SZONDI LIPÓT LEVELEZÉSÉBÕL 1

1. Freud -- Szondinak

Prof. Dr. Freud Bécs, Berggasse 19.
1937. 6.18.

  Megelégedéssel tapasztaltam, hogy érdekes munkájában milyen messzemenõen figyelembe vette az analitikus szempontokat.
  Nem vagyok abban a helyzetben, hogy megítéljem, sajátos öröklésbiológiai tézisei mennyire bizonyítottak vizsgálataiban. Ez a téma számomra túl idegen. Bizonyos ellenvetések nyilvánvalóak anyagával szemben. A házastárs és a szerelmi társ választása gyakran nem esik egybe, a választási szabadság pedig gyakran nagyon korlátozott.
  A pszichoanalitikus tapasztalat a szerelmi kapcsolatok meglehetõs tarkaságát tárta fel: a nagyon korai szerelmi tárgyakhoz való rögzüléseket és a belõlük származó benyomásokat, az egyénnek a saját személye iránti narcisztikus vonzódását, gyakran pedig vonzódást a személynek ahhoz a részéhez, amely nem fejlõdött ki. (Pl. a fiú, aki lány kíván lenni stb.) A szerelmi kapcsolat negatív függõséget is mutathat. Az anya, a lánytestvér incesztuózus imágójának is hatása lehet, stb.
  Az Ön által kiemelt tényezõ is szerepet játszhat, anélkül azonban, hogy kizárólagos vagy mérvadó lenne.
  Elnézést az odavetett megjegyzésekért!
Tisztelettel:
Freud
2. Thomas Mann -- Szondinak

Thomas Mann Erlenbach-Zürich
1953. okt. 23.

  “Sorsanalízis" címû. könyve jelentõs ajándék számomra, amiért legnagyobb hálámat fejezem ki Önnek. A könyv már eddig is sokat foglalkoztatott, s ez ezután is így lesz. Több minden meglepõen ismerõsnek, rokonnak tûnik benne számomra -- mint ahogy emlékeztetet Schopenhauernak “A látszólagos szándékosság az egyén sorsában" címû esszéjére is. A “szülõválasztás" tanában ez képletesen mindenkor feltehetõ, s számomra úgy tûnik, életünk kezdetén, “még az ivarsejtek kopulációja elõtt", a genotropikus gondolkodás az “akarat" schopenhaueri-metafizikai filozófiájában szintén elõkerül. Mint tudja, a szabadság, bûn és érdem fogalmak kiszabadításáért Schopenhauer áthelyezi azokat a ténylegesen mûködõbõl a lehetségesbe. Véleménye szerint bár az egyes ember cselekedeteit a determináció gátolja, ám ez “másképp is lehet". Az ember sorsa az, amivé õ válni akart. Nem áll ehhez nagyon közel a “génikus menetrend" fogalma? A könyv mélyebb és éles elméjû gondolataival nem tudok a továbbiakban vitába szállni. Ez számomra már akadályba ütközik. Fogadja ezen futólagos sorokat érdeklõdésem jeleként!
Készséges híve:
Thomas Mann
3. Szondi -- Balázs Péternek 2
1939. Kékestetõ, Húsvétvasárnap.

