replika

Döntés és indoklása -
avagy miként szivárog a szubsztancia a formális jogba
az Európai Unió keleti bovítése kapcsán
Böröcz József

Jelen tanulmány egy nagyobb munka része, mely az Európai Unió (EU) „keleti bovítésének" politikai gazdaságtani, geopolitikai, államigazgatás-szociológiai és koloniális-diskurzív elemeivel foglalkozik. Az alábbiakban egy empirikus vizsgálatot ismertetek, melynek során ún. fordított döntéselemzésnek vetettem alá egy hivatalos dokumentumot. Ebben azon érvek logikáját rekonstruálom, melyek alapján az EU Bizottság a tíz volt szocialista tagjelölt közül kiválasztotta a bovítés „elso körébe" tartozó öt államot. Empirikus anyagként egy dönto jelentoségu szövegegyüttest használok: a Bizottság hivatalos országvéleményeit a „keleti" tagjelöltekrol, melyek pontosan ismertetik a kérelmek elfogadásának, illetve elutasításának indokait.

Háttér

Az Európai Unió jelenleg tizenhárom állam teljes jogú felvételét mérlegeli.2 Ezek közt szerepel a volt szocialista blokk tíz tagja - Bulgária, Csehország, Észtország, Magyarország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia és Szlovénia -, valamint három ország a kontinens mediterrán peremvidékérol (Ciprus, Málta és Törökország). A tíz volt szocialista tagjelöltet egyetlen tömbként kezelik; értékelésük, illetve felvételük/elutasításuk ismert összefoglaló neve a „keleti bovítés". A bekerülés potenciális elonyei a jelentkezok számára részben azonosak - az infrastrukturális fejlesztéseket és támogatásokat elosztó, a szabályozókat kialakító intézményekhez és döntéshozó fórumokhoz való hozzájutás, a munkapiaci jelenlét lehetosége, és alkalom a részvételre az EU-n belüli áru-, szolgáltatás-, toke- és munkaero-áramlási folyamatokban a mainál méltányosabb feltételek között. A tíz volt szocialista állam számára további ösztönzést jelent, hogy mind elitjeik, mind közvéleményük fontos kollektív sikerként, a szovjet hatalmi szférával való végleges szakításként élné meg az EU-csatlakozást, történelmi jóvátételnek érezné a múltbeli elnyomatásért; mai, posztszocialista demokratikus értékeik igazolását látnák abban, hogy befogadja oket a „civilizált nyugati" országok közössége.
A bovítés perspektívái egész mások az EU és a jelenlegi tagok számára. A jelentkezok többsége törpe- vagy kisállam, egyedül Lengyelország „középkategóriájú", és Törökország az egyetlen „nagy" ország. Ez komoly játékmodellezési problémákat vet fel az EU döntéshozói rendszere számára, melynek kialakításakor fo szempont volt a kis- és nagyállamok közti eroegyensúly megorzése, és melyrol sokan már ma úgy vélik, hogy túl komplikált, és tétlenségre ösztönöz (lásd pl. Bindseil és Hantke 1997; Evans 1998). Ez még jobban megnehezíti azt az egyébként is elkerülhetetlen feladatot, hogy az EU döntési szabályait alkalmassá tegyék 28 tagország befogadására a jelenlegi 15 helyett (von Weizsäcker, Dehaene és Simon 1999). A jelentkezok egy fore jutó GDP-je az EU-átlag kb. 10-60%-a, így a csatlakozás után egyrészt infrastrukturális támogatásokra lenne szükségük, másrészt igen eltéro mértékben tudnának hozzájárulni az EU központi költségvetéséhez. Akadnak köztük olyan államok, ahol a mezogazdaság nagyon erosen szubvencionált - ilyen pl. Lengyelország -, és így veszélyt jelentenek az EU törékeny pénzügyi egyensúlyára, illetve olyanok, mint Magyarország, melynek agrárszektora komoly konkurenciát jelenthet az EU termeloi számára. A magyar és lengyel csatlakozási kérelem ezért kétszeresen is érdekellentétet teremt az agrárfelesleggel rendelkezo, erosen szubvencionált mezogazdaságú államok (Olaszország, Franciaország, Spanyolország, Görögország és Portugália) és az elsodlegesen agrárimportor tagok közt (mint amilyen Németország). A tagjelöltek közt találhatók részben vagy többségben muszlim vallású polgárok alkotta államok (Törökország és Ciprus), és szinte tisztán római katolikus társadalmak (Lengyelország és Szlovénia); mindez egy olyan kontinensen, ahol a közös identitásról formálódó diskurzus szinte kizárólag a nyugati kereszténységre való hivatkozásokra épít.
Mindeközben magában az EU-ban is nagyléptéku változások zajlanak, s ez megnehezíti mind a jelentkezok, mind pedig az értékelok dolgát: az „átmenet" irányítóinak igencsak kiszámíthatatlanul mozgó célpontra kell célozniuk. Mivel a teljes jogú tagság elobb-utóbb maga után vonja az EU-polgároknak járó jogok megadását, beleértve az egész EU területén való letelepedés, a kollektív javakhoz való hozzáférés, a munkavállalás és tanulás jogát, illetve a személyek szabad mozgásával kapcsolatos minden más jogot, azok a tagországok, melyek határosak a tagjelöltekkel vagy a közelükben helyezkednek el, egész más aggályokat fogalmaznak meg, mint a távolabbiak.3 A politikai diskurzust átszövo szólamok, melyek a „kelet-európaiak"4 kulturális és/vagy politikai alacsonyabbrenduségét sejtetik, szintén kevéssé segítik a bovítést. A régóta dúló görög-török konfliktus miatt Ciprus és Törökország felvétele különösen kényes kérdés.
A bovítés társadalmi-jogi folyamat. Ha a tagjelölt sikerrel jár, a folyamat a csatlakozást kimondó, nagyszabású nemzetközi egyezmény ratifikálásával lezárul. A csatlakozás közvetlen következménye az új tag és az EU joganyagának, szabályozási és regulációs rendszerének megfelelo módosítása. Mivel az EU Tanácsa a koppenhágai csúcsértekezleten kijelentette, hogy bármely, magát európainak valló ország elvben alkalmas a teljes jogú tagságra, sot azt is hozzátette, hogy „Közép- és Kelet-Európa azon társult országait, melyeknek ez a kívánsága, az Európai Unió felveszi tagjai közé"5, a gyakorlatban egyetlen csatlakozási kérelmet sem utasítanak vissza hivatalosan és véglegesen. A nyílt visszautasítás, ha szó szerint nem is, burkoltan mindenképp azt fejezné ki, hogy az adott ország „nem európai", ez pedig hallatlanul súlyos ítélet, tekintettel arra, hogy az „európaiság" mennyire eroteljes és pozitív töltésu fogalom. Annyira nehéz ilyesmit kijelenteni, hogy az EU vezetése még Törökország esetében sem merte megtenni, amely pedig majdnem teljes egészében Kis-Ázsiában található, és lakosságának túlnyomó része muszlim.6 Sikertelennek tehát akkor tekintheto egy kérelem, ha a felvételt olyan sokáig halogatják, ami a jelentkezo számára már nem elfogadható.
Tanulmányomban rekonstruálom azoknak az érveknek a logikáját, melyek alapján az Európai Bizottság tárgyalást ill. halasztást javasolt az EU Tanácsnak egy adott jelentkezo esetében. Mivel a jelentkezés és értékelés azonos rendszerben zajlott a tíz volt szocialista országnál, és ettol eltéro módon a három mediterrán állam ügyében, és mivel a tíz volt szocialista tagjelöltet mind az eljárási rend, mind az EU politikai diskurzusa egyetlen blokként kezeli,7 a vizsgálódás során a „keleti bovítésre" fogok koncentrálni. Az egyes esetek így igen jól összevethetok.

