SZONDI
LIPÓT LEVELEZÉSÉBÕL
1
1. Freud -- Szondinak
Prof. Dr. Freud Bécs, Berggasse 19.
1937. 6.18.
Megelégedéssel tapasztaltam,
hogy érdekes munkájában milyen messzemenõen
figyelembe vette az analitikus szempontokat.
Nem vagyok abban a helyzetben, hogy
megítéljem, sajátos öröklésbiológiai
tézisei mennyire bizonyítottak vizsgálataiban. Ez
a téma számomra túl idegen. Bizonyos ellenvetések
nyilvánvalóak anyagával szemben. A házastárs
és a szerelmi társ választása gyakran nem esik
egybe, a választási szabadság pedig gyakran nagyon
korlátozott.
A pszichoanalitikus tapasztalat
a szerelmi kapcsolatok meglehetõs tarkaságát tárta
fel: a nagyon korai szerelmi tárgyakhoz való rögzüléseket
és a belõlük származó benyomásokat,
az egyénnek a saját személye iránti narcisztikus
vonzódását, gyakran pedig vonzódást
a személynek ahhoz a részéhez, amely nem fejlõdött
ki. (Pl. a fiú, aki lány kíván lenni stb.)
A szerelmi kapcsolat negatív függõséget is mutathat.
Az anya, a lánytestvér incesztuózus imágójának
is hatása lehet, stb.
Az Ön által kiemelt
tényezõ is szerepet játszhat, anélkül
azonban, hogy kizárólagos vagy mérvadó lenne.
Elnézést az odavetett
megjegyzésekért!
Tisztelettel:
Freud
2. Thomas Mann -- Szondinak
Thomas Mann Erlenbach-Zürich
1953. okt. 23.
Tisztelt Szondi Doktor Úr!
“Sorsanalízis" címû.
könyve jelentõs ajándék számomra, amiért
legnagyobb hálámat fejezem ki Önnek. A könyv már
eddig is sokat foglalkoztatott, s ez ezután is így lesz.
Több minden meglepõen ismerõsnek, rokonnak tûnik
benne számomra -- mint ahogy emlékeztetet Schopenhauernak
“A látszólagos szándékosság az egyén
sorsában" címû esszéjére is. A “szülõválasztás"
tanában ez képletesen mindenkor feltehetõ, s számomra
úgy tûnik, életünk kezdetén, “még
az ivarsejtek kopulációja elõtt", a genotropikus gondolkodás
az “akarat" schopenhaueri-metafizikai filozófiájában
szintén elõkerül. Mint tudja, a szabadság, bûn
és érdem fogalmak kiszabadításáért
Schopenhauer áthelyezi azokat a ténylegesen mûködõbõl
a lehetségesbe. Véleménye szerint bár az egyes
ember cselekedeteit a determináció gátolja, ám
ez “másképp is lehet". Az ember sorsa az, amivé õ
válni akart. Nem áll ehhez nagyon közel a “génikus
menetrend" fogalma? A könyv mélyebb és éles elméjû
gondolataival nem tudok a továbbiakban vitába szállni.
Ez számomra már akadályba ütközik. Fogadja
ezen futólagos sorokat érdeklõdésem jeleként!
Készséges híve:
Thomas Mann
3. Szondi -- Balázs Péternek
2
1939. Kékestetõ, Húsvétvasárnap.
Kedves Balázs Péter!
Vártam levelem megírásával, mert bõven
akartam írni kedves, baráti levelére. Úgy érzem,
hogy kettõnk barátsága igazi barátsággá
akkor vált, amikor Párisba került. Annyi mély,
õszinte baráti kötõdést érzek ki
levelébõl, amennyit Pesten sohasem tudott nekem adni. Pedig
a Maga egészen ritka missziós lelki konstrukciója
igen mélyen hatott rám. Sokszor volt az az érzésem:
“ilyen akartam lenni" -- mint Balázs Péter. Ez az érzetem,
-- egy rövid idõre -- megtört; akkor történt
ez, amikor mindent abbahagyott.
