Az Európai Uniós kulturális szervezet, a EUNIC élén új elnök áll, Hanne Tornoe asszony személyében, akit már eddig is ismerhettünk a Dán Kulturális Intézet igazgatónőjeként. A EUNIC történetében időről időre váltogatják egymást az elnöki poszton a külföldi kulturális intézetek igazgatói. Ön most a Goethe Intézet igazgatónőjétől, Gabriele Gauler asszonytól vette át az elnöki stafétabotot. Kérem, beszéljen a EUNIC eddigi munkájáról nekünk!

A EUNIC az európai uniós, nemzeti kulturális intézetek szövetsége.  Világszerte 50 ilyen tagszövetségünk van jelenleg. Az Európai Unió kezdeményezte a létrehozatalát, két évvel ezelőtt, részben azzal a szándékkal, hogy jobb integrációs lehetőségeket teremthessünk Európa számára, hogy sikeresebben védelmezhessük az európai kultúra vívmányait, másrészt pedig, hogy könnyebben folytathassunk párbeszédet más kultúrákkal. Két évvel ezelőtt én voltam a szervezet második, majd első alelnöke, és most az elnöke lettem. Igen, a Goethe Intézet igazgatónője, Gabi Gauler volt az elődöm.
 

Mi mindent tudunk elmondani az első két éves tevékenységükről?
 

H.T. Két évvel ezelőtt kezdődött tehát. Az elnök akkor Elke Atzler, az Osztrák Kulturális Fórum igazgatónője volt. Sokféle projektet indítottunk, pl. az Olasz Intézet javaslatára elindítottuk az Európa a színpadon (L’Europa sulla scena) című antológiát, amelyben 27 fiatal uniós szerző egyfelvonásos darabját mutattunk be mind magyar, mind olasz nyelven. Az Andrássy Egyetem adta a helyszínt, ahol sok külföldi előadás hangzott el két napon keresztül, nagyon érdekes volt. Az idei év számunkra legnagyobb eseménye volt a Baltic Sea Fesztivál,  8 ország közreműködésével. Tehát ezen az eseménysorozaton nem csak a kulturális intézetek dolgoztak együtt, hanem bevontuk a nagykövetségeinket is. Ezen az óriási projekten rengetegen dolgoztak, elmondhatatlanul nagy munka volt. A siker is hasonlóképpen óriási volt, úgyhogy igazán elégedettek vagyunk

Amit itt most Ön elmesélt, olyan, mint egy valóságos kulturális lavina. Egyre nő és dagad, határa a csillagos ég. Milyen újdonságot lehet ilyen iramban most kitalálni, tervezni?

H.T. Most multilingvista terveink vannak, a nyelvek megőrzésének kérdésével akarunk foglalkozni. Gondolja csak el, hány változata van Európában. Nem csupán a különböző országokéra gondolok, hanem a regionális nyelvekre is. Ott van a spanyol mellett a katalán meg a baszk, ezek egymástól jelentősen különböznek. Mi meg szeretnénk őrizni ezt a sokszínűséget, konferenciákat tervezünk, és más dolgokat is. Idén például a 20 éve lebontott német-német falra emlékezünk. Minden évben más és más téma van a középpontban. Jövő hónapban lesz egy óriási találkozónk Stockholmban, ahol meg fogjuk vitatni a terveinket, és közös stratégiát dolgozunk ki.
 

Ha most beleképzelem magam az Ön helyzetébe, nem is olyan könnyű dolog egyszerre képviselni az összeurópai érdekeket, és ugyanakkor a saját hazánk kultúráját is megjeleníteni. És mindezt oly módon, hogy az ember mindenben kellő mértéket tartson.
 

H.T. Természetesen én mindkettőt egyszerre szeretném képviselni. Úgy gondolom, hogy jó európai vagyok. Húsz éve élek úgy Európában, hogy csak a szabadságomat töltöm Dániában. A családom szanaszét él, a fiam Barcelonában, a lányom Angliában, és nekem valóban az a meggyőződésem, hogy igazán jó európai vagyok. Azért is szeretném ezt a munkát kitűnően végezni, hogy a régi Európát összeköthessük az újjal. Ez az én célom, ami persze nem feledteti velem a Dániáért érzett felelősségemet. Azt hiszem, mindkettőt lehet párhuzamosan képviselni, nagyobb problémák nélkül.

Hogy néz ez ki a gyakorlatban?

H.T. Márciusra, áprilisra nagy tervet készítünk, ugyanis a Budapesti Tavaszi Fesztivál vendégei leszünk. Március 19-én a Dán Királyi Balett előadása nyitja meg a Fesztivált az Operaházban, nagy kiállítással jelentkezünk  ugyanaznap délután a Ludwig Múzeumban, másnap koncertünk lesz a Művészetek Palotájában, sok kiállítást rendezünk, és irodalmi esteket szervezünk. A Lettre Internationale-lal közösen egy teljes dán számot készítünk elő. A Tavaszi Fesztivál Dániára fókuszál tehát, ami számomra is nagy feladatot és sok örömet jelent. Ez aztán dán ügy lesz a javából. Tudja, mi sokféle módon értelmezzük az együttműködést, amibe nem csupán a EUNIC meg a Tavaszi Fesztivál tartozik bele, hanem általános kulturális cserékben is gondolkozunk. Van például egy nagy jazz-projektünk, a dán jazzt igyekeztünk megmutatni a környező országokban is, nem csupán a magyaroknak, de a szlovákoknak, cseheknek is, fontos az interregionalitás a számunkra. Jövőre a Dán Kulturális Intézet egy nagy jazz-projektet fog eljuttatni Bulgáriába, Romániába, Szlovéniába. Általában véve is sok mindent tervezünk a szomszédos államokban. Pécs 2010-ben kulturális fővárosként fontos szerepet játszik Európában, ezért ott is tervezünk egy EUNIC- programot. Kétnapos pécsi program lesz a fiatalok számára májusban. Kortárs zene és színház, olyan, amilyet ők szeretnek.
 

(Elhangzott a Magyar Rádió Kultúrkör c. műsorában, 2009. november 2-án)