A jelentkezéstol a csatlakozásig vezeto legegyszerubb társadalmi-jogi forgatókönyv logikáját az 1. táblázat mutatja be. E tanulmányban a folyamatnak egy olyan elemére koncentrálok, amely megelozi a tárgyalással/halasztással kapcsolatos politikai döntést: azt elemzem, milyen indokokat sorakoztatott fel az Európai Unió Bizottsága az egyes „keleti" jelentkezoknél a tárgyalások elindítása, ill. elhalasztása mellett (lásd 1. táblázat E pont). Az elemzés alapját a Bizottság által a „keleti" államokról kiadott hivatalos országvélemények jelentik. Fo célom annak megértése, hogyan születik a nemzetközi jog - jelen esetben egy olyan nagyszabású csatlakozási egyezmény, mely történelmi jelentoségu változásokkal jár, átrajzolja az európai országhatárokat és átalakítja az állami berendezkedést. Egész pontosan a következo kérdést teszem fel a szövegek elemzésekor: hogyan szurodnek be egy ilyen döntésbe a szubsztantív, jogon kívüli meggondolások? Mivel az országvélemények egyedüli és explicit célja az, hogy felmérjék a jelentkezok „másságát", és mivel - a szakértok állítása szerint - tartalmazzák a kérelmek elfogadása mellett és ellen szóló valamennyi érvet, valóságos aranybányát jelentenek egy ilyen vizsgálódás számára.

Az országvélemények

Miután a volt szocialista országok tömegesen ostromolni kezdték az EU-t csatlakozási kérelmeikkel, az 1993. júniusi koppenhágai Miniszterek Tanácsa megfogalmazta a csatlakozás feltételeit. Az ún. „Koppenhágai Kritériumok"8 szerint a tagság alapfeltétele a demokráciát, a törvényességet, az emberi jogokat, a kisebbségek tiszteletét és védelmét garantáló intézmények stabilitása, az Unióban jellemzo éles verseny és a piaci erok nyomását állni képes, muködo piacgazdaság, a tagsággal járó kötelezettségek teljesítésére való képesség, valamint a politikai, gazdasági és monetáris unió céljainak és joganyagának elfogadása.9
A Bizottság eloször 1997 júliusában adta ki országvéleményeit a tíz „keleti" jelentkezorol. Ebben azt indítványozza, hogy a Tanács öt államot hívjon meg a csatlakozásról folytatandó tárgyalásokra (Csehországot, Észtországot, Magyarországot, Lengyelországot és Szlovéniát), a fennmaradó öt „keleti" országnál (Bulgária, Lettország, Litvánia, Románia és Szlovákia) pedig halassza el a tárgyalást. Az EU Tanács az engedélyezett leghosszabb halogatás után (1997 decemberének végén) elfogadta az ajánlást, és 1998. március 30-án - az eljárási szabályok által megjelölt végso idopontban - megkezdodtek a tárgyalások az EU és az öt „elsokörös" tagjelölt között.10
Az országvélemények huen követik a Koppenhágai Kritériumok logikáját. Minden egyes jelentkezonél értékelik annak teljesítményét 1. a demokratikus berendezkedés; 2. a piacgazdaság; és 3. a jog területén. Utóbbi terület ismertebb neve a „jogharmonizáció", vagyis az acquis communautaire (az EU teljes joganyaga, beleértve valamennyi törvényt és regulációs szabályt) átvétele és alkalmazása. Azért fontos ez, mert a jelentkezok már a csatlakozás elott, elofeltételként kötelesek átvenni és bevezetni az acquist - mindazokat a jogszabályokat, melyek az EU négy nevezetes szabadságjogát, az áruk, a toke, a szolgáltatások és a személyek szabad áramlását garantálják. Az országvélemények eloször részletesen elemzik az egyes területeket, majd tömör, lényegre töro, és (mint látni fogjuk) egységes rendszerbe foglalt értékelést közölnek az adott országról. Az országvéleményeket nyomtatásban és az interneten is nyilvánosságra hozták. Én az internetes változatot használtam. (Az 1. függelékben látható az egyik értékelés felépítése.)11