Levelébõl megint az
a Balázs Péter szólt hozzám, amilyen missziós
magam szerettem volna mindig lenni.
Most, hogy Páris újra
az eredeti, “genotyp" Pétert csinálta vissza Magából
( -- bocsánat a magyartalanságért -- ) biztosan érzem,
hogy az is marad akár Párisban, akár Havai-ban vagy
Brazíliában. -- Az ember
merjen
más lenni,
mint mindazok, akik õt egy emberkertben körülveszik. Az
ember merjen “
jó
" lenni, akár mennyi “rosszat" mívelnek
vele és körülötte az emberek.
Mi az, hogy rossz? Engem a sorsanalízis
tanított meg arra, hogy rossznak lenni annyit tesz, mint
még
meg nem találni a helyes, a helyes, adequat vészkijáratot
abból az ösztönrészbõl, melybe ösztönáramlataink
sodortak. Azt mondtam:
még
nem! Tehát azt vallom:
holnap vagy holnap után
már
máskép lehet.
A Maga missziós útja éppen azért tetszik nekem,
mert relatíve könnyen vezeti a “rosszakat" az adequat “jobb"
vészkijáratok felé. Sosem kételkedtem abban,
hogy Balázs Péter
ilyen
és
ilyen is marad
(De azért jól esett, hogy levele megerõsített
ebben a hitemben)
A
laboratórium
: egy
lázasan dolgozó hangyatársadalom. Oly nagy az érdeklõdés,
hogy
négy
kiképzõ kurzust kellett nyitni:
1.
az egyetemi psychológusok
(Schiller emberei)
2.
az
orvosok
,
3.
a
gyógypedagógusok,
4.
a
psychoanalytikusok
számára, ezeknek csoportvezetõi: Mérei, Molnár,
Kozmutza, Sándor Klári. Hetente kétszer én
tartok kurzust valamennyi csoportnak (30-32 ember!) és egyszer hetente
külön képzem a csoportvezetõket -- A
teszt
most készült ez mind teszt-apparátus, Calderoni csinálja
és gyönyörûen hozta ki fadobozban. Az értelmezési
“
atlasz
" is már félig kész, egy-egy tesztprofil
három nyelven (angol, francia és német nyelven) kap
részletes értelmezést. Maga a módszertan kész
és most kezdek fordítani. Remélem júniusig
kész lesz az egész és Svájcba próbálom
elhelyezni. Ha akad Párisban oly
kész
psychologus,
aki
kísérleti
ösztönkutatással kíván
foglalkozni, úgy beszéljen neki a módszerrõl
és szeptemberbe kiküldhetem neki.
Úgy élünk most,
mint egy harminctagú “megszállott" család. Csodálom
munkatársaim hitét és szorgalmát. Sajna: Maria
nagyon rosszul van. A röntgenbesugárzás szubjektive
jót tett; objektive közeledik a
vég
hez. --
Basch Béla jó benyomást
tett. Elsõ eset, hogy
semmit sem
kért! Kedves Péter,
maradjunk továbbra is “írásos" barátságban
és írjon bõven
barátjának,
Szondinak
4. Szondi -- Balázs Péternek
Zürich, 1946. VI. 16.
Levele, melyet a genfi recherche irodán
át küldött, nagy örömmel töltött el
mindjájunkat. Hogy ennek ellenére oly késõn
válaszolok, annak az a magyarázata, hogy éppen levele
érkezése után lényeges existenciális
változáson estünk át és egy új
élethelyzet kiépítése minden erõmet
igénybevette. No de errõl késõbben írok.
Az elmúlt két év történetét röviden
így foglalhatom össze. Családommal együtt 1944
június 29-éig Pesten maradtunk. A zsidóházba
való költözést és a velejáró
terrort még átéltük. A sárga csillag is
ott díszelgett a kabátomon. Ezt az idõt -- most utólag
megállapíthatom -- sorsanalitikus nyugalommal éltem
át. A németek bejövetele teljesen megszüntette
praxisomat és egész ténykedésem öngyilkosságra
készülõ orvosok és barátok megmentésében
merült ki. Már Újpesten és Kispesten megindultak
a deportálások és mi nyugodtan vártuk sorsunkat.
