A Thalassa 1997/2-3. számát
tartja kezében az olvasó. Ez a számunk összevont
szám, mivel az 1997-es évre jutó támogatás,
amelyben lapunk szponzoraitól részesült, nem tette lehetõvé,
hogy az 1996/1. szám után - eredeti terveink szerint - további
két, külön számmal jelentkezzünk.
Reméljük, hogy ez az
összevont szám tartalmi gazdagságával talán
kárpótolni tudja a két külön számot.
Ezen számunk két nagyobb tematikus blokkot tartalmaz. Az
elsõ blokk Franciaországban élõ magyar pszichoanalitikusok
életmûvével foglalkozik. Franciaország egyik
legtekintélyesebb pszichoanalitikusa, Grünberger Béla,
aki koránál fogva minden bizonnyal a világon élõ
analitikusok doyenjének számít, tanulmánnyal
és a vele nemrégiben készült interjúval
mutatkozik be. Fónagy Iván akadémikus, a Párzisban
élõ, de Magyarországon is jól ismert nyelvész
és pszichoanalitikus ugyancsak egy dolgozatával és
interjúval szerepel lapunk tematikus összeállításában.
Cikket közlünk Judith Dupont-tól, a magyar származású
francia analitikustól, akinek kulcsszerepe volt Freud és
Ferenczi levelezésének kiadásában. Következõ
számunkban a vele készült interjút is közölni
fogjuk. Ugyancsak a következõ számunkban mutatjuk be
két másik, Franciaországban és nemzetközileg
is jól ismert pszichoanalitikus, Ábrahám Miklós
és Török Mária tevékenységét.
Terveink szerint további számainkban is folytatni fogjuk
a nemzetközi pszichoanalitikus mozgalomban oly nagy szerepet játszó
magyar emigránsok mûködésének bemutatását:
a franciaországi emigráció mellett az Angliába,
az Egyesült Államokba és más országokba
került magyar származású analitikusok életmûvével
foglalkozunk majd.
A másik tematikus blokk a
pszichoanalízis kelet-európai történetével
foglalkozik. Ennek apropója az orosz pszichológus és
kultúrtörténész, Alekszandr Etkind A lehetetlen
Erósza címû könyvének megjelenése
volt; ebbõl a könyvbõl közlünk egy fejezetet,
amely Freud híres páciensének, az orosz származású
Farkasembernek" a valódi élettörténetével
foglalkozik. Az oroszországi pszichoanalízis mindmáig
kevéssé ismert történetéhez fontos adalék
két másik cikk, amely Etkind tanulmányához
csatlakozik. Az egyik szöveg a freudomarxizmus atyjáé,
Wilhelm Reiché, aki 1929-ben beszámolót írt
szovjetunióbeli tapasztalatairól, a másik pedig a
világhírû - és Magyarországon is jól
ismert - orosz pszichológustól, Alekszandr Lurijától
származik, akinek ifjúkorában kulcsszerepe volt az
oroszországi pszichoanalitikus mozgalom megindításában.
Ugyanebben a blokkban olvasható két másik - az egykori
Jugoszlávia területérõl származó
- dolgozat is. Petar Klajn, a sajnálatos módon fiatalon elhunyt
vajdasági pszichológus Sugár Miklósnak, a két
világháború között Szabadkán és
Belgrádban mûködött, s a holocaust áldozatává
lett pszichoanalitikusnak az életmûvével foglalkozik.
A magyarul és németül publikáló, de a
jugoszláv pszichoanalitikus mozgalomban vezetõ szerepet játszó
Sugár Miklós érdekes és eredeti alakja volt
egyfajta multikulturalizmusnak, amelyet a második világháború
drasztikusan szétzúzott. Renata Salecl, a szlovéniai
Ljubljanában élõ filozófus a modern pszichoanalízis
szemszögébõl vizsgálja azokat az okokat, amiért
Jugoszlávia felbomlása véres polgárháborúhoz
vezetett, újra szétrombolva a multikulturalizmus esélyeit.
E két tematikus blokkot jelen
számunkban mûhelytanulmányok sora egészíti
ki.
1997. november 3.
Kérjük, küldje el véleményét,
megjegyzéseit címünkre:
thalassa@c3.hu