A szövegtol az érvrendszerig: redukció és értelmezés

Célom annak megvilágítása, hogy a Bizottság saját állítása szerint mi alapján választotta ki az öt „elsokörös" tagjelöltet a tíz jelentkezo közül. A következoképpen próbáltam rekonstruálni az országvélemények érvelésének logikáját: eloször minden értékelésbol kiemeltem a „Summary and Conclusion" (összefoglalás és végkövetkeztetés) címu részt, majd ezeket sorban egymás mellé helyeztem. (A 2A és 2B táblázat közli az eredeti szövegeket, a bevezeto részek nélkül, két csoportra bontva: „Negotiate" (tárgyalásra meghívott országok) és „Postpone" (halasztott országok). Ha így végigtekintünk az összefoglalókon, azt látjuk, hogy - egyetlen fontos kivételt, Szlovákiát leszámítva12 - a felépítésük meglepoen hasonló. Ez azt sugallja, hogy a szerzok igyekeztek közvetlenül összevetheto, a politikusok és a média szempontjából kelloképpen tömör szövegeket létrehozni. Ezt a hasonlóságot használom ki a tíz jellemzés áttekintésekor.
A második lépés a szövegek felbontása alaptémáikra. Ebbol kiderül, hogy a dokumentum írói a politikai és a gazdasági kritériumokat egy-egy intézményi, illetve gyakorlati dimenzió mentén vizsgálták. A demokrácia legfobb gyakorlati fokméroje számukra a kisebbségi jog; a piaci intézmények muködésének konkrét bizonyítéka pedig a „versenyképesség": az, hogy az adott ország mennyire tudna helytállni az EU-tagság nyomán élesebbé váló piaci versenyben. Az EU Bizottság tehát a kisebbségi jogok és a nemzetgazdaság teherbíró képessége alapján dönti el, mennyire szilárd a demokrácia és a piacgazdaság a tagjelölt államban.13 Mindkét kritériumot két lépcsoben értékelik: eloször általános, elvont szinten, aztán a gyakorlat szintjén. A gyakorlat reprezentációja szinekdochén alapul14: a törvényességet és általában az emberi jogokat a „kisebbségi jogok" testesítik meg; a gazdasági rendszer általános jellemzoit pedig a „versenyképesség" mutatja. Ez azért lényeges, mert a szinekdoché alapú reprezentációs sémákról többször is megállapították, hogy önkényesek és kirekeszto jelleguek. (Gondoljunk az olyan, napjainkban tematizált szinekdoché alapú reprezentációs aktusokra, mint az angolban a „man" szó használata a „human" helyett, vagy a hasonló logikára épülo rasszista/heteronormatív kifejezésekre, sot földrajzi fogalmakra. Utóbbinak inverzére példa, mikor az EU-t „Európa" néven emlegetik, nagyvonalúan megfeledkezve a kontinens népességének mintegy 50%-áról, területének pedig még nagyobb részérol.15)
Mint az a 3A és 3B táblázatokból látható, az acquis alkalmazására való képesség után egy hatodik fo téma is megjelenik: a jelentkezo legfobb teendoi a jogharmonizáció terén. Mivel az értékeléseknek ez a része országról országra változik, s mivel ez nem játszott szerepet magában a döntés indoklásában, a további összevetésben nem szerepel.
Ezután összegyujtöttem és sorrendbe állítottam a felsorolt öt dimenzióhoz tartozó minosíto kategóriákat. A 3A és 3B táblázat szövegeit egyszeru redukciónak vethetjük alá: ha töröljük azokat a mondatrészeket, melyek a konkrét minosítés szempontjából irrelevánsak, jóval rövidebb listákat kapunk. A 4A és 4B táblázatban látható a tíz, ily módon „lecsupaszított" értékelés.
A következo fázisban a releváns mondatrészeket olyan kategóriákká alakítottam át, melyek egy-egy közös változóhoz rendelhetok, és értéksorrendet alkotnak. Az én értelmezésemben e változók jelenítik meg a Bizottság értékelo munkájának lényegi tartalmát.
A politikai intézményeket két változó alapján minosítették. A „demokratikus intézmények" általános változójához (5A táblázat) három érték tartozhat: jó (stabil demokrácia), közepes (korábban akadtak hiányosságai, de javuló tendenciát mutat) és gyenge („nem felel meg a demokrácia követelményeinek"). A „kisebbségi jogok" változója kétértéku („nincsenek kisebbségi problémák" és „vannak kisebbségi problémák") (lásd 5B táblázat).
Az 5C táblázat jelzi a tíz ország helyét a két politikai változó (politikai intézmények, ill. kisebbségi jogok) koordináta-rendszerében. Látható, hogy kisebbségi problémái csak az egyébként teljesen demokratikusnak nyilvánított országoknak vannak (egyedül Észtországnál és Litvániánál említenek ilyen problémákat).16 A két politikai változót ezért összevonhatjuk (5D táblázat). Az így kialakított új változónak négy értéke lehet, sorrendben: „demokrácia", „demokrácia kisebbségi problémákkal", „korábban nem demokratikus állam, javuló tendenciákkal" és „nem felel meg a demokrácia követelményeinek". Az 5D táblázat azt is felsorolja, hogy a tíz jelentkezo közül ki melyik kategóriába kerül. Látható, hogy a politikai kritérium alapján még nem válik szét az elsokörös és a halasztott tagjelöltek csoportja: semelyik két kategória közé nem tudunk határvonalat húzni úgy, hogy eloálljon az ismert felosztás.
Térjünk át a gazdasági kritériumokra. A 6A és 6B táblázat sorolja fel a változók értékeit és a hozzájuk tartozó országokat. A „piacgazdaság" általános változója három értéket kaphat: jó („muködo piacgazdaság, meg tudna felelni a gazdasági kritériumoknak")17, közepes („jelentos elorehaladást" mutat) és gyenge („mérsékelt elorehaladás"). A „versenyképesség"-et négy kategória képviseli: „versenyképes, meg tudna felelni a gazdasági feltételeknek", „kello erofeszítéssel versenyképes lehet", „komoly nehézségekkel" küzd, és végül a leggyengébb minosítés: „nem versenyképes", nem tudna helytállni az EU-n belüli piaci versenyben. Mivel Szlovákia, a halasztott tagjelöltek egyike mindkét szempontnál a legfelso kategóriába került, a két gazdasági változó egyikébol sem vezetheto le a pályázó országok ismert csoportbontása.
A 6C táblázatból látható, hogy a két gazdasági változó együttes használata redundáns: a „piacgazdaság" általános kategóriái megfeleltethetok a „versenyképesség" kategóriáinak. Mivel ez utóbbi több értéket kaphat, és így finomabb besorolást tesz lehetové, az általános változót a továbbiakban mellozzük, és a „versenyképesség" képviseli a gazdasági kritériumot.
A fentiekbol azt a következtetést vonom le, hogy a változópárok bevezetése a politikai és gazdasági szempontok esetében egyaránt redundanciához vezet. Az EU Bizottság hivatalos jelentése redundáns módon értékeli az elso két Koppenhágai Kritériumot.
A harmadik kritérium - az acquis communautaire átvétele és alkalmazása - két szempontból is világosabb képet mutat. Mint a 7. táblázatból látható, az értékelés egyetlen változóra épül (nincs redundancia). A változóhoz öt kategória tartozik, értéksorrendben az „igen, átvette és alkalmazza az acquis"-tól kezdve a „jelentos elorehaladás"-on, „mérsékelt elorehaladás"-on és „jelentos erofeszítés"-en át a legalsó értékig, miszerint „nem vette át és nem alkalmazza az acquist". Ennél is érdekesebb, hogy ez a változó nemcsak egyértelmu és közvetlen leképezése a harmadik Koppenhágai Kritériumnak, de pontosan levezetheto belole a Bizottság végso választása is! (A 7. és 8. táblázatban az áttekinthetoség kedvéért vastag betu jelzi az elsokörös tagjelölteket.) Ha a 7. táblázatban vonalat húzunk a 2-es és 3-as kategória közé („mérsékelt elorehaladás", illetve „jelentos elorehaladás"), az acquis átvételének/alkalmazásának egyetlen kritériumváltozója pontosan úgy választja szét a tíz tagjelölt csoportját, mint a Bizottság végso, hivatalos ajánlása.
Ezzel le is zárhatnánk a vizsgálódást és kijelenthetnénk, hogy az EU Bizottság kommunikációs stratégiája eros redundanciára épül: többet mond, mint amennyit állít. E stratégia retorikai szempontból nézve ködösít, politikailag pedig kevésbé átláthatóvá teszi a folyamatot.
Maradt azonban még egy lehetoség, melyet nem vettünk figyelembe. Mi történik, ha kombináljuk az elso két kritériumot, a politikai és gazdasági szempontokat, melyek önmagukban nem adják ki az ismert megoldást? A kísérlet eredményét a 8. táblázat foglalja össze. A tíz országot két változó mentén elrendezve találunk olyan felosztást, mely egybevág a végeredménnyel. (Ennek próbája az, hogy lehet-e húzni a táblázatba két olyan egyenes vonalat, amelyek mentén szétválik a „meghívott" és a „halasztott" csoport.) A politikai változó felso három értéke és a „versenyképesség" felso két értéke jelöli ki az elsokörös tagjelöltek ismert halmazát. Logikai menetét tekintve a kiválasztás kétféleképpen is történhet: vagy elobb kizárjuk a „demokrácia követelményeinek meg nem felelo" országot, és a maradék kilencet két részre osztjuk a „versenyképesség" alapján; vagy pedig eloször kiemeljük a négy legszegényebb országot (amelyek az értékelés szerint „nem versenyképesek", illetve „korlátozottan versenyképesek"), és második lépésként kiejtjük a nem demokratikus jelentkezot.
Akár így, akár úgy jártunk el, egy bizonyos: találtunk egy második módszert az öt „meghívott" és az öt „halasztott" ország szétválasztására.

