BEVEZETÕ


  A Thalassa 1997/2-3. számát tartja kezében az olvasó. Ez a számunk összevont szám, mivel az 1997-es évre jutó támogatás, amelyben lapunk szponzoraitól részesült, nem tette lehetõvé, hogy az 1996/1. szám után - eredeti terveink szerint - további két, külön számmal jelentkezzünk.
  Reméljük, hogy ez az összevont szám tartalmi gazdagságával talán kárpótolni tudja a két külön számot. Ezen számunk két nagyobb tematikus blokkot tartalmaz. Az elsõ blokk Franciaországban élõ magyar pszichoanalitikusok életmûvével foglalkozik. Franciaország egyik legtekintélyesebb pszichoanalitikusa, Grünberger Béla, aki koránál fogva minden bizonnyal a világon élõ analitikusok doyenjének számít, tanulmánnyal és a vele nemrégiben készült interjúval mutatkozik be. Fónagy Iván akadémikus, a Párzisban élõ, de Magyarországon is jól ismert nyelvész és pszichoanalitikus ugyancsak egy dolgozatával és interjúval szerepel lapunk tematikus összeállításában. Cikket közlünk Judith Dupont-tól, a magyar származású francia analitikustól, akinek kulcsszerepe volt Freud és Ferenczi levelezésének kiadásában. Következõ számunkban a vele készült interjút is közölni fogjuk. Ugyancsak a következõ számunkban mutatjuk be két másik, Franciaországban és nemzetközileg is jól ismert pszichoanalitikus, Ábrahám Miklós és Török Mária tevékenységét. Terveink szerint további számainkban is folytatni fogjuk a nemzetközi pszichoanalitikus mozgalomban oly nagy szerepet játszó magyar emigránsok mûködésének bemutatását: a franciaországi emigráció mellett az Angliába, az Egyesült Államokba és más országokba került magyar származású analitikusok életmûvével foglalkozunk majd.
  A másik tematikus blokk a pszichoanalízis kelet-európai történetével foglalkozik. Ennek apropója az orosz pszichológus és kultúrtörténész, Alekszandr Etkind A lehetetlen Erósza címû könyvének megjelenése volt; ebbõl a könyvbõl közlünk egy fejezetet, amely Freud híres páciensének, az orosz származású Farkasembernek" a valódi élettörténetével foglalkozik. Az oroszországi pszichoanalízis mindmáig kevéssé ismert történetéhez fontos adalék két másik cikk, amely Etkind tanulmányához csatlakozik. Az egyik szöveg a freudomarxizmus atyjáé, Wilhelm Reiché, aki 1929-ben beszámolót írt szovjetunióbeli tapasztalatairól, a másik pedig a világhírû - és Magyarországon is jól ismert - orosz pszichológustól, Alekszandr Lurijától származik, akinek ifjúkorában kulcsszerepe volt az oroszországi pszichoanalitikus mozgalom megindításában. Ugyanebben a blokkban olvasható két másik - az egykori Jugoszlávia területérõl származó - dolgozat is. Petar Klajn, a sajnálatos módon fiatalon elhunyt vajdasági pszichológus Sugár Miklósnak, a két világháború között Szabadkán és Belgrádban mûködött, s a holocaust áldozatává lett pszichoanalitikusnak az életmûvével foglalkozik. A magyarul és németül publikáló, de a jugoszláv pszichoanalitikus mozgalomban vezetõ szerepet játszó Sugár Miklós érdekes és eredeti alakja volt egyfajta multikulturalizmusnak, amelyet a második világháború drasztikusan szétzúzott. Renata Salecl, a szlovéniai Ljubljanában élõ filozófus a modern pszichoanalízis szemszögébõl vizsgálja azokat az okokat, amiért Jugoszlávia felbomlása véres polgárháborúhoz vezetett, újra szétrombolva a multikulturalizmus esélyeit.
  E két tematikus blokkot jelen számunkban mûhelytanulmányok sora egészíti ki.

1997. november 3.

ERÕS FERENC

Kérjük, küldje el véleményét, megjegyzéseit címünkre: thalassa@c3.hu
 


C3 Alapítvány       c3.hu/scripta/