A A szociológia elméleti kérdései

1
Amiot, Michel: Értékek és mértékek. Szociológiai beavatkozás, a tudomány és a prófécia = Replika 1991/1. pp. 90–99.
(Hozzászólás):
Touraine, Alain: Válasz Michel Amiot-nak. Ford.: Illés Márta–Bajomi Iván = Replika 1991/1. pp. 100–105.

2
Honneth, Axel – et al.: A racionalizálódás dialektikája. Ford.: Váradi Mónika Mária = Replika 1990/2. pp. 84–102.
Beszélgetés Jürgen Habermasszal.

3
Karácsony András: Paradigmaváltás a szociológiaelméletben = Replika 1990/1. pp. 45–47.

4
[RACIONÁLIS DÖNTÉSEK ELMÉLETE] = Replika 1991/4. pp. 41–105.
(Tanulmányok):
Róna-Tas Ákos: A racionális döntések elmélete a szociológiában. Ford.: Bodnár Judit, pp. 41–49.
Elster, Jon: Racionális döntések. Ford.: Szántó Zoltán, pp. 49–57.
Friedman, Debra–Hechter, Michael: Miben járul hozzá a racionális döntések elmélete a makroszociológiai kutatásokhoz? Ford.: Orbán Annamária–Szántó Zoltán, pp. 58–79.
Denzin, Norman K.: A racionális döntések elméletének olvasása közben. (Részletek) Ford.: Bodnár Judit–Böröcz József, pp. 79–87.
England, Paula–Stanek Kilbourne, Barbara: Az elkülönítõ én-modell feminista kritikái és a racionális döntések elmélete. Ford.: Bodnár Judit–Böröcz József, pp. 87–97.
A racionális döntések elméletével foglalkozó tanulmányok irodalmi hivatkozásai, pp. 97–103.
A cikksorozat tanulmányainak összefoglaló bibliográfiai hivatkozásai.
A racionális döntések és játékok elmélete. (Magyar nyelvû irodalom). Összeáll.: Helmich Dezsõ–Szántó Zoltán–Tóth Margit, pp. 103–104.
Alapfogalmak, az RDE-n nyugvó elemzések, a korlátolt racionalitás koncepciója.
5
RÉGIÓNK SZOCIOLÓGIÁJÁRÓL = Replika 1992/ 1–2. pp. 1–30.
(Tanulmányok):
Csepeli György–Wessely Anna: A közép-európai szociológia kognitív esélye. Ford.: Balog Iván, pp. 1–7.
Hozzászólások uo., pp. 8–30. (Ua. angolul: Replika 1996. Special Issue).
Csepeli–Wessely vitaindítója a közép-európai térség társadalomtudományi értelmisége számára a kontinens két része közötti tolmácsszerep felvállalásának lehetõségét érinti.
Róbert Péter (szociológus): A közép-európai szociológia változatai és a versenyképesség. Gondolatok Csepeli György és Wessely Anna írása ürügyén, pp. 8–14.
Gerõ András: A tolmácsokról. pp. 15–17.
Pléh Csaba: Kognitív esélyek vagy kognitív feladatok. Hozzászólás Csepeli György és Wessely Anna tanulmányához, pp. 18–20.
Gábor Kálmán–Balog Iván–Matuz Norbert: A „közös nevezõben”: az Ikszek? pp. 21–25.
Hadas Miklós: Pegazus és Rosinante. Töredékes reflexiók Csepeli György és Wessely Anna írása kapcsán, pp. 26–30.

6
Szántó Zoltán: A racionális döntések normatív elmélete és a pozitív társadalomkutatás. Hozzászólás Róna-Tas Ákos: A racionális döntések elmélete a szociológiában címû cikkéhez = Replika 1992/1–2. pp. 116–118.
Róna-Tas Ákos cikke (Replika 1991/4.).

7
Takács Géza: Változatok a szociológiára = Replika 1990/1. pp. 31–37.
(Hozzászólások):
Kulcsár Kálmán: Replika a replikára = Replika 1990/1. pp. 37–40.
Ferge Zsuzsa néhány soros válasza uo., pp. 37–40.

8
Touraine, Alain: A tárgy és a módszer. Ford.: Illés Márta–Bajomi Iván = Replika 1991/1. pp. 80–89.
A szerzõ könyveinek válogatott bibliográfiája: pp. 106–107.

9
VITA RÉGIÓNK SZOCIOLÓGIÁJÁNAK ESÉLYEIRÕL = Replika 1993/9–10. pp. 63–85.
A Replika 1992/1–2. számában elkezdett vita folytatása.
(Tanulmányok):
Moksony Ferenc: Hozzászólás Csepeli György és Wessely Anna „A közép-európai szociológia kognitív esélye” címû tanulmányához. pp. 64–71.
Wessely Anna: Válasz helyett. pp. 72–74.
Viszontválasz Moksony Ferenc hozzászólására.
Léderer Pál (szociológus): Mit érdekelne engem a tudomány maga? pp. 75–81.
A szerzõ fõként Róbert Péter és Hadas Miklós hozzzászólására (Replika 1992/1–2.) reagál.
Hadas Miklós: A credo kontextusa. (Válasz Léderer Pálnak) pp. 82–85.

10
Wacquant, Loic J. D.: A reflexív szociológia felé. Mûhelybeszélgetés Pierre Bourdieu-vel. Ford.: Kálmán C. György = Replika 1990/1. pp. 51–76. és pp. 68–76
A cikken belül bibliográfiai segítség a Bourdieu mûveiben való eligazodáshoz. Függelékben: Bibliográfia Bourdieu írásairól. pp. 68–76.

11
Floppymelléklet = Replika 1994/15–16.
STATOR adatbáziskezelõ (gondolatorientált softver demo változata) – Kisebbségi cikkhez SPSS systemfile-ok. – Az Internetrõl a Cyberspace-re és a feminizmusra vonatkozó tanulmányok szövege. (Szerzõk: Jacobson, John E.; Couey, Anna; Young, Jeffrey R.) (A floppy teljes anyaga megtalálható az ABCD Interaktív Magazin CD-lemezén – 1995. nyár.)

12
Floppymelléklet = Replika 1995/19–20.
A floppyn a TÁRKI adatgyûjteményébõl válogatott Életmód-file található. (A floppy teljes anyaga megtalálható az ABCD Interaktíc Magazin CD lemezén – 1995 nyár.)

13
MÉRHETÕ-E A TÁRSADALOM? = Replika 1994/13–14. pp. 199–231.
(Tanulmányok):
Léderer Pál (szociológus): Az a kétes megbízhatóság… pp. 201–213.
Vitaindító a Mérhetõ-e a társadalom? c. vitához.
Somlai Péter: A „Léderer-tézis” bírálata, avagy a hazaküldött zongorahangoló esete. pp. 214–219.
Róbert Péter (szociológus): Kétes megbízhatóság–adatokban és egymásban. Hozzászólás Léderer Pál cikkéhez, pp. 220–231.

14
Nagy András–Örkény Antal: Adatjáték–Data quiz. = Replika 1995/19–20. pp. 227–228.
Bevezetés a floppymelléklethez, amelyen a TÁRKI gyûjteményébõl válogatott Életmód-file található.

15
Péli Gábor: Körkérdés a társadalomtudományi mérés természetérõl. Közremûk.: Léderer Pál (szociológus)–Róna-Tas Ákos–Rudas Tamás–Krémer Balázs–Szegedi Péter = Replika 1991/2–3. pp. 30–62.
(Hozzászólás):
Péli Gábor: Reflexiók a méréselméleti körkérdésre = Replika 1991/2–3. pp. 63–67.
 

A.02 A szociológia tudományszervezési kérdései. Konferenciák

16
Akadémiai fokozattal rendelkezõ szociológusok a TMB nyilvántartása szerint = Replika 1990/1. pp. 101–108.
Akadémikusok, nagydoktori fokozattal rendelkezõk és kandidátusok neve évrendben, 1989-ig.

17
Cseh-Szombathy László: A szociológiai OTKA-pályázatok elbírálásáról = Replika 1991/2–3. pp. 176–192.

18
Díjnyeres TDK-dolgozatok = Replika 1990/2. pp. 137–142.
A Bp.-i Közgazdtud. Egy. TDK-konferenciájának 4 szekciójáról.
 

19
Floppymelléklet = Replika 1993/11–12.
Fractint 16.11. (fraktálgeneráló program); Zen and the Art of Internet (Guide); konferenciafelhívások; Directory of Scholarly Electronic Conference – tudományos levelezési listák, e-folyóiratok teljes katalógusa.

20
Floppymelléklet. Közremûk.: Baudrillard, Jean – et al. = Replika 1994/13–14.
Az Internetrõl levadászott anyagok: Feyerabend halála a hálózaton. – J. Baudrillard: Thawing of the East. – Internet Users’s Glossary. – InterNic Directory of Directories. – Gutenberg Project (A 10000 legolvasottab könyv). – UNIVERZUM könyvesbolt katalógusa. – Konferenciafelhívások. (A floppy teljes anyaga megtalálható az ABCD Interaktív Magazin CD-lemezén – 1995. nyár.)

21
Floppymelléklet. Közremûk.: Debord, Guy–Bornstein, Kate–Young, Jeffrey R.–Hauben, Ronda–Hauben, Michael – et al. = Replika 1995/17–18.
Az Internetrõl levadászott anyagok: Social Science Japan Online, Electronic Journal of Sociology, Electronic Journal of Virtual Culture c. hálózati lapok bemutatása; Guy Debord: The Society of the Spectacle; Írások a popkultúráról; Interjú Kate Bornsteinnel, az A Transgender Transsexual Postmodern szerzõjével; Jeffrey R. Young: Textuality in Cyberspace: Muds and Written Experience; Ronda Hauben–Michael Hauben: The Netizens and the Wonderful World of the NET: an Anthology.

22
A Fõvárosi Szabó Evin Könyvtár szolgáltatásai = Replika 1990/1. pp. 109–110.
A Szociológiai Dokumentációs Osztály számítógépes szolgáltatásai.

23
Hazai szociológiai kutatások = Replika 1990/2. pp. 131–136.
BKE Szociol. tanszék; ELTE Szociol. és Szociálpol. Int.; OTKA; MTA Szociol. Kut. Int.; TÁRKI folyamatban lévõ kutatások felsorolása a kutatásvezetõ nevével.

24
Hazai szociológiai kutatások = Replika 1991/1. pp. 120–128.
BUVÁTI Városépítési Kut. Önálló Osztály; JPTE ÁJK Szociol. tanszék; Kulturinnov; M. Közvéleménykut. Int.; MTA Kutatás- és Szervezetelemzõ Int.; MTA Regionális Kut. Központja Regionális Tudományos osztály; Mûvelõdéskut. Int.; Oktatáskut. Int.; POTE Orvosi Szociol. Csop.; SOTE TTI Orvosi szociológiai Osztály és Kut. csop.; VÁTI.

25
Javorniczky István: Benyomások és kitörések egy konferencia apropóján. Az ELTE Szociológiai Intézet 20 éves fennállásának évfordulójára rendezett konferenciáról. (Budapest, 1989. december 6–7.) = Replika 1990/1. pp. 48–50.

26
Kelemen Gábor (szociológus): E-rovat. Bemutatkozás = Replika 1993/11–12. pp. 279–281.
Hálózati alapismeretek, e-mail- és Internet-ismeretek. Információk a számítógépes szakmai kommunikáció lehetõségeirõl. Az induló rovat céljainak ismertetése.

27
A magyar szociológia intézményesülésérõl = Replika 1992/1–2. pp. 31–61.
Elõzmény: A magyar szociológia professzionalizálódása. Replika 1991/2–3.
(Tanulmányok):
Gábor Kálmán: A magyar szociológia intézményesülésérõl. Interjú Huszár Tiborral, pp. 31–47.
Dokumentumok, pp. 48–61.
Az MSZMP KB Agit. Prop. Bizottságának, az MTA Szociológiai Bizottságának és az MM Marxizmus–leninizmus Oktatási Fõosztályának a magyar szociológia intézményesülésével kapcsolatos dokumentumai.

28
A Magyar Szociológiai Társaság 1990. évi kongresszusa = Replika 1991/1. pp. 109–113.

29
A Magyar Szociológiai Társaság elvi nyilatkozata a Társaság megújulásáról = Replika 1990/1. pp. 86–87.

30
Matuz Norbert: Egy szociológiai vándorgyûlés anatómiája, avagy miért nem szeretnék szociológus lenni? = Replika 1991/1. pp. 115–119.
Gunyoros hangú beszámoló az MSZT 1990. évi konferenciájáról.

31
Megalakult az Andorka Rudolf Társadalomtudományi Társaság = Replika 1998/29. pp. 150.

32
Az MTA Könyvtára szolgáltatásai = Replika 1990/2. pp. 144.

33
Nagy Katalin, S.: A [huszadik] XX. Társadalomtudományi Szekció munkájáról s ezen belül kiemelten a szociológia alszekcióról. = Replika 1991/4. pp. 109–113.

34
Repertórium 1990. 1.–11–12 = Replika 1994/13–14. pp. 268–273.

35
Repertórium 1990. 1.–13–14 = Replika 1994/15–16. pp. 315–321.

36
Repertórium 1990. 1.–1992. 1–2. = Replika 1993/9–10. pp. 181–190.

37
Repertórium 1990–1996 = Replika 1997/25. pp. 195–204.

38
Repertórium 1990–1997 = Replika 1998/29. pp. 236–245.

39
Repertórium 1990–1998 = Replika 1999/35. pp. 173–186.

40
Repertórium 1990–1999 = Replika 1999/38. pp. 199–259
Az összeállítás a Fõvárosi Szabó Ervin Könyvtár Szociológiai dokumentációs osztályának adatbázisa alapján készült.
 

41
A Replika repertóriuma 1990. 1.–1991. 4 = Replika 1992/1–2. pp. 171–173.

42
A Replika repertóriuma. (1990/1–1995/19–20) = Replika 1996/21–22. pp. 301–316.

43
Szántó András: Hogyan tanuljunk szociológiát Amerikában? = Replika 1991/4. pp. 105–109.
Gyakorlati tanácsok a jelentkezés, felkészülés problémáinak megoldásához.

44
[A SZOCIOLÓGIA PROFESSZIONALIZÁLÓDÁSA] = Replika 1991/2–3. pp. 68–140.
(Tanulmányok):
Kuczi Tibor: „Magánnyelv” – szociológia – közbeszéd. pp. 68–80.
A szociológia szaknyelvének és az értelmiségi nyilvánosság nyelvének kölcsönhatásai az 1960-as évektõl napjainkig.
Somlai Péter: Belebeszéd. Gondolatok Kuczi Tibor írásáról. pp. 81–84.
Gábor Kálmán–Péli Gábor–Antal Z. László–Juhász Judit: Interjúk a szociológia profeszszionizálódásáról. pp. 85–130.
Válaszol: Kemény István, Csepeli György, Kolosi Tamás, Cseh-Szombathy László, Tamás Pál.
Fischer György: Kezdetben vala az ige… pp. 131–140.

45
Szociológiai világkongresszus Madridban. Közremûk.: Tamás Pál–Andorka Rudolf–Péteri Gábor–Farkas János (tudományszociológus)–Róbert Péter (szociológus)–Tóth Olga–Némedi Dénes = Replika 1991/2–3. pp. 156–175.