Következtetések

Ezen a ponton levonhatunk néhány következtetést azzal kapcsolatban, hogy hogyan függ össze döntés és érvrendszer az Európai Bizottság törvénykezési stratégiájában. Ha e tanulmány problémafeltevését kétértéku logikai változókkal akarjuk szimbolizálni, a kérdés az, hogy a három Koppenhágai Kritériumot „A vagy B vagy C", illetve „A és B és C" formában olvassuk-e. (Az alternatívákat az 1. ábra mutatja be.) Az én olvasatom - s az általam megkérdezett EU-szakértok ezzel egybeeso értelmezése - szerint a kritériumok eredeti szándékát az „és-és"-felfogás képviseli. Ebbol a logikai értelmezésbol kiindulva megvizsgálhatjuk, mennyiben tükrözi ezt a Bizottság érvelése:

A Bizottság az elso, a politikai kritériumot két fázisban értékeli (2. ábra). Eloször azt vizsgálja, stabilak-e általában a jelentkezo politikai intézményei, majd a politikai intézményrendszer egy konkrét elemét - a kisebbségi jogokat - veszi górcso alá. A két próbát egy „és" operátor kapcsolja össze, vagyis a jelentkezonek mind a ketton át kell mennie, hogy megfeleljen a kritériumnak. A „kisebbségi jogok" persze teljes egészében részei a „politikai intézményrendszer"-nek, tehát a politikai szempont effajta vizsgálata szinekdoché jelleguen redundáns.

A gazdasági kritériumokat hasonló módon elemzik. Itt is két változó bukkan fel, amint az a 3. ábrán látható: 1. az általános kérdés a jelentkezo gazdasági erejére vonatkozik (egész pontosan arra, hogy versenyképes lenne-e az EU-n belül), és 2. a konkrét kérdés arra, hogy a tagjelölt kello elorelépést tett-e az ún. „piaci intézmények" kiépítésében. Érdemes felfigyelni rá, hogy ha az általános szempont két felso kategóriáját összevonjuk, akkor a második változó egyszeru duplikátuma az elsonek.

Az acquis communautaire-rel kapcsolatos kritériumot egyetlen változó képviseli, mely ötféle értéket kaphat (l. a 4. ábrán).

Ezek után végre összefoglaljuk az öt elsokörös és öt halasztott tagjelölt kiválasztásának logikáját az EU Bizottságának indokai alapján. Amint az 5. ábrából látható, a döntést alátámasztó érvrendszer sajátos módon, és több szempontból is meghökkentoen kombinálja a három Koppenhágai Kritériumot. Az derül ki belole, hogy a kedvezo értékeléshez két logikailag független út is vezet: vagy meg kell felelni a politikai és gazdasági kritériumoknak (2., ill. 3. ábra), vagy az acquis-kritérium két felso kategóriájának egyikébe kell kerülni (4. ábra).
Összefoglalva: a három Koppenhágai Kritérium közül az elso kettot (politikai, ill. gazdasági berendezkedés) redundánsan alkalmazzák; operacionalizálásuk során az absztraktról a gyakorlati szintre való áttérés szinekdokhé alapú metaforák segítségével történik. Önmagában sem a politikai, sem a gazdasági kritérium nem adja ki az ismert felosztást; a harmadik Koppenhágai Kritérium viszont (az acquis communautaire átvétele és alkalmazása) egyedül alkalmas az öt elsokörös és az öt halasztott tagjelölt szétválasztására. Továbbá, ha a politikai és gazdasági szempontot kombináljuk, szintén megkapjuk a pontos végeredményt. Végül, és ez a legérdekesebb, a két helyes megoldást két logikailag független útvonalon érjük el.
Az EU Bizottság tehát meglehetosen komplex döntéshozatali és kommunikációs stratégiát folytat. Döntéséhez két párhuzamos és teljesen konzisztens levezetésen át jut el, melyek azonban csak a végeredmény szempontjából hasonlóak, egyébként semmi közük egymáshoz. Ebbol két következtetést vonhatunk le. Eloször is, az eredmények azonossága és a folyamatok függetlensége azt sejteti, hogy az érvelésnél fontosabb az eredmény, a döntés tartalma: ez pedig a formális frázisokba csomagolt szubsztantív érvek jellegzetessége. Másodszor pedig az a tény, hogy egy adott megoldáshoz több konzisztens logikai út is vezet, a túlindokolt döntés jele. Túlindokolt akkor lehet egy érvelés, ha az eredménye a priori adott - vagy explicit módon (ezt én kevésbé tartom valószínunek), vagy pedig az értékelok hallgatólagos egyetértése alapján.
Bármelyik legyen is igaz, az értékelés szubsztantív és túlindokolt jellege, melyet egy formális összehasonlító procedúra álcája mögé rejtettek, súlyos kérdéseket vet fel a „keleti bovítés" mint normatív folyamat komolyságával kapcsolatban. A szubsztantív elemek és a túlindokoltság nyilvánvaló jelenléte egy olyan folyamatban, mely önmagát formálisnak és szigorúan kompetitívnek tételezi, erosen megkérdojelezi a Bizottság, illetve az EU vezeto tagállamainak állam- és kormányfoi által sokat hangoztatott állítást, miszerint a bovítés kizárólag kritériumok teljesítésének függvénye lenne (Ambrus-Lakatos és Schaffer 1996: 67).
Ez pedig igen lényeges következtetéseket sugall az Európai Unióval mint politikai képzodménnyel, valamint napjaink európai államalakítási és -átalakítási politikájával kapcsolatban. Az EU-n belül a „keleti bovítés"-t sokan civilizációs küldetésnek vélik, és gyakran ekként is beszélnek róla. Egy angol elemzo szerint: „ha Európa térképének átrajzolása a jogállamiság és a civil társadalom normáinak kiterjesztését jelenti, akkor nem másról van itt szó, mint a Code Napoléon elterjesztésérol Közép- és Kelet-Európa jelentos részén, ezúttal vérontás nélkül, legitim módon" (Emerson 1996: 196-197). A külso megfigyelo számára ez ugyanolyan kérdéseket vet fel, mint amelyek a volt NDK egy évtizeddel ezelotti, az NSZK jogi és adminisztratív struktúráiba olvasztása során felmerültek: lehetséges-e jogállamot létrehozni szubsztantív és túldeterminált eszközökkel? És ha lehetséges is, milyen hatással jár a folyamat legitimitására és az így létrejövo struktúrákra nézve?