  Kedves Balázs Péter! Vártam levelem megírásával, mert bõven akartam írni kedves, baráti levelére. Úgy érzem, hogy kettõnk barátsága igazi barátsággá akkor vált, amikor Párisba került. Annyi mély, õszinte baráti kötõdést érzek ki levelébõl, amennyit Pesten sohasem tudott nekem adni. Pedig a Maga egészen ritka missziós lelki konstrukciója igen mélyen hatott rám. Sokszor volt az az érzésem: “ilyen akartam lenni" -- mint Balázs Péter. Ez az érzetem, -- egy rövid idõre -- megtört; akkor történt ez, amikor mindent abbahagyott.
  Levelébõl megint az a Balázs Péter szólt hozzám, amilyen missziós magam szerettem volna mindig lenni.
  Most, hogy Páris újra az eredeti, “genotyp" Pétert csinálta vissza Magából ( -- bocsánat a magyartalanságért -- ) biztosan érzem, hogy az is marad akár Párisban, akár Havai-ban vagy Brazíliában. -- Az ember merjen más lenni, mint mindazok, akik õt egy emberkertben körülveszik. Az ember merjen “ jó " lenni, akár mennyi “rosszat" mívelnek vele és körülötte az emberek.
  Mi az, hogy rossz? Engem a sorsanalízis tanított meg arra, hogy rossznak lenni annyit tesz, mint még meg nem találni a helyes, a helyes, adequat vészkijáratot abból az ösztönrészbõl, melybe ösztönáramlataink sodortak. Azt mondtam: még nem! Tehát azt vallom: holnap vagy holnap után már máskép lehet. A Maga missziós útja éppen azért tetszik nekem, mert relatíve könnyen vezeti a “rosszakat" az adequat “jobb" vészkijáratok felé. Sosem kételkedtem abban, hogy Balázs Péter ilyen és ilyen is marad (De azért jól esett, hogy levele megerõsített ebben a hitemben)
  A laboratórium : egy lázasan dolgozó hangyatársadalom. Oly nagy az érdeklõdés, hogy négy kiképzõ kurzust kellett nyitni: 1. az egyetemi psychológusok (Schiller emberei) 2. az orvosok , 3. a gyógypedagógusok, 4. a psychoanalytikusok számára, ezeknek csoportvezetõi: Mérei, Molnár, Kozmutza, Sándor Klári. Hetente kétszer én tartok kurzust valamennyi csoportnak (30-32 ember!) és egyszer hetente külön képzem a csoportvezetõket -- A teszt most készült ez mind teszt-apparátus, Calderoni csinálja és gyönyörûen hozta ki fadobozban. Az értelmezési “ atlasz " is már félig kész, egy-egy tesztprofil három nyelven (angol, francia és német nyelven) kap részletes értelmezést. Maga a módszertan kész és most kezdek fordítani. Remélem júniusig kész lesz az egész és Svájcba próbálom elhelyezni. Ha akad Párisban oly kész psychologus, aki kísérleti ösztönkutatással kíván foglalkozni, úgy beszéljen neki a módszerrõl és szeptemberbe kiküldhetem neki.
  Úgy élünk most, mint egy harminctagú “megszállott" család. Csodálom munkatársaim hitét és szorgalmát. Sajna: Maria nagyon rosszul van. A röntgenbesugárzás szubjektive jót tett; objektive közeledik a vég hez. --
  Basch Béla jó benyomást tett. Elsõ eset, hogy semmit sem kért! Kedves Péter, maradjunk továbbra is “írásos" barátságban és írjon bõven

barátjának, Szondinak

4. Szondi -- Balázs Péternek

Zürich, 1946. VI. 16.

