki Marey 1873-as könyvét a Marey-féle notáción alapuló mozgásábrázolásaival illusztrálja,
A galop à droite 2. és 3. idejének ábrázolása (Etienne Duhousset). / Depiction of phase 2 and 3 of galop à droite by E. Duhousset.
E. J. Marey: La machine animale, locomotion terrestre et aérienne. Germer Baillière, Paris, 1873. P.176. Fig. 60-61.
Etienne Duhousset: Zootropszalagok Muybridge nyomán, 1880/81 / E. Duhousset, Zoetrope strips after Muybridge.
A Magyar Képzőművészeti Főiskola Könyvtára. / Library of the Hungarian Academy of Fine Arts.
 
szintén nem sokkal a Muybridge-féle fotók megjelenése után készíti el és adja ki a nagy galop 11 fázisos zootropszalagját.[51]      
Ezeknél azonban jóval közelebb álltak Székely kísérleteihez Mathias Duvalnak, az École des Beaux-Arts anatómia professzorának "sematikus figurái",[52]  melyeket Muybridge pillanatfelvételeinek megjelenése előtt ismert meg. 1878-ban, mikor a Mintarajztanoda oktatási anyagával részt vesz a Párizsi Világkiállításon, ahol külön részleget szenteltek a művészeti oktatás módszereinek, Székely szintén kiutazik tanulmányútra, s naplójában részletesen beszámol a látottakról, illetve az oktatással kapcsolatos látogatásairól és beszerző körútjáról. Július 22-én meglátogatta Mathias Duvalt,[53]   megnézte anatómiai múzeumát, és többek között megemlíti "les tableaux synthetiques des allures du cheval pour la zootrope"-ot, s egyet le is rajzolt.[54]      Ennek elve azon alapszik, hogy a lassúbb járásmódok levezethetőek a poroszkából - vagyis a különböző járásmódok közötti különbség abból adódik, hogy a hátsó lábpár mozgása fokozatosan "előbbre tevődik" az elülső lábpárhoz képest.[55]   Így Duval zootropszalagja két szalagból állt, az egyiken az elülső, a másikon a hátulsó lábpár mozgásfázisaival, s az első szalagon a ló hátsó felének helyén vágott kis ablakok mögé illesztve a másik szalagot, ezek egymáson eltolhatókká váltak, fokozatonként jelenítve meg az egyes mozgásmódokat.[56]
Székely zootropszalagos szemléltető tablóján ez a variáció látható, s amikor 1880 elején kapcsolatba lép Etienne-Jules Marey-val, az erről a tablóról készült fotót küldi el neki.
[25] Festészeti boncztan, i. m, 1892. 4-5.
[26] "Nun sollte man durch Messung der Gewichte der einzelnen Glieder den Schwerpunkt ermitteln, wie für den Menschen Hermann Meyer bereits es vollführte. Aus der Kentniss des Schwerpunktes und des Momentums kann man construieren wo die Glieder sein müßen. (Momentum ist die Multiplikation der Schwere eines Körpers durch seine Bewegung.)" XV/I. vázlatkönyv. Ltsz. 1915-1775, fol. 2/v. Az utalás G. Hermann Meyer: Die wechselnde Lage des Schwerpunktes in dem menschlichen Körper (Leipzig, 1863) című művére vonatkozik. A szerző másik könyvét: Die Statik und Mechanik des menschlichen Knochengerüstes (Engelman, Leipzig, 1873) Székely szintén használta.
[27] A vázlataiban mindig hivatkozik az általa használt irodalomra, de emellett a XV/I. vázlatkönyvben (1879 körül), Ltsz. 1915-1772, fol. 20/v-n bibliográfiát is ad. (Az adatokat pontosítottam - Sz. A.)
"Angol könyvek a lóanatómiáról:
George Stubbs: The Anatomy of the Horse. London, 1766.; Lupton, William Youatt: The Horse.; H. B. Chalon: Anatomy of the Horse.; B. Waterhouse Hawkins: A comparative view of the human and animal frame. Chapman and Hall, London, 1860.