Kodaj Dániel fordítása

Hivatkozott irodalom

Ambrus-Lakatos, Lorant és Mark E. Schaffer (szerk.) (1996): Coming to Terms with Accession. Forum Report of the Economic Policy Initiative, 2. London: CEPR - Institute for East-West Studies.
Avery, Graham és Fraser Cameron (1998): The Enlargement of the European Union. Contemporary European Studies, 1. Clive Archer (sorozatszerk.). Sheffield: Sheffield Academic Press.
Bindseil, Ulrich és Cordula Hantke (1997): The Power Distribution in Decision Making Among EU Member States. In European Journal of Political Economy, 13: 171-185.
Böröcz József (2000): The Fox and the Raven: The European Union and Hungary Renegotiate the Margins of „Europe". In Comparative Studies in Society and History, 42(4): 847-875.
Böröcz József és Kovács Melinda (szerk.) (2001): The Empire's New Clothes: Unveiling the EU's "Enlargement". E-book available at www.ce-review.org. (Elokészületben.)
Copenhagen… 1993. "The Copenhagen European Council and the 'Copenhagen criteria'". http://europa.eu.int/comm/enlargement/pas/phare/wip/copenhagen.htm.
Emerson, Michael (1996): Redrawing the Map of Europe. New York: St. Martin's Press.
Európai Bizottság (1997): "Commission Opinions on Applications for Membership of the European Union." Brussels. http://europa.eu.int/comm/enlargement/opinions/intro/index.htm.
Evans, Andrew (1998): European Union Decision-Making, third States and Comitology. In International & Comparative Law Quarterly, 97/2: 257-277.
Inotai András (1998): What Is Novel about Eastern Enlargement of the European Union? In ON THE WAY. Hungary and the European Union. Selected Studies, 11-26. Budapest: Belvárosi Könyvkiadó.
Redmond, John (1997): Introduction. In The 1995 Enlargement of the European Union. John Redmond Aldershot (szerk.). UK: Ashgate.
Todorova, Maria (1997): Imagining the Balkans. New York and Oxford: Oxford University Press.
Van den Bossche, Anne-Marie (1997): The Competition Provisions in the Europe Agreements. A Comparative and Critical Analysis. In Enlarging the European Union. Relations between the EU and Central and Eastern Europe. Marc Maresceau (szerk.), 84-115. Harlow, UK: Longman.
Verheugen, Günter (1999): Enlargement: Speed and Quality. Speech by Günter Verheugen, Member of the European Commission, at the conference The Second Decade towards a New and Integrated Europe. Hága, 1999. november 4. SPEECH/99/51.
Von Weizsäcker, Richard, Jean-Luc Dehaene és David Simon (1999): The Institutional Implications of Enlargement. Report to the European Commission. 1999. október 18.
Wodak, Ruth (1997): Austria and Its New East Central European Minorities: The Discourses of Racism. In Beyond Borders. Remaking Cultural Identities in the New East and Central Europe. László Kürti és Juliet Langman (szerk.), 132-151. Boulder, CO: Westview.
Wolff, Larry (1994): Inventing Eastern Europe. The Map of Civilization on the Mind of the Enlightenment. Stanford: Stanford University Press.

Hivatkozott irodalom

1 A tanulmány megírásában nagy segítséget jelentett, hogy munkahelyem, a Rutgers University belso ösztöndíjának köszönhetoen igénybe vehettem az Európai Bizottság brüsszeli központi könyvtárát. Ezúton mondok köszönetet Teresa Delcorsónak a támogatás megszerzéséhez nyújtott segítségéért.
2 A „teljes jogú tagság"-ot azért hangsúlyozom, mert mind a tíz volt szocialista ország már társult tagja volt az EU-nak a csatlakozási kérelem benyújtásakor. A társult tagság szabad befektetési lehetoséget biztosít az EU vállalatainak a jelentkezo országban, megszüntet néhány külkereskedelmi korlátot, és lehetoséget ad némi korlátozott támogatásra a jogharmonizáció finanszírozásához, foleg a gazdasági jog terén. A legtöbb megfigyelo egyenlotlen viszonynak tartja e formát, mert a társult országoknak semmi beleszólásuk nincs az EU törvénykezésébe, és gazdasági szereploik nem kapnak megfelelo támogatást ahhoz, hogy fejlodhessenek az EU által támogatott konkurenciával folytatott versenyben. Részletesebben l. Redmond (1997: 7-8); Van den Bossche (1997: 84); Böröcz (2000).
3 Lásd a nemrég elhangzott, szélsojobboldali kicsengésu osztrák megnyilvánulásokat a „keleti bovítéssel kapcsolatban". A diskurzus elozményeirol l. Wodak (1997). Szélesebb összefüggésben l. még: Böröcz és Kovács (szerk.) (2001) és az abban megjelent tanulmányokat.
4 Az olyan állandósult szószerkezetekben, mint „Kelet-Európa", a keleti jelzo két eltéro jelentést hordoz: „nem…", illetve „nem igazán…"; joggal állíthatjuk, hogy a keleti bovítés valójában annyit tesz: „nem valódi bovítés" vagy „nem bovítés". A kétféle jelentés nagyjából megfelel annak, ahogyan az EU Bizottság kétfelé bontotta a volt szocialista jelentkezok csoportját. „Kelet"-Európa „nyugat"-európai lekicsinylésének foucault-i világába jó bevezetést nyújt pl. Wolff (1994) és Todorova (1997). Ennek megjelenését elemzi az EU és Magyarország közti, „keleti bovítéssel" kapcsolatos hivatalos érintkezést illetoen Böröcz (2000).
5 L. Copenhagen . . ., 1993.
6 Ezért inkább az emberi jogokra hivatkoztak, mikor 1997-ben megtagadták a csatlakozási tárgyalások megkezdését Törökországgal, de 1999 végén még ezt a döntést is visszavonták.
7 A „keleti bovítés" annyiban különbözik a korábbi bovítésektol, hogy a tagjelölteknek hosszú és részletes kérdoívet kell kitölteniük, és az ezt követo értékelés is standardizált folyamatban zajlik a tíz jelentkezonél (Avery és Cameron 1998: 35-37; Inotai 1998; Böröcz 2000).
8 A könnyebb áttekinthetoség kedvéért a Koppenhágai Kritériumokat nagybetuvel írom, bár az EU-zsargonban nem így szokás.
9 Copenhagen . . ., 1993.
10 E téren azóta komoly változások történtek. A korrupció, az urambátyámrendszer és a dilettantizmus miatt nagy botrány robbant ki, és 1999 elején a teljes EU Bizottságot eltávolították hivatalából. Az új, mindenestül átszervezett Bizottság 1999 nyarán lépett hivatalba Romano Prodi volt olasz miniszterelnök vezetésével. A Bizottság új struktúrájában helyet kapott egy bovítési biztos is, és ezzel a bovítés kikerült a külügyi biztos hatásköre alól. Az Európai Parlament és a Bizottság döntése nyomán a szervezet újult erovel fogott neki a szupranacionális államszervezésnek, és létrehozott egy külön irodát az Európai Biztonsági és Védelmi Identitás kialakítására. Az iroda vezetésével Javier Solana volt NATO-fotitkárt bízták meg.
Az öt elsokörös jelentkezovel közben igen vontatottan haladtak a tárgyalások. Az EU illetékesei kitartóan elkerülték, hogy idopontot jelöljenek meg a legkorábbi csatlakozók számára. Energiáikat még jobban szétforgácsolta az, hogy a Bizottság 1999 második felében tárgyalást kezdeményezett a többi öt „keleti" jelentkezovel, valamint a három mediterrán tagjelölttel is (lásd pl. Verheugen 1999.) A Bizottság ezzel politikai lépések sorát tette annak érdekében, hogy elmossa a sikeres és sikertelen jelentkezok közi fent definiált különbséget (tárgyalás, illetve halasztás). A Tanács aztán a Bizottság ösztökélésére jóval átláthatatlanabbá tette a „keleti bovítést", és a folyamat országspecifikus, lényegi elemeit még inkább a tárgyalótermek hátsó szobáiba szorította vissza. Mivel a tárgyalásoknak nincs fix határidejük, kello politikai motiváció birtokában gyakorlatilag bárki elérheti, hogy megrekedjenek. A tagjelöltek emiatt állandó bizonytalanságban (10. folyt.) élnek, nem tudhatják, valódi vagy látszatmegbeszélések folynak-e velük. Ez visszaminosíti a korábbi elsokörös jelentkezoket, és lehetové teszi, hogy a felvételüket még tovább halogassák (ami a fenti definícióban a kudarc kulcseleme). Mivel az EU-ból érkezo külföldi befektetések a tagjelölt országokban 1994-95 körül elérték a telítettségi pontot, politikailag és gazdaságilag mindez azt eredményezi, hogy az EU-beli toke meghatározatlan ideig garantáltan egyenlotlen cserére számíthat Közép- és Kelet-Európában.
A Bizottság közben „figyelemmel kíséri" tárgyalópartnereinek fejlodését, és több-kevesebb rendszerességgel közzéteszi a sokatmondó címet viselo „Progress Report"-ok (országjelentések, szó szerint „fejlodési jelentések", iskolás jelentésmezoben „bizonyítványok") legújabb verzióját. Bár ez a gyakorlat is igazi csemegét kínálna egy foucault-i vizsgálódás számára, a jelen elemzés során nem térek ki rá (lásd a Böröcz-Kovács [2001] válogatás több darabját).
11 Ez a Bulgáriáról kiadott országvélemény tartalomjegyzéke. Bár akadnak apróbb eltérések az országvélemények tartalmában, struktúrájuk lényegében azonos.
12 Szlovákiát 1997-ben külön, minden további pályázótól eltéro módon kezelték - ennek részletei külön tanulmányt érdemelnének.
13 Természetesen számos érvet fel lehet hozni e konkrét kérdésfeltevés ellen; célom azonban itt nem több, mint az érvrendszer rekonstruálása.
14 A szinekdoché, vagy pars pro toto a metaforának az a fajtája, melyben egy rész jelképezi az egész dolgot.
15 Az „eurocentrizmus" gyakori elítélo emlegetése a nyugati kontinensrész gyarmati társadalmainak egyes megnyilvánulásai és reprezentációs mintái kapcsán ugyanilyen pontatlan reprezentáció, a benne rejlo „Európa"-fogalom pontatlansága miatt. Errol bovebben l. a Böröcz-Kovács-kötet (2001) bevezeto tanulmányát.
16 Az, hogy ez miért így történt, hogy miként kezelték a „kisebbségi problémák" kérdését, és miért csak annál a két országnál merültek fel „kisebbségi problémák", ahol a leghátrányosabban megkülönböztetett kisebbség az orosz, szintén ígéretes kutatási terület, de itt nem áll módomban foglalkozni vele.
17 Utóbbi a „muködo piacgazdaság" megfeleloje Szlovákia esetében.