46
Tájékoztató az Országgyûlési Könyvtár szolgáltatásairól = Replika 1991/1. pp. 130–131.

47
Teodorescu, Alin: A kortárs román szociológia (1965–1985). Módszer és szervezés. Ford.: Lõrincz József, D. = Replika 1991/2–3. pp. 141–152.

48
[Twelfth] XII. World Congress of Sociology, Madrid, Spain, July 9–13. 1990 [XII. Szociológiai Világkonferencia. Madrid.] = Replika 1990/1. pp. 91–98. Hirdetés és elõzetes program.
 

A.1 A szociológia története. Egyes szociológusok munkássága

49
Alain Touraine könyveinek válogatott bibliográfiája = Replika 1991/1. pp. 106–107.

50
Irodalom. (Pierre Bourdieu írása, Bourdieu-rõl szóló válogatott írások, egyéb hivatkozások) = Replika 1990/1. pp. 68–76.

51
MINEK A SZOCIOLÓGIATÖRTÉNET? = Replika 1996/23–24. pp. 159–199.
A magyar szociológia identitásproblémái.
(Tanulmányok):
Saád József: Magyar szociológiatörténet: minek a története? Vázlat a magyar társadalmi-szociológiai gondolkodás 1945 elõtti történetérõl. pp. 161–171.
Vitaindító.
Némedi Dénes: Minek a történet? pp. 173–181.
A szociológiatörténet szerepe a szociológián belül, valamint a kultúra- és eszmetörténetben.
Kupa László: Történet és identitás. Gondoljuk újra a szociológiatörténetet. pp. 183–189.
Nagy Endre (szociológus): Szociológiatörténet: a szociológia története. pp. 191–199.

52
Nagy Katalin, S.: Egy hír… = Replika 1994/15–16. p. 91.

53
Némedi Dénes: Mit kezdjünk Habermasszal? Olvasmányjegyzetek = Replika 1990/2. pp. 113–127.
A szocializmus válságjelenségei Habermas munkásságának tükrében.

54
Nyírõ András: Simmel találkozik a multimédiával. = Replika 1993/9–10. pp. 60–61.
A Turbo Simmel c. számítógépes program hirdetése: pp. 58–60.

55
POPPER HALOTT. Szerk.: Forrai Gábor = Replika 1995/17–18. pp. 5–86.
(Tanulmányok):
Forrai Gábor: Karl Popper (1902–1994.) pp. 7–19.
Függelékben: Popper Magyarországon. Bibliográfia: Popper magyarul, Popperrõl magyarul.
Popper, Karl R.: A tudományos felfedezés logikája. (részletek). Ford.: Szegedi Péter. pp. 21–43.
Popper, Karl R.: Igazság, racionalitás és a tudományos tudás gyarapodása. Ford.: Laki János. pp. 45–66.
Pléh Csaba: Popper és a pszichológia. pp. 67–86.

56
[SZELÉNYI IVÁN ÉLETMÛVÉRÕL] Közremûk.: Gábor Kálmán = Replika 1990/2. pp. 24–83.
Bevezetõ: Gábor Kálmán.
(Tanulmányok):
Szelényi Iván: Új osztály, állam, politika. Tézisek életmûvemrõl a tudományok doktora fokozatának elnyeréséhez. Budapest–Los Angeles, 1989. júl.–okt. pp. 24–46.
Akadémiai doktori tézisek.
Vita [Szelényi Iván életmûvérõl a tudományok doktora fokozat elnyeréséhez. Hozzászólások] Enyedi György, Kolosi Tamás, Szabó Katalin, Lengyel György, Juhász Pál, Kovách Imre, Hankiss Elemér, Bíró Dávid opponensi véleményének részletei Szelényi Iván doktori értekezésérõl. pp. 47–72.
Szelényi Iván: Válasz a Szocialista vállalkozók címû könyvem kritikusainak. pp. 72–83., valamint Bence György bírálatára (BUKSZ, 1990. 1. sz.).

57
Závada Pál: Vági Gábor = Replika 1990/2. pp. 3–10.
Nekrológ gyanánt Závada Pál lektori jelentése 1987-bõl Vági Gábor: Mezõhegyes c. kötetéhez.
 

B. Társadalmi fejlõdés. Modernizáció

58
Gedeon Péter: A kiszabadulás útjai és az átalakulás lehetõségei. Beszélgetés David Starkkal = Replika 1992/1–2. pp. 131–135.
Az Amerikában elismert Kelet-Európa-szakértõ az átmenetrõl.
59
KÁOSZ [ÉS] & DETERMINIZMUS = Replika 1993/11–12. pp. 1–49.
A cikksorozat tanulmányai több helyütt érintik a Láttuk-e, hogy jön? c. kötet (Bp., T-Twins, 1991.) írásainak megállapításait.
(Tanulmányok):
Fokasz Nikosz: Láthatjuk–e, ha jön? pp. 2–21.
Vitaindító. A TÁRKI Mérés a társadalomtudományokban c. OTKA-kutatás keretében.
Fehér Márta: Miért nem láttuk, hogy jön? (Fokasz Nikosz tanulmányához), pp. 22–25.
Péli Gábor: Borul-e a bili? pp. 26–31.
Léderer Pál (szociológus): Hogyan hajózzunk a Vörös-tengeren? Tûnõdés a metaforák hasznáról és használatáról. pp. 32–42.
Bozsonyi Károly: Megérthetjük-e, hogy miért jött? Magyarázat, holizmus, önszervezés, elõrejelzés. pp. 43–49.
A TÁRKI Mérés a társadalomtudományokban c. OTKA-kutatás résztanulmánya.
 

B.01 Társadalomtörténet

60
AZ OROSZ TÖRTÉNELMI FEJLÕDÉS KÜLÖNÖSSÉGE. (A HELY SZELLEME) Szerk.: Bíró Zoltán, Sz. = Replika 1995/19–20. pp. 91–177.
(Tanulmányok):
Bíró Zoltán, Sz.: Az orosz történelmi fejlõdés különössége: rivális koncepciók és az önreflexió hagyományai. pp. 93–102.
Janov, Alekszandr: Az „orosz despotizmus” három arca. Ford.: Hetényi Zsuzsa, pp. 103–121.
A „tatár”, a „bizánci” és a „patrimoniális” uralomról.
Ahiezer, Alekszandr Szamojlovics: Oroszország: megosztott civilizáció. Ford.: Kiss Ilona, pp. 123–138.
Groys, Boris: Az orosz nemzeti identitás keresése. Ford.: Patkós Éva, pp. 139–148.
„Oroszország és a Nyugat” kapcsolata – mint az orosz filozófiai hagyomány, az orosz irodalom és általában az orosz kultúra központi kérdése a XIX. századtól máig.
Walicki, Andrzej: A forradalom elõtti Oroszország szellemi tradíciói. Ford.: Páll Erna, pp. 149–163.
Krausz Tamás: Az orosz sajátszerûség ideológiáiról. pp. 165–177.

61
Ropolyi László: A társadalom a számítógépekben = Replika 1999/35. pp. 155–171.
A számítógépek, ill. a számítógép-hálózatok építési és mûködési elveiben megjelenõ társadalmi viszonyokról. (Elõadás a számítógép-filozófiai munkacsoport összejövetelén.)
 

B.2 Fejlõdõ országok, harmadik világ

62
A HELY SZELLEME: AZ ANDOK. Szerk.: Letenyei László = Replika 1998/29. pp. 81–149.
(Tanulmányok):
Letenyei László: Etnikum és hatalom az Andokban. pp. 83–95.
Ajánló válogatás a magyar nyelven hozzáférhetõ Andok témájú szakirodalomról: pp. 93–95.
Guerrero, Andrés: Indián alanyokból etnikai állampolgárok. Az 1961-es tüntetéstõl az 1990-es felkelésig. Ford.: Schiller Katalin, pp. 97–104.
Degregori, Carlos Ivan: Etnikai identitás, társadalmi mozgalmak és politikai szerepvállalás Peruban. Ford.: Aranyos Eszter, pp. 105–116.
Albó, Xavier: Khitipxtansa? Kik vagyunk? Helybeliségen alapuló identitás, etnikai identitás és osztálytudat az ajmaráknál. Ford.: Pesovár Zsófia, pp. 117–127.
A bolíviai, perui indián népcsoportnál. A társadalmi, etnikai és földrajzi identitás összefüggése.
Estenssoro, Juan Carlos: Modernizmus, esztétika, zene és ünnep. Hogyan változott meg az elit attitûdje a népi kultúrával szemben? Peru, 1750–1850. Ford.: Varga Beáta, pp. 129–137.
Lomnitz, Larissa Adler: „Komaság”. Kölcsönös szívességek rendszere a chilei városi középosztályban. Ford.: Bartha Attila, pp. 139–149.
 

C Társadalmi struktúra, rétegzõdés, mobilitás. Az elit általában

63
Andorka Rudolf: Hozzászólás a struktúra- és rétegzõdéskutatások vitájához a Replikában. = Replika 1990/2. pp. 11–17.
Hadas Miklós és Nagy Endre cikke a Replika 1990/1-es számában jelent meg.

64
Bíró A. Zoltán: Valami történik. Szempontok a romániai magyar elit tagolódásának értelmezéséhez = Replika 1993/11–12. pp. 52–69.

65
ÉLETÚTKUTATÁS. Közremûk.: Mayer, Karl Ulrich = Replika 1993/9–10. pp. 109–186.
Utószó: Karl Ulrich Mayer: pp. 178–180. Összevont irodalomjegyzék: pp. 181–186.
(Tanulmányok):
Mayer, Karl Ulrich: Életutak és társadalmi változás. Megjegyzések egy kutatási programhoz. Ford.: Takács Géza, pp. 110–118.
Mayer, K. U.–Huinink, J.: Életkori, periódus- és kohorszhatások az életútelemzésben, avagy: viszlát, Lexis?. Ford.: Török Emõke, pp. 119–134.
A Lexis-diagram az egydimenziós életfolyamatok ábrázolására szolgál.
Mayer, Karl Ulrich–Carroll, Glenn R.: Foglalkozások és osztályok: a szakmai mobilitás strukturális korlátai. Ford.: Egely Gergely, pp. 135–160.
Kohli, Martin: A foglalkozási életút intézményesülése és individualizálódása. pp. 161–177.

66
Hadas Miklós: Marxizmus és makroszociológia. (Kritikai adalékok két évtized hazai struktúrakutatásaihoz) = Replika 1990/1. pp. 3–15.
(Hozzászólások):
Hegedûs András–Ferge Zsuzsa–Kolosi Tamás: [Válasz Hadas Miklós: Marxizmus és makroszociológia címû tanulmányára] = Replika 1990/1. pp. 16–18.

67
Léderer Pál (szociológus): A módszertan csapdái = Replika 1991/2–3. pp. 18–29.
A magyar társadalmi mobilitás kutatásának módszertani hibái.

68
Nagy Endre (szociológus): A skizma összefoldozása. (Osztály/struktúra vagy rétegzõdés?) = Replika 1990/1. pp. 19–28.
Kolosi Tamás társadalmi struktúrára és rétegzõdésre vonatkozó megállapításainak bírálata.
(Hozzászólás):
Kolosi Tamás: [Válasz Nagy Endre: A skizma összefoldozása címû tanulmányára] = Replika 1990/1. pp. 28–30.
Róna-Tas Ákos: Empirikus rétegzõdésvizsgálat és spekulatív ideológiakritika. Hozzászólás Kolosi Tamás és Nagy Endre vitájához = Replika 1990/2. pp. 18–23.
 

69
Szántó Zoltán: Rétegzõdés vagy/és struktúra? = Replika 1991/2–3. pp. 3–17.
Néhány társadalmistruktúra-kutatási metodológia összehasonlítása.

70
[TÁRSADALMI STRUKTÚRA KUTATÁS] = Replika 1991/1. pp. 3–79.
(Tanulmányok):
Nagy Endre (szociológus): Struktúra és ideológia. Válasz bírálóimnak. pp. 3–13.
A szerzõ és Kolosi Tamás között folyó vita folytatása. Elõzmények: Replika 1990/1. és 2. sz.
Örkény Antal: Félúton. Megjegyzések a társadalmi mobilitás magyarországi kutatásának elmúlt két évtizedérõl. pp. 14–24.
Andorka Rudolf: A magyarországi társadalmi mobilitás kutatások problémái. Válasz Örkény Antalnak. pp. 25–33.
Róbert Péter (szociológus): Félúton (de jófelé?) Hozzászólás Örkény Antal vitacikkéhez. pp. 34–39.
Fleck Zoltán: Interjú Harcsa Istvánnal a társadalmi mobilitásról. pp. 40–46.
Andorka Rudolf: Kiegészítés a mobilitásvitához. pp. 47–48.
Andorka Rudolf válogatott tudományos publikációinak jegyzéke, pp. 49–54.
Halmos Károly: Lengyel György: Vállalkozók, bankárok, kereskedõk. A magyar gazdasági elit a 19. században és a 20. század elsõ felében címû könyvérõl, pp. 55–63.
Lengyel György (szociológus): Válasz Halmos Károlynak. pp. 64–68.
Balog Iván: Tükör által homályosan. pp. 69–72.
Csepeli György–Örkény Antal: Az alkony. A mai magyar értelmiség ideológiai–politikai optikája a ’80–as évek végén. (1990.) c. könyve kapcsán.
Csepeli György: Kritika és recepció. Válasz Balog Ivánnak, pp. 73–75.
Cseh-Szombathy László: Követendõ példa: a „Kiilleszkedési zavarok” címû kutatási összefoglaló. (A kutatást vezette Somlai Péter.) pp. 76–79.
A „kiilleszkedés” kifejezés a gyermeki szoros kapcsolatból a nagyobb autonómiához vezetõ folyamatot jelöli.
 

C.2 Értelmiség, középrétegek

71
POLGÁROSODÁS. Körkérdés. Szerk.: Sasfi Csaba. Közremûk.: Bácskai Vera–Benda Gyula–Gáspár Gabriella–Gyáni Gábor–Kósa László–Kuczi Tibor–Losonczi Ágnes–Márkus István–Niedermüller Péter–Szakolczai Árpád–Tõkéczki László = Replika 1993/11–12. pp. 71–121.
Válaszok a Replikában 1993 elején megfogalmazott körkérdésre, mely arra keresi a választ, hogy a polgárosodás kifejezés eredménnyel alkalmazható-e a társadalomtudományos kutatások terén. Bev.: Sasfi Csaba, p. 72.

72
A VÁLLALKOZÓ MÍTOSZA. Szerk.: Sik Endre = Replika 1994/15–16. pp. 5–61.
(Tanulmányok):
Sik Endre: Traktátus. A vállalkozó társadalmi szerepének demisztifikálásáról. pp. 7–12.
Bevezetõ a tematikus összeállításhoz.
Baumol, William J.: A vállalkozás produktív, improduktív és destruktív formái. Ford.: Boross Anna, pp. 13–35.
Mars, Gerald–Altman, Yochanan: Szovjet-Grúzia második gazdaságának kulturális alapjai. Ford.: Boross Anna, pp. 37–48.
Antropológiai terepmunka egy Grúziából Izraelbe érkezett 5000 lélekszámú bevándorlóközösségben.
Birkbeck, Chris: A kolumbiai Cali „keselyûi”. Ford.: Kállai Tibor, pp. 49–61.
A guberálók között végzett terepmunka alapján a guberálók és a gazdaság kapcsolatáról, szegénységük okairól. Miért nem tudnak önállóan vállalkozni?
 

