KÜLFÖLDI SZERZÕINK

DIDIER BLONDE 1953-ban született Párizsban, tanárként dolgozik. Itt szereplo novelláját 1985-ben megjelent elso kötetébol (Gaz r tous les étages, Olivier Orban, Párizs) vettük, eredeti címe: Puits d’amour. E novellafüzér szereploi akár egy bérház liftjében is összeakadhattak volna, lehet, össze is futottak, mégsem ismerik egymást (hacsak nem írójukon keresztül). Mint Blonde azóta megjelent két dokumentum-kötete (bár Blonde-nál a dokumentum fikció) is mutatja, a szerzo érdeklodésének homlokterében az identitás és annak keresése, elvesztése, megsokszorozódása áll. Az 1988-as Le nom de l’inconnue (Régine Desforges, Párizs) narrátora egy 1901-ben a Szajnából kihalászott, különlegesen szép arcú vízbefulladt leány nyomába ered, aki már Supervielle-t és Claudelt is megragadta, írásra késztette annak idején – s miközben lehetetlen feladatra vállalkozva megpróbál fényt deríteni a lány kilétére, saját egyéniségét is kockára teszi. Blonde harmadik könyve Les Voleurs de visages (Métailié, Párizs, 1992) esszé-szeruen próbálja megragadni néhány híres-hírhedt alakváltó kalandor, Rocambole, Arscne Lupin, Fantomas figuráját.
 
 

POLI DÉLANO (1936) madridi születésu chilei prózaíró és publicista. Több jelentos latin-amerikai irodalmi díjat nyert (Chile, 1961; Kuba, 1973; Mexikó, 1975). Fontosabb kötetei: Piano bar de solitarios, Cambio de máscara, Como si no muriera nadie, 25 anos y algo más.
 
 
 
 

PETER R. HOLM norvég költo és közgazdász 1931-ben született, Oslóban. Az irodalmi életben 1955-ben tunt fel a Skygger rundt en virkeligheit (Árnyak egy valóság körül) címu kötetével. A költoi modernizmus elkötelezettje, lírája tipikusan elmélkedo jellegu, de verseiben jelentos helyet kap a táj és a természet is. Legfontosabb kötetei az 1962-ben megjelent Stentid (Kokor) és a rákövetkezo évben a Det plutselige landskapet (A hirtelen táj). Itt közölt verseinek eredeti címe: I stormagasinet, Ved sommerhavet, Plastbottediktet, Dikt , I motlyset.

EMIL JULIŠ (1920) az 1960-as években induló cseh experimentális költok csoportjából való. 1970-1989 között hazájában nem publikálhatott, versei csak szamizdatban vagy külföldön jelentek meg. 1990-ben Jaroslav Seifert díjjal tüntették ki. A vizuális és konkrét költészet híve. Legutóbb lapunk 1990/12. számában közöltük verseit. A most közreadott versek a Gordická hlava (Gordiuszi fej, 1989). címu kötetbol valók.
 
 
 
 
 
 

JOHN LUKACS (Budapest, 1924) magyar származású történészprofesszor; 1946 óta az Egyesült Államokban él. Több könyve magyarul is olvasható. E számunkban az Európa Könyvkiadónál hamarosan megjeleno könyvének szövegébol válogattunk.
 
 
 
 

CESARE PAVESE (1908–1950) világhíru olasz író, költo; a háború utáni nemzedék meghatározó jelentoségu alakja. Regényeit, elbeszéléseit kötetekbol, illetve lapunkból ismerheti az olvasó. Verseit is közöltük. Megemlékezésül most egy no-
velláját adjuk közre; eredeti címe: Estate.
 
 

ROBERT SABATIER francia költo, regényíró, esszéista, egy kilenc kötetes francia irodalomtörténet szerzoje. A magyar olvasóközönség 1958-ban ismerte meg, mint a Bulvár címu regény szerzojét. Költoként alig ismert nálunk: csupán öt verse jelent meg Somlyó Györgynek a kortárs francia költészetet bemutató Hallomás címu kötetében. E számunkban közölt verseit a 75. születésnapja alkalmából 1998-ban megjelentetett kötetébol, Les masques et le miroirból (A maszkok és a tükör) válogattuk.

Kérjük küldje el véleményét címünkre: nvilag@c3.hu

C3 Alapítvány       c3.hu/scripta/