Brichta Kálmán kilétét nem sikerült felderítenem. Nevét sem Szinnyei József 1893 és 1914 között megjelent 14 kötetes "Magyar írók élete és munkái" címû, elképzelhetetlenül aprólékos nagy összegzésében, sem pedig Gulyás Pál hasonló jelzõkkel illethetõ, 1939- ben kezdett (s halála után is folytatott) lexikonában nem találtam meg. Ez valószínûleg nem túl nagy veszteség.

Vészharag, jajszó és fúriák továbbá sok- sok felkiáltójel a mondatok végén! Vörösmarty nyelvén szól az írás persze, Vörösmarty tehetsége nélkül. (Nekem Karinthy jut eszembe: Norrah és a vérhagyma.) Tobzódik a reflektálatlan indulat: a prohibíciós szenvedély. Szándékolatlan stílparódia e mûvecske, de talán épp ezért érdekes és tanulságos.

*

A városi képviselõtestülethez intézett beadványt húsz polgár írta alá. E derék polgárok, kiknek kilétét a nyomtatásban megjelent füzetke ismeretlenül hagyja, s csak annyit mond: "következik 20 aláírás", ugyanazt a nótát fújják, mint az elõzõ szerzõ. Érzelmileg igencsak fûtött álláspontjukhoz kommentárokat fûzni nem biztos, hogy szükséges: a soron következõ szerzõ "helyre teszi" õket.

*

A kesztyût Gyulán ahajt felvevõ Kovács István orvosdoktor. 1830- ban született. Teológiai, majd orvosegyetemi tanulmányokat folytatott, kezdetben tanárként, késõbb orvosként mûködött. 1863- tól Békés megye fõorvosa és a megyei kórház igazgatója. 1894- ben hal meg.

Terjedelmi okokból elhagytam tanulmánya utolsó oldalait, ahol külföldi példákkal szemlélteti, milyen károkat okozott mindenütt a prostitúció ellenõrzött keretek között megtûrt nyilvánosságával szembeni intolerancia.

Borzasztóan kíváncsi vagyok, hogyan döntött Gyula város tanácsa, a levéltári kutatásra azonban nem nyílt módom. Csak remélem, hogy a vitából a doktor úr került ki gyõztesen.

*

Cséri János ugyancsak orvos, 1850 táján született, és 1907- ben halt meg. Akárcsak kollégája, õ is a reglementációs modell elkötelezett és felvilágosult híve. Tanulmányát rövidítésekkel közlöm; a kihagyott részek nem ütnek el az érvelés gondolatmenetétõl.

*

Weisz Dániel a fõvárosi törvényhatósági bizottság tagja, a VI. kerület esküdtje. Ezen írásán kívül más munkája nem ismert.

* * *

Ezúton mondunk köszönetet Forrai Juditnak, hogy rendelkezésünkre bocsátotta a tematikus válogatásban fölhasznált képeket.