C.3 Etnikai csoportok. Nemzetiségi, vallási és egyéb kisebbségek

73
A LONGITUDINÁLIS CIGÁNY = Replika 1995/17–18. pp. 239–294.
Elõzmény: Replika 1994/15–16. Tizenkét magyarországi népcsoport számarányára és anyagi helyzetére vonatkozó társadalmi képzetekrõl, valamint e népcsoportokkal kapcsolatos attitûdökrõl kívántak a felmérõk információkat szerezni. A kérdéseket és a statisztikai táblákat l.: Replika 1994/15–16. pp. 278–290.
(Tanulmányok):
Kovács András (szociológus): Elõítéletes projekció-e a becslés? pp. 241–245.
A zsidósággal szembeni elõítéletrõl, amely létszámuk becslésében is megnyilvánul. Hivatkozva az egyetemisták körében végzett felmérésre.
Lapos András (álnév): A longitudinális cigány. pp. 246–251.
Longitudinális felmérés a Magyar Háztartás Panelben arról, hogy kit tartanak az emberek cigánynak. A kérdezõbiztos megítélése eltérõ eredményre vezet. A szerzõ: Sik Endre.
Lázár Guy: A nemzeti kérdések a köztudatban. pp. 252–259.
Társadalmi problémák rangsora 1987-ben, ill. 1991-ben végzett vizsgálatokban.
Örkény Antal: A kisebbségek csipkerózsika álma és a szociológus herceg esete. pp. 260–273.
A Magyarországon élõ etnikai kisebbségek nemzeti hovatartozásának mérésérõl, és azok értékelhetõségérõl.
Róbert Péter (szociológus): Nemzetiségi és etnikai csoportok társadalmi észlelése. pp. 274–281.
Sik Endre: XXXellenesség Magyarországon 1994. pp. 282–293.
Szonda Ipsos-felmérés az idegengyülöletrõl, az idegennek minõsülõ társadalmi csoportokról.
Tóth Judit (MTA PTI): Hozzászólás a Nemzetiségi és etnikai csoportok társadalmi észlelése a mai Magyarországon címû kutatási programhoz. pp. 291–294.

74
Nemzetiségi és etnikai csoportok észlelése a mai Magyarországon = Replika 1994/15–16. pp. 278–290.
A folyóirat szerkesztõsége a Szonda Ipsos közremûködésével 1994 augusztusában ezer fõs országos reprezentatív mintán négy kérdést tett fel. Tizenkét magyarországi népcsoport számarányára és anyagi helyzetére vonatkozó társadalmi képzetekrõl és e népcsoportokkal kapcsolatos attitûdökrõl kívántak informálódni.

75
Kertesi Gábor: Az empirikus cigánykutatások lehetõségérõl = Replika 1998/29. pp. 201–222.
A Ladányi–Szelényi szerzõpárosnak a Kritika 1997. 12. számában megjelent írásához. Az MTA Szociol. Kut. Int. 1993–1994-es felmérésérõl. A Ki a cigány? vitához.

76
Ladányi János–Szelényi Iván: Még egyszer az etnikai besorolás „objektivitásáról” = Replika 1998/30. pp. 179–181.
Válasz Kertesi Gábor bírálatára. A vita elõzménye: Ladányi János–Szelényi Iván: Ki a cigány? = Kritika 1997. 12.; Havas Gábor–Kemény István–Kertesi Gábor: A relatív cigány a klasszifikációs küzdõtéren = Kritika 1998. március; Ladányi János–Szelényi Iván: Az etnikai besorolás objektivitásáról = Kritika 1998. március; Kertesi Gábor: Az empirikus cigánykutatások lehetõségérõl = Replika 1998. március.
77
ROMA REPREZENTÁCIÓK: KÉPVISELET ÉS MEGJELENÍTÉS. Szerk.: Lemon, Alaina = Replika 1996/23–24. pp. 201–272.
(Tanulmányok):
Lemon, Alaina: A romák megjelenítése és képviselete. Bevezetés. Ford.: Vörös Miklós pp. 203–206.
A nemzetközi tudományos kutatásokba beszûrõdõ sztereotípiákról.
Gheorghe, Nicolae–Acton, Thomas: A multikulturalitás problémái: kisebbségi, etnikai, nemzetiségi és emberi jogok. Ford.: Kulcsár Dalma, pp. 207–218.
A különbözõ roma csoportokról, a roma politikáról.
Trumpener, Katie: A cigányok ideje: egy „történelem nélküli nép” a Nyugat narratíváiban. Ford.: Örlõsy Dorottya, pp. 219–241.
Lemon, Alaina: Forró Vér és Fekete Gyöngy. A cigány eredetiség paradoxona a szocializmus idején és azután. Ford.: Vörös Miklós, pp. 243–259.
A Moszkvai Roma Színház és a cigány etnikum változó reprezentációja az elõadásokban.
Lemon, Alaina–Vörös Miklós: Identitás és reprezentáció. Interjú Daróczi Ágnessel és Bársony Jánossal. pp. 261–272.
Kölcsönhatás a közgondolkodásban és a tömegkommunikációban a cigányságról kialakult kép és a cigány identitástudat között.
 

D.1 Politikai szociológia. Politikai és társadalmi mozgalmak

78
Becker, Jörg: Kelet-/Nyugat-Európa: partnerség vagy gyarmatosítás? Hamis kérdések és hamis válaszok. Ford.: Steckl Anna = Replika 1999/36. pp. 147–149.
A német egyesítés példáján. (Hozzászólásnak tekinthetõ a Colonization or Partnership? c., a Replika 1996. angol nyelvû különszámában kezdõdött vitához).

79
Habermas, Jürgen: Márkás nacionalizmus, avagy miért helyes a német egységet a 146. törvénycikk alapján megvalósítani, vagyis arra törekedni, hogy népszavazás döntsön az új alkotmányról? Ford.: Wessely Anna = Replika 1990/2. pp. 103–111.

80
A HELY SZELLEME. POLITIKAI KLIENTÚRA GÖRÖGORSZÁGBAN = Replika 1994/15–16. pp. 87–143.
(Tanulmányok):
Fokasz Nikosz: Te kire szavazol? pp. 89–104.
Az 1994-es görögországi választásokról és politikatörténeti elõzményeirõl.
Nicolacopoulos, Ilias: Egy polarizált és aszimmetrikus hárompártrendszer Görögországban. Ford.: Léderer Pál (szociológus)–Nakos, Kostas, pp. 105–107.
Tsoucalas, Konstantinos: A politikai klientúra kérdése a 19. századi Görögországban. Ford.: Mohay András, pp. 108–122.
Damianakos, Stathis: A választókörzet mint „hûbérbirtok”. Az 1956 és 1964 közötti választási eredmények kvantitatív elemzése Jannina megyében. Ford.: Léderer Pál (szociológus), pp. 123–136.
A vidéki lakosság választási magatartása Görögországban.
Spanu, Kalliopi: Választás és közigazgatás. A közigazgatási szféra klientúramechanizmusainak aktivizálása a választási küzdelmek során. Ford.: Fokasz Nikosz, pp. 137–143.

81
HÉTKÖZNAPI ELLENÁLLÁS. Szerk.: Dessewffy Tibor = Replika 1996/23–24. pp. 69–158.
(Tanulmányok):
Dessewffy Tibor: Az ellenállás diszkrét bája. pp. 71–80.
James Scott munkássága és hatása a kortárs társadalomtudományra
Scott, James C.: Erõs-e a hamis tudat? Ford.: Bodó Balázs, pp. 81–108.
A hatalomról, különös tekintettel a felszín alatti viszonyokra. A hegemónia elmélete.
Scott, James C.: Az ellenállás hétköznapi formái. Ford.: Bíró Judit, pp. 109–130.
A „hétköznapi ellenállás” a szerzõ által bevezetett fogalom és a hatalom nélküliek passzív ellenállási formáit foglalja magába. (Történeti példákkal.)
Tilly, Charles: Alávetés, ellenszegülés, behódolás… diskurzus. Ford.: Bíró Judit, pp. 131–139.
James Scott lázadásról és ellenállásról alkotott nézeteinek kritikája.
Rév István: Az atomizáció elõnyei. pp. 141–158.
A magyar parasztság túlélési stratégiái 1948-tól az 1970-es évekig.
 

D.2–D.3 Jogszociológia. Katonaszociológia. Háború, béke

82
Fleck Zoltán: Egy hivatás emancipációja. Relatív bírói függetlenség a Kádár-korszakban = Replika 1994/15–16. pp. 145–177.
Függelékben: részletek a bírókkal készült interjúkból.

83
A HELY SZELLEME: DÉLSZLÁV ANZIKSZ. Szerk.: Potoczki Klára. Közremûk.: Eörsi István–Déri Miklós = Replika 1998/30.
Eörsi István verse és esszéje Szrebrenicáról, Déri Miklós képei Szarajevóról. pp. 103–114.
(Tanulmányok):
Ivekoviæ, Rada–Jovanoviæ, Biljana–Krese, Maruša–Laziæ, Radmila: „Minden Egész eltörött…” Négy írónõ-barátnõ levelezése a délszláv háború idejébõl. Ford.: Potoczki Klára, pp. 117–176.
Részletek a Belgrádban 1994-ben kiadott levelekbõl, naplórészletekbõl, beszédekbõl, rádióinterjúkból összeáll. könyvbõl. (Ua. németül: Briefe von Frauen über Krieg und Nationalizmus. Frankfurt am Main, Suhrkamp, 1993.)
 

D.4 Tudományszociológia

84
Alatas, Syed Farid: A társadalomtudományok gyarmatosítása és a tudományos függõség struktúrája. Ford.:Boross Anna = Replika 1999/38. pp. 163–179.
Hozzászólás a Colonization or Partnership? c. angol nyelvû különszámban megkezdett vitához (1996. Special Issue).

85
BÚCSÚ THOMAS KUHNTÓL. Szerk.: Forrai Gábor = Replika 1997/27. pp. 21–80.
Thomas Kuhn filozófus (1922–1996).
(Tanulmányok):
Forrai Gábor: Erõs inkommenzurábilitás? pp. 23–28.
A tudományos paradigmák összemérhetetlenségérõl.
Fehér Márta: A paradigmától a lexikonig… Thomas S. Kuhn harmincöt év után. pp. 29–36.
Az inkommenzurábilitás-probléma (azaz a tudományos paradigmák összemérhetetlensége) Thomas S. Kuhn munkásságában.
Laki János: Az ûrhajósok, az etnográfus meg a történész. A „Könyv utáni” Kuhn. pp. 37–49.
A tudományos paradigmák nyelvi-fogalmi összemérhetetlenségérõl.
Jakab Zoltán: Szemlélet és elvonatkoztatás: mit sugall a paradigma fogalma a tudás természetérõl. pp. 51–57.
Tudás, észlelés és a paradigmák pszichológiai nézõpontból. Thomas S. Kuhn munkásságáról.
Hronszky Imre: Vannak–e „technológiai paradigmák”? pp. 59–67.
Hozzászólás Thomas S. Kuhn paradigma-koncepciójához.
Martinás Katalin: A termodinamika paradigmaváltásai és paradigmái. pp. 69–73.
Békés Vera: Kuhn modellje és a tudománytörténet-írás. pp. 75–80.
A kuhni paradigmaelmélet tudománytörténeti és tudományfilozófiai végiggondolásáról és a tudománytörténet-írás megújításának szükségességérõl.

86
COLONIZATION OR PARTNERSHIP? EASTERN EUROPE AND WESTERN SOCIAL SCIENCES [Gyarmatosítás vagy együttmûködés? Kelet-Európa és a nyugati társadalomtudományok]. Szerk.: Hadas Miklós–Vörös Miklós = Replika 1996. Special Issue. pp. 3–152.
(Tanulmányok):
Wessely Anna–Csepeli György: The Cognitive Chance of Central European Sociology. [A közép-európai szociológia kognitív esélye.] pp. 11–19.
Ua. magyarul: Replika 1992/1–2.
Cahalen, Deborah J.: What Stalin and Reagan Told us to Think. The Reproduction of the Cold War Paradigm in American Academia. [Amit Sztálin és Reagan szerint gondolnunk kellett. A hidegháborús paradigma reprodukciója az amerikai akadémián.] pp. 21–26.
Kideckel, David A.: What’s in a Name? The Persistence of East Europe as Conceptual Category. [Mit takar egy elnevezés? Kelet-Európa mint fogalmi kategória folytonossága.] pp. 27–32.
A „nyugati” és a „keleti” fogalma.
Lengyel György (szociológus): Economic Sociology in East-Central Europe. Trends and Challenges. [Gazdaságszociológia Kelet-Közép-Európában. Trendek és kihívások.] pp. 35–51.
Kuczi Tibor: The Split Sociological Mind in East-European Societies. Comments on György Lengyel’s Article. [A meghasadt szociológiai gondolkodás a kelet-európai társadalmakban.] pp. 53–57.
Hadas Miklós: Bartók, the Scientist. [Bartók, a természettudós.] pp. 59–71.
Ua. magyarul: Replika 1998/33–34.
Gal, Susan: Feminism and Civil Society. [Feminizmus és civil társadalom.] pp. 75–81.
A kelet-európai feminizmus csírái.
Neményi Mária: The Social Construction of Women’s Roles in Hungary. [A nõi szerepek társadalmi konstrukciója Magyarországon.] pp. 83–89.
A nõi szerepek ambivalens megítélése a rendszerváltás elõtt és után.
Šiklová, Jiøina: Different Region, Different Women: Why Feminism isn’t Succesful in Czeh Republic. [Más régió, más nõk. Miért nem sikeres a feminizmus a Cseh Köztársaságban?]. Ford.: Altshuler, David, pp. 91–95.
Smejkalová, Jiøina: On the Road: Smuggling Feminism Across the Post-Iron Curtain. [Útközben. A feminizmus átcsempészése a volt szocialista országokba.] pp. 97–102.
Nicolaescu, Mãdãlina: Utopian Desires and Western Reprezentations of Feminity. [Utópista vágyak és a nõi nem nyugati megjelenítései.] pp. 103–108.
A nõi magazinok a nyugati nõideált tükrözik.
Csepeli György–Örkény Antal–Scheppele, Kim Lane: Acquired Immune Deficiency Syndrome in Social Science in Eastern Europe. The Colonization of East European Social Science. [Szerzett immunhiány-szindróma a társadalomtudományban Kelet-Európában. A kelet-európai társadalomtudomány gyarmatosítása.] pp. 111–123.
A nyugati szakemberek lehetõségei a társadalomtudományi kutatásban Kelet-Európában. (L. még: Social research 1996. 2., Magyarul Kim Lane Scheppele reflexiójával együtt: Replika 1998/33–34.).
Andorka Rudolf: The Uses of International Cooperation in the Social Sciences. Comments on the Article by Csepeli–Örkény–Scheppele. [A nemzetközi társadalomtudományos együttmûködés elõnyei. Kommentár a Csepeli–Örkény–Scheppele-tanulmányhoz.] pp. 125–128.
Ua. magyarul: Replika 1999/36.
Kusá, Zuzana: The immune deficiency – acquired or inherited? Comments on Csepeli–Örkény–Scheppele: Acquired immune deficiency syndrome in social science in Eastern Europe. [Immunhiány – szerzett vagy öröklött? Megjegyzések Csepeli–Örkény–Scheppele: Szerzett immunhiány szindróma a társadalomtudományban Kelet–Európában c. cikkéhez ] pp. 129–135.
Ua. magyarul: Replika 1998/33–34.
Lemon, Alaina–Altshuler, David: Whose Social Science is Colonized? Response to „AIDS in Social Science in Eastern Europe”. [Kinek a társadalomtudományát gyarmatosították? Válasz az „AIDS a kelet-európai társadalomtudományban” c. cikkre.] pp. 137–141.
Ua. magyarul: Replika 1998/33–34.
Csepeli György–Örkény Antal–Scheppele, Kim Lane: Response to Our Critics (and to Our Supporters). [Válasz kritikusainknak és támogatóinknak.] pp. 143–151.
A vita lezárása. (Ua. magyarul: Replika 1993/33–34.)

