Vaskó Ernőné és Csontos Sándor emlékének

„Nyelvünket olybá tekinthetjük, mint egy régi várost: mint zegzugos térséget utcácskákkal és terekkel, régi és új házakkal, meg olyan házakkal, amelyekhez különböző korokban építettek hozzá; s az egészet egy csomó új előváros öleli körül, egyenes és szabályos utcákkal és egyforma házakkal.”
Ludwig Wittgenstein

„Városunkat olybá tekinthetjük, mint egy régi nyelvet: mint zegzugos rendszert betűkkel és hangokkal, régi és új szavakkal, meg olyan szavakkal, amelyekhez különböző korokban más jelentések tapadtak; s az egészet egy csomó új dialektus öleli körül, egyenes és szabályos betűkkel és egyforma hangokkal.”
nem Ludwig Wittgenstein

Komló közép-európai város. Város Európában, középen, a senkiföldjén.

Komló a föld alatti völgyek városa.

Komlóra hét úton érkezhet az utazó. Az egyik út nem vezet sehova. A másik végén kutyák, gyerekek. A harmadik a negyedikbe ér. Az ötödik kitér a cél elől. A hatodik az égből hull alá. A bányákban itt mindig süt a nap. Itt dolgoznak az alvilágban is. (A hetedik végén Komló vár, vagy nem vár.)

Komló bányászváros, bánya és bányászok nélkül. Város, vár nélkül. A hiány eleven metaforája. Maga a megtestesült képes beszéd. Mindenre képes beszéd: ez (sem) Komló.

Komló: szénpor és madárderű.

Komlót tündérek és manók lakják. Gnómok, koboldok s néhány betelepült szeráf. Lidércek és lidérces álmok. Három vattacukorárus, egynehány reményíró, s időszakosan egy-egy üdvösségvárományos. Bajszi Karack szamovár törzsfőnök a nem létező népével. Malter Egon fríz benzinkutas. Efrem, a sumer kecskepásztor, aki kecskék helyett rózsákat terelget. (Hiába.) Toporzék Rezső, aki okleveles hölderlin, és Hajbók Jeromos, aki varázsló és kassáklajos. Komló védőszentje Szent Encia. Ő védi meg a komlóiakat. Komlót nem lakja senki.

Komló népessége csaknem harmincezer fő. Csaknem harmincezer ember komlói az univerzumban.

Komlón úgy hajnalodik, annyi varázslattal, mint amikor egy tündér a tekintetével bontja ki egy virág szirmait. De Komlón nem látni a hajnalt a hajnalt várók tömegétől.

Komló: alkonyzóna.

Komló: az alkony fényei.

Komló: titkos tündöklés a Mecsek kísértő árnyai között. Meghasonlott ékkő. El-elhomályosul. Föl-fölviláglik. Él.

Komló – mint topográfusok nyelvbotlása. Mánfa igen. Hosszúhetény igen. Sikonda igen. De Komló? Létezik egyáltalán?

Komló nem létezik.

Komló az egész világ. Komlót látni és meghalni (hogy még egyszer). Minden út Komlóra vezet? Nem. De minden út vezet valahova.

Komló – mint Örök Város. Minden város örök. Míg el nem pusztul. De a város – per definitionem – elpusztíthatatlan. Vár óvja. Aztán a nyelv. Végül a felejtés. Szókratész ember, tehát Komló halhatatlan.

Komló und környéke: K. u. K. Josef K. titkos otthona. Josef von Komló – mint Josef K. titkos neve.

Komló: komló. Tobozszerű terméséért termesztett, vadon is élő kúszónövény. Humulus lupulus. Nélkülözhetetlen a sörgyártásban. Karóra futva már a település 18. századi pecsétjén föltűnik.

Komló: Kökönyös és Dávidföld, Körtvélyes és Szilvás. Könyvtár, kórház, iskolák. Rendőrség. Sportcsarnok. Botanikus kert és babonás örömök. Sajtó, üzletek, színház, művelődési központ. Utcák, utak, ösvények, csapások. Terek. Tér, levegős és szabad. Komló az erdő fővárosa.

Komló: talán a szomorú munkanélküliek városa. Talán a bizakodó munkanélküliek városa. Talán „egy város drágakőfalakból” (Rába György).

Komló: ásatások, régészeti emlékek; föltárt, azután elfelejtett múlt. Őrtornyok és villa a föld alól. Mit őrizzenek? Ki lakjék benne? Komló: a zsoldosok csontjai és a patríciusok lelke.

Komló: gótikus templom romja a Hasmány-dűlőben. Körülötte az egykori temetővel. Gótika Komlón: ki merne többet remélni fölöslegesen?

Komló nevét először egy 1256-ból származó oklevél említi. Ekkor még falu. 1543-tól török kézen. 1697-ben 9 lakosra vigyáz a hely szelleme.

Komló egyházi birtok, és török préda, és egyházi birtok, és modern kori bányászváros.