2A táblázat. A tárgyalásra meghívott országok
"In the light of these considerations, the Commission recommends that negotiations for accession should be opened with…"
Czech Republic
- The Czech Republic presents the characteristics of a democracy, with stable institutions guaranteeing the rule of law, human rights and respect for and protection of minorities.

- The Czech Republic can be regarded as a functioning market economy, and it should be able to cope with competitive pressure and market forces within the Union in the medium term.

- If the Czech Republic continues its efforts on transposition of the acquis relating to the single market, and intensifies work on its implementation, the Czech Republic should become capable in the medium term of applying it fully. The import deposit scheme will need to be resolved within the terms
of the Europe Agreement. Particular effort, including investment, will be needed to meet the acquis in sectors such as agriculture, environment and energy. Further administrative reform will be indispensable if the Czech republic is to have the structures to apply and enforce the acquis fully. In the light of these considerations, the Commission recommends that negotiations for accession should be opened with Czech Republic. The reinforced pre-accession strategy will help the Czech Republic to prepare itself better
to meet the obligations of membership, and to take action to improve the shortcomings identified in this Opinion. The Commission will present a report no later than the end of 1998 on the progress it has achieved.
Estonia
- Estonia presents the characteristics of a democracy, with stable institutions, guaranteeing the rule of law, human rights and respect for and protection of minorities. But measures need to be taken to accelerate naturalisation of Russian-speaking non-citizens, to enable them to become better integrated into Estonian society.

- Estonia can be regarded as a functioning market economy, and it should be able to make the progress necessary to cope with competitive pressure and market forces within the Union in the medium term.

- Estonia has made considerable progress in transposing and implementing the acquis relating particularly to the single market. With further effort it should become able to parti- cipate fully in the single market in the medium term. Particular efforts, including investment, will be needed to apply the acquis fully in sectors such as environment. Strengthening of the administrative structure will be indispensable if Estonia is to have the structures to apply and enforce the acquis effectively. In the light of these considerations, the Commission recommends that negotiations for accession should
be opened with Estonia. The reinforced pre-accession strategy will help Estonia to prepare itself better to meet the obligations of membership, and to take action to improve the shor-comings identified in this Opinion. The Commission will present a report no later than the end of 1998 on the progress Estonia has achieved.
Hungary
- Hungary presents the characteristics of a democracy, with stable institutions guaranteeing the rule of law, human rights and respect for and protection of minorities.

- Hungary can be regarded as a functioning market economy and it should be able to cope with competitive pressure and market forces within the Union in the medium term.

- If Hungary continues its efforts on transposition of the acquis relating particularly to the single market, and intensifies its work on its implementation, Hungary should become capable in the medium term of applying it fully. In addition, particular efforts will be needed to meet the acquis in sectors such as environment, customs control and energy. More generally, further administrative reform will be indispensable if Hungary is to have the structures to apply and enforce the acquis effectively. In the light of these considerations, the Commission recommends that negotiations for accession should be opened with Hungary. The reinforced pre-accession strategy will help Hungary to prepare itself better to meet the obligations of membership, and to take action to improve the shortcomings identified in the Opinions. The Commission will present a report no later than the end of 1998 on the progress Hungary has achieved.
Poland
Poland presents the characteristics of a democracy, with stable institutions guaranteeing the rule of law, human rights and respect for and protection of minorities.

- Poland can be regarded as a functioning market economy, and should be able to cope with competitive pressure and market forces within the Union in the medium term.