87
Congdon, Lee: Bûn és büntelenség. Az ismeretlen Lakatos Imre. = Replika 1998/29. pp. 7–23.
Lakatos életútja, politikai mûködése. Elõzmény: Replika 1996/23–24.
(Hozzászólás):
Mihályi Gábor: Egy életkudarc története = Replika 1998/30. . pp. 103–114.
Életrajzi adalék Lakatos Imre pályájához Lee Congdon róla írt életrajza kapcsán. (Lásd Replika 1998/29.)

88
Dyson, Esther: A szellemi érték. Ford.: Ivacs Ágnes = Replika 1996/21–22. pp. 277–286.
Részlet. Az e-rovatban megjelent internet és szerzõi jog kapcsolatáról szóló cikkekhez.

89
FEYERABEND HALOTT. Szerk.: Forrai Gábor = Replika 1994/13–14. pp. 5–42.
(Tanulmányok):
Forrai Gábor: Paul Feyerabend (1924–1994). pp. 7–13.
Feyerabend, Paul: Hogyan védjük meg a társadalmat a tudománytól? Ford.: Boross Anna, pp. 15–25.
Feyerabend, Paul: A tudomány egy szabad társadalomban (részlet). Ford.: Csákó Gabriella, pp. 27–31.
Feyerabend, Paul: A módszer ellen. Ford.: Surányi László, pp. 33–36.
Rapolyi László: Tudomány egy posztmodern társadalomban. pp. 37–42.

90
Langer, Josef: Colonization or Partnership? Megjegyzések a Replika különszámához. Ford.: Steckl Anna = Replika 1999/35. pp. 145–148.
Hozzászólás a Replika azonos címû 1996-os angol nyelvû különszámához. (Megj. még: Sozialwissenschaften in Osteuropa. IZ Newsletter 1998. szept.)

91
Mirszkaja, E. Z.: Az átalakulás fájdalmas folyamata: mit várunk a nemzetközi együttmûködéstõl? Ford.: Steckl Anna = Replika 1999/35. pp. 149–151.
A kelet-európai, ill. az orosz tudomány helyzete a rendszerváltás után. Vita a Replika 1996-os, Colonization or Partnership c., angol nyelvû különszámával. (Megj. még: Sozialwissenschaften in Osteuropa. IZ Newsletter. 1998. szept.)

92
RACIONÁLIS–E A TUDOMÁNY? Szerk.: Forrai Gábor = Replika 1996/23–24. pp. 5–67.
Lakatos Imre tudományfilozófus emlékére.
(Tanulmányok):
Forrai Gábor: Lakatos Imre tudományfilozófiája: vázlat. pp. 7–17.
Margitay Tihamér: Racionalitás és objektivitás. pp. 19–24.
L. I. munkásságának összevetése a tudományelmélet nagy alakjaival.
Kiss Olga: Lakatos Imre matematika-filozófiája. pp. 25–38.
Palló Gábor: Párhuzamok és metszéspontok. Lakatos Imre és Polányi Mihály. pp. 39–50.
Lakatos Imre: Toulmin megértése. pp. 51–67.
Toulmin, Stephen: Az emberi megértés c. mûvének kritikája.

93
Steiner, Helmut: Kommentár Csepeli György, Örkény Antal és Kim Lane Scheppele: Acquired Immune Deficiency Syndrome in Social Science in Eastern Europe címû írásához. Ford.: Steckl Anna = Replika 1999/36. pp. 151–154.
Elõzm.: Replika 1996. Special Issue.

94
A TUDOMÁNY GYARMATOSÍTÁSA? = Replika 1998/33–34. pp. 19–74.
A cikksorozat részben a Replika 1996-os „Colonization or Partnership? Eastern Europe and Western Social Sciences” c. angol nyelvû számában megjelent írások magyar fordításait tartalmazza. Elõzménynek tekinthetõ a Replika 1992/1–2. számában megkezdett vita.
(Tanulmányok):
Hadas Miklós: Bartók, a természettudós. pp. 21–33.
Hozzászólás a vitához. Értelmiség és szakértelmiség, kelet-európai és nyugati, ill. posztszocialista és fejlõdõ országokbeli értelmiségiszerepek összehasonlítása. A négy legnagyobb magyar zeneszerzõ mint modell „a félperifériabeli nemzeti mûvészetek modernizálására”, példájuk a társadalomtudósok számára. (Ua. angolul: Replika 1996. Special Issue).
Csepeli György–Örkény Antal–Scheppele, Kim Lane: Kelet és Nyugat között. A kelet-európai társadalomtudomány szerzett immunhiányos betegségének tünetei. Ford.: Csepeli György, pp. 35–48.
A Csepeli–Örkény szerzõpáros szövegét részenként kommentálja Scheppele: Válasz: Wessely Anna–Csepeli György: A közép-európai szociológia kognitív esélye c. cikkére = Replika 1992/1–2. Angolul megj.: The Colonization of Eastern European Social Science = Social Research 1996. vol. 63. 2., ua. magyarul: Közgazdasági Szemle, 1998. 3.
Andorka Rudolf: A nemzetközi társadalomtudományos együttmûködés elõnyei. pp. 49–52.
Kusá, Zuzana: Szerzett vagy öröklött immunhiány? Ford.: Boross Anna, pp. 53–59.
Lemon, Alaina–Altshuler, David: Kinek a társadalomtudományát gyarmatosították? Ford.: Boross Anna, pp. 61–65.
Csepeli György–Örkény Antal–Scheppele, Kim Lane: Válasz bírálóinknak (és támogatóinknak). Ford.: Boross Anna, pp. 67–74.
A szerzõk „Kelet és Nyugat között…” c. tanulmánya által elindított vita lezárása.
 

E Tér és társadalom. Városszociológia. Urbanizáció

95
Cowen, Harry: Vita Nagy-Britanniában a lokalitáskutatásról. Ford.: Balog Iván = Replika 1992/1–2. pp. 119–130.
Kitekintéssel a magyarországi rendszerváltásra.

96
NAGYVÁROSOK VÁNDORAI. Szerk.: Feischmidt Margit = Replika 1999/38. pp. 89–160.
(Tanulmányok):
Hannerz, Ulf: A világvárosok szerepe a kultúrában. Ford.: Kulcsár Dalma. pp. 91–103.
A világváros-jelleg kulturális összetevõi.
Niedermüller Péter: Etnicitás és politika a késõ modern nagyvárosokban. pp. 105–120.
Cag¢lar, Ayse C.: Törökök Berlinben: társadalmi kirekesztés és mobilitási stratégiák. Ford.: Pál Eszter. pp. 121–135.
Silverstein, Paul A.: A „másik” Franciaország. Regionális és transznacionális etnikai identitások. Ford.:Miklósi Zoltán. pp. 137–160.
„A francia állam ambivalenciája az etnikai-faji, nyelvi különbözõségek kezelésében”. A tanulmány eredeti angol változatát lásd Replika 1997 Special Issue.
 

F Gazdaságszociológia. Gazdaságpolitika.

97
BANKURALOM? Szerk.: Kövér György. Replika 1997/25. pp. 23–86.
(Tanulmányok):
Kövér György: Bankuralom? Bevezetõ a tanulmányokhoz. pp. 23–24.
Eigner, Peter: Bank-ipar viszony Ausztria(-Magyarországon) 1895 és 1938 között. Ford.: Mészáros Balázs, pp. 25–35.
Tomka Béla: Személyi összefonódás (interlocking directorates) bankok és iparvállalatok között a századforduló Magyarországán. pp. 37–46.
Kövér György: A pesti kereskedõ-bankár másodvirágzása és az iparfinanszírozás a 20. század elsõ felében. pp. 47–53.
Pogány Ágnes: Bankárok és üzletfelek. A Magyar Általános Hitelbank és vállalati ügyfelei a két világháború között. pp. 55–66.
Lengyel György (szociológus)–Bartha Attila: Bankárok: a magyar gazdasági elit domináns csoportja? pp. 67–86.
A rendszerváltás után.

98
JÁNOSSY FERENC EMLÉKÉRE. Szerk.: Fokasz Nikosz = Replika 1997/28. pp. 19–36.
Jánossy Ferenc közgazdász (1914–1997).
(Tanulmányok):
Hegedûs B. András–Kozák Gyula–Szabóné Dér Ilona: „Utolérni és túlhaladni”. Interjúrészletek Jánossy Ferenccel, pp. 21–28.
Részl. a Medvetánc 1986/4.–1987/1. sz.-ban megjelent interjúból.
Vajda Mihály: Ferkó. pp. 29–32.
Életrajzi adalék Lukács György fogadott fiáról, Jánossy Ferencrõl.
Vámos Tibor: Jánossy-örökség és rendszerelméleti asszociációk. pp. 33–36.
 

F.1 Ipari szervezetek. Vállalkozás.

99
KÉNYSZERVÁLLALKOZÁSOK. Szerk.: Laky Teréz = Replika 1993/11–12. pp. 237–277.
(Tanulmányok):
Laky Teréz: A boldogulás elbizonytalanodott lehetõségei. pp. 238–239.
Bevezetés a tanulmányokhoz.
Wheelock, Jane: Függetlenség és önállóság. pp. 240–252.
Az új kisvállalkozó családok által tapasztalt elõnyök és hátrányok a helyi gazdaságban.
Winch, Graham: A rugalmasság keresése. Az építõipar esete. pp. 253–266.
Katila, Saija: Kényszervállalkozás. pp. 267–277.
Kérdõíves felmérés finnországi falusi és kezdõ válklalkozók motivációiról.

100
Lengyel György (szociológus): Vezetõk a nyolcvanas években = Replika 1992/1–2. pp. 162–164.
Könyvismertetés (Bp., KSH. 1991).

101
VÁLLALKOZÓI KULTÚRÁK. Szerk.: Kuczi Tibor = Replika 1998/29. pp. 151–197.
(Tanulmányok):
Kuczi Tibor: Vállalkozás és kultúra. pp. 153–155.
Kuczi Tibor: Vállalkozói kultúra – az életutak finalitása. pp. 157–170.
Berger, Brigitte: A modern vállalkozás kultúrája. Ford.: Bereck Klára, K. pp. 171–184.
Ulin, Robert C.: Hagyományalkotás és reprezentáció mint kulturális tõke. A délnyugat-francia borászat története. Ford.: Bereck Klára, K. pp. 185–197.
 

F.2 Agrárszervezetek, agrárszociológia

102
BOMLÁS ÉS SARJADÁS A MAGYAR MEZÕGAZDASÁGBAN. Szerk.: Kovács Katalin (településtudományok) = Replika 1998/33–34. pp. 103–192.
(Tanulmányok):
Bali János: Megtorpanás? A mezõgazdasági árutermelés fejlõdésének korlátai egy málnatermõ településen. pp. 107–119.
Váradi Monika Mária: Keskeny az ösvény. Esettanulmány a „Harmónia” Mgtsz átalakulásáról. pp. 121–135.
Kovács Katalin (településtudományok): Elfújja a szél? Esettanulmány a „Homokvár” szövetkezetrõl. pp. 137–150.
Swain, Nigel: Küzdelmes életutak egy változó világban: „Nemesfalu” és az „Aranyszõlõ” Rt. Ford.: Kállai Tibor, pp. 151–161.
Hamar Anna: A „semmibõl” lett gazdaságok. pp. 163–176.
Esettanulmány Az agrárértelmiség a ’90–es években c. kutatás keretében.
Kovács Katalin (településtudományok): Bomlás és sarjadás az agrárgazdaságban. pp. 177–192.

103
RESTUCTURING CENTRAL EUROPEAN AGRICULTURE [A POSZTSZOCIALISTA MEZÕGAZDASÁG ÚJJÁSZERVEZÉSE]. Szerk.: Kovács Katalin (településtudományok) = Replika 1998. Special Issue. pp. 137–221.
(Tanulmányok):
Kovács Katalin (településtudományok): Restructuring Post-Socialist Agriculture. Introduction. [A posztszocialista mezõgazdaság újjászervezése. Bevezetés.] pp. 139–144.
Alanen, Ilkka: The Effects of Internal Struggles Within Collective Farms on Emerging Enterprise Structures. The Case of Estonia. [A kollektív farmokon belüli ellentétek hatása a kialakuló vállalkozói struktúrára Észtország esetében.] pp. 145–160.
Kaneff, Deema: Private Co-Operatives and Local Property Relations in Rural Bulgaria. [Magán-termelõszövetkezetek és helyi tulajdonviszonyok a vidéki Bulgáriában.] pp. 161–172.
Kovács Katalin (településtudományok): Strengths, Controversies and a Show-Case of Failure in Hungarian Agricultural Restructuring. The Case of the Hollóföldje Co-Operative. [Feszültségek, ellentmondások és kudarcok a magyar mezõgazdaság szerkezeti átalakulása során. Esettanulmány Hollóföldje termelõszövetkezetérõl.] pp. 173–189.
Vincze Mária–Swain, Nigel: Agricultural Transformation and the Rural Labour Market in Romania. [Mezõgazdasági átalakulás és a vidéki munkaerõpiac Romániában.] Ford.: Frank Orsolya, pp. 191–205.
Námerová, Iveta–Swain, Nigel: Co-operative Transformation and Co-operative Survival in Slovakia. [Termelõszövetkezeti átalakulás és a termelõszövetkezetek túlélése Szlovákiában.] pp. 207–221.
F.3 Szolgáltatás. Kereskedelem

104
A világjáró pincér. Kasza László monológja. Az interjút készítette és monológgá szerkesztette Hadas Miklós = Replika 1999/38. pp. 7–18.
Egy pincér életútja, aki foglalkozása révén állandó kapcsolatban volt az élsportolókkal.

105
A seft. Az eredeti interjút Keul Andrea készítette, monológgá Hadas Miklós szerkesztette = Replika 1997/27. pp. 7–20.
Egy üzletelõ mindennapjai, vállalkozóvá válása a rendszerváltás elõtt és után.
 