Egy percig nem kételkedtem abban, hogy számunkra más
sors vár. Ez be is következett. Az amerikai Vörös
Kereszt és a Joint kezdeményezésére, csere
keretében, 1600 zsidót Palesztinába indítottak.
Én az egész mozgalomról nem tudtam és néhány
nappal az indulás elõtt kérdeztek meg, hogy hajlandó
volnék-e velük menni. (Néhány jobb nevû
magyar tudóst és mûvészt is kívántak
ílymódon megmenteni). Egy héttel késõbb
már el is indult a csoport. A jelleg teljesen a deportálás
jegyében állott, hetvenen és nyolcvanan voltunk egy
marhakocsiban és 10 nap után kiraktak minket az azóta
hírhedtté vált Bergen-Belsenben. Itt éltünk
teljes 5 hónapig. Az élet itt teljesen olyan volt, mint minden
más németországi koncentrációs-táborban:
éhség és hideg. 100-an egy barakkban stb. A gyerekek,
Péter és Vera, valamint feleségem, de jómagam
is csontra fogytunk le. A koncentrációs táborban az
élet számomra sok psychologiai tanulsággal járt.
Kora reggeltõl a sötétség beálltáig
“lelkészkedtem", két priccs között egy 30 centiméteres
hézag volt a rendelõm, jobbra-balra és felettünk
emberek feküdtek a szalmazsákon, de ez egyáltalán
nem zavarta az embereket abban, hogy nálam lelki megnyugvást
keressenek. Különös élmény volt ez számomra.
A táborban 5 hónapon át 8-10 ember számára
bevezetést tartottam a sorsanalízisbe és közülük
ketten most továbbfolytatják sorsanalitikus kiképzésüket.
Ugyancsak ott az elitekbõl csináltam egy humanista kört,
ezek az elõadások, melyeket éhezve és fázva,
koromsötétben, zárt ajtók mögött tartottunk,
- mialatt kint néhány méternyire tõlünk
fegyveres SS katonák fel-alá járkáltak - olyan
élmények számomra, melyeknek hatása, - úgy
vélem - eljövendõ munkáimban meg fognak érzõdni.
(Most dolgozom egy brossurán, melynek címe: Az ösztönök
humanizálása)
Már-már azt hittük,
hogy Bergenben éhen veszünk, amikor váratlanul csoportunkat
vonatra rakták és 1944 december 7-én Svájcba
vittek minket. Itt jelent meg néhány hónappal azelõtt
Benno Schwabe baseli cégnél Schicksalsanalyse c. könyvem,
mely nagy port vert fel, nevemet jól ismerték és ennek
köszönhettem, hogy a svájci professzorok a szövetségi
elnökhöz memorandumot adtak be érdekemben. Néhány
hét után családommal együtt liberáltak
és csakhamar tudományos asszisztens lettem az egyik legnagyobb
svájci magánelmeklinikán. Itt írtam meg a genfi
tó partján a Schickalsanalyse második kötetét:
Experimentelle Triebdiagnostik címen; mely most van szedés
alatt és remélem, hogy õszre piacon lesz. A kiadóm,
Hans Huber, Bern, máris eladta Amerikának, ahol a teszt és
a könyv Grune et Stratton Inc. New-York cégnél fog megjelenni.
A fordító Dériné, Körösi Zsuzsi lesz.
Egy évig dolgoztam a klinikán és most március
közepén Zürichbe költöztünk, ahol munkaengedélyt
kaptam a sorsanalízis egyéni és csoportos tanítására.
A praxisom már megindult, az érdeklõdés elég
nagy és reményem van arra, hogy családomat el tudom
tartani. Zürichben és Baselben az Institut f.angewandte Psychologie
keretében tartok elõadásokat a kísérleti
ösztöndiagnosztika körébõl, azonkívül
magántanítványaim és magánszemináriumom
is van és fõleg psychoanalitikus orvosokat és kész
psychologusokat képezek ki. Célom egyenlõre ittmaradni
legalább is addig, amíg a következõ két
kötetet (Trieblehre és Schicksalstherapie) meg nem írom.