Az általam használt könyvek:
Etienne Duhousset: Le cheval. Études sur les allures, l'extérieur et les proportions du cheval. Analyse de Tableaux Représentant des Animaux. Dédié aux Artists. Paris, Chasles, Libraire-Expert, et au Moniteur de l'Élevage du Cheval de Service, 1874.; Ludwig Frank: Handbuch der Anatomie der Hausthiere mit besonderer Berücksichtigung des Pferdes. An Stelle der dritten Auflage der Leyn'schen Anatomie und mit Benützung der Holzschnitte derselben bearbeitet von L. F. Stuttgart. Ebner & Seubert, 1871.; Wilhelm Baumeister: Anleitung zur Kenntniss des Außeren des Pferdes für Thierärzte, Gestütsbeamte und Pferdebesitzer jeden Standes. 6te Auflage von Rueff umgearbeitet. Stuttgart, Ebner & Seubert, 1870.; Karl Schilling: Reitenkunst und Dressur nach dem Naturgesetze mit besonderer Rücksicht auf unartige Pferde und die dabei nöthige Handarbeit nebst einigen Worten über das Frommmachen zum Beschlagen. Stuttgart, Ebner und Seubert, 1866.; Franz Joseph: Reiten und Dressiren. Berlin, Wiegand, 1873.; B. von Oeynhausen: Gang des Pferdes und Sitz des Reiters als Fortsetzung des: der Pferdeliebhaber. Wien, L.W. Seidel & Sohn, 1868.; E.J. Marey: La machine animale, locomotion terrestre et aérienne. Paris, Germer Baillicre, 1873.; Pettigrew Bell, J.: Animal locomotion, or walking, swimming and flying with a dissertation on aëronautics. London, 1873.; B. von Oeynhausen: Fragen und Antworten zur Abrichtung des Reiters und Pferdes für den Militärgebrauch. Wien, Holzhausen, 1865.; Carl Fried Voigtländer: Die Anatomie des Pferdes, für Künstler und Pferdeliebhaber. Dresden und Leipzig, Meinhold, 1876.; Adolf Kästner: Die Reitkunst in ihrer Anwendung auf Campagne-, Militär-, und Schulreiterei. Leipzig, 1876.; B. von Oeynhausen: Der Pferdeliebhaber. Ein Handbuch über Pferdekenntniss im weiteren Sinne. Für Besitzer, Züchter und Liebhaber der Pferde in allen Ständen und Ländern. Wien, L.W. Seidel & Sohn, 1865.; V. Prosch: Handbuch der Lehre vom Aeussern des Pferdes. Neustadt in Holstein, 1872.; A. Rueff: Race, Haar und Gang des Pferdes. Ravensburg, Ullmer, (1884 ?); M. G. Colin: Physiologie comparée des animaux domestiques. Paris, 1857.; Szabó Lajos: A háziállatok boncztana, tekintettel az élettanra. Budapest, 1877.; Nádaskai Béla: A hasznos házi állatok leíró boncztana. Pest, 1877.; Theodot Heinze: Pferd und Fahrer oder die Fahrkunde in ihrem ganzen Umfange. Leipzig, Spamer, 1876.; E. F. Migotti: Die Mechanik und das Pferd. Studienfragmente über die Bewegung des Thierkörpers, mit Bezug auf die daraus resultierenden mechanisch begründeten Hilfen. Wien, 1879.; J. Machold: 10 Tafeln zur Anatomie des Pferdes. Wien, Hölder, 1879."
E könyvek nagy része ma is megtalálható a Képzőművészeti Főiskola Könyvtárában.
[28] Idézi: François Dagognet: Etienne-Jules Marey. Hazan, Paris, 1987. 53.
[29] Mémoire artificielle des principes rélatifs a la fidele représentation des animaux, tant en peinture qu'en sculpture. Alfort, 1779.
[30] "L'inspection la plus attentive ne suffira jamais r débrouiller l'ordre successif et harmonique des membres: la rapidité avec laquelle ils se meuvent ensemble ou tour r tour trouble pour ainsi dire la vue de ceux qui veulent en observer, en suivre ou en décomposer la marche..." idézi: François Dagognet: Etienne-Jules Marey. Hazan, Paris, 1987. 54.
[31] Vincent és Goiffonról: Armand Goubaux et Gustave Barrier: L'exterieur du cheval. 2e edition. Asselin et Houzeau, Paris, 1890. 502-503., és François Dagognet: Etienne-Jules Marey. Hazan, Paris, 1987. 53-58.
[32] C. Raabe: Locomotion du cheval. Librairie Militaire, Paris, 1857.
[33] Wilhelm Baumeister: Anleitung zur Kenntniss des Außeren des Pferdes für Thierärzte, Gestütsbeamte und Pferdebesitzer jeden Standes. 6te Auflage von Rueff umgearbeitet. Ebner & Seubert, Stuttgart, 1870.
[34] XV/II. vázlatkönyv. Ltsz. 1915-1777, fol. 6/v.
[35] de Curnien: Leçons de science hippique générale. 1855.
[36] mint 34. sz. jegyzet, fol. 7.
[37] Leírását L. Etienne-Jules Marey: La machine animale. Paris, 1873.
[38] uo. 152.
[39] XV/II. vázlatkönyv. Ltsz. 1915-1777, fol. 6/v.
[40] Ez a felosztás azonban, a zootropszalagokon olvasható megjegyzések bizonysága szerint is, igen változó. Míg német nyelvű leírásában (L. 47. sz. jegyzet), és a lómozgást szemléltető tablóján is      a tám és ingó állapotok 12 fázisra osztásából indul ki, addig a gyakorlatban eltérő fázisbeosztásokat alkalmaz. (Pl. az "E" szalagnál 8 támasztás, és 16 ingás van.)