Komló: a Szent Borbála templom, 1937-től. Borbála a harangok és harangöntők, a hegycsúcsok és erődítmények, a tüzérek, hegymászók, bányászok, építőmesterek és kőművesek védőszentje. Komló mint hegymászóváros.

Komló 1945 után a széntermelés egyik központja. Erős férfiak települnek be. Dolgozni. Hoznak magukkal erős asszonyokat. Dolgozni. Komlót a munka építi fel.

Komló lakosai a 60-as években magyarok, németek, cigányok, románok, horvátok, szlovákok, szerbek. Ma ugyanígy, csak másképp.

Komlón 2000. január 1-jén befejeződik a mélyműveléses szénbányászat.

Komlón 2000. január 2-án megkezdődik a mélyműveléses kétségbeesés.

Komlón senki sincs kétségbeesve. Vagy ha igen, akkor igen.

Komlón még I. István is járt, amikor részt vett a pécsváradi bencés apátság felavatási ünnepségén. Jó időbe telhet, míg újra illő alkalom adódik meghívni.

Komló majdnem a teuton lovagok székhelye lett. Csak egy másik történelem hiányzott hozzá.

Komló az Európai Unió része. Az Unió vagy a gótika: itt csaknem egyre megy. Európa messze van. Ameddig a szem ellát, Európát látja a szem. A szem Komlón Komlót látja. Ettől könnyes.

Komló: Pécs. Komlót pécsiek lakják.

Komló: büszke idegenkedés Pécstől. Pécs Komlóhoz képest Pécs. Komló: a komlói hangok, neszek, zajok és csöndek miatt Komló.

Komló: a millennium és a Monarchia. Iparszerű széntermelés és iparszerű állástalanság.  Vissza-visszacsodálkozás: volt itt másfajta élet is?

Komlón élni: másfajta élet.

Komlót dombok, hegyek, erdők és égbolt övezi. Ezekkel határos. Amúgy határtalan.

Komló: kis- és nagypolitikai játszmák színtere, tárgya, részese, áldozata. Közép-európai város, mégiscsak.

Komló: civil játékok hona. De senki sem akar játszani. Vagy nem azt. Vagy nem akkor. Vagy nem azzal. Vagy nem Komlón. Komló: elvágyódás Komlóról.

Komló: Mecsekjánosi, Mecsekfalu, Zobákpuszta, Máré-vár. Komló mindaz, ami nem Komló.

Komló: gazdasági, közigazgatási, kulturális és egészségügyi központ Észak-Baranyában. Nincs más választása.

Komló: akár egy holland kisváros. Vagy dán. Portugál. Svájci. (Bárki kigondolhat hasonlókat.)

Komló egyetlen nagyra nőtt belváros. A külterületek is belül vannak. Komlón mindenki bent van.

Komló egyetlen zsúfolt külterület. Kívül – micsodán is? Nem lehet olyan fontos, ha senki sem tudja.

Komlón mindenki tanul valamit. Aki pedig nem, az semmiből. De majd megtanulja. És attól se változik semmi.

Komlón a kávénak szén íze van. Jófajta, zamatos szén.

Komló minden ízében megremegett, amikor berobbantották az utolsó bányaszakaszt. És reszket azóta is, minden ízében.

Komlóból egyszer majdnem világhír lett. Amikor berobbantották az utolsó bányaszakaszt, egy éles fülű újságíró Új-Zélandról telefonált: minden rendben van-e. Igen, bólintottak a lakók a vonalba, szomorú lemondással.

Komló a turisták paradicsoma. Messze földről érkeznek, végül haza sem akarnak menni. Néhány nap után nem is lehet őket megkülönböztetni a született komlóiaktól. Ugyanolyan kiszámíthatatlan arcuk lesz, sokféle és európai.

Komló a legendák földje. Mesélik, egyszer valakinek álma volt, miközben aludt. De kevesen adnak hitelt ilyesfajta szóbeszédeknek. Komlón csak az éber álomnak van becsülete, és csakis azt az álomi tüneményt hiszik el, amelyről a legendák sem tudnak. Komlón hőstett eltekinteni a legendáktól.

Komló busszal alig negyed óra Pécstől. Pécs busszal alig ötven év Komlótól. Sok az ingázó.

Komlón nincsenek szentek. Akik voltak, elvegyültek. Komló szerény, szemérmes melankóliával fogadja a hívatlanokat. Komlón mindenki hívatlan, mert a házigazda a bencések óta nem mutatkozik.

Komló Brüsszel másik neve. Brüsszel Koppenhága másik neve. Koppenhága Tübingen másik neve. Tübingen Komló másik neve. Ha Európa létezik, akkor ez az okfejtés helyénvaló. Ami nem jelenti azt, hogy ha ez az okfejtés nem helyénvaló, akkor Európa ne léteznék. Európa létezik. Brüsszel létezik. Koppenhága létezik. Tübingen létezik. Komló? Komló Brüsszel másik neve…

Komló mint közép-európai város: tökéletes esszétéma, mert megírhatatlan. Komló mint város Közép-Európában: ez így már kevésbé tökéletes, de még mindig megírhatatlan. Komló: a megírhatatlanság metaforája. Aki éli, nem tudja megírni. Aki megírja, nem élte. Megélni vagy megírni Komlót: tökéletes európai dilemma, mert megírható. Ami – másfelől, mert mindig van másfelől – a megértésnek a leghalványabb esélyét sem szavatolja.