Õsszel olyanfajta nagy szemináriumot rendezek, int amilyet
Pesten tartottam. Minden jel arra mutat, hogy Zürich sokkal alkalmasabb
arra, hogy a sorsanalitikus mozgalmat innen a világ minden tájára
elvigyem, mint Budapest. Máris érdeklõdést
mutat Dánia és Franciaország és jelentkezés
történt már Párisból arra, hogy intézetek
számára egy-két embert kiképezzek. A küzdelem
a sorsanalízisért csak most kezdõdik. Bármily
nagy az érdeklõdés -- vagy talán éppen
azért, mert nagy az érdeklõdés -- az ellenállás
is egyre erõsebb. Különösen a Jung kör fejti
ki nagy ellenállást. De hát így van ez jól…
A pestiekrõl a következõket
tudom: Robozék, Sándor Klári, Ilyésné,
Kozmutza Flóra, Méreiék, Gleimann Anni, Miko Eszter,
Molnár Imre megvannak és dolgoznak. Benedek István
apjával együtt Kolozsvárt él és a magyar
egyetemen elõadó tanár lett a korlélektanból.
Mérei Ferenc a fõvárosi pedagógiai szeminárium
laboratóriumának vezetõje lett. Dr. Garai és
Ervin Gábor dr. valószínûleg elvesztek. A psychoanalitikusok
közül Hollós István, Amar René, Hermann
Imréék megvannak. Pfeiffer Zsigmond elveszett. Zemplén
György él. Németh Gyuri még a háború
alatt eltûnt. Németh Péter és Hoffmann Marianné
élnek. Körösy Zsuzsi New-Yorkban van és nagy karriert
csinált. Balkányi Sári Pesten él, de szeretne
külföldre menni. Kedves Péter, nagyon örülök,
hogy sorsát oly jól irányítja és arra
kérem, hogy most Maga írja meg sorsának egyes állomásait
és jövendõ terveit. Mindjájan õszinte
barátsággal üdvözöljük és maradtam
szeretettel mindig híve
[kézzel írott]
Szondi
Zürich. Universitäts
str. 8. III.
5. Balázs Péter -- Szondinak
DR. h. c. PEDRO BALáZS
PSICÓLOGO
cím: Rua Vranium 293 (Brooklin)
Sao Paulo, S.P.
1972. november 22.
Igen tisztelt Fõorvos úr:
1937 szeptemberébe, 35 évvel
ezelõtt, ismertem meg Doktor urat, kezdtem munkámat a Gyógypedagógiai
Laboratóriumba, Benedek István hívására.
A közel két évig tartó kapcsolatunk és
a munkakör, egész életemre kihatással volt, van
és lesz. Most, 54 éves koromba jutok oda, ami célom
volt, csak mint nevelõ, pszichológus dolgozni.
Geigy cégemet elhagyom 17
évi munka után és csak az állami egyetemen
mint szerzõdtetett tanár (újra 2+2 éves szerzõdést
adtak) és
Juan Müller pszichológus rendelõjé
be
fogok dolgozni. Müller metódusai bizonyos fokig távol
vannak tõlem
, de
humánus érzése, irányomba
kimutatott jó érzése az együtt
mûködés
lehetõségét megadja
.
Müllert is
Doktor
úrnak köszönhetem
, ki a közös
európai hátterünket, mint összekötõ
kapocs, mindig kihangsúlyozza.
Zempléni Dénessel
havonta van levél váltásom. Az elmeintézetbõl
kikerült, nyugdíj segélybõl él és
várja látogatásomat.
Mellékelem Doktor úr
egy 1939-ben hozzám intézett levelét, valószínûleg
már nem emlékezne rá. Ez a levél segített
át sok nehézségen és bár annak idején
biztos megköszöntem, most még egyszer nagyon hálás
köszönetem! Az eltelt 35 év alatt több mint 10 ezer
ember vagy ember palánta életét próbáltam
megelégedettebb, harmonikusabb, emberibb stílusra segíteni,
“karózni".