G.0 Család. Nemek. Szexuális magatartás

106
FÉRFIURALOM? = Replika 1994/13–14. pp. 45–85.
(Tanulmányok):
Férfiuralom. Beszélgetés Pierre Bourdieu-vel. Az interjút készítette és megszerkesztette Hadas Miklós. Ford.: Hadas Miklós, pp. 47–53.
Körkérdés a nõkrõl. pp. 54–85.
Bullain Nilda: A nõ szüffrazsett, traktoroslány, htb. (pp. 55–61.); Büky Dorottya: Hétköznapi gondolatok. (pp. 63–65.); valamint Hernádi Miklós, Hrubos Ildikó, Koncz Katalin, Márton László, Szilágyi Vilmos és Tóth Olga válaszai.

107
Szex és forradalom. Egy ötvenhatos magyar emigráns az európai nemi piacon. Az interjút készítette és monológgá szerkesztette Hadas Miklós = Replika 1997/25.
A 60-as évek szexuális forradalmáról, a szexualitásban azóta beállt változásokról a posztmodern korban, valamint a különbözõ nemzetek szexuális imázsáról.

108
A vagina tekintete. Kati monológja. Az interjút készítette és monológgá szerkesztette Hadas Miklós = Replika 1999/35. pp. 5–17.
Egy Franciaországban élõ magyar fotográfusnõ vallomása – elsõsorban szexuális kapcsolatairól, a szexuális forradalom hatásáról, kommunában töltött éveirõl és a fotózásról.

109
LESZBIKUS ÉS MELEG IDENTITÁSPOLITIKÁK. Szerk.: Kalocsai Csilla–Takács Judit = Replika 1998/33–34. pp. 193–257.
(Tanulmányok):
Kalocsai Csilla: Leszbikus és meleg elméletek: identitások és identitáspolitikák. pp. 195–201.
Bevezetõ a tanulmányokhoz.
Takács Judit: Bevezetés a homoszexualizálás tudományába. pp. 203–212.
A közgondolkodás és az identitás kölcsönös egymásra hatása.
Fuss, Diana: Leszbikus és meleg elmélet: az identitáspolitika kérdése. Ford.: Vándor Anna, pp. 213–228.
Identitáselméletek.
Duggan, Lisa: A különbözõség közössége. Ford.: Farkas Krisztina, pp. 229–242.
A „queer” közösségrõl, ill. mozgalomról, amely nem fogadja el a biológiailag meghatározott nemi különbségek társadalmi predesztinációját.
Bech, Henning: Századvégi nyugati szexualitások: queer identitások és a modern homoszexuálisok eltûnése. Ford.: Farkas Krisztina–Takács Judit, pp. 243–257.
„Queer” alatt eredetileg homoszexuálisokat, leszbikusokat és biszexuálisokat értettek, de értenek olyan „asszimilációellenes” mozgalmat is, melynek tagjait az egyesíti, hogy elutasítják a biológiai és társadalmi nem domináns szervezõdési módját.

110
NEMEK A MOZIBAN. Szerk.: Nagy Zsolt = Replika 1997/28. pp. 129–170.
(Tanulmányok):
Nagy Zsolt: A kép teste, a test képei. pp. 131–132.
Bevezetés a tematikus blokkhoz.
Prince, Stephen: Hatalom és fájdalom. Tartalomelemzés és a pornográfia ideológiája. Ford.: Kiss Balázs, pp. 133–143.
Pornófilmek kvantitatív elemzése.
Caputi, Jane: Egy ágyban az ellenséggel, avagy Pretty Woman II. Mi történik azután, hogy a hercegnõ fölébred? Ford.: Dori Erzsébet, pp. 145–151.
A férfi-nõ viszony ábrázolása a címben említett filmekben.
Neale, Stephen: A különbözõség fajtái. A nyolcadik utas: a halál és a Szárnyas fejvadász. Ford.: Kiss Balázs, pp. 153–160.
Az emberi és nem emberi, illetve a nemek közötti különbözõségek ábrázolása a címben szereplõ filmekben.
Hadas Miklós: Az örök cowboy. Férfitoposz az Oscar-díjas filmekben (1984–1996). pp. 161–170.
Cannes-i és Oscar-díjas filmek hõseinek összehasonlítása, mint az európai és az amerikai ideál összevetése.

111
Somlai Péter: Gondolatok a Terhesség-szülés-születés II. kötetének olvasása közben. = Replika 1992/1–2. pp. 165–168.

112
SZOCIÁLPOLITIKAI MARGINÁLIÁK. PROSTITÚCIÓ, PROSTITUÁLTAK A SZÁZADFORDULÓN. Szerk.: Léderer Pál (szociológus) = Replika 1996/21–22. pp. 8–74.
A szerkesztõ bevezetõjével és a korabeli szerzõk bemutatásával, pp. 9–11. Korabeli dokumentumok, jogszabályok és cikkek, melyeket jelenkori tanulmányok, törvény-elõkészítõ szövegek tarkítanak.
(Tanulmányok):
Somlai Péter: Megtisztítani. pp. 12–13.
A prostitúció mai magyarországi jogi szabályozási terveihez.
Brichta Kálmán: Budapestnek vesznie kell (1891). pp. 14–24.
Gorz, André: Méthamorphoses du travail. (Részlet). Ford.: Léderer Pál (szociológus). pp. 17.
(Tipográfiailag Brichta Kálmán: Budapestnek vesznie kell c. cikkében.)
A hatóság védelme alatt megtûrendõk-e még tovább is a nyilvános kéjelgõ házak? (Húsz gyulai polgárnak a városi képviselõtestületéhez intézett beadványa. 1880.) pp. 25–28.
Kovács István (19. sz.): A gyulai képviselõtestület 1879. decz. 27-én tartott ülésében a prostitutio tárgyában tartott beszéde. (1880.) pp. 29–36.
Cséri János: Budapest fõ- és székváros prostitutio-ügye (1893). pp. 37–47.
Weisz Dániel: A prostitutió kérdése Budapesten (1878). pp. 49–62.
Korabeli röpirat.
Budapest Székesfõváros szabályrendelete a prostitúcióról (1909). pp. 63–74.
 

G.1 A nõk helyzete

113
Barát Erzsébet: A nõk érdekében folytatott kutatás korlátai. = Replika 1999/37. pp. 163–170.
Nõszerepek. Hozzászólás Neményi Mária–Kende Anna: Anyák és lányok (Replika 1999/37.) cikkéhez.
(Hozzászólás):
Neményi Mária–Kende Anna: Válasz Barát Erzsébetnek = Replika 1999/37. pp. 169–170.

114
A világ természetes dolgai. Svitel Zsuzsa monológja. Az interjút készítette és monológgá szerkesztette Hadas Miklós = Replika 1999/36. p. 7–21.
Egy leszbikus nõ élettörténete.

115
A forradalom leánya. Az eredeti interjút Hoyer Mária készítette, monológgá Hadas Miklós szerkesztette = Replika 1998/31–32. pp. 5–16.
Egy kivégzett 56-os forradalmár lányának nehézségekkel teli életútja.

116
HUNGARIAN WOMEN’S NARRATIVES [Magyar nõk narratívái]. Szerk.: Hadas Miklós = Replika 1998. Special Issue. pp. 5–58.
(Tanulmányok):
Hadas Miklós: Contextual Plurality: a Shoddy Dictatorshipp. Introduction to the Hungarian Women’s Narratives. [Kontextuális pluralitás: puha diktatúra. Bevezetés a „Magyar nõk narratívái” c. cikksorozathoz.] pp. 7–15.
In the Palm of God. [Az úristen tenyerén]. Az eredeti interjút Váradi Monika Mária készítette, monológgá Hadas Miklós szerkesztette. Ford.: Pokoly Judit, pp. 17–26.
Ua. magyarul: Replika 1998/33–34.
The Daughter of the Revolution. [A forradalom leánya]. Az eredeti interjút Hoyer Mária készítette, monológgá Hadas Miklós szerkesztette. Ford.: Csonka Ágnes, pp. 27–38.
Ua. magyarul: Replika 1998/31–32.
Drug Monologue. [Drogmonológ]. Az eredeti interjút Hoyer Mária készítette, monológgá Hadas Miklós szerkesztette. Ford.: Pokoly Judit, pp. 39–49.
Ua. magyarul: Replika 1997/28.
Cancer and Cure. In memoriam Gyöngyi. [Rákbetegség és gyógyítás. In memoriam Gyöngyi]. Az eredeti interjút Hoyer Mária készítette, monológgá Hadas Miklós szerkesztette. Ford.: Csonka Ágnes, pp. 51–58.
Ua. magyarul: Replika 1997/27.

117
NÕSZEREPEK = Replika 1999/35. pp. 78–141.
(Tanulmányok):
Silverman, Debora: Az „új nõ”, a feminizmus és a díszítõmûvészetek a múlt század végi Franciaországban. pp. 79–88.
Saly Noémi: A Puella Classica. Egy századeleji „írónõ” hányattatásai és színeváltozásai. pp. 89–104.
Egy pesti kasszírnõbõl lett pozsonyi írónõrõl.
Federmayer Éva: Polgári lakáskultúra és ezredfordulós nõiesség. Elmélkedés a magyar lakáskultúra-beszédmódról. pp. 105–115.
A rendszerváltás hatása a lakberendezés elveire, szokásaira. A lakberendezési magazinok által közvetített és tükrözött kép.
Neményi Mária–Kende Anna: Anyák és lányok. pp. 117–141.
Két nõnemzedék összehasonlítása a két korosztályt képviselõ szociológusnõ saját osztálytársaikkal készített interjúi alapján.

118
Az Úristen tenyerén. Az eredeti interjút Váradi Monika Mária készítette, monológgá Hadas Miklós szerkesztette = Replika 1998/33–34. pp. 7–33.
Egy vidéki asszony életútja, akinek a rendszerváltás után 30 éves szakmai múlttal a munkanélküliséggel is meg kellett küzdenie.
 

H.1 Életszínvonal, fogyasztás. Jóléti állam

119
AZ ÉLELEM MEGESZ BENNÜNKET. Szerk.: Andor Mihály = Replika 1997/27. pp. 81–140.
Elõszó: Andor Mihály, pp. 83–84.
(Tanulmányok):
Mennell, Stephen: Csökkenõ különbségek, növekvõ választék. Ford.: Andor Mihály, pp. 85–91.
A tömegkultúra jelei a táplálkozásban.
Beardsworth, Alan–Keil, Teresa: A modern táplálékrendszer kialakulása. Ford.: Andor Mihály, pp. 93–101.
Ritzer, George: A társadalom mcdonaldizációja. Ford.: Andor Mihály, pp. 103–115.
Andor Mihály: Húsosfazék – avagy a hús különleges társadalmi szerepe. pp. 117–140.

120
FOGYASZTÁS ÉS KULTÚRA = Replika 1996/21–22. pp. 75–159.
(Tanulmányok):
Vörös Miklós: Fogyasztás és kultúra. pp. 77–79.
Bevezetõ a cikksorozathoz.
Appadurai, Arjun: Fogyasztás, idõtartam, történelem. Ford.: Farkas Krisztina–Vörös Miklós, pp. 81–97.
Campbell, Colin: A [tizennyolcadik] 18. századi angol fogyasztói forradalom okai. Ford.: Bodon Györgyi, pp. 99–115.
Campbell, Colin: A modern fogyasztói étosz rejtélye. Ford.: Bodon Györgyi, pp. 117–137.
Zentai Violetta: A fogyasztás kultúrája és a történelem. pp. 139–159.
A fogyasztás három elméleti megközelítése.

121
FOGYASZTÓI SZOCIALIZMUS = Replika 1997/26. pp. 15–66.
(Tanulmányok):
Vörös Miklós: Életmód, ideológia, háztartás. A fogyasztás kutatás politikuma az államszocializmus korszakában. pp. 17–30.
A politikai gazdaságtannak, a makroökonómiának és a szociológiának a Kádár-korszak fogyasztásával kapcsolatos szemlélete és kutatási irányai. Fogyasztáskutatás Magyarországon – történeti áttekintés.
Hammer Ferenc–Dessewffy Tibor: A fogyasztás kísértete. pp. 31–46.
A fogyasztás társadalmi és politikai vetületei a Kádár-korszakban.
Nagy Katalin, S.: Fogyasztás és lakáskultúra Magyarországon a hetvenes években. pp. 47–53.
Merkel, Ina: A fogyasztói társadalomba vezetõ út. Ford.: Kovács Tímea, pp. 55–66.
Fogyasztói igények és fogyasztáspolitika az 1960-as évek elején az NDK-ban.
 

H.2 Szabadidõ. Játék. Sport

122
FOCIÜZLET. Szerk.: Dénes Ferenc–András Kriszta = Replika 1997/27. pp. 141–169.
(Tanulmányok):
Dénes Ferenc: Lövésbõl lesz… A hivatásos magyar labdarúgás átalakulásának közgazdasági alapjai. pp. 143–151.
Horváth Sándor: A hazai futballüzlet fejlesztésének feltételei. pp. 153–160.
Dénes Ferenc: Itt a márka? Interjú Bayer Józseffel. pp. 161–164.
A hazai futball szponzorálási lehetõségeirõl. A sport iránti érdeklõdés Magyarországon.
Dénes Ferenc–András Kriszta: Bajnokcsapat? Interjú Nyilasi Tiborral. pp. 165–169.
Dénes Ferenc–Tamás Tibor–András Kriszta: Gólhelyzet. Interjú Mezei Györggyel. pp. 170–173.

123
FUTBALL ÉS TÖRTÉNELEM = Replika 1995/17–18. pp. 87–149.
(Tanulmányok):
Hadas Miklós–Karády Viktor: Futball és társadalmi identitás. Adalékok a magyar futball társadalmi jelentéstartalmának történelmi vizsgálatához. pp. 89–119.
A magyar foci története, az egyes csapatok szurkolótábora. (Mellékletben a nemzeti bajnokságok gyõztesei.)
Murray, Bill: A Celtic és a Rangers. Ford.: Zeke Gyula, pp. 121–134.
A két glasgow-i futballcsapatról, a katolikus írek és a protestánsok közötti ellentétekrõl.
Bromberger, Christian–Mariottini, Jean–Marc: Vörös és fekete. Ford.: Jobbágy Imola, pp. 135–149.
Részlet egy készülõ mûbõl: A futbalmeccs. A szurkolói szenvedély etnológiája Marseille-ben, Nápolyban és Torinóban. Rivális futballcsapatok és szurkolótáboruk szimbolikája a nemzeti bajnokság során.

124
JÁTÉK–E A SPORT? Szerk.: Tamás Tibor = Replika 1998/29. pp. 25–80.
(Tanulmányok):
Tamás Tibor: Homo ludens-e a sportoló? pp. 27–39.
Elias, Norbert: A sport eredete mint szociológiai probléma. Ford.: Kovács Lola, pp. 41–54.
Guttmann, Allen: Spontán játék, szervezett játékok, versenyek, sportok. Ford.: Andor Eszter, pp. 55–65.
Kew, Frank C.: Játékszabályok és társadalomelmélet. Ford.: Somlyódi Nóra, pp. 67–80.