- If Poland continues its efforts on transposition of the acquis relating particularly to the single market, and intensifies work on its implementation, Poland should become able to participate fully in the single market in the medium term. Particular effort and investment will be needed to meet the acquis in sectors such as agriculture, environment and transport. Further administrative reform will be indispensable if Poland is to have the structures to apply and enforce the acquis effectively. In the light of these considerations, the Commission recommends that negotiations for accession should be opened with Poland. The reinforced pre-accession strategy will help Poland to prepare
itself better to meet the obligations of membership, and to take action to
improve the shortcomings identified in this Opinion. The Commission will present a report no later than the end of 1998 on the progress Poland has achieved.
Slovenia
Slovenia presents the characteristics of a democracy, with stable institutions guaranteeing the rule of law, human rights and respect for and protection of minorities.

- Slovenia can be regarded as a functioning market economy and should be able to cope with competitive pressure and market forces within the Union in the medium term.

- Slovenia has to make considerable efforts to take on the acquis, particularly as regards the effective application in the area of the internal market. In addition, important progress will be necessary in the sector of environment, employment and social affairs and energy. More generally, further administrative reform will be indispensable if Slovenia is to have the structures to apply and enforce the acquis effectively. In the light of these considerations, the Commission recommends that negotiations for accession should be opened with Slovenia. The reinforced pre-accession strategy will help Slovenia to prepare itself better to meet the obligations of membership, and to takeaction to improve the shortcomings identified in the Opinions. The Commission will present a report no later than the end of 1998 on the progress Slovenia has achieved.
2B táblázat. Halasztott országok
"In the light of these considerations, the Commission considers that negotiations for accession to the European Union should be opened
with [the country in question] as soon as it has made sufficient progress in satisfying the conditions of membership defined
by the European Council in Copenhagen."
Bulgaria
- The current improvement in Bulgaria, following the arrival in power of a new government, indicates that Bulgaria is on its way to satisfy the political criteria.

- Bulgaria's progress in the creation of a market economy has been limited by the absence of a commitment to market-oriented economic policies; it would not be able to cope with competitive pressure and market forces within the Union in the medium term, but it would still face serious difficulties to cope with competitive pressure and market forces within the Union in the medium term.

- Despite the progress that has been made, Bulgaria has neither transposed nor taken on the essential elements of the acquis, particularly as regards the internal market. It is therefore uncertain whether Bulgaria will be in a position to assume the obligations of membership in the medium term. In addition, considerable efforts will be needed in the areas of environment, transport, energy, justice and home affairs as well as agriculture. More generally, substantial administrative reform will be indispensable if Bulgaria is to have the structures to apply and enforce the acquis effectively. In the light of these considerations, the Commission considers that negotiations for accession to the European Union should be opened with Bulgaria as soon as it has made sufficient progress in satisfying the conditions of membership defined by the European Council in Copenhagen. The reinforced pre-accession strategy will help Bulgaria to prepare itself better to meet the obligations of membership, and to take action to improve the shortcomings identified in the Opinions. The Commission will present a report no later than the end of 1998 on the progress Bulgaria has achieved.
Latvia
- Latvia presents the characteristics of a democracy, with stable institutions, guaranteeing the rule of law, human rights and respect for and protection of minorities. But measures need to be taken to accelerate the rate of naturalisation of Russian-speaking non-citizens to enable them to become better integrated into Latvian society.

- Latvia has made considerable progress in the creation of a market economy, but it would face serious difficulties to cope with competitive pressure and market forces within the Union in the medium term.

- Latvia has made some progress in transposing and implementing the acquis relating particularly to the single market. With considerable further effort it should become able to participate fully in the single market in the medium term. Particular efforts, including investment, will be needed to apply the acquis fully in sectors such as environment and agriculture. Strengthening of the administrative structure is indispensable if Latvia is to have the structures to apply and enforce the acquis effectively. In the light of these considerations, the Commission considers that negotiations for accession to the European Union should be opened with Latvia as soon as it has made sufficient progress in satisfying the conditions of membership
defined by the European Council in Copenhagen. The reinforced pre-accession strategy will help Latvia to prepare itself better to meet the obligations of membership, and to take action to improve the shortcomings identified in this Opinion. The Commission will present a report no later than the end of 1998 on the progress Latvia has achieved.
Lithuania
- Lithuania presents the characteristics of a democracy, with stable institutions guaranteeing the rule of law, human rights and respect for and protection of minorities.

- Lithuania has made considerable progress in the creation of a market economy, but it would face serious difficulties to cope with competitive pressure and market forces within the Union in the medium term.

- Lithuania has made some progress in transposing and implementing the acquis relating particularly to the single market. With considerable further effort it should become able to participate fully in the single market in the medium term. Particular efforts, including investment, will be needed to apply the acquis fully in sectors such as agriculture, energy and environment. Strengthening of the administrative structure is indispensable if Lithuania is to have the structures to apply and enforce the acquis effectively. In the light of these considerations, the Commission considers that negotiations for accession to the European Union should be opened with Lithuania as soon as it has made sufficient progress in satisfying the conditions of membership defined by the European Council in Copenhagen. The reinforced pre-accession strategy will help Lithuania to prepare itself better to meet the obligations of membership, and to take action to improve the shortcomings identified in this Opinion. The Commission will present a report no later than the end of 1998 on the progress Lithuania has achieved.
Romania
- The current improvement in Romania, following the arrival in power of a new government, indicates that Romania is on its way to satisfy the political criteria.

- Romania has made considerable progress in the creation of a market economy, but it would still face serious difficulties to cope with competitive pressure and market forces within the Union in the medium term.

- Despite the progress that has been made, Romania has neither transposed nor taken on the essential elements of the acquis, particularly as regards the internal market. It is therefore uncertain whether Romania will be in a position to assume the obligations of membership in the medium term. In addition, considerable efforts will be needed in the areas of environment, transport, employment and social affairs, justice and home affairs as well as agriculture. More generally, substantial administrative reform will be indispensable if Romania is to have the structures to apply and enforce the acquis effectively. In the light of these considerations, the Commission considers that negotiations for accession to the European Union should be opened with Romania as soon as it has made sufficient progress in satisfying the conditions of membership defined by the European Council in Copenhagen. The reinforced pre-accession strategy will help Romania to prepare itself better to meet the obligations of membership, and to take action to improve the shortcomings identified in the Opinions. The Commission will present a report no later than the end of 1998 on the progress Romania has achieved.
Slovakia
- In the light of these considerations, the Commission concludes that Slovakia does not fulfil in a satisfying manner the political conditions set out by the European Council in Copenhagen, because of the instability of Slovakia's institutions, their lack of rootedness in political life and the shortcomings in the functioning of its democracy.

- This situation is so much more regrettable since Slovakia could satisfy the economic criteria in the medium term and is firmly committed to take on the acquis, particularly concerning the internal market even if further progress is still required to ensure the effective application of the acquis. In the light of these considerations, the Commission considers that negotiations for accession the the European Union should be opened with Slovakia as soon as it has made suficient progress in satisfying the conditions of membership defined by the European Council in Copenhagen. The reinforced pre-accession strategy will help Slovakia to prepare itself better to meet the obligations of membership, and to take action to improve the shortcomings identified in the Opinions. The Commission will present a report no later than the end of 1998 on the progress Slovakia has achieved.
3A táblázat. A tárgyalásra meghívott országok
Themes
"Democracy" institutions

"Democracy"
in practice:
minority rights

"Market
economy"
institutions

"Market
economy" in practice:
"ability to cope"

Ability to apply the acquis in the medium term

Remaining tasks for applicant country re:
acquis
Czech Republic
- The Czech Republic presents the characteristics of a democracy,

with stable institutions guaranteeing the rule of law, human rights and respect for and protection of minorities.