  Levele, melyet a genfi recherche irodán át küldött, nagy örömmel töltött el mindjájunkat. Hogy ennek ellenére oly késõn válaszolok, annak az a magyarázata, hogy éppen levele érkezése után lényeges existenciális változáson estünk át és egy új élethelyzet kiépítése minden erõmet igénybevette. No de errõl késõbben írok. Az elmúlt két év történetét röviden így foglalhatom össze. Családommal együtt 1944 június 29-éig Pesten maradtunk. A zsidóházba való költözést és a velejáró terrort még átéltük. A sárga csillag is ott díszelgett a kabátomon. Ezt az idõt -- most utólag megállapíthatom -- sorsanalitikus nyugalommal éltem át. A németek bejövetele teljesen megszüntette praxisomat és egész ténykedésem öngyilkosságra készülõ orvosok és barátok megmentésében merült ki. Már Újpesten és Kispesten megindultak a deportálások és mi nyugodtan vártuk sorsunkat. Egy percig nem kételkedtem abban, hogy számunkra más sors vár. Ez be is következett. Az amerikai Vörös Kereszt és a Joint kezdeményezésére, csere keretében, 1600 zsidót Palesztinába indítottak. Én az egész mozgalomról nem tudtam és néhány nappal az indulás elõtt kérdeztek meg, hogy hajlandó volnék-e velük menni. (Néhány jobb nevû magyar tudóst és mûvészt is kívántak ílymódon megmenteni). Egy héttel késõbb már el is indult a csoport. A jelleg teljesen a deportálás jegyében állott, hetvenen és nyolcvanan voltunk egy marhakocsiban és 10 nap után kiraktak minket az azóta hírhedtté vált Bergen-Belsenben. Itt éltünk teljes 5 hónapig. Az élet itt teljesen olyan volt, mint minden más németországi koncentrációs-táborban: éhség és hideg. 100-an egy barakkban stb. A gyerekek, Péter és Vera, valamint feleségem, de jómagam is csontra fogytunk le. A koncentrációs táborban az élet számomra sok psychologiai tanulsággal járt. Kora reggeltõl a sötétség beálltáig “lelkészkedtem", két priccs között egy 30 centiméteres hézag volt a rendelõm, jobbra-balra és felettünk emberek feküdtek a szalmazsákon, de ez egyáltalán nem zavarta az embereket abban, hogy nálam lelki megnyugvást keressenek. Különös élmény volt ez számomra. A táborban 5 hónapon át 8-10 ember számára bevezetést tartottam a sorsanalízisbe és közülük ketten most továbbfolytatják sorsanalitikus kiképzésüket. Ugyancsak ott az elitekbõl csináltam egy humanista kört, ezek az elõadások, melyeket éhezve és fázva, koromsötétben, zárt ajtók mögött tartottunk, - mialatt kint néhány méternyire tõlünk fegyveres SS katonák fel-alá járkáltak - olyan élmények számomra, melyeknek hatása, - úgy vélem - eljövendõ munkáimban meg fognak érzõdni. (Most dolgozom egy brossurán, melynek címe: Az ösztönök humanizálása)
  Már-már azt hittük, hogy Bergenben éhen veszünk, amikor váratlanul csoportunkat vonatra rakták és 1944 december 7-én Svájcba vittek minket. Itt jelent meg néhány hónappal azelõtt Benno Schwabe baseli cégnél Schicksalsanalyse c. könyvem, mely nagy port vert fel, nevemet jól ismerték és ennek köszönhettem, hogy a svájci professzorok a szövetségi elnökhöz memorandumot adtak be érdekemben. Néhány hét után családommal együtt liberáltak és csakhamar tudományos asszisztens lettem az egyik legnagyobb svájci magánelmeklinikán. Itt írtam meg a genfi tó partján a Schickalsanalyse második kötetét: Experimentelle Triebdiagnostik címen; mely most van szedés alatt és remélem, hogy õszre piacon lesz. A kiadóm, Hans Huber, Bern, máris eladta Amerikának, ahol a teszt és a könyv Grune et Stratton Inc. New-York cégnél fog megjelenni. A fordító Dériné, Körösi Zsuzsi lesz. Egy évig dolgoztam a klinikán és most március közepén Zürichbe költöztünk, ahol munkaengedélyt kaptam a sorsanalízis egyéni és csoportos tanítására. A praxisom már megindult, az érdeklõdés elég nagy és reményem van arra, hogy családomat el tudom tartani. Zürichben és Baselben az Institut f.angewandte Psychologie keretében tartok elõadásokat a kísérleti ösztöndiagnosztika körébõl, azonkívül magántanítványaim és magánszemináriumom is van és fõleg psychoanalitikus orvosokat és kész psychologusokat képezek ki. Célom egyenlõre ittmaradni legalább is addig, amíg a következõ két kötetet (Trieblehre és Schicksalstherapie) meg nem írom. Õsszel olyanfajta nagy szemináriumot rendezek, int amilyet Pesten tartottam. Minden jel arra mutat, hogy Zürich sokkal alkalmasabb arra, hogy a sorsanalitikus mozgalmat innen a világ minden tájára elvigyem, mint Budapest. Máris érdeklõdést mutat Dánia és Franciaország és jelentkezés történt már Párisból arra, hogy intézetek számára egy-két embert kiképezzek. A küzdelem a sorsanalízisért csak most kezdõdik. Bármily nagy az érdeklõdés -- vagy talán éppen azért, mert nagy az érdeklõdés -- az ellenállás is egyre erõsebb. Különösen a Jung kör fejti ki nagy ellenállást. De hát így van ez jól…
  A pestiekrõl a következõket tudom: Robozék, Sándor Klári, Ilyésné, Kozmutza Flóra, Méreiék, Gleimann Anni, Miko Eszter, Molnár Imre megvannak és dolgoznak. Benedek István apjával együtt Kolozsvárt él és a magyar egyetemen elõadó tanár lett a korlélektanból. Mérei Ferenc a fõvárosi pedagógiai szeminárium laboratóriumának vezetõje lett. Dr. Garai és Ervin Gábor dr. valószínûleg elvesztek. A psychoanalitikusok közül Hollós István, Amar René, Hermann Imréék megvannak. Pfeiffer Zsigmond elveszett. Zemplén György él. Németh Gyuri még a háború alatt eltûnt. Németh Péter és Hoffmann Marianné élnek. Körösy Zsuzsi New-Yorkban van és nagy karriert csinált. Balkányi Sári Pesten él, de szeretne külföldre menni. Kedves Péter, nagyon örülök, hogy sorsát oly jól irányítja és arra kérem, hogy most Maga írja meg sorsának egyes állomásait és jövendõ terveit. Mindjájan õszinte barátsággal üdvözöljük és maradtam szeretettel mindig híve
[kézzel írott] Szondi
Zürich. Universitäts str. 8. III.
5. Balázs Péter -- Szondinak

DR. h. c. PEDRO BALáZS
PSICÓLOGO
cím: Rua Vranium 293 (Brooklin) Sao Paulo, S.P.
1972. november 22.