125
A JÁTÉKSTÍLUS FORRADALMA = Replika 1999/36. pp. 83–144.
Tanulmányok az európai futballról.
(Tanulmányok):
Mason, Tony: Rúgd és fuss – avagy a játékstílus forradalma? Az angol profi futball a nagyhatalomtól a hanyatlás képzetéig. Ford.: Kállai Tibor, pp. 85–95.
John, Michael: A sport az osztrák társadalomban az 1890-es és az 1930-as évek között: a bécsi futball példája. Ford.: Kállai Tibor, pp. 97–109.
Marschik, Matthias: Mindenki öröme: Bécs futballkultúrája a náci korszakban. Ford.: Kállai Tibor, pp. 111–123.
A németekkel szembeni ellenállás és a nemzetiszocialista befolyás között.
Hadas Miklós: Stílus és karakter. Futballhabituológiai traktátus. pp. 125–144.
A magyar futballválogatott játékstílusának történeti elemzése.
 

I.2 Néprajz. Antropológia. Kultúrakutatás

126
Imre Anna: Átmenetek. 1990. 1. szám = Replika 1991/2–3. pp. 152–155.
Az Átmenetek címû, negyedévi csíkszeredai folyóirat bemutatása.

127
A KULTÚRAKUTATÁS ESÉLYEI [1.] = Replika 1994/ 13–14. pp. 87–197.
Niedermüller Péter vitaindító tanulmánya a komplex kultúrakutatás elméleti, módszertani, történeti dilemmáiról, különös tekintettel Magyarországra. Továbbá 10 hozzászólás.
(Tanulmányok):
Niedermüller Péter: Paradigmák és esélyek avagy a kulturális antropológia lehetõségei Kelet-Európában. pp. 89–129.
Bíró A. Zoltán: Az esély esélyérõl avagy hogyan is lesz kulturális antropológia Kelet-Európában? pp. 131–134.
Fejõs Zoltán: Esélyekrõl: elmélettel vagy anélkül. pp. 135–140.
Kuczi Tibor: A tudományos és a mindennapi nyelvhasználatról. pp. 141–144.
László János: Reflexiók Niedermüller Péter tanulmányára. pp. 145–148.
Mohay Tamás: A néprajz és a néprajzkritika határai. pp. 149–154.
Pléh Csaba: A társadalmiság és a társadalomtudomány új mintázatai. Egy konzervatív pszichológus reflexiói Niedermüller Péter dolgozatára, pp. 155–159.
Voigt Vilmos: Diskurzus, vita, kommentár, reflexió stb. pp. 160–167.
Vörös Miklós: Az antropológia és a néprajzi kutatás politikuma. pp. 169–174.
Werner, Oswald: „Transzcendencia” és metodológia az etnográfiában. Modernista hozzászólás Niedermüller Péter tanulmányához. Ford.: Farkas Krisztina pp. 175–182.
Karády Viktor: A legitimitás kérdése a francia etnológia megszervezõdésében. Ford.: Hadas Miklós–Zeke Gyula, pp. 183–197.

128
A KULTÚRAKUTATÁS ESÉLYEI [2.] = Replika 1994/15–16. pp. 179–277.
A folyóirat elõzõ (13–14.) számában fókuszba állított téma folytatása és az ott elkezdett vita második része. Hozzászólások Niedermüller Péter vitaindítójához.
(Tanulmányok):
Biczó Gábor: Egy vita margójára. pp. 181–187.
A kulturális antropológiai kérdésfeltevés lehetõsége és létjogosultsága.
Farkas János (tudományszociológus): Az összehasonlító antropológia esélyei. pp. 188–190.
Gyáni Gábor: A társadalomtörténet mint retrospektív kulturális antropológia? pp. 191–198.
Horányi Özséb: Hozzászólás. Niedermüller Péter: „Paradigmák és esélyek, avagy a kulturális antropológia lehetõségei Kelet-Európában” címû írására. pp. 199–211.
Takács András: Az antropológia megtalálhatatlansága. pp. 212–215.
Niedermüller Péter: Néprajz, kulturális antropológia, kultúrakutatás. Válasz a hozzászólásokra. pp. 217–234.
A vita lezárása.
Kroeber, Alfred L.–Parsons, Talcott: A kultúra és a társadalmi rendszer fogalma. Ford.: Vörös Miklós, pp. 236–238.
Vörös Miklós: Határesetek. Az amerikai antropológia és szociológia kapcsolata történeti perspektívában. pp. 239–262.
Alfred L. Kroeber és Talcott Parsons itt közölt tanulmányának tudománytörténeti jelentõségérõl.
Kaschuba, Wolfgang: „Kulturalizmus”. Megjegyzések a szociális szempont eltûnésérõl a társadalomtudományokban. Ford.: Feischmidt Margit, pp. 263–277.
A kultúra kutatásával foglalkozó tudományokról, kül. tek. Németországra.

129
Magyari-Vincze Enikõ–Feischmidt Margit: A CARITAS és a romániai átmenet = Replika 1994/15–16. pp. 65–86.
A CARITAS „kölcsönös segélynyújtási társaság”-nak nevezett pilótajátékról – antropológiai szemszögbõl. (A szervezet tagjai és a „vezér” közti kapcsolat, a tagok viselkedése stb.)

130
N. P.: Kunt Ernõ (1946–1994) = Replika 1994/15–16. pp. 178.
 
 

J Társadalmi problémák. Szegénység

131
Ladányi János: Leszakadók – a gazdasági és társadalmi szerkezetváltás alternatívái. Közremûk.: Tardos Márton–Ferge Zsuzsa–Kemény István–Szelényi Iván–Kornai János– Madarász Aladár = Replika 1991/ 4. pp. 1–39.
Tardos Márton, Ferge Zsuzsa, Kemény István, Szelényi Iván elõadásának, Tardos Márton, Kornai János, Ferge Zsuzsa, Szelényi Iván, Madarász Aladár, Kemény István hozzászólásának rövidített szövege. Elhangzott a folyóirat kerekasztal-beszélgetésén a BKE-n 1991. június 20–án. Valamint Petschnig Mária Zitával, Bauer Tamással, Solt Ottíliával készült interjúk. A kérdéseket összeáll., a beszélgetést vezette és az interjúkat készítette: Ladányi János.
 

J.01 Szociálpolitika. Egészségügy szociológiája

132
Antal Z. László: Javaslattevõk dilemmái 1989-ben. (Egy egészségügyireform-elképzelés ürügyén) = Replika 1990/1. pp. 41–43.
(Hozzászólás):
Alpár Ottó: A javaslattevõ dilemmája a reflexiókkal = Replika 1990/1. pp. 43–44.

133
A HÁLAPÉNZRÕL = Replika 1992/ 1–2. pp. 62–87.
Antal Z. László, Balázs Péter és a Galasi Péter–Kertesi Gábor szerzõpáros másutt megjelent tanulmányainak rövid kivonata, valamint Bondár Éva és Buda Béla hozzászólása.
(Tanulmányok):
Bondár Éva: Három cikk ürügyén a hálapénz közgazdasági természetérõl. pp. 65–79.
Buda Béla: A hálapénz-szindróma. A magyar egészségügy különleges tünete nyomában. pp. 80–87.

134
In memoriam Gyöngyi. Rákbetegség és orvoslás. Az eredeti interjút Hoyer Mária készítette, monológgá Hadas Miklós szerkesztette = Replika 1997/26. pp. 7–13.
Sáfár Gyöngyi szociológus saját betegségének utolsó stádiumáról és gyógykezelésérõl.

135
VITA A HÁLAPÉNZRÕL [1.] = Replika 1993/9–10. pp. 86–107.
A vita elõzménye: Replika 1992/1–2.
(Tanulmányok):
Bordás István: Piac és feketepiac az egészségügyben. pp. 87–94.
Csaba Iván: A hálapénz közgazdasági értelmezéséhez. pp. 95–107.

136
VITA A HÁLAPÉNZRÕL [2.] = Replika 1993/11–12. pp. 203–236.
Hozzászólások és zárszók a Replika 1992/1–2. számában kezdõdött vitához.
(Tanulmányok):
Balázs Péter: Objektíven a hálapénzrõl. pp. 204–217.
Antal Z. László: A hálapénz kialakulásának szükségszerûsége és nélkülözhetetlen funkciói. pp. 218–236.
 
 
 

J.1 Deviáns magatartás. Kábítószerfogyasztás. Neurózis, elmebaj

137
CENTRAL EUROPEAN HYSTERIA [KÖZÉP-EURÓPAI HISZTÉRIA]. Szerk.: Lafferton Emese = Replika 1998. Special Issue. pp. 59–135.
(Tanulmányok):
Erõs Ferenc: The Female Disorder. Introduction. [A nõi rendellenesség. Bevezetés.] pp. 61–64.
A hisztéria. A kelet-közép-európai szociálpszichiátria társadalomtörténete.
Magyar András László: The Torn-Off Veil. [A letépett fátyol.] Ford.: Frank Orsolya, pp. 65–73.
Egy 10. században élt, híres arab orvos karrierjérõl, aki elõször alkalmazta a sokkterápiát.
Lafferton Emese: Hysteria and Deviancia in Fin-de-Siécle Hungary. Ilma’s Case. [Hisztéria és deviancia a 19. század végén Magyarországon. Ilma esete.] pp. 75–98.
Esettanulmány egy 19. század végén élt magyar hisztérikáról, Szekulics Ilmáról, a századfordulós pszichiátria- és kultúrtörténet kontextusában.
Csabai Márta: Her Body Her/Self? On the „Mysteries” of Hysteria and Anorexia Nervosa. [A nõi test és a nõi „én”. A hisztéria és az anorexia nervosa rejtelmeirõl.] pp. 99–111.
Mitchell, Juliet: Questioning the Oedipus Complex. [Az Ödipusz-komplexus megkérdõjelezése.] pp. 113–124.
A férfihisztériáról.
Hárs György Péter: Where Have You Gone, Hysteria?. [Hova tûntél, hisztéria?] pp. 125–135.

138
Drogmonológ. Az eredeti interjút Hoyer Mária készítette, monológgá Hadas Miklós szerkesztette = Replika 1997/28. pp. 7–18.
Egy középkorú, drogfüggõ nõ életútja.
 

K Társadalmi tudat. Társadalomfilozófia. Tudásszociológia

139
Braun Róbert: A nagy leszámolás = Replika 1998/33–34. pp. 261–267.
Hozzászólás Babarczy Eszter: Siralmas posztmodern c. tanulmányához: Replika 1998/30.

140
AZ EMLÉKEZÉS POLITIKÁJA. Szerk.: Feischmidt Margit = Replika 1999/37. pp. 17–88.
(Tanulmányok):
Olick, Jeffrey K.–Robbins, Joyce: A társadalmi emlékezet tanulmányozása: a „kollektív emlékezettõl” a mnemonikus gyakorlat történeti szociológiai vizsgálatáig. Ford.: Kulcsár Dalma, pp. 19–43.
Klimó, Árpád von: A nemzet Szent Jobbja. A nemzeti-vallási kultuszok funkcióiról. Ford.: Radics Viktória, pp. 45–56.
Magyari-Vincze Enikõ: A kolozsvári egyetem és a magyar identitáspolitika. pp. 57–66.
A kolozsvári egyetem szimbólumként való értelmezése.
Feischmidt Margit–Brubaker, Rogers: Az emlékezés politikája: az 1848-as forradalmak százötven éves évfordulója Magyarországon, Romániában és Szlovákiában. pp. 67–88.
Kül. tek. a magyar kisebbségre Romániában és Szlovákiában.

141
KÉSÕ MODERN. Szerk.: Zeke Gyula = Replika 1998/30. pp. 19–100.
(Tanulmányok):
Zeke Gyula: Blokkoló. pp. 21–24.
Modernizáció és amerikanizáció-kritika. Bevezetés a tematikus blokkhoz.
Saly Noémi: Conservo. pp. 25–32.
Esszé a hajdani és a mai konzervek közti „társadalom- és kultúrtörténeti” különbségekrõl.
Nádasdy Ádám: A „modern” és a belõle képzett fogalmak jelentés- és használattörténete. pp. 33–40.
Kuczi Tibor: Társadalomsakk. pp. 41–50.
A társadalom, mint a tudomány tárgya.
Babarczy Eszter: Siralmas posztmodern. pp. 51–63.
A „posztmodern” fogalmának kritikája.
Nagy Zsolt: Pucér Kelet. pp. 63–76.
A posztmodernizálódott euroatlanti régió és az 1989 utáni közép-kelet-európai társadalmak között zajló, alapjában kulturális interakcióról.
Pléh Csaba: Számítógép és személyiség. pp. 77–100.

142
KOCKÁZAT ÉS KULTÚRA. Szerk.: Szíjártó Zsolt = Replika 1998/31–32. pp. 17–91.
(Tanulmányok):
Szíjártó Zsolt: Kockázat, kultúra, konfliktus. pp. 19–43.
A kockázatok kutatásának története. Bevezetés a tanulmányokhoz gazdag bibliográfiával.
Bonß, Wolfgang: Bizonytalanság, kockázat és veszély. Ford.: Mesés Péter, pp. 45–62.
Douglas, Mary: A kockázat és a hibáztatás. Az erkölcsök és a veszély. Ford.: Friedrich Judit, pp. 63–76.
Beck, Ulrich: A kritikai elmélettõl a kockázattársadalom önkritikájáig. Ford.: Mesés Péter, pp. 77–91.

143
POSZTMODERN. Szerk.: Nagy Zsolt = Replika 1993/9–10. pp. 5–57.
(Tanulmányok):
Bauman, Zygmunt: Van-e posztmodern szociológia? Ford.: Bodnár Judit–Nagy Zsolt, pp. 7–22.
Dessewffy Tibor: A tolmács törvénye. pp. 23–29.
Bodnár Judit: A késõi kapitalizmus, mint a posztmodern gazdasági logikája? pp. 30–33.
Nagy Zsolt: A posztmodernrõl, tárgyszerûen. pp. 34–35.
Kiss Balázs: Baudrillard, a posztmodern. pp. 36–39.
Farkas Zsolt: Lyotard és a posztmodern feltételrendszer. pp. 40–49.
Szántó András: Itt a vége, fuss el véle… pp. 50–53.
Válogatott bibliográfia a posztmodern társadalomtudomány irodalmából, pp. 54–56.
 

K.1 Erkölcs, értékrend. Vallás. Egyház

144
KÖZGAZDASÁGTAN ÉS ETIKA. Szerk.: Horváth Sándor = Replika 1998/31–32. pp. 93–157.
(Tanulmányok):
Horváth Sándor: Értékek és választások a közgazdasági gondolkodásban. pp. 95–97.
Fekete László: Adam Smith Nemzetek gazdagsága és a felvilágosodás filozófiája. pp. 99–120.
Pataki György: Etika és közgazdaságtan. Gondolatok a jólét, a szabadság és az igazságosság kérdéseirõl. pp. 121–133.
Gedeon Péter: Gazdaság és erkölcs. A Fukuyama-tézisrõl. pp. 135–147.
Horváth Sándor: A túllétezés élménye. pp. 149–157.
A boldogulási stratégiák közötti mérlegelésrõl, erkölcsi választásokról. Az én korlátainak átlépése.