- The Czech Republic can be regarded as a functioning market economy,

and it should be able to cope with competitive pressure and market forces within the Union in the medium term.

The import deposit scheme will need to be resolved within the terms of the Europe Agreement. Particular effort, including investment, will be needed to meet the acquis in sectors such as agriculture, environment and energy. Further administrative reform will be indispensable if the Czech republic is to have the structures to apply and enforce the acquis fully.
Estonia
- Estonia presents the characteristics of a democracy,

with stable institutions, guaranteeing the rule of law, human rights and respect for and protection of minorities. But measures need to be taken to accelerate naturalisation of Russian-speaking non-citizens, to enable them to become better integrated into Estonian society.

- Estonia can be regarded as a functioning market economy,

and it should be able to make the progress necessary to cope with competitive pressure and market forces within the Union in the medium term.

Particular efforts, including investment, will be needed to apply the acquis fully in sectors such as environment. Strengthening of the administrative structure will be indispensable if Estonia is to have the structures to apply and enforce the acquis effectively.
Hungary
- Hungary presents the characteristics of a democracy,

with stable institutions guaranteeing the rule of law, human rights and respect for and protection of minorities.

- Hungary can be regarded as a functioning market economy,

and it should be able to cope with competitive pressure and market forces within the Union in the medium term.

In addition, particular efforts will be needed to meet the acquis in sectors such as environment, customs control and energy. More generally, further administrative reform will be indispensable if Hungary is to have the structures to apply and enforce the acquis effectively.
Poland
- Poland presents the characteristics of a democracy,

with stable institutions guaranteeing the rule of law, human rights and respect for and protection of minorities.

- Poland can be regarded as a functioning market economy,

and should be able to cope with competitive pressure and market forces within the Union in the medium term.

Particular effort and investment will be needed to meet the acquis in sectors such as agriculture, environment and transport. Further administrative reform will be indispensable if Poland is to have the structures to apply and enforce the acquis effectively.
Slovenia
- Slovenia presents the characteristics of a democracy,

with stable institutions guaranteeing the rule of law, human rights and respect for and protection of minorities.

- Slovenia can be regarded as a functioning market economy,

and should be able to cope with competitive pressure and market forces within the Union in the medium term.

- Slovenia has to make considerable efforts to take on the acquis,

Particularly as regards the effective application in the area of the internal market. In addition, important progress will be necessary in the sector of environment, employment and social affairs and energy. More generally, further administrative reform will be indispensable if Slovenia is to have the structures to apply and enforce the acquis effectively.
3B táblázat. Halasztott országok
Criteria
"Democracy"
institutions

"Democracy"
in practice:
minority rights

"Market economy"
criterion

"Market economy"
in practice: "ability
to cope"

Ability to apply the acquis in the medium term

remaining tasks for applicant country re: acquis
Bulgaria
- The current improvement in Bulgaria, following the arrival in power of a new government, indicates that Bulgaria is on its way to satisfy the political
criteria.

- Bulgaria's progress in the creation of a market economy has been limited by the absence of a commitment to market-oriented economic policies,

it would not be able to cope with competitive pressure and market forces within the Union in the medium term;

- despite the progress that has been made, Bulgaria has neither transposed nor taken on the essential elements of the acquis, particularly as regards the internal market. It is therefore uncertain whether Bulgaria will be in a position to assume the obligations of membership in the medium term.

In addition, considerable efforts will be needed in the areas of environment, transport, energy, justice and home affairs as well as agriculture. More generally, substantial administrative reform will be indispensable if Bulgaria is to have the structures to apply and enforce the acquis effectively.
Latvia
- Latvia presents the characteristics of a democracy, with stable institutions, guaranteeing the rule of law, human rights and respect for and protection of minorities.

But measures need to be taken to accelerate the rate of naturalisation of Russian-speaking non-citizens to enable them to become better integrated into Latvian society.

- Latvia has made considerable progress in the creation of a market economy,

but it would still face serious difficulties to cope with competitive pressure and market forces within the Union in the medium term;

Particular
efforts, including investment, will be needed to
apply the acquis fully in sectors such as environment and
agriculture. Strengthening of the administrative structure is indispensable if Latvia is to have the structures to apply and
enforce the
acquis effectively.
Lithuania
- Lithuania presents the characteristics
of a democracy,

with stable institutions guaranteeing the rule of law, human rights and respect for and protection of minorities.

- Lithuania has made considerable progress in the creation of a market economy,

but it would face serious difficulties to cope with competitive pressure and market forces within the Union in the medium term;

Particular
efforts, including investment, will be needed to
apply the acquis fully in sectors such as agriculture, energy and environment. Strengthening of the administrative structure is indispensable if Lithuania is to have the structures to apply and enforce the acquis effectively.
Romania
- The current improvement in Romania, following the arrival in power of a new government, indicates that Romania is on its way to satisfy the political criteria.

- Romania has made considerable progress in the creation of a market economy,

but it would face serious difficulties to cope with competitive pressure and market forces within the Union in the medium term;

- despite the progress that has been made, Romania has neither transposed nor taken on the essential elements of the acquis, particularly as regards the internal market. It is therefore uncertain whether Romania will be in a position to assume the obligations of membership in the medium term.

In addition, considerable efforts will be needed in the areas of environment, transport, employment and social affairs, justice and home
affairs as well as agriculture. More generally, substantial administrative reform will be indispensable if Romania is to have the structures to apply and enforce the acquis effectively.
Slovakia
- In the light of these considerations, the Commission concludes that Slovakia does not fulfil in a satisfying manner the political conditions set out by the European Council in Copenhagen, because of the instability of Slovakia's institutions, their lack of rootedness in political life

and the shortcomings in the functioning of its democracy.

- This situation is so much more regrettable since Slovakia could satisfy the economic criteria in the medium term,

but it would still face serious difficulties to cope with competitive pressure and market forces within the Union in the medium term;

and is firmly committed to take on the
acquis, particularly concerning the internal market even if further progress is still required to ensure the
effective application of the acquis.
4A táblázat. Tárgyalásra meghívott országok
Criteria
Czech Republic
Estonia
Hungary
Poland
Slovenia
"Democracy"
institutions

"Democracy"
in practice:
minority rights

"Market economy"
institutions

"Market" in practice:
"ability to cope in the medium term"

Ability to apply the
acquis in the
medium term
(openness to
foreign capital)

yes

yes

should be able

if: continues efforts and intensifies work

yes

yes, but Russian minority!

yes

should be able to make the progress
necessary

has made considerable progress

yes

yes

should be able

if continues efforts and intensifies work

yes

yes

should be able

if continues efforts and intensifies work

yes

yes

should be able

has to make considerable efforts to take on the acquis

vissza