[41] L. Armand Goubaux & Gustave Barrier: L'exterieur du cheval. 2e edition. Asselin et Houzeau, Paris, 1890. 202. Nagy valószínűséggel erre utalnak a futuristák is: "Így a lónak nem négy lába van, hanem húsz, és azok mozgása háromszögletű." A futurista festők technikai kiáltványa, 1910. ápr. 11. In: M. de Micheli: Az avantgardizmus. Budapest, 1978. 345.
[42] Alfred Fessard: La Chronophotographie: sujets et datations. In: Etienne-Jules Marey 1830-1904. La Photographie du Mouvement. Centre Pompidou, Musée National d'Art Moderne. é. n. 44.
[43] Wilhelm & Eduard Weber: Mechanik der menschlichen Gehwerkzeuge. Göttingen, 1836.
[44] Jelenlegi ismereteim szerint Székely ezen empirikus megfigyelések alapján adta meg a főbb mozgási gócpontok által leírt ívet. Későbbi kutatásai folyamán (pl. Anschütz és Stillman nyomán) éppen az ívek egzaktabb rajzolatát próbálja megkapni a szekvencia fotók alapján, vagyis az egyes felvételek sűrű egymás mellé helyezésével, amit Marey a kronofotográfiával ért el. Marey felvételeit, úgy tűnik, Székely csupán Armand Goubaux & Gustave Barrier: L'exterieur du cheval (2e edition. Asselin et Houzeau, Paris, 1890.) című munkájából ismerte meg. Lásd e diagramokról (Marey elnevezésével: "geometrikus fotogramok") készült rajzait.     
[45] Székelynek a zootrop elkészítésével kapcsolatos, optikai eredetű technikai megjegyzései, német nyelvű leírásán kívűl (L. 47. sz. jegyzet.), szétszórva megtalálhatók a kéziratos anyagban, ezek közlésétől azonban eltekintünk.
[46] XV/II. vázlatkönyv. Ltsz. 1915-1777, fol. 32-33.
[47] A szöveg három változatban maradt fent a XV/II. vázlatkönyvben. Tollal írott, letisztázott változatát L. a Függelékben.
[48] E fotók, 6 darab, önálló kiadásban, Székely jegyzeteivel ellátva, megtalálhatók a Magyar Képzőművészeti Főiskola Könyvtárában: Les allures du cheval. Photographies instantanées de Muybridge. San Francisco, États-Unis. Représenté par Bardon, ingénieur, 1. rue Laffitte, Paris, é.n. Ltsz. 2360
[49] XV/II. vázlatkönyv. Ltsz. 1915-1777, fol. 6/v.-7.
[50] "die 36 construierte Figuren modifierte ich nicht sehr, mehr das äußere anbelangend nach Muybridge, und für meine Unterricht etwas ganz verläßliches zu haben. So lassen sich bewegende Pferde construieren - doch um sicher zu sein habe ich die Muybridges Photographien, die gerade damals erschienen sind, als ich mich mit diesen Themen .... - übersetzte sie in die Mareysche Notation und diese 3 Vorgänge benützend stellte ich die zootropische Streifen zusammen." XVI/I. vázlatkönyv. (1880 körül), Ltsz. 1915-1778, fol.7.
[51] Két példányban a Magyar Képzőművészeti Főiskola Könyvtárában. Ltsz. 4271. Valamint in: Etienne Duhousset: Le cheval. Allures, Extérieur, Proportions. Vve A. Morel & Cie, Paris, 1881. 24. Duhousset egyébként, mint Székely is, a pillanatfelvételek tévesen publikált sorrendjét kijavítja.
[52] Leírását L. Armand Goubaux et Gustave Barrier: L'exterieur du cheval. 2e edition. Asselin et Houzeau, Paris, 1890. 511.
[53] "M. M. Duval zeigte mir sein anatomisches Museum. Sehr interessante Zeichnungen, Messungen an Thieren von Barye, Naturabgüßen...Duval's Methode, ein in Öhl gemaltes Squelett auf schwarzer Tafel hierauf werden mit farbigen Pastellstiften die Muskeln draufgezeichnet. Sein Schüler müßen aus dem Gedächtnis anatomische Zeichnungen machen." MTA Kézirattár, Ms 5006/11, fol. 75.
[54] uo. fol. 74/v.
[55] Ezt szemlélteti az Marey által konstruált szerkezet is, amellyel a járásmódok notációja az egyes lábak tám és ingó állapotait jelző lécek elcsúsztatásával állítható elő. KÉP
[56] Székely értelmezését L. 11. oldalon.
 
következő fejezet >