  1937 szeptemberébe, 35 évvel ezelõtt, ismertem meg Doktor urat, kezdtem munkámat a Gyógypedagógiai Laboratóriumba, Benedek István hívására. A közel két évig tartó kapcsolatunk és a munkakör, egész életemre kihatással volt, van és lesz. Most, 54 éves koromba jutok oda, ami célom volt, csak mint nevelõ, pszichológus dolgozni.
  Geigy cégemet elhagyom 17 évi munka után és csak az állami egyetemen mint szerzõdtetett tanár (újra 2+2 éves szerzõdést adtak) és Juan Müller pszichológus rendelõjé be fogok dolgozni. Müller metódusai bizonyos fokig távol vannak tõlem , de humánus érzése, irányomba kimutatott jó érzése az együtt mûködés lehetõségét megadja . Müllert is Doktor úrnak köszönhetem , ki a közös európai hátterünket, mint összekötõ kapocs, mindig kihangsúlyozza.
  Zempléni Dénessel havonta van levél váltásom. Az elmeintézetbõl kikerült, nyugdíj segélybõl él és várja látogatásomat.
  Mellékelem Doktor úr egy 1939-ben hozzám intézett levelét, valószínûleg már nem emlékezne rá. Ez a levél segített át sok nehézségen és bár annak idején biztos megköszöntem, most még egyszer nagyon hálás köszönetem! Az eltelt 35 év alatt több mint 10 ezer ember vagy ember palánta életét próbáltam megelégedettebb, harmonikusabb, emberibb stílusra segíteni, “karózni".
  Érdemes volt élnem. Köszönöm!
  Boldog karácsonyi ünnepeket kedves Feleségének és lányának is, hálás szeretettel és tisztelettel
Balázs Péter

6. Szondi -- Balázs Péternek

Krähbühlstrasse 30 Zürich, Március 4, 1973
CH - 8044 Zürich
Tel. (051) 34 46 99

  Levele és az én levelem (1939) nagyon meghatottak. Fõleg pedig az a hír lepett meg, hogy 17 év után teljesen a psychologiának és a nevelésnek kívánja idejét szentelni.
  Juan Müller emberileg igen megnyerõ. Psychotherapiája nekem is idegen. Remélem, hogy Maga a saját módszerét fogja használni, mely -- legalább a nevelés és utónevelés terén nagyon jól bevált. Sok sikert kívánok az új munkaterületén. --
  1939-ben írt levelem azért érdekes, mert a “rossz" és “a jó" erkölcsök javítása terén elért sikereit és missiós feladatát dicsérem benne; most jutott el ugyanis a magam tudományos mûködésem odáig, hogy a “jó" és a “rossz" fogalmáról 2 könyvet írhattam. 1969-ben jelent meg a “ Kain . Gestalten des Bösen " és 1973 tavaszán fog megjelenni a “ Moses . Antwort auf Kain " címen. (Huber, Bern.)
  Közben 80 éves lettem. (Márc. 11-én) A magyar orvostudomány tanácsa és rektora elküldte az aranydíszoklevelet, a berni magyar nagykövet maga hozta el. A Zürichi polgármester fogadást rendezett a városházán az intézet alapítványi tagjai és barátaim meghívásával.
  A magyar újságokban Benedek István írt nagyon szépen, azonkívül a Zürichi újságokban nagy cikkek jelentek meg, részben müncheni és löweni munkatársaimtól.
  Az egész cécó persze érzelmileg fárasztott, de el kellett viselnem. Jól esett. -
  A sorsanalysis külföldön nagyobb lépésekben halad mint eddig. A lõweni kath. egyetem felvette a sorsanalysist a teszttel együtt hivatalos programjába. A parisi Sorbonne -Egyetemen egy belga munkatársam két éve adja elõ igen nagy sikerrel a tesztet és a sorsanalysist. Tárgyalások folynak négy sorsanalytikus könyvem francia nyelvû megjelenése tárgyában.
  Ezek a jó híreim.
  A kevésbé jó hír az, hogy Zürichben nem találok utódot és így nem tudok nyugalomba vonulni. Az analytikus praxist már 2 éve feladtam és most csak az intézet vezetésével és az iskolával foglalkozom. Ez sok munkát ad, mert az iskola 10-11 dozenst foglalkoztat, és a kutatást négy assystens végzi. -- Ennyi elég.
  Ha Dénesrõl újabb hírei vannak, kérem küldje el leveleit.
  Érdekel, vajjon a Müller-Intézetben min dolgozik?
  Maradtam feleségemmel együtt Magát és Müllert sokszor, üdvözölve híve és régi barátja
Szondi
 

Jegyzetek

1 Freud és Thomas Mann levelét a zürichi Szondi Intézet bocsátotta rendelkezésünkre; a Szondi-Balázs Péter levelezés Balázs Péter hagyatékából származik és megtalálható az MTA Kézirattárában 14/1989. sz. alatt.

2 Balázs Péter (1919-1994) pszichológus, 1939-ben Brazíliába vándorolt ki, a Rio Grande-i katolikus egyetem pszichológiaprofesszora volt.

Kérjük, küldje el véleményét, megjegyzéseit címünkre: thalassa@c3.hu
 

C3 Alapítvány       c3.hu/scripta/