Ima ma lom

ezer eleven imazászlót
kavar a szél
csak hangja hallszik sodorja mondja
alvabeszél

locsogást csépel lombhalandzsát 
hadar a fa
széllapozás az őszi kertben
szóéjszaka

szétszáll a szótár lázbeszéde
marad a váz
többet mond majd a csont a szónál
ne magyarázz
 
 

 Írástechnika

A ceruza lényege a radír,
a láthatatlanná sikált sorok,
ahogy a feketéből szürkésfehér lesz,
mintha megint a semmi volna ott.

A tollat illik kicsit percegetni,
mint az öngyújtót, meg-megsercegetni,
hogy káprázattá váljon a való:
a tollhegy villan, felizzik a szó.

A golyóstoll már csupa lazaság,
olyan könnyen ír, hogy az már nem ér,
telefonszámtól, szerelmes szavaktól,
évszám-puskáktól csiklandós tenyér.

Aztán laptop – ez már tiszta próza,
forog a munka, tartályban cement,
zúgó kattogás, képernyőderengés:
leír, töröl, javít, megint kiment.

Munkaeszköz a  magányirodámban:
szó, szó, a testtől egyre távolabb - 
mégis várom a tollat áthevítő,
fegyelmezetten izzó lángokat.