Komlót megérteni: egy pillanat műve. Mikor jön el?

Komló testvérvárosai számosak. Beius (Romániában). Eragny (Franciaországban). Neckartenzinglen (Németországban). Valpovo (Horvátországban). Ezeknek a városoknak is számos testvérvárosuk van. Az egyik Komló.

Komló testvérvárosai közül Neckartenzinglen viseli a legvalószerűtlenebb nevet. Még ma is sokan találgatják: a Neckar folyó tényleg arról kapta a nevét, hogy víz helyett nektár hömpölyög a medrében? Neckartenzinglen pedig Nektárváros (korábban: Nektárfalva) volna? A Komló folyó partján, ha volna Komló folyó, még líraibb ötletek is szárnyra kaphatnának, ha volnának ötletek és szárnyak; ha volna az a Komló.

Komló völgyben fekszik. Tenger borítja. A vize teljesen áttetsző. Itt levegőnek hívják. Úszómesterre nincs szükség. Halak helyett lepkék. Só helyett virágpor. Fuldoklás helyett fuldoklás.

Komló kisváros. Egyetlen kiadós sétával átszelhető volna. Egyetlen kiadós látomással fölvirágoztatható volna.

Komló földjére 1617. május 22-én nem léptek flamand telepesek. Komlóról 1808 januárjában nem írt verset Hölderlin. Komlót 2007. július 21-én nem felejtette el végleg senki. E jeles napok emlékére utcabált rendezni: vedd fontolóra, olvasó.

Komlón a 70-es évek óta 70-es évek vannak. Por, hamu és otthonos kilátástalanság. Könnyű hozzászokni. Könnyű belehalni. Könnyű túlélni. Csak élni nehéz vele.

Komlón kizárólag lokálpatrióták élnek. Különben nem élnék túl.

Komlón nem mindenki tart Rilke-kötetet a nem mindenki ágya mellett álló éjjeliszekrényen. De hogy két út közül mindig a nehezebbet érdemes választani: ezt Rilke intése nélkül is tudják. Komlón a költészet barátai bizonyosan a nehezebb utat választották. A költészetet, a barátságot – és Komlót.

Komlón a romlást úgy hívják: nem ez.

Komlón minden gondolatra úgy tekintenek: a remény titkos követe érkezett el hozzájuk. Akárha egy publikálatlan Borges-novellában járnánk: Komlón a gondolat, a remény, a nyelv és a sors egymás szinonimái.

Komló a turisták rémálma. Kicsi és üres. De barátságosan kicsi és marasztalóan üres. Emiatt a turisták hamar észbe kapnak, és fölismerik magukban, ami először megrémisztette őket, a boldogságot.

Komlót elkerülte az urbanizáció. Falu, panelházakkal. Mindenki ismer mindenkit. Komló nem város. De mindenki citoyen. S aki nem, az tiszteletbeli városlakó ebben a nem városban.

Komlót elkerülte a globalizáció. Nem volt rá szükség. Komlót eleve a glóbusz részeként teremtették meg gondatlan égi kezek.

Komlót elkerülte a szecesszió. De kerülőutakon rendre vissza-visszalopakszik, s úgy hívatja magát: művészet. Szépség. Érzékeny hajlamok. Indokolatlan derű és mítoszi nagyvonalúság. Elegancia a sétálók mozdulataiban. Fények fölöslege, mosolytalan bizakodás; könnyes polgári hiedelmek.

Komló 3080-ban mindenestül a Marsra költözik. Viszik majd a csillesort is, hogy valami kétségtelenül a másik Komlóra emlékeztesse őket. A másikra, amely valamikor az egyetlen volt. Komló egyetlen.

Komló híres a kórusairól. Aki erdőben jár és énekszót hall: Komló határához ért. Vagy Atlantisz falai alá.

Komlón a por ezüstből van, a hamu pedig gyémántreszelék. S mintha madaraknak tervezték volna a látványt: fentről nézve szaturnuszi jégkristály-szerkezetet mutat az utcák különben kusza rendje. Komló fölött nem repül madár. De repülhetne.

Komló fölött az ég szénportól szürkés. Legalábbis egy régi fényképen. Komlón a régi fényképeket a nap felé tartva nézegetik, mielőtt elsírnák magukat.

Komlóról azt hallani, el fog tűnni. Kihal. Elpusztul. Pécshez csatolják. Malmőhöz csatolják. Annektálja egy óceániai törzsi királyság. Komlón azt hallani, jó sétálni a napsütésben. A többi úgyis csak álom és szélütés, madaraknak szánt látványosság.