145
SZLOVÉN VALLÁSKUTATÁS. Szerk.: Smrke, Marjan = Replika 1998/31–32. pp. 159–218.
A rendszerváltás idején. Bevezetõ: Marjan Smrke.
(Tanulmányok):
Debeljak, Aleš: A fundamentalizmus indiszkrét bája. Ford.: Potoczki Klára, pp. 163–181.
Velikonja, Mitja: A vallás és az egyház mint nemzeti mitológiákat formáló tényezõ a posztszocialista társadalmakban. Ford.: Potoczki Klára, pp. 183–193.
Smrke, Marjan: [Második] II. János Pál pápa Maruèa jósnõ kristályainak országában. Ford.: Potoczki Klára, pp. 195–206.
Kreft, Lev: A felvilágosodás válsága és a másságtól való félelem. Ford.: Potoczki Klára, pp. 207–218.
Az értelmiség szerepérõl, a szélsõséges ideológiákról.

146
A VALLÁS ÉS A SZOCIOLÓGIA = Replika 1993/11–12. pp. 169–202.
(Tanulmányok):
Molnár Attila (vallásszociológus): A vallás és a társadalomtudósok. pp. 170–180.
Tomka Miklós: Vallás, szociológia, politika. pp. 181–196.
Hozzászólás Molnár Attila cikkéhez
Somlai Péter: A „negyedik stádiumban”. pp. 197–202.
Hozzászólás Molnár Attila cikkéhez

147
VALLÁS ÉS MODERNITÁS. Szerk.: Tomka Miklós = Replika 1996/21–22. pp. 161–274.
(Tanulmányok):
Tomka Miklós: A vallásszociológia új útjai. pp. 163–171.
Irányzatok, viták.
Robbins, Thomas: Az új vallási mozgalmak és a társadalom: elméletek és magyarázatok. Ford.: Molnár Attila (vallásszociológus), pp. 173–208.
A tanulmányhoz kilenc oldalon többszáz tételes bibliográfia tartozik.
Kamarás István: Krisna-tudat Magyarországon. pp. 209–222.
Vizsgálat a Krisna-hívõk és a társadalom közötti kölcsönhatásról.
Edwards, Christopher: A tömeges áttérés dinamikája. Ford.: Balog Iván, pp. 223–230.
Az USA-ban mûködõ egyik új egyház – az Egyesítõ Egyház vagy Mun-szekta – felépítése és mûködése.
Beckford, James A.: A „hatalom” fogalmának újjáéledése a vallásszociológiában. Ford.: Bögre Zsuzsanna, pp. 231–248.
Peter L. Berger, Thomas Luckman, Hans Mol idevágó munkáinak elemzése. Az új vallási mozgalmak vonzereje.
Kaufmann, Franz-Xaver: Vallás és modernitás. A diskurzus jelenlegi állása. Ford.: Gáspár Csaba László, pp. 249–274.
 

L Szociálpszichológia. Szerep. Szociobiológia

148
AMBIGUOS IDENTITIES IN THE NEW EUROPE [BIZONYTALAN IDENTITÁSOK AZ ÚJ EURÓPÁBAN]. Szerk.: Hadas Miklós–Vörös Miklós = Replika 1997. Special Issue. pp. 3–184.
(Tanulmányok):
Vörös Miklós–Hadas Miklós: Representing Euroanxieties. An Introduction. [Euroaggodalmak. Bevezetés.] pp. 5–9.
Nemzetiségi és egyéb kisebbségek identitáspolitikái.
Silverstein, Paul A.: French Alterity. Articulating Intra-National Difference in the New Europe. Magyarul lásd: A „másik” Franciaország. Regionális és transznacionális etnikai identitások. Ford.: Miklósi Zoltán = Replika 1999/38. pp. 13–35.
Gavrilis, George: Reluctant Europeans. Negotiating Greek Identity During the Macedonia Crisis. pp. 37–50.
Braun Róbert: Communities in Transition. Problems of Constitutionalism and Narrative Identity in Europe. [Változó közösségek. Az alkotmányosság és a narratív identitás problémái Európában.] pp. 51–62.
Daatland, Christer D.: Coping with Displacement. The Multiple Identities and Strategies of the Russian-Speaking Population in Estonia. [Az áttelepülés küzdelmei. Többszörös identitások és az oroszul beszélõ népesség stratégiái Észtországban.] pp. 63–78.
Az orosz anyanyelvû kisebbség Észtországban.
Wolff, Stefan: Identities in Transition. East Germany from the 1980s to the Present. [Átalakuló identitások. Kelet-Németország az 1980-as évektõl napjainkig.] pp. 79–92.
Takács Judit: (Homo)sexual Politics. Theory and Pratice. [Homoszexuális politikák. Elmélet és gyakorlat.] pp. 93–103.
Magyarországi érdekképviseleti szervezetekrõl is.
Živkoviæ, Marko: Violent Highlanders and Peaceful Lowlanders. Uses and Abuses of Ethnogeography in the Balkans from Versailles to Dayton. [Erõszakos felföldiek és békés alföldiek. Az etnogeográfia használata és a vele való visszaélés a Balkánon Versailles-tól Daytonig.] pp. 107–119.
A Jugoszlávián belül élõ felföldiek és alföldiek nemzeti karakterének különbözõsége és a különbség nemzetközi értlemzése a balkáni konfliktus idején.
Erõs Ferenc–Ehman Bea: Jewish Identity in Hungary. A narrative Model Suggested. [Zsidó identitás Magyarországon. Narratív modell.] pp. 121–133.
McEwan-Fujita, Emily C.: Scottish Gaelic and Social Identity in Contemporary Scotland. [A gael nyelv és a társadalmi identitás a mai Skóciában.] pp. 135–156.
Hansen, Kjell: Protesting Against the Consequences of Welfare. Emerging Ethnification in Marginal Areas of Sweden. [Tiltakozás a jólét következményei ellen. Kialakuló etnikai öntudat Svédország peremvidékein.] pp. 157–170.
A helyi és a regionális hovatartozás szerepe a helyi és a regionális identitás alakulásában.
Hadas Miklós: Faces of Modernity. Men in films: A European versus an American model?. [A modernitás arcai. Férfiak filmen: európai vagy amerikai modell?] pp. 171–184.
Cannes-i és Oscar-díjas filmek fõhõseinek összehasonlítása, mint az európai és az amerikai ideál összevetése.

149
DENNETT AZ ELMÉRÕL ÉS AZ EVOLÚCIÓRÓL. Szerk.: Forrai Gábor = Replika 1999/36. pp. 25–82.
(Tanulmányok):
Kampis György: Dennett és az evolúció. pp. 25–43.
Ambrus Gergely: Színház és szöveg: a tudatosság metaforái. pp. 45–57.
Az írás Daniel Dennett tudatosságelméletét ismerteti.
Forrai Gábor: Dennett intencionális hozzáállása. pp. 59–70.
Pléh Csaba: Dennett „hozzáállásai” mint lehetséges rendezõ elvek a pszichológiatörténetben. pp. 71–82.

150
ÉRZELEM ÉS EMLÉKEZET: A MÁSODIK KOGNITÍV FORRADALOM? [1.]. Szerk.: Bodor Péter = Replika 1997/25. pp. 133–174.
(Tanulmányok):
Bodor Péter: A lélek mint diskurzus. pp. 135–140.
A diszkurzív pszichológia és Rom Harré, az iskola megteremtõje. Melléklet Rom Harré fõbb munkáiból.
Harré, Rom: Érzelem és emlékezet: a második kognitív forradalom. Ford.: Bodor Péter, pp. 141–152.
A szerzõ által kidolgozott diszkurzív pszichológia bemutatása.
Orthmayr Imre: Rom Harré diszkurzív pszichológiája. pp. 153–162.
Kövecses Zoltán: Harré „emocionológiája” és a kognitív nyelvészet érzelemfelfogása. pp. 163–174.

151
ÉRZELEM ÉS EMLÉKEZET: A MÁSODIK KOGNITÍV FORRADALOM? [2.]. Szerk.: Bodor Péter = Replika 1997/26. pp. 103–145.
Hozzászólások a folyóirat elõzõ számában megjelent Rom Harré-cikkhez.
(Tanulmányok):
Bodor Péter: Az éteren túl: a megismerés társas konstruktivista felfogása. pp. 105–119.
Pléh Csaba: Narratív vagy diszkurzív megújulást? pp. 121–130.
Pólya Tibor: Pszichológia az egyénen „kívül”. pp. 131–139.
Kónya Anikó: Az emlékezés klasszikus szemléletének visszatérése. pp. 141–145.

152
Szexualitás és pszichiátria. Dr. Pintér Emil monológja. Az interjút készítette és monológgá szerkesztette Hadas Miklós = Replika 1998/30. pp. 5–24.
Egy 1956 óta Svájcban élõ, 1996-ban hazatelepült pszichiáter professzor a pszichiáter és betege közötti szexuális kapcsolatról.

153
Skizo. Dóra monológja. Az eredeti interjút Hoyer Mária készítette, monológgá Hadas Miklós szerkesztette = Replika 1999/37. pp. 7–16.
Egy asszony élettörténete, akinek családja a holocaust áldozata lett.

154
A MODERN TEST TÖRTÉNETE. Szerk.: Lafferton Emese = Replika 1997/28. pp. 37–128.
(Tanulmányok):
Lafferton Emese: Az ember és a társadalom testérõl a modern tudományok tükrében. Szakirodalmi áttekintés, pp. 39–57.
Daston, Lorraine–Park, Katharine: A hermafroditák és a természet rendje. A bizonytalan nemiség kérdése a kora újkori Franciaországban. Ford.: Friedrich Judit, pp. 59–76.
Schiebinger, Londa: Miért hívják az emlõsöket emlõsöknek? A nemek politikája a 18. századi természetrajzban. Ford.: Kovács Nóra, pp. 77–88.
Laqueur, Thomas W.: A társadalmi „rossz”, a magányos bûn és a teázás. Ford.: Lukács Gabriella, pp. 89–94.
A „prostituáltak meddõk” közkeletû 19. századi nézet kulturális értelmezéseirõl.
Frykman, Jonas: Hogyan váljunk tökéletes svéddé? Modernitás, testpolitika és a nemzetté válás folyamata a 20. századi Svédországban. Ford.: Sebõk Marcell, pp. 95–107.
Martin, Emily: A test vége? Ford.: Kalocsai Csilla, pp. 109–128.
A szerzõ szerint napjainkban a fordista tömegtermelés testmodelljeit a rugalmas fölhalmozás korának viszonyaihoz alkalmazkodó testmodellek váltják föl.

155
MODERNITÁS A PERIFÉRIÁN: A FINNEK NEMZETI ÖNKÉPE. Szerk.: Csite András = Replika 1997/25. pp. 87–132.
(Tanulmányok):
Csite András: Búcsúpillantás. pp. 89–97.
A finnek nemzeti önképérõl egy tanulmányút kapcsán. Bevezetés az összeállításhoz.
Ammondt, Jukka: Tangó, avagy testet ölt a finn melankólia. Ford.: Várady Eszter, pp. 99–103.
A nemzeti jelleg kifejezõdése zenében.
Granberg, Leo: Nehéz szerep – a kistermelõ útja a letelepedéstõl az információs társadalomig. Ford.: Várady Eszter, pp. 105–114.
A háború utáni finn mezõgazdasági átalakulásról és társadalmi hatásairól.
Lovio, Raimo–Pulkkinen, Matti–Väänänen, Teemu: Cég átmeneti állapotban. Esettanulmány a Nokia-csoportról. Ford.: Várady Eszter, pp. 115–121.
Peltonen, Matti: Változó finn önarcképp. Ford.: Várady Eszter, pp. 123–132.
Az alkohol szerepe a finnek életében.

156
PSZICHOANALÍZIS ÉS MODERNITÁS. Szerk.: Szummer Csaba = Replika 1995/19–20. pp. 5–90.
(Tanulmányok):
Szummer Csaba: Pszichoanalízis és modernitás. pp. 7–9.
Hadas Miklós: Beszélgetés Dr. Székács Istvánnal. pp. 10–41.
Beszélgetés az 1930-as évek nagy pszichoanalitikus generációjáról.
Szummer Csaba: A csábítási elmélet viszontagságai; a valóság változó státusai a pszichoanalízisben. pp. 43–53.
Bókay Antal: Nietzsche és Freud. pp. 55–67.
Hárs György Péter: Pszichoanalízis – túl a modern tudományosság (öröm)elvén pp. 69–79.
Erõs Ferenc: Vázlat az analitikus szociálpszichológiáról. pp. 81–90.
A tanulmány bibliográfiája pótlólag a Replika 21–22. számában: p. 6.

157
Vikár György–Virág Teréz: Tisztelt szerkesztõ úr! = Replika 1996/21–22. p. 5.
Reflexió a Székács István-interjú Hermann Imrérõl tett kijelentéseire. (Replika 1995/19–20.)
 

M Oktatásszociológia

158
Takács Géza: Egy szabad iskola problémái = Replika 1999/37. pp. 91–160.
Az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumról. Részl. egy készülõ könyvbõl.

159
Turi László: Az internet oktatási alkalmazása az egyetemen = Replika 1998/33–34. pp. 293–299.
Virtuális egyetem, elõadások, tanár-diák kapcsolat, a diákok közti konzultáció lehetõsége. Internetes rendszerek – címekkel.
 

N Kommunikáció. Szemiotika

160
Hernád István: A Gutenberg utáni galaxis. Negyedik forradalom a tudáselõállítás eszközeiben. Ford.: Vinkler Zsuzsa = Replika 1993/11–12. pp. 294–304.
A nyelv, az írás és a nyomtatás forradalma után a negyedik forradalom a számítógépes világháló. Az elektronikus folyóiratokról is. (Az Amerikában tanító szerzõ angol neve Steven Harnad).

161
Newhagen, John–Rafaeli, Sheizaf: Miért kell a kommunikáció-kutatóknak tanulmányozniuk az Internetet? John Newhagen és Sheizaf Rafaeli beszélgetése. Ford.: Tompa Andrea = Replika 1996/23–24. pp. 285–292.

162
Nyíri Kristóf: Hagyomány és társadalmi kommunikáció = Replika 1993/11–12. pp. 284–293.

163
SZIMBÓLUMAINK = Replika 1993/11–12. pp. 123–167.
A Hadas Miklós vezette kerekasztal-beszélgetésen Becskeházi Attila, Kuczi Tibor, Hoffmann Márta és Virág Teréz fejtette ki gondolatait. Az általuk elmondottakra reflektált utólag írásban Buda Béla, S. Nagy Katalin, Pléh Csaba és Niedermüller Péter.
(Tanulmányok):
Hadas Miklós: Mindennapi élettereink szimbólumai: Magyarország 1993. pp. 124–135.
Virág Teréz: Az eltüntetett svasztikától a zsinagógáig. pp. 136–141.
A horogkereszt egy holocaustot túlélt család harmadik generációs gyerekének rajzaiban.
Buda Béla: Hozzászólás a szimbólum-vitához. pp. 142–147.
Nagy Katalin, S.: A mindennapi kultúra kutatása a szociológiában. pp. 148–153.
Pléh Csaba: A mindennapiság változásai és/vagy változatai. pp. 154–156.
Niedermüller Péter: Megjegyzések a „szimbolikusról”. Magyarország, 1993. pp. 157–167.

164
ÚJ SZÓBELISÉG. Szerk.: Czeizer Zoltán = Replika 1998/30. pp. 189–213.
(Tanulmányok):
Nyíri Kristóf: Bevezetés Hajnal István Írásbeliség és történelem címû írásához. pp. 191–194.
Hajnal István (történész): Írásbeliség és fejlõdés. pp. 195–210.
Eddig publikálatlan bevezetõ Az újkor története c. 1936-os könyvéhez.
 