Érdemes volt élnem.
Köszönöm!
Boldog karácsonyi ünnepeket
kedves Feleségének és lányának is, hálás
szeretettel és tisztelettel
Balázs Péter
6. Szondi -- Balázs Péternek
Krähbühlstrasse 30 Zürich,
Március 4, 1973
CH - 8044 Zürich
Tel. (051) 34 46 99
Levele és az én levelem
(1939) nagyon meghatottak. Fõleg pedig az a hír lepett meg,
hogy 17 év után teljesen a psychologiának és
a nevelésnek kívánja idejét szentelni.
Juan Müller
emberileg
igen megnyerõ. Psychotherapiája nekem is idegen. Remélem,
hogy Maga a
saját
módszerét fogja használni,
mely -- legalább a nevelés és utónevelés
terén nagyon jól bevált. Sok sikert kívánok
az új munkaterületén. --
1939-ben írt levelem azért
érdekes, mert a “rossz" és “a jó" erkölcsök
javítása terén elért sikereit és missiós
feladatát dicsérem benne; most jutott el ugyanis a magam
tudományos mûködésem odáig, hogy a “jó"
és a “rossz" fogalmáról 2 könyvet írhattam.
1969-ben jelent meg a “
Kain
.
Gestalten des Bösen
" és
1973 tavaszán fog megjelenni a “
Moses
.
Antwort auf Kain
"
címen. (Huber, Bern.)
Közben 80 éves lettem.
(Márc. 11-én) A magyar orvostudomány tanácsa
és rektora elküldte az aranydíszoklevelet, a berni magyar
nagykövet maga hozta el. A Zürichi polgármester fogadást
rendezett a városházán az intézet alapítványi
tagjai és barátaim meghívásával.
A magyar újságokban
Benedek István írt nagyon szépen, azonkívül
a Zürichi újságokban nagy cikkek jelentek meg, részben
müncheni és löweni munkatársaimtól.
Az egész cécó
persze
érzelmileg
fárasztott, de el kellett viselnem.
Jól esett. -
A sorsanalysis külföldön
nagyobb lépésekben halad mint eddig. A lõweni kath.
egyetem felvette a sorsanalysist a teszttel együtt hivatalos programjába.
A parisi
Sorbonne
-Egyetemen egy belga munkatársam két
éve adja elõ igen nagy sikerrel a tesztet és a sorsanalysist.
Tárgyalások folynak négy sorsanalytikus könyvem
francia
nyelvû megjelenése tárgyában.
Ezek a jó híreim.
A kevésbé jó
hír az, hogy Zürichben nem találok utódot és
így nem tudok nyugalomba vonulni. Az analytikus praxist már
2 éve feladtam és most csak az intézet vezetésével
és az iskolával foglalkozom. Ez sok munkát ad, mert
az iskola 10-11 dozenst foglalkoztat, és a kutatást négy
assystens végzi. -- Ennyi elég.
Ha Dénesrõl újabb
hírei vannak, kérem küldje el leveleit.
Érdekel, vajjon a Müller-Intézetben
min dolgozik?
Maradtam feleségemmel együtt
Magát és Müllert sokszor, üdvözölve híve
és régi barátja
Szondi
Jegyzetek
1
Freud és Thomas Mann
levelét a zürichi Szondi Intézet bocsátotta rendelkezésünkre;
a Szondi-Balázs Péter levelezés Balázs Péter
hagyatékából származik és megtalálható
az MTA Kézirattárában 14/1989. sz. alatt.
2
Balázs Péter
(1919-1994) pszichológus, 1939-ben Brazíliába vándorolt
ki, a Rio Grande-i katolikus egyetem pszichológiaprofesszora volt.
Kérjük, küldje el véleményét,
megjegyzéseit címünkre:
thalassa@c3.hu
C3 Alapítvány
c3.hu/scripta/