PSZICHOANALÍZIS KELET-EURÓPÁBAN AZ OROSZ SZÁZADELÕ KULTÚRTÖRTÉNETE ÉS A PSZICHOANALÍZIS

BEVEZETÉS A. ETKIND TANULMÁNYÁHOZ

  Alekszandr Etkind, a szentpétervári kultúrtörténész és pszichológus könyve, a Lehetetlen Erósza. A pszichoanalízis története Oroszországban (1. kiad.: 1993, 2. kiad.: 1994) igazi bestsellerré vált az orosz könyvpiacon. Etkind könyve ugyanis jó példa arra, hogyan lehet ideológiai elfogultságok nélkül izgalmas tanulmánykötetet írni az orosz mentalitásról, melynek történetében a XX. század elsõ két évtizedében a pszichoanalízis jelentõs szerepet játszott. Etkind könyvében párhuzamosan vizsgálja az irodalom, tudomány és a politika jelenségeit, szemléletének átfogó jellegét a Lehetetlen Erosza elõszavában a következõképp indokolja: Az orosz hagyományban ismeretlen volt és mind a mai napig ismeretlen a szakterületek nyugaton szokásos egymástól való elszigeteltsége: a tudományt és a mûvészeteket egy és ugyanazon szellemi áramlatok és politikai eszmék táplálták és forrasztották egységbe. A pszichoanalízis történetének Oroszországban nem csak orvosok és pszichológusok voltak a résztvevõi, hanem hozzájuk hasonló mértékben a dekadens költõk, a vallásfilozófusok és a hivatásos forradalmárok."
  A Lehetetlen Erószában Etkind tehát nem csak az oroszországi pszichoanalízis történetét vázolja fel, hanem bemutatja annak tág, kulturális környezetét, a szimbolista költõktõl kezdve a bolsevik kísérleteken át M. Bahtyin és M. Bulgakov munkásságáig. Természetesen, figyelme középpontjában a nemzetközi pszichoanalitikus mozgalom oroszországi résztvevõi állnak, legyenek azok analitikusok, illetve betegek. Freud híres esettanulmányának, a Farkasember hõsének, Szergej Pankejevnek az élettörténete is szorosan kapcsolódik a századelõ kultúrtörténetéhez, az Ezüstkor (így nevezik Oroszországban a XX. század elsõ évtizedét, amikor addig soha nem látott szellemi izzás jellemezte az orosz intellektuális életet) mentalitástörténetéhez. A könyvben Pankejev sorsán kívül megismerkedhetünk a szintén orosz származású Lou Andreas-Salome életével és munkásságával két világ és korszak határán", akirõl köztudott, hogy nagy szerepet játszott Nietzsche és Freud életében. A tehetséges analitikusnõ, Szabina Spielrein tragikus élettörténete, Junggal és Freuddal való kapcsolata, szovjetunióbeli sorsa az immáron orosz archívumokból nemrég elõkerült dokumentumok fényében kap új értelmezést. Kultúrtörténeti szempontból különösen érdekes Etkind tanulmánya az orosz szimbolizmus és a freudizmus kapcsolatáról: az orosz modernizmus népszerû, nietzschei eredetû mitologémáját, Dionüszoszt a freudi Ödipusszal konfrontálva olyan új következtetésekre jut, melyek differenciáltabb megközelítést tesznek lehetõvé Andrej Belij és Vjacseszlav Ivanov mûvei motívumrendszerét illetõen.
  Vitathatatlan tény, hogy az 1910-tõl a harmincas évek végéig az orosz intellektuális élet egyik legfontosabb összetevõje volt a freudizmus. Oroszországban a freudizmus befogadását alig kísérte ellenállás, sõt az elsõ világháború után népszerûbb volt, mint akár Franciaországban vagy Németországban. A tízes és húszas években alakult ki az orosz analitikus iskola, melynek olyan képviselõi voltak, mint Ny. Oszipov, Tatjana Rozental, Mojszej Vulf, Leonyid Droznesz és mások. A bolsevikok kezdetben, voltaképpen Trockij bukásáig - ahogy Etkind könyve bemutatja, Trockij viszonylag közeli kapcsolatba került az analízissel -, támogatták az orosz analitikusokat, felhasználva õket saját utópisztikus eszményeik megvalósítására. Az új ember" nevelésében, s a specifikusan szovjet tudomány, a pedológia megteremtésében az analitikusok tevékeny részt vállaltak. Az 1920-as években jelentõs hatással volt az analízis a késõbbi kiemelkedõ szovjet pszichológusnemzedékre: A. Lurijára, L. Vigotszkijra, P. Blonszkijra. 1930-tól egészen a nyolcvanas évekig a Szovjetunióban, mint közismert, a pszichoanalízis tiltott tudomány volt. Lényegében A. Etkind könyve az elsõ hazai" tanulmánykötet - az orosz analízis történetét eddig külföldön írták - e fontos mozgalomról.

Kérjük, küldje el véleményét, megjegyzéseit címünkre: thalassa@c3.hu