N.01 Mûvelõdésszociológia. Kultúra

165
DiMaggio, Paul J.: Társadalomszerkezet, intézmények és kulturális javak: az Egyesült Államok esete. Ford.: Imre Anna = Replika 1992/1–2. pp. 136–155.
(Hozzászólás):
Peterson, Richard A.: Hozzászólás Paul DiMaggio cikkéhez. Ford.: Imre Anna, pp. 156–161.

166
Elster, Jon: Sznobok. Ford.: Tóth László (szociológus) = Replika 1990/1. pp. 77–85.
Bourdieu, Pierre: La Distinction: Criticque sociale du jugement. [A megkülönböztetés. A megítélés társadalmi bírálata.] (Paris, Ed. de Minuit 1979) címû könyvének elemzése.

167
KRITIKAI KULTÚRAKUTATÁS. Cultural studies. Szerk.: Nagy Zsolt–Vörös Miklós = Replika 1995/17–18. pp. 151–237.
A kritikai kultúrakutatás bibliográfiája, pp. 233–237.
(Tanulmányok):
Vörös Miklós–Nagy Zsolt: Kultúra és politika a mindennapi életben. pp. 153–156.
During, Simon: A kritikai kultúrakutatás történetérõl. Ford.: Kiss Balázs, pp. 157–180.
Hebdidge, Dick: A stílus mint célzatos kommunikáció. Ford.: Boross Anna, pp. 181–200.
Ang, Ien: A Dallas és a tömegkultúra ideológiája. Ford.: Csákó Gabriella, pp. 201–214.
Mani, Lata: Az indiai özvegyégetés. Ford.: Lukács Gabriella, pp. 215–232.
Bevezetõben a kritikai kultúrakutatásról. A gyarmati korszakból származó, fehérek által leírt tudósítások szövegei alapján.
 

N.1 Nyelvszociológia

168
VOCES PAGINARUM [A LAPOK HANGJAI] = Replika 1998/31–32. pp. 219–255.
(Tanulmányok):
Czeizer Zoltán: A hangos olvasástól a másodlagos szóbeliségig. Bevezetés Balogh József „Voces paginarum” címû írásához. pp. 221–225.
Balogh József (1893–1944): „Voces paginarum”. Adalékok a hangos olvasás és írás kérdéséhez. pp. 227–255.

169
Zolnai Béla: A látható nyelv = Replika 1998/33–34. pp. 271–291.
Az írás befolyásolja az általa szimbolizált nyelv hatását. (1926)
N.2.1 Média

170
Adriann, Robert: Infobahn Blues. Ford.: Boross Anna = Replika 1995/19–20. pp. 213–217.
Kanadai, vizuális mûvészeteket mûvelõ képzõmûvész az információs szupersztráda mûködésérõl.

171
Barlow, John Perry: Cyberspace Függetlenségi Nyilatkozat. Ford.: Nihil (álnév) = Replika 1997/26. pp. 165–166.

172
Brown, John Seely–Duguid, Paul: A dokumentumok társas élete. Ford.: Drótos László = Replika 1997/25. pp. 177–194.
A dokumentumok közösségteremtõ és -fenntartó szerepérõl.

173
Cisler, Steve: Védekezés és az Internet. Ford.: Drótos László = Replika 1994/13–14. pp. 251–258.
Az Internet-hozzáférés korlátozása különbözõ okokból (szerzõi jog, gyermekvédelem, adatvédelem stb.).

174
Dyson, Esther–Gilder, George–Keyworth, George–Toffler, Alvin: A „kibertér” és az „amerikai álom”: Magna Charta a Tudás Korához. 1., 2. verzió 1994. aug. 22. Ford.: Drótos László = Replika 1997/26. pp. 149–163.
A Progress and Freedom Foundation, nonprofit kutatási és oktatási szervezet kiáltványa, amely hagyományos amerikai alapelveken nyugvó jövõképet, új civilizációs korszakot vázol fel.

175
Egy Internet-narkós vallomásai = Replika 1994/13–14. pp. 237–240.
Az elektronikus levelezés hatása a személyiségre.

176
AZ ERÕSZAK KÉPEI. Szerk.: Császi Lajos = Replika 1999/35. pp. 19–76.
A tv-mûsorokban (elsõsorban a krimikben) megjelenõ erõszak társadalmi hatása és funkciója.
(Tanulmányok):
Császi Lajos: Tévéerõszak és populáris kultúra: a krimi, mint morális tanmese. pp. 21–41.
Szakirodalmi áttekintés a tévéerõszakkal foglalkozó társadalomtudományi irodalomról.
Hall, Stuart: A média és az erõszak. Ford.: Boross Anna, pp. 43–54.
A társadalmi erõszakról alkotott kép.
Sumser, John: Erkölcs és társadalmi rend a tévékrimikben. Társadalmi típusok. Ford.: Meskó Krisztina, pp. 55–76.

177
Friedman, Ted: Komputerjátékok és interaktív textualitás = Replika 1996/21–22. pp. 287–299.

178
VAN-E SZABADSÁG A KÉPERNYÕ ELÕTT? Használatelméletek a médiakutatásban. Szerk.: Dessewffy Tibor és Gayer Zoltán = Replika 1999/38. pp. 19–88.
(Tanulmányok):
Dessewffy Tibor–Gayer Zoltán: A múlékony kép jármában – avagy van-e szabadság a képernyõ elõtt? pp. 21–27.
A televízió és közönsége a médiaelméletek tükrében. Bevezetés a tematikus összeállításhoz.
Morley, David: A Nationwide nézõi, avagy hogyan értelmezzük a televíziózást? Ford.: Benda Klára, pp. 29–53.
A Birminghami Egy. Kortárs Kultúrakutatási Központjában 1975–1979 között folyó kutatás a Nationwide c. esti hírmûsor közönségét, a mûsor rájuk gyakorolt hatását, a hírek értelmezését vizsgálta.
Jensen, Klaus Bruhn: Befogadásvizsgálatok: a jelentés társadalmi természete. Ford.: Gayer Zoltán, pp. 55–62.
A kommunikációs befogadásvizsgálatok története; a hír jelentése különbözõ befogadóknál.
Silverstone, Roger: A közönségrõl. Ford.: Benda Klára, pp. 63–87.

179
Hauser, Lee: A „hasznos hálózat”. Ford.: Drótos László = Replika 1994/13–14. pp. 243–249.
Internet, Usenet, newsgroup-ok.

180
A HÍR HATALMA = Replika 1997/26. pp. 67–101.
(Tanulmányok):
Gayer Zoltán: A Híradó képi retorikájának néhány jellegzetessége. pp. 69–80.
Az MTV1 28 Híradója 426 hírének (1995. október 11. és november 4., illetve 1996. április 29. és május 4. között) elemzése, különös tekintettel a képszerkesztési módszerekre.
Charon, Jean-Marie: A CNN tekintete. Ford.: Zeke Gyula, pp. 81–85.
A CNN hírügynökség mûködési logikája és az általa közvetített képek sajátosságai.
Hannerz, Ulf: Baj van a globális világfaluban. A világ, ahogyan a külföldi tudósítók látják. Ford.: Réz Mihály, pp. 87–101.
A külföldi tudósítói foglalkozásról, szerepkörrõl, a „világcsinálásról” és a kulturális jelenségek értelmezésérõl néhány önéletrajzi írás alapján.

181
AZ INTERNET ÉS AZ ANTINET = Replika 1998/29. pp. 225–234.
(Tanulmányok):
SArnett, Nick: Az internet és az antinet. Két nyilvános internet típusú hálózat jobb, mint egy. Ford.: Drótos László, pp. 225–228.
A szerzõ azt szeretné bizonyítani, hogy az új technika átrendezõdést hoz létre a társadalmi és kulturális erõk között, helyreállítja az információk fölötti hatalom egyensúlyát. Ez azonban csak két vagy több hasonló technológiájú, de különbözõ elvek szerint mûködtetett hálózattal érhetõ el.
Társadalom és kultúra a magyar interneten. Összeáll.: Drótos László, pp. 229–234.
Válogatás a magyar társadalomtudományi és kulturális web-oldalakról.

182
INTERNET ÉS COPYRIGHT = Replika 1997/28. pp. 171–187.
(Tanulmányok):
Alapelvek a szellemi tulajdon kezeléséhez digitális környezetben. Ford.: Drótos László, pp. 173–180.
A szerzõi jogok szabályozási lehetõségeirõl digitális környezetben. A dokumentumot az USA-ban mûködõ Humán Tudományok Orsz. Szövetségének „könyvtári és szellemi tulajdon” elméleti bizottsága készítette.
Turi László: Internet és copyright. pp. 181–187.

183
KIBERTÉR ÉS POLITIKA = Replika 1997/27. pp. 171–188.
(Tanulmányok):
Moore, Richard K.: A Kibertér Rt. és az Infomágnások Kora. A PFF-féle „Magna Charta” elemzése. Ford.: Drótos László, pp. 173–181.
A „Magna Charta a Tudás Korához” kiáltványban a kibertérrõl, a szabadságjogokról, a szellemi tulajdonról és a piaci versenyrõl kifejtett nézetek kritikája. A kiáltványt lásd: Replika 1997/26. pp. 149–163. (PFF= Progress and Freedom Foundation).
Rowe, John Carlos: Kiberkovbojok az új határszéleken. Szabadság, nacionalizmus és imperializmus a posztmodern korban. Ford.: Drótos László, pp. 183–188.
A „kibertér” és az „amerikai álom”: „Magna Charta a Tudás Korához” kiáltvány elemzése: a politikai és társadalmi élet újragondolása a posztmodern gazdasági rendszerben.

184
Mester Béla: Amerikai életmódrecept a digitális korszakban. Esther Dyson Release 2.0. A Design for Living in the Digital Age c. nagysikerû könyvérõl = Replika 1998/30. pp. 211–213.

185
Morris, Merrill–Ogan, Christine: Az Internet mint tömegkommunikáció. Ford.: Goldstein Katalin = Replika 1996/23–24. pp. 275–284.
Elméleti megközelítések.

186
Nyíri Kristóf: Castells: The Information Age. Könyvismertetés = Replika 1999/36. pp. 157–181.
Catells, Manuel: The information age. Economy, society, culture. 1–3. vol. Oxford, Blackwell, 1996–1998.

187
Nyíri Kristóf: Információs társadalom és nemzeti kultúra = Replika 1999/38. pp. 183–194.

188
Rheingold, Howard: Mindennapi élet a cyberspace-ben. Hogyan teremtett újfajta teret a komputerizált ellenkultúra? Ford.: Majorossy Judit = Replika 1994/15–16. pp. 293–312.
A hálózati viselkedésrõl.

189
Rooks, Dana: A virtuális könyvtár. Csapdák, ígéretek, lehetõségek. Ford.: Drótos László = Replika 1994/13–14. pp. 259–264.

190
Stone, Allucquere Rosanne: A szellem teste. Ford.: Boross Anna = Replika 1995/17–18. pp. 297–323.
Az információs technológia rövid története az írásbeliségtõl, az elektronikus tömegtájékoztató eszközök és a szórakoztató elektronika korszakán át az információs technológiáig, majd a virtuális valóság (virtuális társadalmi rendszer, virtuális kultúra, személyiség stb.) világáig.

191
Strangelove, Michael: A nélkülözhetetlen Internet. A virtuális kultúra kialakulása és az elektronikus Gaia létrejötte. Ford.: Drótos László = Replika 1994/13–14. pp. 233–235.

192
Strate, Lance: A kiberidõ megtapasztalása: A számítógéphasználat mint tevékenység és esemény. Ford.: Drótos László = Replika 1995/19–20. pp. 219–225.

193
Turi László: Net-sajtó Magyarországon: új média, régi gondok. = Replika 1999/37. pp. 173–184.

194
A WELL nyilvános [és magánkonferenciái] = Replika 1994/15–16. pp. 313–314.
N.2.2 Közvélemény, közvélemény–kutatás

195
KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS TELEFONON = Replika 1995/19–20. pp. 179–210.
A közölt szövegek egy kerekasztal-beszélgetés részletei. A részvevõk: a Magyar Gallup Intézet, a Median Kft., a Szonda Ipsos és a vitát szervezõ TÁRKI.
(Tanulmányok):
Tarjányi József: Módszertani problémák a telefonos közvélemény-kutatásokban. pp. 181–196.
A TÁRKI közvélemény-kutatása 1994-ben a fõpolgármester-jelöltek személyével kapcsolatban, táblázatokkal.
Rudas Tamás: Vita a telefonos közvélemény-kutatásokról. pp. 197–210.
Kerekasztal-beszélgetés a TÁRKI-ban, 1995. II. 17. A beszélgetés vezetõje: Rudas Tamás. Vitaindító: Tarjányi József (TÁRKI). Hozzászólók: Sterk Péter (Szonda Ipsos), Fischer György (Gallup), Beck László (Medián), Angelusz Róbert (ELTE), Molnár D. László (SzocioMed Kft.), Török László (Orsz. Piackut. Int.), Tordai Nándor (Orsz. Piackut. Int.), Závecz Tibor, Hann Endre (Medián), Molnár László.

196
A MAGYAR KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁSRÓL = Replika 1992/1–2. pp. 88–115.
Kerekasztal-beszélgetés, néhány közvéleménykutató intézet beszámolója mintavételi eljárásaikról, valamint egy konkrét közvéleménykutatás módszertani elemzése.
(Tanulmányok):
Gábor Kálmán–Örkény Antal: Kerekasztal-beszélgetés. pp. 88–90.
A MEDIÁN, az MKI, a SZONDA IPSOS és a TÁRKI képviselõivel (Levendel Ádám, Závecz Tibor, Hann Endre, Sterk Péter, Birkás József, Manchin Róbert) a közvélemény-kutatásról. A Replikát Gábor Kálmán és Örkény Antal képviselte.
(Magyar közvélemény-kutató cégek levelei mintavételi módszereikrõl), pp. 90–96.
A TÁRKI, a Medián, a Magyar Piackutató Iroda Kft, a Modus és a Szonda Ipsos beszámolói.
Tarjányi József–Závecz Tibor: A SZONDA IPSOS és a MEDIÁN egy-egy, a (politikusok népszerûségét vizsgáló) közvélemény-kutatásának módszertani elemzése. pp. 101–115.
 

N.5 Képzõmûvészet. Fotó. Vizuális kultúra

197
ÉN/KÉP. Szerk.: Gayer Zoltán = Replika 1998/33–34. pp. 75–102.
(Tanulmányok):
Peternák Miklós: Beszélgetés Vilém Flusserrel. pp. 77–79.
1988-as interjú Villém Flusser (1920–1991) filozófussal, médiakutatóval.
Kuhn, Annette: A gyermek, aki sosem voltam. Emlékezések. Ford.: Meskó Krisztina, pp. 81–86.
A szerzõ egy gyermekkori fényképe kapcsán a kép értelmezési lehetõségeirõl.
Gayer Zoltán: Fényképaktusok. Amatõrképek a rendszerváltás elõtt és után. pp. 87–102.
A képek beállításának, képi világának jelentése.
 
 

Jegyzet
 

* Készült a Fõvárosi Szabó Ervin Könyvtár Szociológiai dokumentációs osztályának adatbázisa alapján.